Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-11 / 85. szám, péntek
„Hosszan nyúljon, ÍZVILÁG „Semmi sem jó vagy rossz, mint e hurkaszál, Életünk rokkáján a fonál. Valamint e sültre a mi szánk: Mosolyogjon a sors szája ránk; S pályánk áldásával öntse le, Mint p kását 7sír nznnp ” a véleményünk teszi azzá - mondta a Mester. - Az egyik ember könnyedén megtartotta a vallásos böjtöt a hét minden napján. A másik éhen halt upvanaftó/ 3 koszttól n iTtlIl L L. A Ultit L Cl Z| Lj 11 tzZj C/i l C. • (Petőfi Sándor) U t t ClllCl 1.1 t/i Cl AI/izCLLIZl* (Anthony de Mello) 2003. április 11., péntek 3. évfolyam, 8. szám Zsíros után csak hat órával később ehetünk tejeset, tejes után már fél órával ehetünk zsírosat, mert az nem olyan nehéz étel Hetedik nap szolgamunkát ne végezzetek KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA „Az év folyamán háromszor tarts nekem ünnepet. Üld meg a kovásztalan kenyerek ünneptét. (...) Tarts továbbá ünnepet aratáskor annak a termésnek a zsengéjével, amelyet az általad bevetett szántóföld adott, és az év végén a szüret ünnepét, amikor a termést betakarítod a mezőről.” (A kivonulás könyve) Ádár seni havának (április) 4. napján Érsekújvárott péntek este 6 óra 3 perckor köszöntött be a szombat. A hetvennyolc éves Messinger Márta meggyújtotta a két gyertyát, a fájdalmas múlt végigvonult lelki szemei előtt, de a közelmúlt kedves emlékei elhessegették a rosszat: gondolatban távoli országba repült. Elrohant az élet... Nemrég jött haza Izraelből, hat heti ott-tartózkodás után. Jól érezte magát? A lányomnál csak jól! Hatvannyolcban mentek ki, egy hónapos pici babával. És már dédunokám van. Az újvári unokám, a fiam fia is ott él, közvetlenül a határnál szolgál. Amikor kiment, egy szót sem tudott héberül. Féltem őt, ő a libling. A Mindenható vigyázzon rá. Bízunk a jó Istenben, s ki Istenben bízik, nem csalatkozik. Izraelben, aki akarja, tartja a vallási hagyományokat. A lányom tartja, de nem annyira, mint én. Újvárban is kevesen vannak olyanok, akik ennyire igazodnak az előírásokhoz. Péntek estétől szombat estig tart az ünnep. Ahogy a napok hosszabbodnak, mindig később köszönt be a szombat, és később megy ki. Gyertyagyújtással kezdődik. Tegnap hat előtt meggyújtottam a gyertyákat. „Ne végezzetek semmiféle munkát, ez örök törvény utódaitok számára, bárhol laktok is. Szombati nyugalom legyen ez számotokra. Tartsátok meg a böjtöt, s a hónap kilencedik napjának estéjétől a következő estig tartózkodjatok a munkától.” (A kivonulás könyve) A zsidó naptár szerint 5763-at írunk, az év 2002. szeptember 7- től 2003. szeptember 26-ig tart, 385 napos és szökőév. Az idén susan purim van - szökőévi purim. A purim (farsang) március 18-19-ére esett, az előtte való nap Eszter böjtje, egynapos böjt, reggeltől estig tartott. Egész nap semmit nem szabad enni, sem inni. Még vizet sem! Ki lehet bírni. Az ember észre sem veszi, hogy böjtöl. Az őszi ünnepekkor van a hosszú böjt, estele- déstől másnap késő estig. Olyankor reggel nyolckor elmegyünk templomba és csak este nyolckor jövünk haza. A pésach, a húsvét, a kovásztalan kenyér ünnepe. Nyolc napig tart. Olyankor nem eszünk lisztes ételt, kenyeret, csak maceszt. Romániában pász- kának hívják. A lágerben egy romániai kislány mesélte, hogy „anyámmal elmentünk pászkát sütni”. Mi az a pászka, kérdeztem. Azt mondja, nem tudod? Nem. Amit húsvétkor eszünk. „Az első hónap tizennegyedik napja pászka az Úr tiszteletére. E hónapnak tizenötödik napja azonban ünnep. Hét napig kovásztalan kenyeret kell enni. Az első nap gyűljetek össze a szentélynél. Semmiféle szolgai munkát ne végezzetek. (...) A hetedik nap aztán ismét gyűljetek egybe a szentélynél, s akkor se végezzetek semmiféle szolgai munkát.” (Számok könyve) Melyik a legnagyobb ünnep? Az engesztelés napja, a Jóm Kippur. Az ősszel van. Az ételek elkészítésének szigorú szabályai vannak. Az edényekben nem szabad akármit főzni... Van zsíros edény, amiben csak zsírosat, van tejes edény, amiben csak tejes dolgokat szabad készíteni, és van semleges edény, amiben csak vizet szabad forralni. A zsíros edénybe semmi tejes dolgot nem szabad tenni. Ez nem olyan borzasztó. Meg kell szokni. Az üvegpoharat mindenre lehet használni. A porcelánt nem. A jénai edényt használhatjuk tejesnek is, zsírosnak is, mert az üveg. A csészét, melyben a kávét szervíroztam, tejesnek használom, nem mosogathatom el a zsíros edénynyel együtt. Mosogatni is külön vízben kell? Igen. „...Minden állatot, amelynek hasított körmű, villás patája van, és amely kérődzik, megehettek. De vannak közöttük, amelyek kérődzenek és hasított körmük van, mégsem ehetitek őket. „A tevét tartsátok tisztátalannak, mert bár kérődzik, de nem hasított körmű. Tartsátok tisztátalannak a szirti borzot, mert kérődzik ugyan, de nem hasított körmű. Tartsátok tisztátalannak a nyulat, mert kérődzik ugyan, de nem hasított körmű. Tartsátok tisztátalannak a sertést, mert bár hasított körme, villás patája van, de nem kérődzik. Ne egyétek meg a húsát, ne érintsétek a hulláját, tartsátok tisztátalannak.” (A leviták könyve) Mi a kóser és a nem kóser? A kóser tisztát jelent, vagyis a rituális szabályoknak megfelelően készített ételeket. A húsra is vonatkozik. Csak olyan állat húsát szabad fogyasztani, amit a metsző vág le. De disznóhúst nem. Az nálunk nem is jöhet számításba, nem is kívánom. Én például semmit nem veszek a hentesnél. Pozsonyból hozzuk a húst, ott van kóser üzlet. Újvárban van vágó, de Pozsonyból jár ide, nagy ünnepeken. A rabbi is vág, ha kitanulta. Nyugodjon, párom is mészáros volt, boldogult szüleim is mészárosok voltak. Marhahúst szabad enni. Nem tartanak a kergemarhakórtól? A kóserság szigorú dolog. Például a marhánál, borjúnál kiveszik az állat tüdejét, és felfújják, a rabbi vagy a felügyelő pedig ellenőrzi, hogy nem szelel-e. Mert ha szelei, annak az állatnak valami baja volt, s akkor nem eszik meg. A belsőségeket megeszik? Meg. A baromfinál hogyan állapítják meg, hogy az állat egészséges volt-e? A hízott baromfinak felfújják a begyét. Meg kell figyelni, hogy nem szelel-e, nem lyukas-e. S ha igen, nem eszik meg a húsát? Attól függ, hogy hol szelei, és mekkora a lyuk. A hal engedélyezett? Halat lehet enni. Csak pikkely és uszony nélkülit nem. Szardíniát szoktam vacsorázni. Az ételek párosítása is szigorú szabályokhoz kötött. Szabad tejfölös húst enni? Semmi szín alatt! Márta néni betartja? Egészségi szempontból biztosan nagyon jó. Zsíros után csak hat órával később ehetünk tejeset, tejes után már fél órával ehetünk zsírosat, mert az nem olyan erős étel. Az is tejesnek számít, ha behabarok egy főzeléket? Ha tejjel habarja, igen. De ha behabarok egy főzeléket, és rántással készítem, az tejes is meg zsíros is. A rántást általában olajjal készítjük, az meg semleges. Ha tejeset főzünk, akkor tejes, ha zsírosat, zsíros edényt használunk. Gesztenyepürét tejszínhabbal lehet enni? Lehet, csak nem zsíros után. Zsíros után hat órával lehet tejeset enni, tejes után fél órával zsírosat. Tejszínhabos tortát? Lehet. Pedig a tejszín tejes étel és a torta mégiscsak zsíros... Miért lenne zsíros? Hát vajas... A vaj tejes étel. Az olaj pedig semleges. Zsidó lakodalom Az alkohol engedélyezett? Melyik vallásban engedélyezett? A lágerben megtartották a törvényeket? Hogyan lehetett volna? Áztunk- fáztunk, koplaltunk. Nem volt ruhánk, rongy volt rajtunk, derékig érő vízben sáncot ástunk. Negyvennégy május 10-én vittek el, a huszadik születésnapomon. Surányba vittek, onnan a komáromi erődbe. Nem tudtuk, hová megyünk, pedig akkor már rengeteg embert deportáltak. Auschwitzban találkoztam egyik unokabátyámmal. Krakkóba vittek, majd vissza Auschwitzba, onnan decemberben egy szászországi gyárba. Ott ért a felszabadulás, A családomból alig tért haza valaki. Hamar férjhez mentem. Szép esküvőm volt, a menyasszonyi ruhát Pozsonyból hozattuk. De olyan rég volt, hogy nem is emlékszem... Másnap mentünk haza, Kürtre. Ott laktam tizenhat évig. Hébe-hóba még most is elmegyek oda. „Mózes összegyűjtötte Izrael fiainak egész közösségét, és így szólt hozzájuk: Az Úr meghagyta, hogy ezt tegyük: hat napon át dolgozhatunk, a hetedik nap azonban legyen szent, legyen ünnepnap, a teljes nyugalom napja, legyen az Úrnak szentelve. Aki ezen a napon dolgozik, halállal kell büntetni. Szombaton nem gyújthattok tüzet lakástokban.” (A kivonulás könyve) A szombat a nyugalom napja, tilos dolgozni. Elmosni egy csészét - munka? Azt csak ellöttyinti az ember. A főzés munka, ezért csütörtökön vagy pénteken megfőzök. Mosni, vasalni, takarítani se lehet. Kirándulni lehet, de nem vonattal vagy autóbusszal, csak gyalog. Az egész élet rohanás. Én szombaton nem csinálok semmit. Meg van főzve, a gáztűzhelyen egy lángom ég, amin megmelegítem az ételt, a villany is fel van kapcsolva a lakás néhány helyiségében. Zseblámpát lehet gyújtani? Azt igen. Telefonálni? Ha muszáj. Tárcsázni se volna szabad, de azért szabad is meg nem is. írni nem szabad. Levelet sem. De elolvasni szabad. Szombaton fodrászhoz' se mehet az ember. Fürödni lehet. Ünnepen borotválkozni sem szabad a férfiaknak - megcsinálják ünnep előtt. Körmöt vágni se szabad. Fésülködni igen. (Képarchívum) Narancsot meghámozni, levinni a szemetet szabad. Besötétedett. Hét óra öt perc... Elmúlt az ünnep. Meggyújtom a gyertyát, kikísérem az ünnepet. Bár szombaton csak késő éjjel szoktam gyertyát gyújtani. Nem kívánom siettetni az ünnep kimenetelét, csak a beköszöntél. Az ünnep tartson minél tovább... „A böjtölést ki lehet bírni..." „Meggyújtom a gyertyát, kikísérem az ünnepet" (A szerző felvételei)
