Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-05 / 80. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 5. Embert írásáról A grafológus hasznos segítséget nyújthat egy cégnek a hatékonyabb munkatársak kiválasztása érdekében A legmegfelelőbb ember kell a legmegfelelőbb helyre! Egy új alkalmazott felvétele fontos döntés (Képarchívum) Ma már egész Európában el­terjedt az üzleti életben a grafológia alkalmazása. Mint személyiségfeltáró és mun­kaköri alkalmasságot érté­kelő módszer: tárgyilagos, pontos, gyors és diszkrét. A jól kidolgozott munkaköri le­írással, személyes beszélge­tésekkel társuló, gyakorlott grafológus által végzett kéz­íráselemzés az egyik legbiz­tosabb módszer a minden el­várásnak megfelelő, ideális munkaerő kiválasztására. SOÓKY ANDREA Nehéz feladat pusztán az önélet­rajz és a személyes interjú alapján dönteni. Ma már rengeteg önfej­lesztő kiadvány és tréning nyújt se­gítséget abban, hogy a pályázók a legjobb arcukat mutassák a szem­élyes meghallgatásokon, a legjobb képességeiket domborítsák ki az önéletrajz összeállításánál. Az egyre magasabb társadalombiz­tosítási járulékok, oktatási és kép­zési költségek, továbbá az elbocsá­tással és munkaerő-vándorlással já­ró jelentős kiadások miatt a ve­zetők szeretik alaposan ellenőrizni a leendő alkalmazottak megbízha­tóságát, lojalitását. A legmegfe­lelőbb munkaerő kiválasztása ré­vén lehetővé válik, hogy az adott munkakört valóban olyan adottsá­gokkal rendelkező személy tölthes­se be, aki nem csak elősegíti, ha­nem valóban aktív részeseként éli meg cége sikereit és fejlődését. A személyes interjú előtt elkészí­tett grafológiai vizsgálatok nagy előnye, hogy a legesélyesebb je­löltek kiválasztásával csökkent­hető az interjúalanyok száma, így időt takaríthatunk meg. Továbbá csökkenthető a személyes interjú során esetlegesen megnyilvánuló szubjektivitás, így a kiindulási alap az objektív grafológiai szak- véleményre támaszkodó tárgyila­gos kép lehet. Ismerve egy vezető szerteágazó munkáját, nagyon fontos lenne, hogy minél rövidebb idő alatt pontosan és minél mélyebben fel­mérhessék a pályázó képességeit, továbbá mielőbb hasznosíthassák szaktudásukat. A maximális teljesítmény elérése érdekében ismerniük kell a leendő (vagy már meglévő) munkatársaik mindegyikének a munkakör betöl­téséhez szükséges erősebb és gyengébb képességeit, az új alkal­mazottak viszonyulását a csoport többi tagjához és a vezetőséghez. Fontos tényező, hogy az illető ho­gyan reagálna a váratlan, kritikus helyzetekre, mennyire rátermett az adott feladatra, és esetleg mely meglévő képességei szorulnak még erősítésre, fejlesztésre. A szerző okleveles grafológus, grafológus szaktanácsadó, S.K. Iroda Nemcsak az beosztott, hanem a felettes személyisége is fontos, a munka legnehezebb része, a felelősség rá hárul Vezetők kiválasztása a grafológus szemével ISMERTETÉS Ma már nem főnökökre, hanem igazi vezetőkre van szükség, hiszen egy cég eredményességét döntő mértékben meghatározza a vezető „minősége”. A vezető kiválasztása során nagyon sok fontos ismérvnek kell teljesülnie a munkáltató igé­nyeinek és a cég arculatának meg­felelően, és ezeket a grafológusnak is pontosan át kell látnia. „Aki azt hiszi, hogy vezető, de hátranézve senki sem követi, az csak sétál” (J.C.Maxwell) A vizsgálatok előtt fontos megis­merni, hogy milyen tevékenységre kérik fel a vezetőt, milyen szakmai és egyéb kritériumoknak kell meg­felelnie, milyen körülmények kö­zött kell majd dolgoznia, továbbá, hogy milyen munkatársak közé ke­rül, vagy éppen ő hozzá kell majd felépíteni egy csapatot. Pontosan kell felvázolni, hogy milyen szemé­lyiségjegyek, és melyen képessé­gek megléte szükséges feltétlenül az eredményességhez. Természetesen nem mindegy, hogy hány embert kell majd irányítani; azaz csoportvezetőt, területi igaz­gatót, regionális igazgatót, vezér- igazgatót, stb. keresnek, hiszen mindegyik beosztásban más és más személyiségvonásokkal kell rendelkeznie a pályázónak. A vezetővé válás alapja az önisme­ret; a saját erősségek és gyengesé­gek számbavétele, mert ha valaki nincs tisztában önmagával, akkor nem vezethet másokat sem. El kell igazodnia az emberi kapcsolatok terén, meg kell látnia a másik em­ber értékeit, képesnek lenni a siker megosztására, hiszen csak így vál­hat értékteremtővé. Bizonyos fokú belső stabilitással kell rendelkez­nie, hogy elviselje a kritikát, az el­lenvéleményt. A mentális képességek erőssége mellett, a kellő önfegyelem és önis­meret birtokában tudja önmagát is irányítani, és a továbbiakban, ez te­szi alkalmassá arra, hogy másoknak is mutassa az utat. Nélkülözhetet­len, hogy képes legyen megfogal­mazni a célokat, motiválni az embe­reket, és bizalmat ébresztenie, hogy a kitűzött célok elérhetőek. A jó cég­vezető elkötelezett, ugyanakkor nem megközelítheteden. A vezető-kiválasztás során gyakran már meglévő csapat élére keresnek vezetőt. Ilyenkor a több azonos végzettségű, és képességű pályázó közül azt a személyt választják ki, akinek az adott csapathoz a legjob­ban illik a vezetési stílusa. Grafoló­giai vizsgálatokkal a kézírásból az is pontosan megállapítható, hogy milyen vezetői attitűddel rendelke­zik a vizsgált személy. Például, olyan csoporthoz, akiknek fontos, hogy folyton „igazodhassanak” va­lakihez, akik a kiadott feladatokat elvégzik, de nincs sok saját ötle­tük, feltétlenül domináns, autok­rata vezetői stílussal rendelkező felettes kell, aki határozott fellé­pésű, az eredményekre összponto­sít, és nem igazán törődik az em­beri reakciókkal. Az olyan csapat, amely nem kimondottan „beosz­tott” jellegű emberekből áll, ha­nem tagjainak vannak saját ötlete­ik, elképzeléseik, és képesek önál­lóan is dolgozni, inkább tárgyaló- képes, demokratikus vezetőt kí­ván, aki szem előtt tartja cége, sa­ját maga, és beosztottjai eredmé­nyességét is. Létezik még a „ráha­gyó” vezetői attitűd, mely nem tud hosszútávon hatékonyan működ­ni, hiszen az ilyen vezető nem akar igazán beleavatkozni semmibe, el­lenőrzései nem következetesek, és nem is akarja igazán kezébe venni az irányítást. Ez az attitűd döntően olyan emberekre vonat­kozik, akik adottságaik alapján jó szakemberek, és képesek lenné­nek ellátni bizonyos irányító te­endőket, de egyáltalán nem moti­válja őket a vezetés vágya. Kinevezésük esetén, az ilyen embe­reket gyakran nyomaszthatja a megnövekedett felelősség, melytől felerősödhet bizonytalanságuk. Kételkednek abban, hogy képesek lesznek-e úrrá lenni bizonyos hely­zeteken, és megoldani az esetlege­sen felmerülő problémákat. A gra­fológiai vizsgálat alapján megáll­apítható, hogy mely vezetői attitűd domináns az illető személyiségé­ben, esetleg tapasztalható-e szél­sőséges elmozdulás . valamely irányban. Kiderül, hogy feladat,- vagy folyamatorientált, továbbá, hogy pozitív, vagy negatív me­gerősítéssel motivál, azaz lelkesít, vagy megfélemlít, stb. Az a legopti­málisabb, ha a vezető a feladatok­hoz, és az emberekhez is tudja iga­zítani vezetési stílusát. ELEMZÉS Á-CríAA-I^AmÍLc^L I (X. 5U <Xv >U> MctWXoi- • (Xy A*~6A. ív AvoXlx , (X- /Ws-CL á __a___!___i_ Ke dves*rrSzilárcT! Azt írja, hogy minden érdekli, ami a grafológiai elemzésből ki­derülhet Önről. Sajnos a hely és az idő korlátozottsága miatt, tel­jes terjedelmű analízist nem tu­dunk közölni, de megpróbáljuk kiemelni és összefoglalni a leglé­nyegesebb személyiségvonáso­kat, s így nyújtani egy kis „elem-* zés-szeletet”. De ez nem „hagyo­mányos szelet”, mert az Ön „egé­szét tartalmazza, rövidítve és tö­mörítve. Nézzük hát! Ön nagyon jól átlátja a világ eseményeit és a folyamatokat, képes rendszerbe foglalni, de nem mindig teszi azokat „látha­tóvá”. A mindennapi életben nem mindig tudja realizálni ösz­tönös vágyait és képességeit. A késztetés mindkét irányban erős, de általában a realitás „győz”. Mindezek okán; gondol­kodásmódjában, erős jelenben élés, gyakorlat és a racionalitás előtérbe helyezése tapasztalha­tó. Önálló, döntései helytállóak. Fogékony az ingerekre, védekező ösztöne „riaszt” a „veszélyek” lát­tán. Bizonyos dolgoktól képes maximálisan elzárkózni, nem mindig vállalja fel az élet nehéz­ségeit, de saját érdekeit soha nem téveszti szem elől. Nyitott az emberekre, témákra és ötletekre. Vitakészsége fej­lett, gyakran meggyőzhetetlen, nem hallgat másokra, továbbá autonómiaigénye van az el­lenőrzésben. Tud alkalmazkod­ni, de nem mindenáron, így ese­tenként illeszkedési problémái adódhatnak. Énjéhez való viszonya megfe­lelő, de „én-védelme” az átlag­nál erősebb. Mindenről van véle­ménye, bármilyen témáról szíve­sen beszélget, de önmagáról nem sokat árul el. Ösztön-élmé­nyeit magánügyként kezeli. Ke­ménységet szeretne mutatni ki­felé, hangulatváltozásait tudato­san akarja irányítani, de ez elég sok energia-veszteséget okozhat. Stressz-szintje néha magasabb az átlagnál. Soóky Andrea S.K. Iroda A FŐBB SZEMPONTOK Lojalitás A napjainkban egyre intenzívebb munkaerő-vándorlás miatt, főleg közép-, és felsőbb vezetők felvételénél, vagy átszűrésénél ma már szinte minden grafológiai vizsgálatot végeztető cég tudni szeretné a vizsgált személy képességei mellett a munkaerő céghez fűződő lojalitását is. Ennek oka, hogy a megfelelő szakemberek gyakran nagyon sokba kerülnek a munkaadónak: betanítás, tréningek, továbbképzések, és még sorolhatnánk. Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy ez az em­ber utána mennyire tud azonosulni a cég arculatával, elvárásaival, és mennyire tartja be a már bevált rendszer előírásait, és normáit. A grafológiai vizsgálatoknál minden mindennel összefügg, így csak nagyon alapos és részletes analízis után lehet - a pszichológiai ala­pok segítségével - összeállítani a végleges szintézist. Önmagában nem elég az egy bizonyos személyiségvonáshoz tartozó grafológiai jelek megléte, mivel nagyon fontos ezek megjelenési erőssége (ezt a szöveges indoklás mellett grafikonon is ábrázoljuk a könnyebb átte­kintés kedvéért). Továbbá más személyiségvonások előjelezhetik, megerősíthetik, vagy gyengíthetik a vizsgált készség intenzitását. Szinte minden vizsgálat alapja a kézírást készítő személy mentális képességeinek részletezése, mivel a többi képesség is nagymérték­ben függ az eredményektől: pl. ki tudja-e használni meglévő adott­ságait, rálátással bír-e a dolgokra. A fent említett lojalitás vizsgálata is összetett: ki kell elemeznünk az egyén önmagához való viszonyát, tartás-, és önállóságigényét, sta­bilitását, megbízhatóságát, kötelességtudatát, szabálykövetését és kitartását. Mindezek alapos figyelembevételével mondható ki csak az eredmény arról, hogy mennyire valós a vizsgált személy szakmai elhivatottsága és a céghez fűződő lojalitása, illetve milyen okok mi­att nem valósulhat meg ez az elvárás. Kommunikáció A mai „elgépiesedett”, rohanó világunkban egyre kevesebb helyet kap az igazi, valós kommunikáció. A magánéletben felszínes tár­salgások, az üzleti életben pedig általában begyakorolt „stratégiák” alapján zajlik az úgynevezett párbeszéd. Nem véletlen, hogy a na­gyobb cégeknél egyre több kommunikációs képességet fejlesztő tréninget tartanak. Minden munkaügyi grafológiai vizsgálatnál kérik a pályázó kom­munikációs készségének elemzését, mely az írásból pontosan ki­mutatható. Az íráselemzés során nem elég csupán megvizsgálni az adott személyiségvonáshoz tartozó grafológiai jelek meglétét. A kommunikációs készség vizsgálatánál szintén a mentális képessé­gek teljes körű elemzésére alapozva kell kiindulni. Külön elemzé­seket kell végezni a vizsgált személy nyitottságát, szociabilitását, másokra való odafigyelésének képességét, rugalmasságát, önbi­zalmát illetően, hiszen ezen tényezők mind befolyásolhatják a kommunikációs készség meglétét, erősségét, és esetleges fejleszt­hetőségét is. De mindezek megléte sem biztos, hogy elégséges pél­dául a tárgyalóképesség hatékonyságához, mivel itt szükséges még bizonyos fokú - az üzleti életben elengedhetetlen - diplomáciai és manipulációs képesség. Mindezekből pedig még az illető meggyőzőerejére is következtethetünk. Ezek a vizsgálatok nagyon hasznosak tudnak lenni, komolyabb üzleti tárgyalások esetében is. A tárgyalópartner írását ismerve, konkrét tárgyalási stratégiákat tudunk javasolni a találkozó hatékonyabbá tétele érdekében. Stressz „A tegnap lejárt csekk, a holnap csak váltó; a ma az egyetlen készpénz a kezedben - okosan költsd hát!” (Kay Lions) Az üzleti életnek, amelyhez elválaszthatatlanul hozzá tartozik a tel­jesítmény-, a pénz-, és sikerorientáltság, sajnos elengedhetetlen ve­lejárója lett a stressz, amely már nem csak az üzleti szférában, a munkahelyen van jelen, de már „beköltözött” a magánéletünkbe is. Munkahelyi szűréseknél, vezető-kiválasztásoknál nélkülözhetetlen a vizsgált személy stressz-tűrő képességének vizsgálata. Fontos té­nyező, hogy váratlan krízishelyzetekben, hogyan reagálna az illető, és bíija-e a tartós stressz-helyzeteket. Mint minden személyiségvo­nás grafológiai vizsgálatának alapját, úgy jelen esetben is a mentá­lis képességek részletes feltérképezése adja. A következő lényeges szempont a fizikai és pszichés állapot alapos vizsgálata. Megnézzük a személyiségben lévő agresszió szintjét, az illető frusztrációs tole­ranciaszintjét, és önkontrolljának milyenségét is. Ebből megtudjuk, hogy például akadályoztatás, vagy váratlan helyzet esetén kialaku­ló feszültségérzeteit hogyan vezeti le a vizsgált személy. Tehát kizá­rólag mindezek nagyon részletes vizsgálatával, a részeredmények egymással való összeütköztetésével mondható ki csak a végleges ér­tékelés a stressz-tűrés erősségére vonatkozóan. Természetesen min­dig figyelembe kell venni a betöltendő munkakör követelményeit, elvárásait is. A tudományos grafológiai analízis komoly méréseken, az írásjelen­ségek aprólékos vizsgálatán, és az eredmények objektív értékelésén alapul, csak így nyújthat hatékony segítséget a humánpolitikai szak­embereknek. Nagyon fontos, hogy a elemzésekhez mindig szükséges a vizsgálan­dó személy hozzájárulása, továbbá a munkaügyi grafológiai analí­zisben kerülni kell a személyiség azon bizalmas rétegeinek érintését, melynek az adott vizsgálat szempontjából nincs szakmai vonatkozá­sa. Éz ugyanis könnyen személyeskedéshez vezethet. A grafológuso­kat a világon mindenhol szakmai-etikai kódex kötelezi a személyisé­gi jogok és a magánélet tiszteletben tartására. 6 9« Ha kíváncsiak arra, hogy mit lát kézírásukból a grafológus, akkor ragadjanak tollat és írjanak nekünk. Minden héten kisorsolunk egy kézírást és közreadjuk a rövid elemzés eredményét. Amennyiben konkrét kérdése van, akkor kérjük fogalmazza meg, ha pedig csak kíváncsiság, illetve önismeret vezérli, akkor ezt is írja le. Várjuk le­veleiket! Leveleiket az alábbi címre küldjék: Új Szó, Grafológia, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 y * ‘X S.K. Grafológiai és írásszakértői Szolgáltató Iroda f /> \ - www.sooky.hu r)t// M 9024. Győr, Szigethy Attila u. 32. ~Í /( Tel.: (36) 96/518-891 Fax: (36) 96/422-280 Mobil: (36) 30/9945-615 - (36) 20/9283-060 P*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom