Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-04 / 52. szám, kedd
Külföld ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 4. Felszólalna a pápa a BT-ben Vatikánváros. II. János-Pál pápa szeretne felszólalni az ENSZ BT-ben, ha az Irak elleni háború elkerülésére biztató, George Bush amerikai elnökhöz intézett üzenete nem éri el a célját. Ezt egy vatikánvárosi diplomáciai forrás tegnap közölte az AFP-vel. E forrás szerint a pápa két héttel ezelőtt, a Vatikánban folytatott megbeszélése során szólt erről Kofi Annan ENSZ-főtit- kárnak. (MTI) A pápa személyes üzenetével tegnap utazott az amerikai elnökhöz Pio Laghi bíboros, aki régóta baráti kapcsolatokat ápol a Bush családdal (Képarchívum) Hatalmas per Görögországban Athén. A November 17. (17N) nevű görög baloldali terrorszervezet 19 feltételezett tagjának pere nyílt meg tegnap az Athén melletti Pireusz kikötővárosban lévő, szigorúan őrzött börtönben. Azzal vádolják a 18 férfit és egy nőt, hogy 1975 és 2000 között 23 embert öltek meg, továbbá rablótámadások és páncélöklös csapások tucatjait hajtották végre. A vádirat 300 oldalt, a bizonyító segédanyag 50 ezer oldalt tesz ki. A per 4-6 hónapig tarthat. A külön erre a tárgyalásra kialakított termet ötven rendőr vigyázza. (MTI) Észtország: nyert a Centrumpárt Tallinn. Észtországban Edgar Savisaar volt belügyminiszter balközép Észt Centrumpártja nyerte a vasárnap lebonyolított választásokat 25,4 százaléknyi szavazat megszerzésével, de szorosan a nyomában végzett, ugyanannyi parlamenti képviselői helyet nyerve a jobbközép Szövetség Köztársasági Rés Publica-ért párt, utóbbi 24,6 százalékkal. Az Észt Centrumpárt várhatóan nehéz tárgyalások előtt áll, annál is inkább, mert a balközép erők összesen csak 41 helyet szereztek, szemben a jobbközép 60 képviselőjével. (MTI) Tűzharcban Kadirov konvoja Groznij. Tűzharc robbant ki tegnap reggel Csecsenföldön orosz csapatok és csecsen fegyveresek között az Argunt Gudermesszel összekötő főúton. A tűzpárbaj következtében megsebesült a gépkocsikonvojával az érintett útvonalon haladó Ahmad Kadirov- nak, a Moszkva által támogatott csecsen kormányzat vezetőjének négy testőre is. Ruszlan Cakajev csecsen belügyminiszter közlése szerint nincs ok azt feltételezni, hogy az akció a politikus ellen irányult. Cakajev úgy véli, Kadirov véletlenül került bele a csecsen lázadók és az orosz szövetségi erők egyik egysége közötti tűzharcba. Viszont egy orosz rendőrségi forrás a csecsen belügyminiszter nyilatkozatának ellentmondva azt közölte, hogy a támadás célpontja Ahmed Kadirov volt. (MTI) Londoni sajtóértesülés szerint az új öbölháború tíz napon belül megkezdődhet - már puhítják is a terepet a szárazföldi offenzíva előkészítéseként Amerika vár, a török vezetés tanácstalan Washington/ Ankara/London /Doha. Washington még mindig reméli, hogy Törökország rendelkezésére bocsátja területét és támaszpontjait az Irak elleni katonai műveletek céljára. Amerikai hadászati bombázók érkeztek tegnap egy angliai légi támaszpontra. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Yasar Yakis török külügyminiszter jelezte, hogy kormánya újabb parlamenti szavazást kér a támaszpont-használatról és a 62 ezer amerikai katona törökországi telepítéséről. A szombati szavazáson 3 voks hiányzott a jóváhagyáshoz. Colin Powell amerikai külügyminiszter telefonon beszélt Abdullah Gül török miniszterelnökkel, és megállapodtak abban, hogy a két fél nyitva tartja a kommunikációs csatornákat. A Gül kormányfő találkozott a nagy hatalmú török hadsereg első számú emberével, Hilmi Özkök tábornokkal. AMERIKA GYŐZELMI ESÉLYE NEM CSÖKKEN Az ankarai vezetés egyelőre tanácstalan, hogy mikor kérjen újabb parlamenti áílásfoglalást az amerikai csapatok törökországi állomásozta- tásáról, s a kormány-képviselői tegnap a piacot igyekeztek megnyugtatni, miután a reggeli órákban a török értékpapírok jelentősen estek a londoni értéktőzsdén. A miniszterelnöknek és mentorának, Recep Tayyip Erdogannak, az Igazság és Fejlődés Párt vezérének először meg kell nyerniük néhány törvényhozót a szükséges többség kialakításához. Erdogan a hírek szerint átveszi a miniszterelnöki széket, ha megnyeri a jövő heti pótválasztásokat, amelyeknek éppen három mandátum a tétje. A Pentagon egyelőre kivár a „B-terwel”, amely nem számol Törökországgal az északi front megnyitásában, hanem légi úton juttatna Észak-Irak- ba katonai erőket, igaz, jóval kevesebbet, mint azt az „A” változat lehetővé tenné. Ennek a kisebb létszámú egységnek kell majd biztosítania a kőolajmezőket és féken tartania a kurdokat, amíg Kuvaitból a sivatagon át megérkezik az erősítés. Kuvaitból kiinduló páncélos egységeknek napokba telhet, míg - az ellenfél számára kiszámítható útvonalon - elérik Észak-Irakot. Joseph Biden szenátor, a külügyi bizottság tagjának a The Washington Postban ismertetett véleménye szerint Törökország kiesése alapvetően nem módosítja Amerika győzelmi esélyét, de csökkentheti lehetőségeit, íiogy a török és a kurd erők közé álljon és közvetítsen közöttük. Iskenderun török kikötő közelében egyelőre tovább várakozik vagy két tucat hajó az amerikai szárazföldi hadsereg 4. gyalogsági hadosztályának a hadfelszerelésével, köztük harckocsikkal a rakományában. Ha a hadosztályt Törökország helyett Kuvaitba vezényelnék, egy hétig tartana a hajók útja a Földközi-tengerről a Perzsaöbölbe. Érkezésük egybeesne egyebek között a 101. légi szállítású hadosztály felszerelésének a kirakodásával, ami megterhelné a kuvaiti kikötői kapacitásokat. B-52-ES BOMBÁZÓK ANGLIÁBAN Amerikai hadászati bombázók érkeztek tegnap arra az angliai légi támaszpontra, amelyről az 1991-es öbölháború idején is bevetésre indultak ilyen repülőgépek. Londoni sajtóértesülés szerint az új öbölháború tíz napon belül megkezdődhet, a brit kormány ugyanakkor cáfolta, hogy az iraki repüléstilalmi övezetekben végrehajtott, s hevesebbé vált brit-amerikai támadások a háború közvetlen előkészítését szolgálnák. A brit királyi légierő fairfordi támaszpontjára nem hivatalos értesülések szerint kilenc B- 52-es bombázót telepít át az amerikai légierő; a kontingens első gépei hétfőn leszálltak az észak-angliai bázison. A brit kormány a B-52- esek érkezésével egy időben közölte, hogy nem változtak az Észak- és Dél-Irak fölé kifeszített védőernyő fenntartásának módszerei. MÁR ELDÖRDÜLTEK AZ ELSŐ LÖVÉSEK A miniszterelnöki szóvivő nyilatkozatának előzményeként a The Guardian azt írta: az USA és Nagy- Britannia gyakorlatilag leadta az új öbölháború első lövéseit, miután drámai mértékben kiterjesztette a repüléstilalmi övezetekben a brit és amerikai gépek által támadott célpontok körét. „A két ország légiereje már nemcsak az iraki légvédelem állásait támadja, hanem föld-föld rakéták ütegeit is lövi, felpuhítandó a terepet a szárazföldi offenzíva előkészítéseként” - írta a lap. A minap egy londoni elemző is azt mondta, hogy a fegyveres beavatkozás gyakorlatilag már jó ideje folyik Irakban a mind intenzívebb légitámadások formájában. Klaus Becher, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) biztonságpolitikai kutatásvezetője szerint könnyen elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy ez a már zajló konfliktus fog fokozatosan eszkalálódni, úgy, hogy nehéz lesz órára vagy napra meghatározni a háború tulajdonképpeni kezdetét. A legnagyobb példányszámú brit napilap tudni véli, hogy a háború már tíz nap múlva elkezdődhet. SZADDÁM SZÁMŰZETÉSÉRŐL Az Öböl menti Arab Államok Együttműködési Tanácsának (GCC) külügyminiszteri értekezlete tegnap Dohában nem hagyta jóvá az Egyesült Arab Emírségek felhívástervezetét, amelyben Irak elhagyására szólítják fel Szaddám Húszéin iraki elnököt, hogy száműzetésbe vonulva hárítsa el az Irakot fenyegető háborút. A külügyminiszterek úgy határoztak, hogy az elképzelés szélesebb körű egyeztetést igényel az arab országok között. Bahrein, Kuvait és Sza- úd-Arábia előzőleg kedvezően fogadta az indítványt. Valószínűleg hamis a dokumentum London/Washington. „Piszkos trükkökkel”, például lehallgatással igyekszik befolyásolni az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) az ENSZ Biztonsági Tanácsának hat tagját - Angolát, Kamerunt, Chilét, Mexikót, Guineát és Pakisztánt amelyek még nem döntöttek, igent vagy nemet mondanak-e az USA által szorgalmazott iraki hadműveletre. Legalábbis ezt a hírt adta ki néhány rangos brit lap, az Observer például egy NSA-tisztviselő által kiszivárogtatott dokumentumra hivatkozik. Az információ nagy port vert fel, tegnap azonban néhány másik lap erősen megkérdőjelezte az említett dokumentum hitelét. A The Washington Times szerint a papíron szereplő sok helyesírási hiba, valamint a nem odaillő pecsét erősen rontja a hír valódiságát. Egy internetes újságíró az eltérő brit és amerikai írásmódokra hivatkozva mutatott rá, hogy a szóban forgó írás valószínűleg nem az USA-ban született, (szge) Gázai behatolás - letartóztatták a Hamász-alapító Mohammed Tahát és öt fiát Hálid Sejk Mohammed tegnap még Pakisztánban volt Ladent is lebuktathatja MTI-HIR Iszlámábád. Tegnap délelőtt még Pakisztánban volt őrizetben Hálid Sejk Mohamed, az al-Kaida terrorszervezet külföldi műveleti főnöke, a szervezet harmadik számú embere. Mahdum Szajed Fejszál Hajat pakisztáni belügyminiszter cáfolta és ostobaságnak nevezte azokat a korábbijelentéseket, miszerint a terrorizmus elleni harc eddigi talán legnagyobb fogásának minősülő Hálid Sejk Mohamedet nem sokkal elfogása után titokban kicsempészték volna Pakisztánból, és az amerikai hatóságok egy meg nem nevezett helyen tartanák őrizetben. A terrorszervezet magas rangú vezetőjét szombaton fogták el a pakisztáni hatóságok - a CIA közreműködésével - két társával együtt Ravalpindiben. Az „al-Kaida agyának” is nevezett férfit jelenleg pakisztáni és amerikai ügynökök közösen hallgatják ki. Pervez Musarraf pakisztáni elnök szóvivője a Reutersnek megerősítette, hogy Iszlámábádban hivatalosan bejelentik majd, ha Sejk Mohamedet kiadják az USA-nak. Szakértők szerint a kihallgatások legfőbb célja most az, hogy minél több információt préseljenek ki a 2001. szeptember 11-i terrorakciók egyik kitervelőjéből az al-Kaida amerikai földön, illetve Európában tervezett akcióiról, csakúgy, mint Oszama bin Laden hollétéről, bár pakisztáni biztonsági szakértők ez utóbbi kérdés kapcsán úgy vélik, hogy Sejk Mohamedtől ez ügyben nemigen fognak használható információt szerezni. Az elmúlt hetekben megszaporodtak az európai kontinensen, illetve az Amerikában készülő al-Kaida akciókkal kapcsolatos hírszerzési értesülések, és ezek nagy valószínűséggel valamilyen módon Hálid Sejk Mohamed ténykedéséhez kapcsolódnak - vélekednek a pakisztáni biztonsági források. Atom-tengeralattjárók és hajók a célpontok között Pearl Harbor elleni támadást terveztek MTI-HIR Washington. Az USA Pearl Har- bor-i haditengerészeti támaszpontja ellen tervezett támadást eltérített repülőjáratokkal a bin Laden vezette al-Kaida terrorhálózat. A The Washington Times tegnap azt írta, a lehetséges célpontok között nukleáris meghajtású tengeralattjárók és hajók is szerepeltek. A haditengerészeti támaszpontot fenyegető veszélyről szóló hírszerzési értesülések az utóbbi két hétben futottak be magas rangú amerikai tisztségviselőkhöz és összecsengtek azokkal a beszámolókkal, hogy az al-Kaida nagyobb csapásra készül. A CIA nem kommentálta a lapjelentést, és egyelőre a Pentagon szóvivője sem nyilatkozott az ügyben - írta a Reuters. Észak-Korea szerint a rakétafejlesztés önvédelmi jog Phenjani ködösítés MTI-HIR Szöul. Egy héttel legújabb rakétakísérlete után, tegnap Észak-Korea azt hangoztatta, hogy szuverén joga rakétákat kifejleszteni és telepíteni önvédelmi eszközökként. A KCNA azzal vádolta Amerikát és Japánt, hogy az állítólagos észak-koreai rakétafenyegetést ürügyként akaiják használni egy megelőző csapás előkészítésére. Az USA arra gyanakszik, hogy az észak-koreai reaktor minapi újraindítása egy atomfegyverprogramba illeszkedik. Attól is tart, hogy Phenjan tesztelheti nagy hatótávolságú Taepodong-2 rakétáját is. Ez fejlettebb annál a rakétánál, amelyet 1998-ban Japán fölött a Csendesóceánba küldött. Ha sor kerül a telepítésére, akkor könnyebb teherrel elérheti az USA nyugati felét. Ausztria ismét vétóval fenyegetőzik MTI-JELENTÉS Bécs. Hubert Gorbach, a pénteken megalakult új osztrák kormány infrastruktúra-minisztere tegnap ismét azt mondta, hogy az átmenő teherforgalom ügyének rendeződése híján nem zárható ki az EU bővítése elleni osztrák vétó. Gorbach - aki a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÓ) tagja, és a széthúzó pártban nem a haideri szárnyat, hanem Thomas Prinzhorn gyáriparos körét képviseli - a Kleine Zeitungban úgy vélte: „természetesen nem kell azonnal előhúzni a vétó-kártyát, de végső soron ezt a legutolsó lehetőséget is ki kell használni”. Mindezt azzal enyhítette, hogy egy esetleges vétót még ezután folytatandó tárgyalásokon kell megvitatni. Az északdéli (német-olasz) és a kelet-nyugati közúti forgalom metszéspontjában fekvő Ausztria még EU- csatlakozása előtt, 1992-ben írt alá megállapodást az Európai Közösséggel, amelynek alapján korlátok között tarthatta, sőt jelentős mértékben csökkenthétté is az országba érkező nehézgépjárművek környezetszennyező hatását. Az ekkor bevezetett ökopontrendszer értelmében minden nehézjármű szeny- nyezőanyag-kibocsátását egy bizonyos skálát követő pontértékben fejezték ki, és minden tagország számára meghatározták azt az öko- pontkvótát, amelyet évente Ausztriába „bevihet”. Áz említett megállapodás az idén lejár, s az Ausztria által hevesen követelt meghosszabbítására egyelőre nincs kilátás. Gorbach nyilatkozatával újabb tápot adott azoknak az aggodalmaknak, amelyek szerint az FPÖ nem megbízható partner, s így az egész új kormány ingoványos talajon áll. Áz ellenzéki szociáldemokraták már tegnap élesen támadták Gor- bachot a vétóval kapcsolatos kijelentése miatt, mondván: nem tartott sokáig, s újra napvilágra került az igazság. Nyolc halott, harmincöt sebesült Ezúttal az átmenő teherforgalom miatt akadályoznák meg az EU keleti bővítését Gáza. Az izraeli hadsereg hétfő hajnali gázai hadműveletében letartóztatta a Hamász szélsőséges palesztin szervezet egyik alapítóját, Mohammed Tahát és öt fiát, akik szintén Hamász-tagok. A 29 hónapja tartó új palesztin felkelés kezdete óta a hadsereg most először veszi célba a szervezet politikai vezetőit. A hadsereg két menekülttábor ellen indította a hadműveletet. Bureidzs táborban a 40 harckocsival és páncélozott járművel érkezett katonák felrobbantottak négy házat, amelyekből előzőleg kiparancsolták a lakókat. Az egyik ház a 65 éves Taháé volt, aki megpróbált ellenállni, és tűzharcban megsebesült. A bureidzsi behatolást követő összecsapásokban nyolc palesztin meghalt, köztük egy 33 éves állapotos nő. A terhesség kilencedik hónapjában lévő nőre rá- omlott a háza, amikor a katonák felrobbantottak egy közelben lévő másik házat. További 35 palesztin is megsebesült. Bureidzs polgármestere, Kamal Baghdadi szerint a négy ház felrobbantásával az izraeliek annyira megrongáltak 11 másik otthont, hogy lakhatadanná váltak, és így mintegy 150 ember elvesztette hajlékát. A Hamász tegnap közölte, hogy Taha letartóztatása súlyos veszteség, de folytatják az Izrael elleni támadásokat. (MTI) A katonák órákig nem engedték a mentőket a sebesültekhez. A hadsereg szóvivője szerint attól tartottak, hogy a palesztinok a mentőautókba pokolgépet rejtettek. (TASR/AP-felvétel)
