Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-17 / 90. szám, csütörtök
Megjelent a • Miért a tojás és a bárány? • Exkluzív: Szabi és Anita • Vicckavalkád * sztársztorik • 18 keresztrejtvény! Géniusz-a rejtvényfejtők kedvence! UISZO SZLOVÁKIÁI MAGYAR Épít anyagok széles kínálata TONDACH égetett cserepek és kúpcserepek * Homlokzattéglák, burkolatok és Klinker-téglák gazdag választéka 2003. április 17., csütörtök www.ujszo.com Ára műsorújsággal 11 korona (előfizetőknek 10 korona) 56. évfolyam, 90. szám Athénban a tizenöt tagállam és a tíz tagjelölt ország legfelsőbb vezetői aláírták az EU-csatlakozásról szóló dokumentumot Európában - a szerződés szerint is Athéni aláírás. Rudolf Schuster államfő és Mikulás Dzurinda miniszterelnök ellátja kézjegyével a csatlakozási szerződést. (TASR-felvétel) Athén. Megszűnik Európa kettéosztottsága - mondta az EU soros elnöki tisztét betöltő Görögország kormányfője, miután mind a tizenöt tagállam és a tíz tagjelölt ország legfelsőbb vezetői tegnap aláírták az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződést. Szlovák részről Rudolf Schuster államfő és Mikulás Dzurinda miniszterelnök látta el kézjegyével az okmányt. ÖSSZEFOGLALÓ Európa politikai újraegyesülésének jelképes dokumentumát az ókori görög demokrácia egyik becses emlékhelyén, Attalosz Idrály sztoájánál írták alá az állam- és kormányfők. Az Akropolisz hegyének lábánál terült el az agora, a görög városállam piactere, ahol azonban nemcsak a portékák, hanem a politikai gondolatok csereberéje is folyt, s így a demokrácia bölcsője is lett. A ratifikációs folyamat sikeres lezárulása esetén Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia 2004. május 1-jén az EU tagjává válik. HÁROMPERCES BESZÉDEK Az aláírási ceremónia több órán át tartott, minden jelen levő politikus hozzávetőleg háromperces ünnepi beszédet is tartott. Kosztasz Szi- mitisz görög miniszterelnök a ceremóniát megnyitó beszédében úgy vélte, hogy az EU tagállamainak meg kell őrizniük az ősi európai értékeket, a demokrácia értékeit. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tíz új tagállam csatlakozása új kötelezettségeket is jelent Európának. „Ne pihenjünk babérjainkon, haladjunk tovább és érjünk el fejlődést” - fogalmazott. Guy Verhofstadt belga miniszterelnök történelmi lehetőségnek minősítette a bővítést, ugyanakkor az iraki háború kapcsán az Európai Unión belül kialakult ellentétekről azt mondta, hogy az EU-nak konszenzusra kell jutnia a közös politikáról. Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök megemlékezett az európai forradalmakról is. Elsőként említette az 1956-os magyar szabadságharcot. Mint mondta: ezek is hozzájárultak Európa egységének megteremtéséhez. Gerhard Schröder német kancellár úgy vélte, Európa államai hálásak lehetnek a sorsnak, hogy megvalósult a kontinens egyesítése. Megértük, hogy Németország megosztottsága után véget vetettünk Európa megosztottságának is - vélekedett. Schröder azt mondta, hogy az EU nemcsak hatalmas közös piacot, gazdasági egységet jelent, hanem társadalmi és kulturális cserét is, melyben mindenki részt vesz. „Európa tragikus kettészakítottságának végét jelend a tíz új tagállam csatlakozása az Európai Unióhoz” - jelentette ki Rudolf Schuster az EU- csatlakozási szerződés ünnepélyes aláírása során. A szlovák köztársasági elnök szerint az öreg kontinensnek óriási lehetősége van arra, hogy demokratikus alapokon nyugvó, az egyének, nemzetek és államok különbözőségét tiszteletben tartó együttélést teremtsen meg. Az EU további bővítésére utalva megjegyezte: „Nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, akik csak a jövőben írhatják alá a csaüakozási szerződést, segítem kell az ő felzárkózásukat is az Európai Unióhoz.” A jelenlevőket arról biztosította, hogy a szlovákiai állampolgárok szilárdan támogatják az új, egyesített Európa gondolatát. „A béke és a jólét elérése volt az egyik célja az európai integráció atyjainak, s bár az ezért érzett felelősség jelenleg nehéz feladat, ha egységes Európai Unióként akarunk helytállni, nincs más választási lehetőségünk” - mondta az elnök. ATHÉNI NYILATKOZAT Az Európai Unió eddigi és a csatlakozási szerződést most aláíró tagjai kinyilvánították, hogy közös céljuk véget vetni a földrészen a sok évszázados megosztottságnak és viszálynak, és lényeges szerepet játszani a vüágban. A 25 ország állam- és kormányfői athéni nyilatkozatukban leszögezték, hogy egymással együttműködésben, eltérő sajátságaik tiszteletében és kölcsönös megértéssel, de közös értékek alapján akarják építeni közös jövőjüket. E közös értékek a szabadság, demokrácia és a törvényesség uralma. Az EU elő akarja mozdítani az emberi jogokat és méltóságot a tolerancia, az igazságosság és a szolidaritás alapján. Elkötelezettek a dinamikus, tudásalapú európai gazdaság mellett, amely teljes foglalkoztatottságra, gazdasági kohézióra és szociális integrációra törekszik. A 25 ország vezetői hitet tettek amellett is, hogy az EU-nak lényeges szerepet kell betöltenie a világon. Ennek érdekében együtt fognak működni a nyíltabb és egyenlőbb globális gazdaságért, tántoríthatatlanul egyengetik a civilizációk közti párbeszéd útját, erősítik a világméretű intézmények és szervezetek szerepét, a nemzetközi jog érvényre juttatását. Világméretű felelőssége tekintetében az EU támogatja a konfliktusok megelőzését, a béke és a stabilitás fenntartását, a nemzetközi terrorizmus megfékezését, a tömegpusztító fegyverek tetjedésének megállítását. Az EU-tagok között a hasonlóan gondolkodó országok klubjának nevezett minicsúcs azokat az államokat tömöríti, melyek szemben állnak a brit- német-francia-spanyol javaslattal. A nagyok ugyanis azt szeretnék, ha a bővítés után az EU- nak öt évre választott elnöke és külügyminisztere legyen. Ezen a megbeszélésen 17 ország vett részt, köztük a tíz új tagállamból kilenc. A csatlakozók közül a lengyelek maradtak ki a megbeszélésről, mert a több mint 40 milliós ország inkább a nagyobb tagállamokkal működik együtt. Valéry Giscard d’Estaing, az Európai Unió alkotmányán dolgozó Konvent elnöke volt a vendég, a központi téma pedig az uniós reform, aminek egyik fő kérdése, hogy az EU vezetési struktúrája hogyan változzék meg. Abban mindegyik fél egyetért, hogy a jelenlegi, félévente váltott elnöki rendszer alkalmatlan a 25 ország összefogására. A nagyobb államok elnököt akarnak, a kicsik (melyek 17-es minicsúcsán Szlovákia is részt vett) ezt nem fogadják el. A kicsiknek azonban nincs közös álláspontjuk arról, hogy mi legyen a nagyok által támogatott elnöki rendszer helyett. Giscard d’Estaing erről a vitáról délutáni sajtótájékoztatóján elmondta: teljes egyetértés csak abban volt, hogy a közös külpolitikának egyetlen megtestesítője, európai külügyminisztere legyen. Abban is egyetértett minden ország, hogy a június 20-i szaloniki csúcsértekezleten a konvent elnökségének be kell terjesztenie az európai alkotmányos szerződés tervezetét, amely felváltaná az EU eddigi szerződéseit. TÜNTETÉSEK SOROZATBAN A rendkívüli biztonsági intézkedések - több mint tízezer rendőr jár- őrözött tegnap Athénban - ellenére több tüntetés is volt a görög fővárosban. A csúcstalálkozó helyszínétől néhány száz méterre háborúellenes tüntetők összetűztek a rendőrökkel. A Reuters tudósítója szerint a mintegy hétezer fős tömegből kisebb csoportok szakadtak le, és ezek tagjai benzines palackokkal dobálták a rendőröket, akik könnygázt vetettek be ellenük. Dulakodás több is kialakult rendőrök és tüntetők között a város különböző pontjain. A tüntetők - főleg szélsőbaloldaliak - eredeti tervük szerint a brit és az amerikai nagykövetség előtt akartak tiltakozni az iraki háború ellen. De haragjukat ki akarták fejezni a háború elindítását támogató európai kormányfőknek is, éspedig Tony Blair brit, Jósé Maria Aznar spanyol és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnöknek. (m, o, i, t, ú) Üzenet a határon túli magyarokhoz Athén. Medgyessy Péter magyar kormányfő a csatlakozási szerződés aláírása alkalmából a határon túli magyarokhoz intézett külön üzenetében hangsúlyozta: „Magyarország az Európai Unió tagja lesz, és megnyílt a lehetőség, hogy a magyar nemzet egésze visszatérjen oda, ahová szellemében és lelkében mindig is tartozott. Az unió egyenrangú tagjaként Magyarország hallatni fogja hangját minden fontos ügyben. Ezek közül kiemelkedik az európai kisebbségek ügye, a határon túl élő magyarok ügye. Törekedni fogunk arra, hogy egyetlen magyar közösség, egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla. Magyarország mindent elkövet azért, hogy szomszédaink minél előbb csatlakozhassanak az EU-hoz. Megkülönböztetett figyelemben fogjuk részesíteni mindazokat a magyarokat, akik szülőföldjük helyzetéből adódóan egyelőre még nem tartozhatnak az európai közösséghez, annak érdekében, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásuk zavartalan legyen, hogy közösen részesülhessünk a tagság előnyeiből.” (MTI) Tegnap a szavazók aránya a közgyűlésen alig haladta meg a határozatképességhez szükséges ötven százalékot Városok és falvak társulása: újra Sylcora az elnök KORPÁS ÁRPÁD Tisztelt Olvasóink! Lapunk tegnapi számának második kiadása a bérmunkát végző nyomda munkatársainak mulasztásai miatt minősíthetetlen színvonalon jelent meg. Amint nyilván Önök is azonnal észrevették, bizonyos oldalak kétszer láttak napvilágot - a kimaradtak rovására. Szerkesztőségünk vétlen ugyan, ám ennek ellenére restelljük magunkat mások hibájáért is, és ezúton kérünk elnézést tisztelt Olvasóinktól. Csekély vigasz számunkra is, hogy a nyomda költségére a kimaradt oldalakkal bővíthettük mai lapszámunkat. A szerkesztőség Pozsony. Továbbra is Michal Sykora vezeti a Szlovákiai Városok és Falvak Társulását, az érdek- védelmi szervezet tegnap véget ért kétnapos tisztújító közgyűlése ugyanis titkos szavazással újra, negyedszer is őt választotta elnökéül. A társulást megalakulása, 1990 óta irányító strbai polgármester az elnöki posztot ezúttal kétfordulós választáson nyerte el, mert a csütörtöki első körben hajszál híján, de mégsem sikerült megszereznie a leadott szavazatok felét és további egy voksot. Az első fordulóban a jelen levő 1452 polgármester 49,39 százaléka szavazott rá, a fennmaradó voksok pedig négy ellenjelöltje közt oszlottak meg. Vladimír Manka zólyomi polgármester, a Demokratikus Baloldal Pártjának volt parlamenti képviselője a polgármesterek mintegy 14 százalékát nyerte meg magának. Ján Slotára, a Valódi Szlovák Nemzeti Párt vezérére, Zsolna polgármesterére valamivel több mint 12, Ferdinand Vitek nyitrai városvezetőre pedig 8,5 százalék szavazott. Sykorának a második fordulóban a HZDS árnyékkormányának korábbi belügyminisztereként is ténykedő Lubos Lackoviccsal, Vág- beszterce első emberével kellett megméretnie magát, aki az első körből a szavazatok közel 16 százalékát tudhatta maga mögött. A társulást megalakulása, 1990 óta irányítja a strbai polgármester. Lackovic ezt az eredményét a második körben csak 31,1 százalékra tudta feltornázni, így az 1394 szavazó polgármester 68,9 százaléka a régi-új elnök mellett döntött. A társulásnak 2752 önkormányzat tagja, tehát a szavazók aránya tegnap alig haladta meg a határozat- képességhez szükséges 50 százalékot. A közgyűlés határozatot fogadott el, amelyben egyebek mellett azt követeli a kabinettől, hogy az önkormányzatok az ideihez képest több pénzt kapjanak a jövő évi költségvetésből. A szervezet a köz- igazgatási reformmal kapcsolatban részletes állásfoglalást fogadott el, s megismételte azt az álláspontját is, hogy az összeférhetetlenségi törvény nem vonatkoztatható a polgármesterekre. Új Szó nagyszombaton is! Lapunk legközelebbi száma holnapután jelenik meg. A tartalomból: ♦ Atipikus tüdőgyulladás Szlovákiában is felüti a fejét? ♦ Ha én lennék a direktor...- elképzeléseikről, terveikről nyilatkoznak a Jókai Színház igazgatójelöltjei ♦ Aki megsiratta Iluskát - riport a Down-kóros Zolikáról ♦ Galánta - a Vágsellyei járás focicsapatainak menhelye? ♦ Húsvéti és egyéb érdekes olvasmányok Vásárolja meg szombati lapszámunkat is. Megéri!
