Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-11 / 85. szám, péntek
TÉMA: A KÖVÉR GYEREKEK ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 11. PSZICHOLÓGUS SZEMMEL Az elhízásról KISS ÁKOS Az éhség egyik alapvető motívumunk, amely összetett egyensúlyi állapotra törekvő rendszereket foglal magában. A testsúlyszabályozás kapcsán beszélhetünk stabilizációs pontról, amelyet alapvetően a genetikai tényezők és a csecsemő- és kisgyermekkori táplálkozási szokások hatására kialakult zsírsejtszám határoznak meg. Egérkísérletek eredményei szerint a kalóriamegvonás élettartamot meghosszabbító hatású lehet, a hatás feltehetően az immunfunkciók kedvező befolyása révén érvényesül. Ez a tény ráirányítja a figyelmet az emberi elhízás veszélyeire. Az elhízás nemcsak káros következményei, hanem a kialakulását előidéző tényezők tekintetében is sokrétű probléma. Hátterében genetikai és kalóriafelvétellel kapcsolatos okok állnak. Az ikervizsgálatok eredményei megerősítik a zsírsejtelmélet és az öröklés jelentős szerepét. A túlzott kalóriafogyasztás mögött pszichológiai és szociológiai tényezők húzódnak. Az Egyesült Államokban és a fejlett országokban az alsóbb réteghez tartozó, kevésbé iskolázott, rosszabb anyagi helyzetben élők körében elterjedtebb az elhízás, míg a fejlődő országokban a túltápláltság a gazdagok „kiváltsága”. Az adott kultúra nagymértékben befolyásolja a túlsúlyos ember megítélését. Míg a fejlett társadalmakban negatívan értékelt csoportot alkotnak, addig a szegény társadalmakban a súlyfelesleg többnyire magas státust jelez, szimbolizálhat dominanciát, erőt, okosságot, termékenységet (pl. Vénusz-szobrok) vagy szépséget (pl. hottentotta nők farzsírpárnája) is. Vannak, akik evéssel próbálják csillapítani lelkiismeretfurda- lásukat, főként, ha már csecsemőként is így nyugtatták meg őket, függetlenül attól, hogy a sírást valóban az éhség vagy más tényező okozta. Részletes mélyinterjúk tanúbizonysága szerint a kövér gyermekek többségét csecsemőkorában azért szoptatták, hogy ne sírjon. Másik gyakori hiba a szülők részéről az édességek túl szigorú tiltása kisgyermekkorban, amely később szintén a súlyproblémák hátterében állhat. A túlsúlyosak gyakran a környezeti jelzőingerek hatására (látvány, illat) esznek, a soványak pedig, mert valóban éhesek. Egy kísérletben manipulálták a teremben elhelyezett faliórákat, és azt tapasztalták, hogy a túlsúlyosaknál az evést a látszólagos idő váltja ki (az elhízott kísérleti személyek éhesek lettek az előreállított óra hatására), míg a soványaknál a valódi idő (nem befolyásolta éhségérzetüket az előreállított óra). Az elhízottak hajlamosak különböző izgalmi állapotaikat összetéveszteni az éhséggel. Száz súlyproblémás gyermek vizsgálatában azt találták a kutatók, hogy a gyermekek jobban felismerik a külvilág érzelmi jelzéseit. Saját érzelemkifejezésük azonban szegényesebb és infantilisabb, mint normál súlyú kortársaiké. Ennek hátterében az állhat, hogy a gyermekek impulzusait szüleik és társas környezetük tagjai kezdettől nem erősítették meg, nem tudták betölteni megfelelően a tükör szerepét, így a gyermekek nem tanulták meg felismerni belső élményeiket. Járványszerűen terjed a túlsúlyosság és az elhízottság Bízzon gyermekében! ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS A laikus számára egy gömbölyű csecsemő egészségesebb képet mutat, mint az, akinek zörögnek a csontjai Egyél csak, gyönyörűm! A csecsemőt meglátogató isA hurkás, gömbölyű csecsemő tényleg nagyon aranyos, de ugyanez már nem mondható el egy túlsúlyos két-há- rom éves kisgyermekről (Képarchívum) Ha a szülők megtanulnak bízni csemetéikben az asztalnál, a gyerekek saját döntéseikre hagyatkozva tudni fogják, mikor, mit és mennyit egyenek. A problémák mindig akkor kezdődnek, amikor a felnőttek e téren is megpróbálnak közbelépni. A hangsúly legyen a rendszerességen, a mértékletességen és a táplálékok sokféleségén! A mi kultúránkban a visszafogott étkezés számít norma szerintinek, és a gyerekeket már kiskoruktól fogva erre szoktatják. A felnőttek arra törekednek, hogy megpróbáljanak kevesebbet enni annál, mint amennyit valójában szeretnének, így azután állandóan megfosztott- nak érzik magukat, majd pedig nehezen tudnak ellenállni bizonyos csábító ételeknek. Emiatt az a leggyakoribb, hogy előbb ,jól viselkednek”, visszafogottan esznek, nem nyúlnak a hívogató ételhez, majd elvesztik az önuralmukat, és bepótolva az elmulasztottakat, mindenből rögtön kétszer annyit falnak be. Az eredmény:, járványszerűen teljed a túlsúlyosság és az elhízottság a gyermekek körében - nem is szólva a felnőttekről. A BELSŐ ÓRA Táplálkozási szakértői körökben meglehetősen elfogadott az az elképzelés, hogy a gyermekeknek valamiféle „belső órája” szabályozza az evést. Abban is egyetértenek, hogy a felnőttek a gyerekek legnagyobb ellenségei a konyhában, az ebédlőben és az étteremben. Felhúzzák - vagy mondhatni, átállítják - a gyermekek természetes óráját azzal, hogy azt mondják nekik: ideje ebédelni, egyél! Azután chipset visznek magukkal a gyermek számára, ha sétálni mennek. Vagy ha a gyerek egyszer csak nem eszi meg a zöldséget, nem adnak neki többet. Ezek mind olyan esetek, amikor a természetes órát fölöslegesen felhúzzák. Vegyük egy 6 éves kislány példáját, aki 18 hónapos kora óta kövér. Ez azért van - állítják a szakemberek -, mert a mamája megpróbálta korlátozni az evésben, amivel ellenkező hatást ért el, ugyanis a kislánynak mindene lett a hasa. Hajlamossá vált arra, hogy amint alkalom adódott, többet egyen a kelleténél. FONTOS A JÓ PÉLDA Mindez nem azt jelenti, hogy a szülők, nevelők a karosszékükben hátradőlve nézhetik, amit a természet végez az evés terén. A szülőknek - és a gyerekeknek - vannak bizonyos kötelezettségeik. A táplálkozási követelmények a felelősség egy fajtáját jelentik. Amikor a gyerekek elég idősek ahhoz, hogy a családi asztalnál egyenek, a szülők felelősek azért, hogy mit, mikor és hol adnak enni a gyereküknek. A gyerekek pedig azért vállalják a felelősséget, hogy mennyit esznek, illetőleg egyáltalán esznek-e rendesen. A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy a nassolnivalókból nem ehetnek mérték nélkül, és csak bizonyos időszakokban fogyaszthatják azokat. Röviden szólva: meg kell tanítani nekik a mértékletességet. Jelöljenek ki egy szobát a lakásban az étkezésre, és ne egyenek a televízió mellett. Az emberek ugyanis megszokták, hogy mindig, mindenhol esznek, anélkül, hogy éhesek lennének, nem szabályozzák az étkezési szokásaikat. Ahhoz, hogy a gyerekek követni tudják őket, példát kell mutatniuk. Készítsenek folyamatosan az asztalra zöldségféléket, még akkor is, ha a gyerek nem eszi meg. Később megeszi, ha nem is otthon, majd valahol másutt, például a barátjánál. És végezetül: igen sokféle ételt tegyenek az asztalra, üljenek le a gyerekekkel, egyenek együtt, töltsék kellemesen az időt. A változatosságon legyen a hangsúly, és ne a folytonos tiltáson! (galenus, he) merősök egyik első kérdése: hány kiló a kicsi? Minél nagyobb a gyermek súlya, annál nagyobb a büszkeség. A hurkás, gömbölyű csecsemő tényleg nagyon aranyos, de ugyanez már nem mondható el egy túlsúlyos két-három éves kisgyermekről. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ahogy nő a csemete, egyre kevésbé fogadható el rajta a súlyfelesleg: a háj a gyermek testi-lelki egészségét egyaránt veszélyezteti. A szülők mégis sokkal később és ritkábban keresik fel az orvost amiatt, hogy gyermekük kövér, mint amiatt, hogy túl sovány. DUNDI? DACI? HÁJPACNI? Jó lenne, ha mindenki tisztában lenne azzal, hogy a hízás és a fogyás nem pusztán akaraterő kérdése. A testalkatot nagyban befolyásolják genetikai adottságok, hormonális folyamatok, az életmód és a lelki egyensúly. A gyermekkori elhízás hátterében tehát pszichés, szociális és biológiai hatások együttese áll. Az öröklődés szerepe mellett szól az a megfigyelés, hogy a külön családnál nevelkedő egypetéjű ikrek súlyfejlődése nagyon hasonló, az eltérő környezeti hatások ellenére is. Ezzel együtt az életmód jelentőségére világít rá az a tény, hogy az örökbe fogadott gyermekek súlya nagyon hasonlít az örökbe fogadó szülőkéhez. Az ember szervezetében a zsírsejtek bizonyos életkorokban szaporodnak, a többi életszakaszban csak híznak vagy fogynak. Az intenzív sejt- osztódás csecsemőkorban, ötéves kor körül, és a nemi érést közvetlen megelőzően következik be. Ezekben a kritikus időszakokban a túlzott energiabevitel a zsírsejtek nagyfokú szaporodását vonja maga után, és nagyon megnehezíti az ideális testsúly visszanyerését, de főleg annak megtartását. A várandós anya táplálkozása nagyban befolyásolja a magzat zsírsejtjeinek számát és méretét. A gyermekkori kövérség kialakulásában már a várandós anya életmódjának is nagy szerepe lehet. Csecsemőkorban is nagy felelősség hárul az anyára, az elhízás ugyanis főleg azokat a gyermekeket veszélyezteti, akiket nem A testmozgás hiánya a XXI. század közegészségének legnagyohb problémája. Bizonyított, hogy a rendszeres fizikai aktivitás csökkentheti a rák, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatait. Nagy figyelem hárul az elhízásra, de a kiváltó okkal, a fizikai inaktivitással korántsem törődünk eleget - állapítják meg a szakértők. Az elhízás és a betegségek megelőzésében bármüyen ritmikus mozgás segít, a sport mellett nagy szerepe van a rendszeres sétának, a lépcsőjárásnak, de számítanak a kerti munkák, sőt még a takarítás is. A túlsúlyosság gyökerei a gyermekkorba nyúlnak vissza. Ha valaki túlsúlyos gyermek- és serdülőkorában, akkor nagy valószínűséggel betegségekkel kísért felnőttkornak néz elészoptattak. Szopás közben ugyanis a gyermek maga szabályozza az elfogyasztott táplálék mennyiségét, és - ha a gyermek jelzéseit az anya figyelembe veszi - minőségét is. Ä felnőtteknek általában a dundi csecsemő tetszik, tehát akkor elégedettek, ha a baba sokat eszik, és a súlygyarapodása a lehető legnagyobb. Egy friss vizsgálat kimutatta, hogy azok, akiknek a szülei nem kövérek jóval kisebb az esélye az elhízásra, ha legalább hat hónapig anyatejen éltek. A hétéves elhízott gyermekek 41%-a lesz kövér felnőtt korában, míg normál testsúlyú társainak csak 11%-a jut üyen sorsra. A10-13 éves túlsúlyos kiskamaszok 72%-a lesz kövér a harmincas éveiben. A normál testsúlyúaknak kb. 20%-a válik majd kövérré. A kövér gyermekből tehát nagy valószínűséggel kövér felnőtt lesz. Ezért az elhízás kezelését jó, ha 11 éves kor előtt megkezdik, így nagyobb az esélye annak, hogy a duci gyermekből normál testsúlyú felnőtt váljék. DUCI GYEREKBŐL KÖVÉR FELNŐTT A kövérség kialakulását és következményeit tekintve egyaránt lehet pszichológiai probléma. Előfordul, hogy családi gondok, vagy más okok be. A mai iskoláskorú fiatalok jelentős része ördögi körben van. A túlsúlyosaknak, a kövéreknek nehezükre esik a megfelelő fizikai aktivitás kifejtése, épp ezért mellőzik, és mert mellőzik, még jobban híznak. Az elhízott gyerekek részére speciális kis csoportos foglalkozásokat kellene rendszeresíteni, olyanokat, amelyeken leküzdhetik félszegségüket, és a programot egyénileg, testresza- bottan alakítják ki. Ezen túl szükség lenne a sportos, tevékeny szülői magatartásra is, mert a legjobb módszer a példamutatás. Heti két és fél óra intenzív gyaloglás 30 százalékkal csökkenti a felnőttek körében a szívbetegségek és a szélütés esélyét. Egy félórás séta 150-200 kalóriát használ fel. Az úszás és a kerékpározás jó hatékonyságú, ezek során a szervezet 250 kalóriát éget el fél óra alatt. miatt tartós feszültség alakul ki az anyában. Az anya gyermeke túlgondozásában találja meg a kiutat a lelkiismereti válságból, ezért saját szükségleteit figyelembe véve eteti a kicsit: nem a gyerek éhségétől függ, hogy mikor mennyit ad neki. A gyerek egy hibás viselkedési mintát tanul meg, azt, hogy az evés a stressz leküzdésének módja: ha rosszul érzem magam, ennem kell. Ha a gyereket később érzelmi megterhelés éri - pl. költözés, iskolaváltás, testvér születése - az evéshez folyamodik. A kövér gyerek ördögi körbe is kerülhet. Kortársai kíméletlenül csúfolhatják, sőt, a környezetében élő felnőttek is korholhatják testsúlya miatt. A folyamatos piszkálás még nagyobb feszültséget okoz, ennek még több evés lesz a következménye. A probléma nem lokalizáló- dik gyerekkorra. A kövérsége miatt ügyetlen, nehezen mozgó gyerek visszahúzódik, hiszen nem leli örömét a mozgásban, a társakkal való együttlétben. Magányos lesz, kisebbrendűségi érzéssel küzd és ehhez egy jó adag bűntudat is társul, mivel számtalanszor a fejéhez vágják: csak egy kis akaraterő kérdése, hogy ne legyen ilyen kövér. A folyamat nem áll meg gyerekkorban, később beilleszkedési zavarhoz, elmagányosodáshoz vezet. A legjobb, ha JAMA Az amerikai gyerekek ijesztő mértékben híznak. A számottevően túlsúlyos fekete és spanyol gyerekek száma az USA-ban az elmúlt 12 évben megduplázódott, és 50 százalékkal emelkedett a fehéreknél is. 1998-ban a 4 és 12 év közötti fekete gyerekek közel 22 százaléka, a spanyol gyerekek 22 százaléka, a fehér gyerekek 12 százaléka volt túlsúlyos - állítják azok a tudósok, akik országos statisztikai adatokat vizsgáltak meg. 1986-ban hasonló vizsgálatok még csak a fekete gyerekek 8 százalékát, a spanyol gyerekek 10 százalékát és a fehér gyerekek 8 százalékát találták számottevően túlsúlyosnak. „Ezt megelőző vizsgálatok szerint még 30 év kellett ahhoz, hogy az átlagnál kövérebb gyerekek száma megduplázódjon Amerikában” - mondta Dr. Richard Strauss, a Robert Wood Johnson nevű Orvosi a szülők és pedagógusok megtalálják az üyen gyerekben is az értékeket, és azokat kiemelik, rádolgoznak. Ha olyan környezetet keresnek, ahol duci is jó eséllyel indul. Ilyen lehet az úszás, a lovaglás és a szellemi sportok. BAJA DUNDISÁG? A laikus számára egy gömbölyű gyerek egészségesebb képet mutat, mint az, akinek zörögnek a csontjai. A gyermekorvosok szerint a soványok sokkal jobb egészségi állapotban vannak és jobbak a kilátásaik is, mint az elhízott gyerekeknek. A kövér gyerekek legtöbbször kisebb fizikai teljesítményre képesek, terhelés esetén bőségesen izzadnak, nagyobb a szívfrekvenciájuk, légzésszámuk, vérnyomás-emelkedésük, mint arányos alkatú társaiknak. A fokozott megterhelés miatt jelentős ortopédiai elváltozások észlelhetők a túlsúlyos gyermekeknél: gyakori a lúdtalp, az X-láb, az ízületek túlterheltek. A tapasztalatok szerint ezek a később igen súlyossá váló eltérések gyermekkorban még visszafordíthatok a testsúly és testösszetétel normalizálásával, vagyis helyes táplálkozási szokások kialakításával és mozgásban gazdag életmód bevezetésével. (o, he) Iskola és a New Jerseybeli Orvos- és Fogászattudományi Egyetem gyermekorvosa. Ezt a tanulmányt „tettekre való kihívásnak” kell tekintenünk-mondta. Az elhízás növekedésének egyik oka: a gyerekek sokkal több időt töltenek a tévé és a számítógép előtt, túlságosan sokszor játszanak videojátékokkal, az elfoglalt szülők pedig egyre gyakrabban etetik családjukat a gyorsétkezdékből vásárolt ételekkel. Annak is nagyobb a valószínűsége, hogy a fekete és spanyol gyerekek szegény negyedekben éinek, ahol a kinti, friss levegőn töltött szabadidős tevékenységek veszélyesek lehetnek, és ahol a gyorsan elkészíthető ételek nem feltétlenül a legtáplálóbbak. Ezek az irányzatok komoly egészségügyi problémákat jelentenek, mert a túlsúlyos emberek köztudottan hajlamosabbak arra, hogy bizonyos betegségekben szenvedjenek. KÖVÉR ADATOK Az angolok 51%-a, az oroszok 54%-a, az amerikaiak 61%-a túlsúlyos. A brazü felnőttek 36%-ának van súlyfeleslege, míg Kínában csak 15%-nak, ahol a városi és falusi kövérek aránya 1:6, akárcsak Indiában. USÁ-ban a nők 25%-ának, a férfiak 20%-ának van legalább 13,6 kg súlytöbblete. Egy átlag amerikai 20 teáskanálnak megfelelő cukrot eszik naponta, 95%-uk sikertelenül fogyókúrázik, de csak 43%-uk sportol. 1998-ban 400 000 amerikain hajtottak végre zsírleszívást. A 30 és 42 évesek között minden egyes 0,45 kg extra túlsúly felvételénél 1%-kal nő a 26 éven belül bekövetkező halál esélye, (n) Segít a séta, a lépcsőjárás, de a kerti munka is Az ördögi kör MAGYAR HlRLAP A fiatalok túl sok időt töltenek a tévé előtt Valamit tennünk kell A túlsúlyosság gyökerei a gyermekkorba nyúlnak vissza (Internetfotó)
