Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-14 / 87. szám, hétfő
22 NŐI SZEMMEL ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 14. VÉLEMÉNYEK Tisztelt szerkesztők! Végre megírom ezt a levelet, amire már hetek óta készülök, ugyanis rendszeresen olvasom az oldalt, és meg kell mondanom, hogy néha ugyan kicsit durvának és eltúlzottnak tűnik a stílusa, de aztán, ha jobban elgondolkodom rajta, sok igazságot találok a szavaikban, s időnként ráismerek saját problémáimra is. Nem tudom azonban, ez-e a megfelelő módja annak, hogy az olvasókkal megismertessék ezeket a témákat, mert szerintem kevesen olvassák el a szakmai cikkeket, amelyek néha szakkifejezésekkel is tele vannak. Nagyon tetszett például a szépségkultuszról szóló cikk, mert sok olyan problémát nevezett meg, amelyeket az ember nem is tudatosít, hogy létezik. Voltak viszont olyanok is, amelyeket nagyon nehéz volt olvasni, és azt hiszem) hpgy sokan fel is adják az első néhány mondat után, ha túl bonyolult a szöveg. Ennek ellenére szurkolok önöknek, hogy ez az oldal minél tovább megmaradhasson és egyre javuljon. Kafáíft&Éva, Pozsony G Tisztelt Oldal! ‘ Nem tudom, miért kell ennyire feje tetejére állítani a dolgokat. Miért kellene felcserélni a szerepeket, és elutasítani azt, ami természetes. Csak időnként pillantok, bplea iSáÖvegelésükbe, de mpkgifrttebftrthbpgyi ávtowit.I re egyoldalúan fogják fél a api 1 ö gokat. A nők már régen egyenjogúak a férfiakkal, nem tudom, mi kell még? És miért nézik le azt a nőt, aki otthon neveli a családját és örömét leli a házimunkában meg a gyereknevelésben? Ideje lenne, ha más véleményeket is meghallgatnának, s az ankétokban ne csak olyan emberek szerepeljenek, akiknek a véleménye beleillik az önök koncepciójába. egy igényes olvasó Válasz és nyeremény Az utóbbi üzenetet sajnos nem szignózta a kedves olvasó, mégis megjelentetjük, éppen azért, mert nem arra törekszünk, hogy bárkit is megbántsunk vagy elítéljünk. Sajnos az egyenjogúság a gyakorlatban még nem valósult meg, hiszen a döntés legnagyobbrészt a férfiak kezében van, akár az államigazgatást, akár a magánszektort nézzük. S nem lehet harmonikus társadalom mindkét nem egyenlő részvétele nélkül. Ankétjaink készítése során nem nézeteik szerint válogatjuk a megkérdezetteket, s szívesen vesszük, ha legközelebb Ön is kifejti a véleményét alább feltüntetett előkészületben lévő témafeldolgozásainkkal kapcsolatban is, akár névvel ellátva, akár név nélkül. a szerkesztő Két héttel ezelőtt tett Ígéretünket most váltjuk be, a jutalomkönyvet Kovács Éva pozsonyi olvasónknak küldjük el, mivel ő a címét is tudatta velünk. A nyeremény pedig az alább ismertetett kcjnyv (.Na ceste do Európskej únie - Sprievodca nielen pre zeriy),' melyet postán küldünk el. A NŐI SZEMMEL LEGKÖZELEBBI TÉMÁI: pornográfia, szexuális zaklatás, abortusztörvény, esélyegyenlőségi törvény, EU-támogatások. Várjuk véleményét, tapasztalatait akár név nélkül is, de ha megírja címét, ajándékot is küldünk. Címünk: Női szemmel, Új Szó szerkesztősége, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1, e-mail: noiszemmel@yahoo.com Az oldal anyagát szerkeszti: Bolemant Lilla A nőiesség megértésének kiváló eszköze a mitológia, az istenekről és istennőkről szóló regék tanulmányozása Női természet Vadászó Diana (Artemisz). XVI. századi ismeretlen francia festő műve. Titokzatos, megfoghatatlan, ködbe vesző - gyakran jellemzik így a női természetet. Ha pontosan akarjuk megfogalmazni ezt a minőséget, elsikkad a lényege. Pedig teremtő erőnk forrása a nőiség, tehát meg kell értenünk. BOLEMANT LILLA Mindannyiunknak, nőknek és férfiaknak egyaránt van női és férfi oldala, amely magatartásunkatjellegze- tes jegyekkel befolyásolja. A nőknél a nőiesség másként fejeződik ki, mint a férfiaknál. Vizsgáljuk meg a nőkre jellemző kreativitást, s a nők nőiességét. Ezeknek a jegyeknek semmi közük nincs a közvéleményben élő nő képzetéhez. A nőiesség megértésének kiváló eszköze a mitológia, az istenekről és istennőkről szóló regék tanulmányozása. A mitikus istennők, istenek és történetük az ember tudattalanjából születnek, viselkedésük a miénket tükrözi. Tehát az istennők viselkedését elemezve a magunk kreativitásába is betekintést nyerünk. Erősen elkülönülnek a számunkra ismerős görög-római mítoszok és a kora-görög szóbeli kultúrák istennőhistóriái. Az eredeti istennők ábrázolása erős, öntörvényű személyiségek leírása. Ha sorra veszünk néhány istennőt, ráismerhetünk saját magunkra vagy nőtársainkra. Héra A görög mitológiában Héra Zeusz kisajátító, féltékeny felesége, bosszút forral félje szeretői ellen. Eredetileg azonban nagyhatalmú földi istennő volt, a női fenség és öntudat megtestesülése. Héra a nő kapcsolatápoló képességét örökíti meg. Aphrodité Aphroditét úgy ismerjük, mint a szerelem istennőjét, aki minden élőnek örömet hoz. A görögök gyakran ábárzolták alattomosnak és hiúnak, a korábbi mitológiában azonban függeden és örökszép. Folyton úton van, és boldogságot, szerelmet oszt. Alakja sok kreatív nő vágyát fejezi ki, akik a világot szépséggel és szeretettel gazdagítanák. Aphrodité is a nő társas képességeinek letéteményese. Démétér és Perszephoné Anya és lánya földistennők, akik szorosan kötődnek a természethez. Démétér az életadó anyaföld. Perszephoné tavaszistennő, ugyanakkor az alvilág királynéja. Perszephonénak a holtak birodalmába való alászállását eltérően mesélik el. A görögök szemében Perszephoné komolytalan teremtés, akit Hádész, az alvilág ura könnyedén foglyul ejt és az alvüágba hurcol. Hádész végül hajlandó elengedni Perszephonét, de előbb rábeszéli, hogy nyeljen le egy gránátalmamagot. Ez a cselekedete az alvilághoz láncolja. Ez a történet magyarázatot szolgáltat az évszakokra, ugyanakkor a női gyöngeséget állítja elénk egy olyan figurában, aki könnyen kétségbe esik, és az ellentmondást nem tűrő férfi a mélybe tuszkolhatja. Bizonyára sok nő számára ismerős ez az érődén, depressziós sodródás, pedig nem sorsszerű. Perszephoné korai mítosza úgy szól, hogy az alvilág királynéja önként száll le a mélybe, ösztönös megérzéstől vezettetve, hogy ott feladat vár rá. Végrehajtja az élet elfogadásának és a halottak feltámasztásának rítusát. Az előírt időben megváltozva bukkan ismét a felszínre, új élet hordozójaként. Perszephoné azt a természetes hajlamunkat szemlélteti, amely alapvető ösztöneinkre hallgatva belső énünk megismerésére indít. Az alkotó folyamat nálunk gyakorta belső utazás is, amelynek hatására megváltozunk. Kreativitásunk érvényre juttatásához gyakran ösztöneinkre hagyatkozva bízzuk magunkat a folyamatra és merítünk bátorságot, hogy újat teremtsünk. A két istennő a természet és a nőiesség szoros kapcsolatát is elénk tárja. A természetben minden esemény összefügg, élet és halál ugyanaz. Hesztia A mitológia legkevésbé ismert és méltányolt istenségei közé tartozik. A korabeli szóbeli mitológia konkrétan nem említi, de a görögök mindennapjaiban nagy szerepet játszott. A családi tűzhely istennője- ként Hesztia az otthonteremtő. Az otthon a nők különleges teremtő géniuszát dicséri. Az otthonban, az iskolában, a munkahelyen azt a bizonyos megfoghatatlan jó érzést ez a női képesség hozza létre. A nőiesség olyan légkört teremt, amelyben lehetővé válik a kapcsolatok ápolása. Athéné Hesztiával ellentétben Athénét mindenki jól ismeri. A görögök a védelmi háborúval azonosították alakját: Zeusz fejéből pattant ki teljes vérte- zetben. De ezt a változatot me- geglőzően Athénére számos békebeli feladat hárult. A művészetek és a mesterségek védnöke volt, fonni, szőni, agyagedényt korongozni tanított. Ez az erős istennő a hallatlanul találékony, mindazonáltal gyakorlatias nőt személyesíti meg, aki a kreativitásért akár a csatmezőn is helytáll. Manapság Athéné gyakran fordul elő az üzleti életben. Artemisz Őt a görögök nem formálták át olyan könyörtelenül, mint a többi istennőt. A korábbi mítoszokban a zabolátlan természet istennője. A görögök megtették a vadászok patró- nájának. Bonyolult, ellentmondásokkal teli nőiesség Artemiszé. Az erdőkhöz, a vadászathoz és a holdhoz kötődik. A hold a nőiesség ciklikus változékonyságát jelképezi. Földi hatáskörében Artemisz a vadászt is védi, akinek zsákmányt kell ejtenie, hogy éhen ne haljon, és a vadat is, hogy fölnevelhesse ivadékait. Ami konfliktusnak tetszik a felszínen, voltaképpen ugyanannak a jelenségnek a két oldala. Artemisz olyan nőiséget tár elénk, amelyben a látszólagos ellentétek kibékülnek a természet körforgásában. A rendszerint íjjal-nyillal ábrázolt istennő mindig telibe talál. A céltudatosságot jeleníti meg, amely képessé tesz bennünket arra, hogy véghezvigyük, amit magunk elé tűztünk. Az istennők e rövid áttekintése döntő jelentőségű tényezőket sorol fel a nőiség és a női kreativitás megértéséhez: szorosan kötődünk a természethez, bánni tudunk az emberi kapcsolatokkal - kifejlesztjük, megteremtjük az egészséges élet közegét (de mivel a kapcsolatok nem megfoghatóak, kreativitásunk ritkán kap figyelmet)-, ösztöneinktől vezérelve elérhetünk a bensőnkben szunnyadó női bölcsességhez. Nőies vonásaink ápolásával kreativitásunkat is tápláljuk. (Diane C. Ealy: Női kreativitás című könyve alapján) Az Európai Unió elsősorban gazdasági közösség, de egyre inkább arra törekszik, hogy az élet egyéb területein is közös nevezőre jussanak a tagállamok Mit nyúj that az Európai Unió a nőknek? ISMERTETÉS Az alábbiakban ismertetésre kerülő kézikönyvet összeállítói a nagynyilvánosságnak, elsősorban a nőknek szánják. Mivel a téma sok és terjedelmes, rövid összefoglalást nyújthat csupán azokról az égető problémákról, melyekkel foglalkoznunk kell. Tájékoztat az Európai Unió törvényalkotási élvéből a nők és férfiak esély- egyenlősége terén. Bemutatja a EU filozófiáját néhány olyan témával kapcsolatban, amely figyelembe veszi társadalmi nemi szerepeink különbözőségét, például a munkapiacon vagy a nők elleni erőszakkal kapcsolatban stb. Az Európai Unió elsősorban gazdasági közösség, de egyre inkább arra törekszik, hogy az élet egyéb területein is közös nevezőre jussanak a tagállamok. Politikájának jelentős része a nők és a férfiak közötti esély- egyenlőség elérésére törekszik. Ez a tény azonban Szlovákiában szinte ismeretlen, s a csatlakozási folyamat során nem szentelnek neki kellő figyelmet. A könyv témái: a nők és férfiak közötti munkamegosztás, a nők szerepe a döntéshozatalban, helyzetük a munkapiacon, a nők elleni erőszak, a leszbikus nők jogai, a nők reprodukciós jogai, a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség politikája, valamint az esélyegyenlőséget támogató EU-programok. A jelentős haladás ellenére, amely a huszadik században a nők és férfiak közti egyenlőség terén megvalósult, a valóság nagyon messze van az ideálistól. Vannak olyan államok, ahol a nők nem léphetnek ki a házból férfikísérő nélkül vagy nem járhatnak iskolába. Sok egyenlőtlenség létezik Európában is, és különösen akkor kerül előtérbe, amikor a nő munkába áll vagy családot alapít. Soroljunk fel néhány példát a könyvől a nők diszkriminálására: a nő viseli a háztartási munkák terhét és felelősségének 80 százalékát akkor is, ha ő maga is munkát vállal, az EU-ban a nők ugyanazért a munkáért átlagban csak a férfiak bérének 76,9 százalékát kapják meg, az EU tagországaiban a kormánytagok csupán 24 százaléka nő, tehát a politikai döntések legnagyobb részéről a férfiak döntenek, minden ötödik nő elszenvedett erőszakot valarmlyen formában. Az egyenlőség elérésében az EU törvényei előnyt élvez az egyes államok törvényeivel szemben. Az esély- egyenlőséggel kapcsolatos EU-do- kumentumok sora 1957-től, az EU alapítása óta jelentősen bővült, s néhány esetben sokkal erőteljesebb, mint az egyes tagállamok ide vonatkozó törvényei. Az EU stratégiája a nők és férfiak egyenjogúsága terén bizonyos specifikus lépéseken alapul, amely az egyenlőség és a társadalmi nemi szerepek szempontjának (gender mainstreaming) érvényesítéséhez vezet. És most lássuk az egyik fejezet témáját, a nők és a férfiak közti munka- megosztást hazánkban. A szavazati jogot a nők az első világháború után, 1920-ban kapták meg, tömeges belépésük a munkapiacra pedig az ötvenes években történt. Az általános foglalkoztatottság révén a szocializmusban a nőket nem állították választás elé a család és a munkavállalás között. Szülés után általában visszatértek munkahelyükre, már csak azért is, mert a család ellátásához szükség volt mindkét fél keresetére, a nők képesítése pedig viszonylag jó volt. Annak ellenére azonban, hogy a nők jelen voltak a munkapiacon, az adókedvezmény és a családi pótlék a férfiakat illette, ami továbbra is család- fenntartóként értékelte őket. A házimunkák és a gyermekekről való gondoskodás legnagyobb része azonban a nők feladata maradt. így a nők kétszeres csapdába kerültek. Specifikus a helyzet abban a tekintetben még ma is, hogy lakóhelyükön kívül csak a férfiak vállalnak állást, így egész héten vagy hosszabb ideig is távol vannak családjuktól, tehát a család ellátása teljes mértékben a nőkre hárul. A nőknek gyakran kell választaniuk a család és a karrier között, s így a rájuk nehezedő nyomás növekszik. A férfiakat sohasem állítják ilyen választás elé. A válások aránya 1,8 válás 1000 lakosra, s az utóbbi időben évente több mint 9000 házasság végződik válással. A válókeresetet általában a nők adják be, s ebből az következik, hogy a nők elégedetlenebbek a házasságban. A válással végződő házasságok 70 százalékában kiskorú gyermekek vannak, akik az anyával maradnak, ami fokozatosan ahhoz vezetett, hogy az egyszülős családok legnagyobb részét az anya-gyermek család alkotja. A gyermek nevelésében résztvevő apák száma a válás után alacsony, gyakran a kötelező gyermektartást sem fizetik. Az utóbbi években nő a házasságon kívül született gyermekek száma: 2001-ben a megszületett gyermekek számának 19,8 százalékát alkották, ez több mint 1000 gyermek. Az idősek többnyire otthon élnek, tehát a róluk való gondoskodás is javarészt a nőket terheli. A nők segítenek gyermekeik családjának is, hiszen többnyire a kezdetekben nem élnek meg szülői segítség nélkül. Ízelítőnek a kézikönyvből talán elég ennyi. Aki részletesebben szeretne megismerkedni az EU-tagálla- mokban és nálunk uralkodó viszonyokról az esélyegyenlőség terén, a. könyvet megvásárolhatja a könyvesboltokban vagy megrendelheti a kiadó címén (Záujmové zdruzenie zien Aspekt, Mjtna 38, 811 07 Bratislava), melyet további hasznos és érdekes információkkal együtt megtalál az Aspekt női érdek- védelmi szervezet honlapján: as- pekt@feminizmy.sk vagy aspekt@ isternet.sk. (man) FONTOS FOGALMAK Feminizmus A nők állampolgári és emberi jogainak elfogadtatása és gyakorlati érvényesítése. A politikai feminizmus a 18. században alakult ki. Pontosabb a megfogalmazás, ha feminizmusokról beszélünk, mert van ugyan egy közös nézőpont, de létezik a feminizmusok pluralitása is, vagyis a különböző koncepciók, irányzatok, mozgalmak. A feminizmus a nemi egyenlőtlenségek és a társadalmi nemi szerepek negatív szerkezetének felszámolását tűzte ki célul, s ehhez keresi a megfelelő eszközöket. így arra törekszik, hogy megváltozzon a férfiak és nők közti viszony az élet minden területén. Ebben az összefüggésben tehát a nők diszkriminálása nem az egyes nők sikertelenségét jelenti, hanem társadalmi probléma, a nők és a férfiak közötti kiegyenlítetlen viszony következménye. Biológiai nem Az ember biológiai adottsága, vagyis az a tény, hogy valaki anatómiai szempontból nő-e vagy férfi. Társadalmi nem „Szociális“ nem. A két kifejezés (angolul sex - biológiai nem és gender - társadalmi nem) megkülönböztetése nagyon fontos. A kettő nem elválaszthatatlan egymástól. A társadalmi nem egy tanult és bizonyos kultúrán belül elfogadott viselkedési forma, amely történelmileg változik és különféle módon nyilvánul meg. Társadalmilag kialakított kategória, amely bizonyos szociális, kulturális éa gazdasági körülmények között alakul ki, és a szociális tanulás (szülői, iskolai nevelés, szokások elsajátítása) folyamatában sajátítjuk el. A nők és a férfiak szerepét különbözteti meg a szociális és hatalmi viszonyokban, s ez nem a biológiai adottságoktól függ. A társadalmi nem az elvárt szociális szerepek, a viselkedés, az előítéletek, értékelések és önértékelések, valamint elképzelések összessége arról, hogy mi megfelelő és mi nem az a férfi és a nő számára. Némi sztereotípiák Egyszerűsített, nem valóságos képei a férfiasságnak és a nőiségnek, idealizált minták és elvárások, amelyek az élet minden területén elkísérnek minket. Bár szociális termékek, gyakran hibásan „természetesnek“ vagy „nem természetesnek“ tartjuk őket. Következményei károsítják a fiúkat és a lányokat, a nőket és a férfiakat, mert gátolják őket saját egyéniségük fejlesztésében (pl. pályaválasztáskor).
