Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-11 / 85. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 11. Aktuális növényvédelem: már most védekezzünk a veszélyes palántaágyi kártevők és kórokozók ellen A káposztafélék korai kártevői A káposztalégy ellen már a palántanevelő ágyakban is rendszeresen permetezni kell (Dömötör Ede illusztrációs felvétele) A káposztafélék jelentős sze­repet töltenek be táplálkozá­sunkban. Az alábbiakban a fejes káposzta, kelkáposzta, bimbóskel, karalábé és a karfiol időszerű védelmével foglalkozunk. CSEKES ZOLTÁN Mivel a káposztaféléket tápanyag­ban gazdag talajokon termesztik, sőt a fejes káposzta alá rendszerint istállótrágyáznak, megnő a ter­mesztési terület gyomosodásának veszélye. A korai káposztafélékben gyakran jelentős mennyiségben megtaláljuk a pásztortáskát, rep- csényretket és a vadrepcét. Később a szőrös disznóparéj, fehér libatop, porcsin keserűfű, az ebszékfű stb. is elszaporodik. A káposztafélék termesztési területén előforduló gyomokat tehát csak mechanikai és vegyszeres gyomirtás együttes alkalmazásával lehet eltávolítani. GYOMIRTÁS KELÉS ELŐTT A helyre vetett káposztaféléknél az alapkezelést a vetés előtt vagy után, de mindenképpen kelés előtt kell elvégezni. Gyomos tábla ese­tén használhatunk glyfozát hatóa­nyagú készítményeket, mint ami­lyen a Glyfogan 480 FL, Gliaka, Rondup, Dominator, Kapazin, 0,6-1,5 liter/ha töménységben. A gyomok elszáradása után lehet a talajmunkát - kapálást, sarabolást - megkezdeni. Magvetés esetén 6- 8 cm mélységbe dolgozzuk be a ta­lajba a következő készítményeket: Triflurex 48 EC, Treflan 48 EC, Triflurin 480 EC-t (1,5-2,5 li­ter/ha). Ha palántákat ültetünk ki, A védekezés legfontosabb irányelve a helyes növé­nyi sorrend betartása. a gyomirtókat 5-7 nappal az ülte­tés előtt alkalmazzuk. A vetés után, de legkésőbb 3 napon belül használhatjuk a Gesagard 50 FW vagy a Prometrex 50 WP készítmé­nyeket (1-1,6 kg/ha), előnyük, hogy az egyszikű gyomnövények kelésére is hatnak. Ezeket a készít­ményeket azonban karfiol ter­mesztése esetén ne használjuk! Közvetlenül a vetés után alkalmaz­ható még a Ramrod Flo (8-1 literl/ha) készítmény is. Amíg a palánta gyökeret nem ereszt, nagyon érzékeny a gyomir­tó szerekre. Ezért amennyiben a parcella kezd elgyomosodni, a pa­lánták meggyökeresedése után a nehezen irtható mezei ászát, eb­székfű, keserűfű és gombvirág el­len megbízható eredményt érünk el a Cliophar 300 SL és Lontrel 300 készítményekkel (0,4-0,5 liter/ha) adagolásban. Ezenkívül még hasz­nálható a Lentagran WP (2 kg/ha), de csak akkor, ha a káposzta már 2­4 levelet hajtott. A karfiolt túlzott érzékenysége miatt posztemergen- sen kezelni nem szabad! A magról kelő egyszikű gyomnövé­nyek elleni védekezést a káposzta- félék 1-3 leveles stádiumától lehet végezni. A káposzta termesztési te­rületein főleg a kakaslábfű és a muharfélék kelnek nagyobb mennyiségben, sőt néha két hul­lámban is. Az évelő tarackbúza el­len nagyobb vegyszeradagot kell alkalmazni. Megbízható szernek bizonyult az Agil 100 EC, Targa Su­per, Gallant Super, Pantera 40 EC és a Leopard 5 EC (0,5-1,5 1/ha), ám közvetlenül eső után ne perme­tezzünk velük. A gyomirtó hatása alatt, 7-10 napig ne végezzünk mechanikai gyomirtást. KÁROSÍT A KÁPOSZTALÉGY A kártevők közül a leggyakoribb és legjelentősebb a tavaszi káposzta­légy (Phorbia brassicae), amely a kis növényeket 4-6 leveles koráig fenyegeti, ezért ellene védekezni kell. A kártevő által megtámadott növény fejlődésében leáll, levelei ólomszürkévé válnak, lankadnak, gyakran el is pusztulnak. Az idősebb növények lassabban fej­lődnek, terméshozamuk csökken. A kikelő nyüvek a gyökeret kívülről hámozgatják, vagy behatolnak a gyökérbe és felfelé haladó járato­kat készítenek. Fejlődésük 20-30 napig tart, majd a növényt elhagy­va a talajba húzódnak, ahol bebá- bozódnak. A nyári nemzedék két hét bábállapot után repül ki. A kár­tevő tömegesen főleg ott szaporo­dik el, ahol a káposztaféléket ve­tésváltás nélkül nagy mértékben termesztik. Az öntözéses termesz­tés is segíti szaporodását. Vegyszeres védekezéskor ügyel­jünk arra, hogy a kártevő termé­szetes ellenségeit, így a fürkészda- razsakat, megkíméljük. Például a fürkészdarazsak a kártevő lárvái­nak 60 százalékát képesek parazi­táim! A védekezés egyik legfontosabb irányelve a helyes növényi sorrend betartása. Ne feledjük, hogy a ká­posztalégy ellen már a palántane­velő ágyakban is rendszeresen per­metezni kell. A védekezés mindig a tojásrakó legyek ellen irányuljon, ezeket kell elpusztítani. Helyreve­téskor megfelelő védelmet nyújt a Diazinon 10 G granulátum (1 gramm/folyóméter). 10-14 nappal a palánták kiültetése és megilledé- se után a növények gyökérnyaki részhez juttassunk ki bőséges mennyiségű permedét. Használ­junk Diazol 50 EC (0,1%) vagy Ba- sudin 600 EW (0,1%) készítményt, melybe mindig tegyünk tapadó­szert, például Agrovitalt (0,05%). A kártevő második, júniusi nemze­déke - a hűvösebb, csapadékosabb évjáratok kivételével - a már me­gerősödött növényállományban nem tud érzékenyebb kárt okozni. A káposztalégy augusztusi harma­dik nemzedéke is veszélyes, mert az akkor még zsenge másodvetése­ket támadja. EGYÉB KÁRTEVŐK ÉS KÓROKOZÓK A tavaszi káposztaléggyel egy időben károsítanak a parányi, mindössze néhány milliméter nagyságú fekete vagy feketesárga csíkos földibolhák, levéltetvek és a káposztapoloskák. A felsorolt per- metszerek rendszeres használatá­val ezeket a kártevőket is távol le­het tartani. A káposztalevéltetvek ellen speci­ális készítményként használható a Pirimor 25 WG (0,15%), az Az­tec (0,1%), a Calypso 480 EC (0,02%), melyek kímélik a levél­tetvek természetes ellenségeit. Ezekkel a védekezésekkel egy me­netben a március végén, április elején megjelenő káposztalepké­ket és a repcelepkék hernyóit is irtjuk. Veszélyes palántaágyi kó­rokozónak minősül a peronosz- póra is. Fertőzése esetén a levelek színén elmosódott szélű szürkés sárgás foltok, a fonákon szürkés­fehér bevonat jelenik meg. Ellene használjunk Ridomil Gold 42,5 WP (0,4%), Champion 50 WP (0,4%), Dithane DG (0,5%), Fol- pan 80 VDG (0,2%), Merpan 80 WDG (0,3%), Kuprikol 50 WP (0,6%). A permedébe ajánlatos tapadószert, például Agrovitalt (0,05%) is adagolni. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komá­romi részlegének a munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony április 10-én Komárom április 10-én Zseliz április 10-én Rimaszombat április 10-én Losonc április 10-én sárgarépa 20-25 Sk/kg 10-18 Sk/kg 12 Sk/kg 20 Sk/kg 18-25 Sk/kg petrezselyem 38 Sk/kg 20-22 Sk/kg 20 Sk/kg 28 Sk/kg 35 Sk/kg burgonya 12-14 Sk/kg 10-14 Sk/kg 9-12 Sk/kg 11 Sk/kg 12-13 Sk/kg tojás 2,90-3,10 Sk/db 2.50-3,00 Sk/db 2,80 Sk/db 2,50 Sk/db 2,80-3,00 Sk/db paprika 70-115 Sk/kg X X X 95-125 Sk/kg karalábé 30 Sk/kg 3-5 Sk/szelet X 18 Sk/kg 25 Sk/db zeller 38 Sk/kg 25 Sk/kg 8 Sk/db 25 Sk/kg X káposzta 18-20 Sk/kg 10-13 Sk/kg X 18 Sk/kg 20-22 Sk/kg bab 70-110 Sk/kg 70 Sk/kg 45 Sk/kg X X dióbél 200 Sk/kg 200 Sk/kg X 160 Sk/kg 160-180 Sk/kg hagyma 16-18 Sk/kg 12-14 Sk/kg 12-13 Sk/kg 15 Sk/kg 15-18 Sk/kg paradicsom 48-64 Sk/kg 70 Sk/kg X 70 Sk/kg 75 Sk/kg alma 14-34 Sk/kg 18-28 Sk/kg 18-22 Sk/kg 18-20 Sk/kg 30-35 Sk/kg cékla 18-20 Sk/kg ibiibhhhhbhí 14 Sk/kg X X fokhagyma 58-68 Sk/kg 45-59 Sk/kg 70 Sk/kg 55 Sk/kg 65 Sk/kg Agrárvilág - hirdetés A nagy zöldségtermesztők is ráállhatnak a biotermékekre Kevesebb vegyszerrel KÖTELES GÁBOR Az utóbbi években a „mérgek” segít­ségével biztos eredményeket elérő zöldségtermesztőink az utóbbi időben - főleg a csehországi piac beszűkülése miatt - termékértékesí­tési nehézségekbe ütköznek. De je­lentősen szűkítették termékeik piaci megjelenését a nagyon szép külsejű importált zöldségfélék, melyeket ál­lítólag az óriási adagú műtrágyákon kívül még - száraz anyagban szá­molva - mintegy 25 kg védővegy­szerrel kezelnek a vegetáció alatt. Az eszükkel és nem csak a szemük­kel vásárlók azonban egyre inkább keresik a vegyszerek nélkül termesz­tett bio- vagy ökotermékeket, melye­ket akár exportálhatnánk is nagyobb mennyiségben egyes nyugati orszá­gokba. A biotermesztés iránt ér­deklődő zöldségtermesztőknek azt tanácsolom, hogy a több lábon állás érdekében a SZNT 224/1998 Tt. számú törvény szellemében próbál­ják a termelést és a termékek piaci értékesítését szervezni. Területük legalább egy részét az ökológiai ter­melés érdekében jelentsék be átme­netre, konverzióra. Az átmeneti ter­melés tervezetében ajánlatos az ökotermelés módjának a feltünteté­se is. A szakirodalomban javasolt módszer közül most csak kettőt sze­retnék bemutatni. HAMILTON VETÉSFORGÓJA A Geuff Hamilton által javasolt módszer lényege az, hogy az öko­termesztésre szánt területet három részre osztjuk (A, B, C). Ezek mindegyikén egy bizonyos növény- csoportot termesztünk a következő javaslat alapján. A-növénycsoport: burgonya, sárga­répa, cékla, paszternák, vörös­hagyma, fokhagyma, paradicsom, spárgatök, zeller, padlizsán, papri­ka, uborka, dinnye, petrezselyem, feketegyökér. B-növénycsoport: burgonya, bab, szója, csemege kukorica, paraj, mángold, fejes saláta, cikóriasalá­ta, articsóka. C-növénycsoport: fehér- és vörös­káposzta, kínai káposzta, kelbim­bó, karfiol, brokkoli, fodros kel, kelkáposzta, tarlórépa, hónapos retek, karalábé. A növénycsoportok sorrendje a má­sodik éven BCA, a harmadik éven pedig CAB. A csoportból azokat a növényeket tervezzük vetni és olyan mennyiségben, amilyen keresletet feltételezünk. A tápanyag-kiegészí­tést csak biokomposzttal végezzük. VEGYESKULTÚRÁS BIODINAMIKUS MÓDSZER Számomra szimpatikusabb a Gert­rud Franck által leírt vegyeskultú- rás biodinamikus módszer. Lénye­ge az, hogy a zöldségnövényeket egységesen azonos sortávolságba termesztjük, amely adottságainktól függően rendszerint 0,5-0,7 méter lehet, s a szomszédos soroknak kedvező egymásra való hatása le­gyen. Ennél a módszernél csak mi­nimális talajforgatás jön számítás­ba. Nem kell a vetésforgóra gondol­ni, mert a sorok minden évben - a sortávolság felével - azonos irány­ban tolódnak el. így a zöldségfélék mindig olyan helyre kerülnek, ahol az előző évben nem teremtek, de vegetáció folyamán állandó talajta­karást (mulcsozá$t) alkalmaztunk. A növények megfelelő harmonizálá­sa érdekében a vetésterv elkészítésé­nél az A fősorokat, B melléksorokat és a C rövid tenyészidejű növények sorait különböztetjük meg. A sorok váltakozását az ACBCACBC... kom­binációban tervezzük. Egy példa a tervezéshez: B: karfiol és zeller C: saláta, hónapos retek A: uborka, előtte zöldtrágyának ló­bab vagy mustár C: fejessaláta, másodvetésű retek B: karfiol és zeller C: hónapos retek, fejessaláta, har­madvetésben tarlórépa A: késői fejes káposzta és zeller C: korai sárgarépa, másodvetéskén endívia B: korai burgonya, utána fejes ká­poszta C: hónapos retek, saláta, utóvete- ményként cékla A: paradicsom, lóbab C: sárgarépa, hagymamag dug- hagymának B: borsó, utána póréhagyma C: kései sárgarépa A szerző a Szepsi Mezőgazdasági Iskola nyugalmazott szaktanára MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,034 Lengyel zloty 9,639 Angol font 59,533 Magyar forint (100) 16,803 Cseh korona 1,305 Svéd korona 4,492 Dán korona 5,525 Szlovén tollár (100) 16,657 Japán ien (100) 31,733 Sváici frank 27,516 Kanadai dollár 26,029 USA-dollár 38,095 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,93-42,03 36,90-39,30 1,28-1,34 15,83-17,83 OTP Bank 40,00-42,09 37,08-39,13 1,28-1,34 16,19-17,43 Postabank 39,88-42,18 36,74-39,46 1,28-1,34 15,00-18,60 Szí. Takarékpénztár 39.99-41,94 37,07-38,97 1,27-1,34 16,05-17,56 Tatra Bank 40,0042,14 37,10-39,08 1,28-1,34 16,16-17,48 UniBanka 40,02-42,08 37,03-38,93 1,27-1,34 15,14-18,46 Általános Hitelbank 39,9742,11 36,99-38,97 1,27-1,34 15,86-17,71 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) UP 883

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom