Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-07 / 81. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 7. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés Az Európai Unió a gazdaság terén egyelőre nem tartja a lépést az Egyesült Államokkal A célokat már kitűzték Büszkén lobog az Európai Unió zászlaja. A szervezet napjainkbann erős ellenszélben működik. (Képarchívum) Brüsszel. Az Európai Unió tagországai növekedési gondokkal küszködnek, és egyelőre az ennek megoldását is célzó, 2000-ben Lisszabonban elfogadott közös program is lényegében csak írott malaszt maradt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Valamit végre tenni kell a csigalassú európai gazdaság felpörgetéséért! - követeli az európai üzleti világ. Igaz, tavaly különféle okok miatt az egész világgazdaság megroggyant, de míg az Egyesült Államok 2002-ben még mindig 2,4%-os növekedést ért el, Kanada pedig 3,3%-ost, sőt Ausztrália 3,7%-ost, addig az EU-ban csak 0,9 százalékos ütemet regisztráltak, és az idén sem várnak gyorsabbat 1%-nál. Márpedig ez a tempó megkérdőjelezi, hogy az EU teljesíteni tudja azt a 3 évvel ezelőtt Lisszabonban kitűzött hangzatos célját, miszerint „2010-re Európának a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb gazdaságává kell válnia”. A mai tizenötöknek már csak azért is magasabb sebességfokozatba kellene kapcsolniuk, mert a szegényebb új tagállamok csatlakozása a mezőny túlzott széthúzódásával, az elvileg egységes piac növekedési potenciáljának elherdálásával fenyeget. A 2000 márciusában elfogadott úgynevezett lisszaboni reformprogram szerteágazó intézkedéscsomagot állított össze, amelynek valamennyi tagországban való egyidejű teljesítése bontakoztatná ki a remélt, tartósan legalább 3%-os GDP- növekedési ütemet. A terv öt területen sorolt fel feladatokat. Az első az innováció fejlesztése - ezen belül elsősorban az internet-hozzáférés Tavaly a legrosszabb tanulónak Németország bizonyult. bővítése, valamint a tudományos kutatásra fordított kiadások növelése a második a távközlési, a közlekedési, az energia-, valamint a pénzügyi szolgáltatási piac általános és teljes liberalizálása; a harmadik a kisvállalkozások iránt barátságosabb gazdasági környezet; a negyedik az akkor 63%-os átlagos foglalkoztatottsági arány 70%-osra emelése, a nyugdíjrendszerek reformja, valamint az oktatásra, főleg a felnőttképzésre fordítandó kiadások emelése; végül az ötödik a'környezetvédelem erősítése, mindenekelőtt a szén-dioxid-kibocsátásnak az EU által a kiotói egyezményben vállalt mérséklése. Az elmúlt három év mérlegét meglehetős kíméletlenséggel megvonó Európai Bizottság (EB) az egyik fő problémát a közösségi cselekvés lassúságában látja. A kormányok olykor fondorlatos trükkökkel próbálják meg a részletek között manőverezve elszabotálni a Jelzáloghitel folyósítása Jelentős az érdeklődés Pozsony. Az első negyedévben a jel- záloghitellel 1999 júliusa óta foglalkozó Szlovák Takarékpénztár 607 esetben nyújtott ilyen jellegű hitelt, mégpedig 436,5 millió korona értékben. Tavaly ebben az időszakban a folyósított összeg volumene négyszer kisebb volt. Az év első 3 hónapjában az UniBanka 56 jelzáloghiteit folyósított, 49,7 millió korona értékben. A pénzintézet 2002 júliusától tevékenykedik a jelzálognyújtás piacán, azóta 175 kérelemnek tett eleget, 153,6 millió korona értékben. Az UniBanka tervei szerint 2003 végéig ez az összeg eléri az 1 milliárd koronát. Az OTP Bank Slovensko 2002 októberétől nyújt jelzáloghiteit; az azóta eltelt 5 hónapban 300 hitelt folyósított, együttesen 270 millió korona nagyságrendben. No- bert Lazar, a bank szóvivője szerint az évvégéig nyújtandó összeg 1 milliárd koronára rúghat, (t, s) végrehajtást, próbára téve az EB és a luxemburgi Európai Bíróság ellenőrző mechanizmusait. Másfelől a program számos olyan célt is tartalmaz, ahol uniós jogszabállyal valójában nem is lehet ösztökélni az előrelépést. Ezeken a területeken az egyes kormányok bátorságán, ambícióján múlik a változások tempója és mértéke. Már az is romja az elvileg egységes belső piac hatékonyságát, hogy a tagállamok egymástól jócskán eltérő sebességgel araszolnak a közös célok felé. Ennél is visszahú- zóbb azonban, hogy az EU egészére rátelepszik a kontinens legnagyobb gazdaságának lomhasága: a legrosszabb tanulónak tavaly Németország bizonyult, ahol mindössze 0,2%-os volt a gazdasági növekedés, és 10% fölötti a munkanélküliség. Ráadásul a lisszaboni célok időarányos teljesítésében Franciaország és Olaszország is a sereghajtók között van. A nagy európai gazdaságok közül csupán Nagy-Britannia szerepel a középmezőnyben, viszonylag jól teljesít Hollandia és Spanyolország is. A legfürgébbek az északi tagországok, de gazdasági súlyuk nem elég ahhoz, hogy az egész integrációt maguk után húzzák. A lisszaboni tervből ez idáig a különféle piacfelszabadító célokból valósult meg a legtöbb. Európában lényegében befejeződött a távközlési liberalizáció: 2003 közepétől lépnek hatályba ezen a téren az utolsó közösségi előírások. Az eddigi piacnyitásnak köszönhetően az országokon belüli telefonhívások áüagos ára az utóbbi 5 év során a felére zuhant, de a helyi hívások még mindig háromszor olyan drágák Európában, mint az USA-ban. A reformcsomagból kipipálható az energiaszolgáltatások 2007-ig befejezendő liberalizálásának pontos ütemterve is, de számos ország nem váija meg a részhatáridőket a végrehajtással. Március közepén lépett életbe a nemzetközi vasúti teherfuvarozás egy szegmensét liberalizáló uniós törvény, és megkezdődött a postaliberalizáció is. 2005-től olcsóbbá és gyorsabbá válhat az európai légi közlekedés, mert a „légtérpiac” egységesül, az uniós „gépezet” pedig ontja a jogszabályokat, amelyek maradéktalanul átjárhatóvá teszik majd a kontinensnyi piacot a pénzügyi szolgáltatók számára. A sikerek között könyvelhető el az egységes közösségi szabadalomról szóló legfrissebb megállapodás is, amelynek révén az eddiginek a felébe kerül majd a szabadahni oltalom megszerzése az EU-ban. Felemás azonban a mérleg más területen. Az internetbe bekapcsolt háztartások aránya az utóbbi két évben áüagosan 18%-ról 43 %-ra nőtt, de míg Hollandiában, Svédországban és Dániában a háztartások kétharmada lóg a „hálón”, Görögországban alig több mint 10%-uk. Messze jár még az EU attól a céljától is, hogy az évtized végén a GDP 3%-át fordítsa kutatás-fejlesztésre: a jelenlegi arány 2% alatti, míg az USA-ban 2,7%. Ezer foglalkoztatottból Európában 5,4 jut a kutatói szektorra, az USA-ban 8. A bürokrácia lefaragására tett lépések ellenére az európai társadalom még mindig jobban idegenkedik a vállálkozósditól, mint az amerikai: míg az USA-ban a lakosság 10%-ának van saját vállalkozása, addig az Európában legbátrabb írek közül is csak 9%-nak. A foglalkoztatási ráta a tizenötök átlagában mindössze 64%, szemben a 74%-os amerikaival, és ma még csak Dánia, Hollandia, Svédország és Nagy-Bri- tannia érte el a 2010-re kitűzött 70%-ot. Az európai gazdasági növekedés lassúságát éppen a foglalkoztatási piac korlátái okozzák, csakhogy a vele szorosan összefüggő szociális rendszerek - a társadalom- biztosítás, a nyugdíjak, az oktatás - reformja terén az EU édeskeveset tehet, mert ezekben az ágazatokban az uniós jogrend teljes önállóságot garantál a kormányoknak. (HVG, ú) Valuta AAA» VALUTAARFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok _______Árfolyam Valuta____________Árfolyam EM U - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 41,170 1,295 25,968 Lengyel zloty Svéd korona 31,999 Svájci frank USA-dollár 9,440 60,099 Magyar forint (100) 16,742 4,484 5,544 Szlovén tollár (100) 17,737 27,728 38,412 VETEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,09-42,39 37,26-39,66 1,27-1,33 15,83-17,83 OTP Bank 40,17-42,27 37,38-39,45 1,27-1,33 16,16-17,40 Postabank 40,02-42,32 37,05-39,77 1,27-1,33 14,94-18,54 Szí. Takarékpénztár 40,15-42,11 37,38-39,29 1,26-1,33 16,06-17,57 Tatra Bank 40,18-42,32 37,54-39,54 1,27-1,33 16,17-17,49 UniBanka 40,19-42,25 37,55-39,48 1,27-1,33 15,14-18,45 Általános Hitelbank 40,15-42,29 37,46-39,46 1,26-1,33 15,87-17,72 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Kapaszkodjon Lehet, hogy meglepő, de az internetcsatlakozások alacsony árának köszönhetően a vezetékes telefonvonaláról percenként 0,24 koronáért szörfözhet a világhálón! Egyfolytában növeljük szolgáltatásaink minőségét, hogy előnyösebben tudjanak kommunikálni. Egyszerűen: olcsóbban, mint gondolná! *A percenkénti 0r24 koronás ÁFA nélküli ár az Internet Intensiv és Internet Efektív modulcft. használóira érvényes munkanapokon 1SMŐI 7 óráig, hétvégén és ünnepnapokon nonstop. 0800 123 456 ■ www.telecom.sk ■ INFOTEL ■ szerződéses partnereink S15 450 49
