Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-05 / 80. szám, szombat

TÉMA: A MÁJGYULLADÁS ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 5. Fertőzésveszélyt jelent a védekezés nélküli szexuális kapcsolat, a kábítószerek intravénás alkalmazása Jelenleg csak az A és B ellen lehet védekezni Halálos lehet a B típusú sárgaság Hepatitis B kórokozóval megfertőzött kisfiú. Az orvosok kénytelenek voltak transzplantálni a máját. (Képarchívum) Bár a májgyulladás odafigye­léssel legtöbbször me­gelőzhető, és egyes változatai ellen védőoltás is létezik, vi­lágszerte szinte a legvesze­delmesebb, nehezen gyógyít­ható és számos formájában hosszadalmas lefolyású be­tegségként tartják számon. Több, különböző súlyosságú változata ismeretes, a leg­hosszabb lappangási ideje a B vírus okozta fertőzésnek van. ISMERTETÉS Százezer lakosra átlagban 2,63 be­teg jut, a legtöbb fertőzött a Kassai kerületben - 6/100 ezer- találha­tó, a 15-19 évesek körében az arány 6,8/100 ezerre, a 20-24 éve­sekében 4,4 /100 000-re tehető. - Tavaly a Kassai kerületben egy családon belül hatan szexuális úton fertőződtek meg, ketten meg­haltak, miközben az országos ha­lálozási átlag 1,4 százalékos. A vérrel, szexuális úton terjedő meg­betegedés védőoltással előzhető meg - magyarázta dr. Éva Máde- rová az Állami Egészségügyi Inté­zet osztályvezetője. A májgyulladás (orvosi nevén he­patitis) különböző kórok által ki­váltott megbetegedés, melyet a májsejtek pusztulása és az ebből adódó májműködési zavar jelle­mez. A máj létfontosságú szerv, károsodása súlyos betegséget, né­ha halált okoz. Az első, nagy valószínűséggel a he­patitis B kórokozója (HBV) által előidézett tömeges megbetege­désről 1883-ban számoltak be; a betegség a brémai hajógyárban alakult ki, az emberi nyirokból származó, himlő elleni védőoltás alkalmazása után. Az úgynevezett „szérum-hepatitis” jelentősége a XX. század első felében, a vérbaj injekciós kezelése során használt tűk és fecskendők elterjedését kö­vetően nőtt meg. A HBV okozta megbetegedések gyakorisága a 60- as években kezdett emelkedni, a „szabadabb” életstílus meghonoso­dása következtében. Mind a véde­kezés nélküli szexuális kapcsolat (legyen az homo- vagy heterosze­xuális), mind az intravénás kábító­szerek gyakoribb alkalmazása je­lentős szerepet töltött be a HBV terjedésében. Egyesek a 70-es, 80- as évek HBV-járvány „visszhangjá­nak” tartják a hasonlóan terjedő AIDS-vírus okozta betegséget. Először a 60-as évek közepén ho­nosodott meg a vírus vérből tör­ténő kimutatására szolgáló labora­tóriumi módszer; az aktív védőol­tás 1981 óta vált lehetővé. A HBV-FERTÖZÉS KÖVETKEZMÉNYEI Heveny májgyulladás A felnőttkori fertőzéseknek csak 30- 40 százalékában alakul ki, de gyó­gyulása általában elhúzódóbb, mint a széklet útján terjedő, a „piszkos kéz betegségének” nevezett hepati­tis A vírus okozta fertőzésé. Ugyan­akkor az esetek egy százalékában a betegség lefolyása során májelégte­lenség alakulhat ki, mely külön­böző szövődményekhez és végső soron halálhoz is vezethet. A he­veny májelégtelenséggel járó B ví­rus hepatitisnél (melynek 20 száza­lékos a túlélése) az idejében végzett májátültetés az esetek 50-70 száza­lékában gyógyulást eredményez. Hordozó állapot Amikor a gyulladás megszűnt, de a vírus a szervezetből nem ürült ki, hanem a májsejtek magjában to­vább él, az érintett személy vírus- hordozóvá válik. Idült májgyulladás Az esetek 10 százalékában alakul ki; kezelés nélkül 5-10 év alatt máj­zsugorhoz vezethet, de szerencsés esetekben (8-10 százalék) a vírus szaporodása magától is megszűnik, és a gyulladásos jelek is eltűnnek a májszövetből. Gyermekekben azon­ban akár az esetek 90 százalékában idült gyulladás alakulhat ki. Májzsugor A már említett idült májgyulladás végstádiuma. Rosszindulatú daganat B vírus okozta májzsugor talaján jóval gyakrabban alakul ki a máj rosszindulatú daganatos megbete­gedése. Afrikában az ilyen esetek 61 százalékában, Kínában pedig 86 százalékában mutatható ki a HBV jelenléte. E daganatok előfordulá­sának veszélye 20-40 év hordozó állapot után emelkedik jelentősen. Heveny májgyulladás esetén a meg­felelő ideig tartó ágynyugalom, vi­taminok adása, kalóriadús étkezés jelentik a kezelés legfőbb pontjait. A heveny szak többnyire néhány hét alatt teljesen meggyógyul. Májelég- telenség-májkóma kialakulásakor többnyire csak a sürgős májátülte­tés vezethet gyógyuláshoz. Az ese­tek körülbelül 10 százalékában a gyulladás 6 hónap alatt sem szűnik meg teljesen (ez a laboratóriumi vizsgálatok megfelelő időközön­kénti ismétlésével követhető), ha­nem idültté válik. A máj szövettani vizsgálatával el lehet dönteni, hogy a gyulladás azonnali kezelést igé­nyel-e vagy sem. Az idült májgyulla­dást különböző sikerrel, víruselle­nes szerek adagolásával gyógyítják, de általában az eredmény nem tar­tós. A HBV-fertőzés okozta végstá- diumú májzsugor gyógyításának egyedüli módja a májátültetés. Nagy gond viszont az átültetett máj újbóli megfertőződése a szervezet­ben megbújt B vírussal. Kerülni keÜ a fertőzés szempontjá­ból fokozott kockázatot jelentő élet­helyzeteket, illetve megfelelő óvin­tézkedéseket kell tenni ezek elkerü­lésére (pl. egészségügyi dolgozók gumikesztyű-használata vérrel való manipulációk során, alkalmi szexu­ális kapcsolatban az óvszer haszná­lata stb.). Ma már a HBV okozta he­patitis és ennek szövődményei védő­oltással is megelőzhetők. Aktív és passzív védettség kialakítására egyaránt lehetőség van. Szlovákiában tekintettel a népesség alacsony fertőzöttségére, nem szük­séges a lakosság teljes körű beoltá­sa. Kívánatos lenne azonban a fertőzés szempontjából veszélyezte­tett csoportok védőoltása. Indokolt lehet a felsoroltak mellett az aktív nemi életet elkezdők beoltása, en­nek nyomán ellenanyag alakul ki a szervezetben. A védőoltás 3 injekció beadásából áll. A védettséget je­lentő ellenanyagszint általában már a második, de esetenként csak a harmadik oltás után alakul ki. Evek múltán (kb. 5 év) az ellenanyag­szint a még védettséget jelentő ér­ték alá csökkenhet, ekkor emlékez­tető oltás válhat indokolttá. Azok, akik bizonyítottan HBV hor­dozó beteggel kerültek olyan kap­csolatba, amelynek során a vírus átvihető (vér, nemi váladékok), aktív és passzív védőoltásban ré- szesítendők. Ez utóbbi esetben nem várható, hogy majd a szerve­zet ellenanyagot hoz létre, hanem az azonnali védettség biztosításá­hoz kész ellenanyagot kell oltás formájában a vérbejuttatni. Hasonlóképpen aktív és passzív védőoltásban kell részesíteni meg­születésük után a B vírust hordozó anyák gyermekeit. A megelőzés ér­dekében Szlovákiában 1998 óta az újszülötteket kötelezően beoltják a HVB ellen is. Jelentős előrelépés, hogy idén sor kerül az összes 12 éves fiatal védőoltására - nyugtáz­ta elégedetten dr. Éva Máderová osztályvezető. A hepatitis B világszerte jelentős probléma: a WHO adatai szerint kétmilliárd HBV-vírushordozó él a földön, 400 millióan szenvednek a krónikus HBV-fertőzés miatt és évente egymillióan halnak meg e betegség következtében. Mindent megtettünk? Amikor a 16 éves lányom szerelmes lett és a barátjával eldöntötték, hogy sor kerül a testi kapcsolatra is, kikérte véleményemet a véde­kezéssel kapcsolatban. Áz első pillanatban kissé ingerülten reagál­tam, de nagyon hamar lehiggadtam, elvégre a téma felvetése is azt jelentette: a gyermekem megbízik bennem. Elkísértem a nőgyó­gyászhoz, aki megbeszélte vele a legmegbízhatóbb fogamzásgátlást és fel is írta a tablettát. Elégedettek voltunk mindketten, azt hittük, mindent megtettünk a korszerű megelőzés érdekében. Nagyot té­vedtünk - nyilatkozta P. édesanyja - lányom barátja által B típusú májgyulladással fertőződött meg. Ha eszünkbe jutott volna, hogy ez a veszély is fenyeget, biztosan megtettük volna a szükséges lépése­ket és megvettük volna a szérumot. Tavaly Szlovákiában 659 sárgaságos beteget vettek nyilvántartásba, az A típus 443, a B típus 142 esetben fordult elő Csendes gyilkos a fertőző májgyulladás PÉTERFI SZONYA Egyre többen használják ki a le­hetőséget és beoltatják magukat, gyermekeiket az A és B típusú sár­gaság ellen. Tavaly Szlovákiában 659 fertőző májgyulladásos bete­get vettek nyilvántartásba, az A tí­pus 443, a B típus 142 esetben for­dult elő, C típusúban 28-an bete­gedtek meg és 28-an akut, nem specifikus fertőző hepatitisben. A járványügyi szakértők szerint mindkét sárgaság esetében 2002- ben csökkent a megbetegedettek száma, az A típusú 41 százalékkal, a B típusú 5 százalékkal. Az utóbbi öt év átlagát tekintve az A típusú sárgasággal fertőzöttek száma 53 százalékkal, a B típusúval fertőzöt­teké pedig 28 százalékkal csökkent - ismertette a tényeket dr. Mária Avdicová az egészségügyi minisz­térium járványügyi szakértője. A „piszkos kezek” betegségeként is emlegetett A típusú sárgaság előfordulása az 5-9 éves korcso­portban százezer gyerekre 26,3 eset, az 1-4 éves korosztályban pe­dig 25,6/100 000, viszont 45 éves kor felett csökken a betegek száma. A széklettel terjedő hepatitisz A ví­rus kelti a legtöbb heveny májgyul­ladást. Ez a környezeti hatásoknak hosszú ideig ellenálló kórokozó ár­vízi körülmények között sok fertőzést okozhat, ezért a különö­sen veszélyeztetettek - főleg a gyermekek - védőoltása indokolt. Álig több mint negyedszázada fe­dezte fel S. M. Feinstone és munka- csoportja a heveny májgyulladásos betegek székletében azt a kóroko­zót - ennek hepatitisz A vírus lett a neve -, amely igen sok embert meg­fertőz. E vírus jobbára emberről emberre terjed (nemi aktus során is), de szennyezett étel vagy ivóvíz is közvetítheti. Habár minden kor­osztály fogékony az általa keltett betegségre, a tizenöt évesnél fiata­labbak közül kerül ki az esetek csak­nem egyharmada. Ennél, persze, jó­val nagyobb hányaduk fertőződik meg e vírussal, ám a fertőzés vagy tünetmentes, vagy annyira enyhék a tünetei, hogy nem derül fény a he­veny májgyulladásra. Minthogy a tünetmentes fertőzésben szenvedő személy széklete is terjeszti a kóro­kozót, gyakran valamelyik hozzá­tartozónak a tünetes baja hívja fel a figyelmet arra, hogy a családban másnak is fertőzése van. Gyarapodik a vírussor TÁJÉKOZTTÓ A széklettel terjedő fertőző hepati­tisz (májgyulladás) elnevezés 1912-től, a vérrel terjedő, úgyneve­zett szérumhepatitiszé pedig a negyvenes évek derekától ismere­tes. Az előbbi betegséget az A, ez utóbbit a B vírus okozza. Az elmúlt negyedszázadban C, D, E, F, G és GB vírusokkal gyarapodott a hepa­titiszvírusok sora. Minden jel arra utal, hogy ezzel nem merült ki a májgyulladást keltő vírusok csoportja, hiszen az orvosok hol itt, hol ott akadnak olyan betegekre, akikből az ismert kórokozók nem mutathatók ki, kö­vetkezésképp bajukat valószínűleg még nem azonosított vírusok okoz­zák. Erre hívta fel a figyelmet az ausztrál D. S. Bowden és két mun­katársa is abban a tudományos cikkben, amelynek ezt a címet ad­ták: Új hepatitiszvírusok: van-e elég betű az ábécében? Habár a be­vezetőben említett betűk mind he­patitiszvírusokat jelölnek, ezek örökletesen eltérnek egymástól. Még a C és a G vírus is jócskán kü­lönbözik, holott egy víruscsaládba tartoznak. A többiek nemcsak más víruscsaládot képviselnek, hanem többé-kevésbé eltér a méretük, az örökítő anyaguk és terjedésüknek a módja is. Míg a B és az F vírusnak DNS az örökítő anyaga, addig a többié RNS. Az A, az E és az F vírus széklettel, tehát a tápcsatornán át terjed, a többi hepatitiszvírust a fertőzött vér terjeszti. A hiányos szerkezetű D vírus magában nem okoz fertőzést, csak a B vírus jelen­létében, a G vírusról pedig még az sem bizonyosodott be, hogy ha egymagában fordul elő a májgyul­ladásos betegben, valóban ez okoz- za-e a betegséget. A D vírusra 1977-ben a torinói M. Rizzetto akadt rá egy olyan beteg májsejtjeinek a magjában, tiki B ví­rusos idült májgyulladásban szen­vedett. Először nem is vírusnak, hanem delta-ágensnek nevezte ezt a kórokozót, amely nemcsak azért különleges, mert csak a B vírus je­lenlétében képes szaporodni, ha­nem mert ez az egyetlen olyan kó­rokozó, amelynek az örökítő anya­ga (RNS-e) enzimtulajdonságú is, képes a más RNS-ek elbontására. Ekképp a D vírus esetleg felhasz­nálható lesz arra, hogy a vele egy­idejűleg előforduló B vírus DNS- ének a létrejöttéhez nélkülözhetet­len RNS-t elbontsa, így leküzdje a B vírusos fertőzést. Az E vírus felfe­dezése az 1955 és 1956 fordulóján Delhiben kitört májgyulladásos járvánnyal kezdődött, amelyet a széklettel szennyezett víz okozott. Az akkori vizsgálatok csak annyit tártak fel, hogy a kórokozó nem az A vírus. Az E vírus azonosítása a moszkvai __ M. Báláján nevéhez fűződik. Ő nemcsak saját magán végzett kísérleteket ezzel a kóroko­zóval, hanem majmokat is sikerült megfertőznie vele. Ma az az általá­nosan elfogadott vélemény, hogy a nem A, nem B hepatitiszvírusok kétfélék lehetnek: a vérrel terjedő kórokozó a C, míg a széklettel ter­jedő az E vírus. Az F vírusra az N. Deka vezette indiai kutatócsoport akadt rá 1994 decemberében olyan emberek székletében, akik bizo­nyíthatóan nem A és nem E vírusos májgyulladásban szenvedtek. Két hónap sem telt el, s az amerikai J. P. Kim és munkatársai máris előrukkoltak a G vírussal, amelyet addig, amíg nem sikerült azonosí­tani, hepatitisz X vírusként emle­gettek. Habár senki sem vitatja, hogy ez a kórokozó előfordul bizo­nyos májgyulladásos betegekben, az bizonyításra vár még, hogy ez okozza-e azt a májgyulladást, amelyben tetten érhető. A bizony­talanságot két japán kutató Y. Mi- yakawa és M. Mayumi azzal is ér­zékeltette, hogy két évvel ezelőtti tudományos cikküknek ezt a címet adták: Hepatitisz G vírus - valódi hepatitiszvírus, vagy egy véletlen turista? Kételyüket arra alapozták, hogy ez idáig nem sikerült megfi­gyelni: hol lelhető fel és hol szapo­rodik ez a vírus a májban. A GB ví­rusok 1995. évi azonosításának előfutára az amerikai F. Deinhardt professzor volt, aki az ismeretlen eredetű heveny májgyulladásban szenvedő, G. B. monogramú chica­gói sebész vérével 1967-ben siker­rel fertőzött meg majmokat. A pro­fesszor arra gondolt, hogy a vírus lehet a kórokozó, de ez nem igazo­lódott be. Amikor huszonnyolc év­vel később az amerikai J. N. Si­mons és munkatársai a tartósított vérmintával újabb majomkísérlete­ket végeztek, egyidejűleg két (GBV-A és GBV-B) vírusra is rá­akadtak. Azóta a harmadik (GBV- C) vírusváltozat is előkerült. Az el­múlt években azonosított több he­patitiszvírus és bizonyos májgyul­ladások alapján, amelyeknek nem az említett vírusok az okozói, Bow­den és munkatársai úgy vélik, hogy a hepatitiszvírusok ábécéje folyta­tódik, s még az is megeshet, hogy nincs annyi betű, amennyi hepati­tiszvírus létezik. Fertőznek és óvnak (Képarchívum) Április 1-től május végéig árkedvezmény az oltásra Védjük gyermekeinket! ISMERTETŐ A GlaxoSmithKline gyógyszertársas­ág harmadik éve jelentős árkedvez­ménnyel kínálja a fertőző májgyulla­dás ellenszerét, az oltóanyagot. Min­dazok, akik április 1-től május 31-ig kombinált (A és B típusú sárgaság ellen) vakcinával védekeznek, a har­madik adagot ingyen kapják. A B típus ellen már beoltott gyere­keket (1998 óta az újszülöttek kö­telező oltás keretében jutnak hoz­zá) ajánlatos az A típus ellen is vé­deni, erre a szérumra a gyártó 30 százalékos kedvezményt nyújt. Bővebb tájékoztatás a www.ocko- vanie.sk honlapon, illetve a díj­mentes Sárga vonalon: 0800 180 800.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom