Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-04 / 52. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 4. Kultúra - hirdetés 9 Beszélgetés Egyed Emese költővel, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárával Eleven kapcsolatban a nyelvvel, a diákokkal „Nem kell, hogy az irodalom fogalma az elzárkózással és a tragédiával párosuljon” (A szerző felvétele) A világegyetem keletkezése I. Dunaszerdahely. A világegyetem keletkezése című előadásának első részét tartja holnap 18 órától a Vámbéry Irodalmi Kávéházban Bödők Zsigmond. Az estet Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Tárdulás elnöke nyitja meg. (ú) ■Wlillll SZÍNHÁZ — POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Andrea Chénier 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A negyedik nővér 19 KIS SZÍNPAD: Titkárnők 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A kör (amerikai) 16, 20.30 Atomcsapda (amerikai) 18 MLADOST: Senkiföldje (angol-szlovén) 18 Eső (új-zélandi) 16, 20 MÚZEUM: Csajok a csúcson (német) 17.30, 20 TATRA: Két hét múlva örökké (amerikai) 16.30, 18.30, 20.30 PALACE - AU PARK: Két hét múlva örökké (amerikai) 15.50,18,20.10 Kémkölykök2.-Az elveszett álmok szigete (amerikai) 14.20, 16.30 Szívtiprók - Heartbreakers (amerikai) 18.40, 21.30 Nemzetbiztonság Bt. (amerikai) 14.45, 16.45, 18.45, 20.45 A kör (amerikai) 15.10, 17.30, 19.50 Az elveszett csókok nyara (grúz) 17.50 Dekameron (olasz) 15.30, 20 Atomcsapda (amerikai) 14.30, 17.20, 20 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 15.45, 18.30, 19.30, 21.15 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 16.15 8 nő (francia) 19.30 Halj meg máskor! (amerikai-angol) 21.45 Csajok a csúcson (német) 15.15, 17.15, 19.15, 21.15 A Gyűrűk Ura - A két torony (amerikai-új-zélandi) 15.15, 18.40, 22.10 Még egy kis pánik (amerikai) 16.05,18.15, 20.25 Kislány (cseh) 14.55,19.05 Hollywood Ending (amerikai) 16.55,21.05 _______________________KASSA_______________________ TA TRA: 8 nő (francia) 16, 18, 20 CAPITOL: Nemzetbiztonság Bt. (amerikai) 16,18,20 ÚSMEV: Atomcsapda (amerikai) 15.45,18.10, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Kémkölykök 2. Az elveszett álmok szigete (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Én, a kém (amerikai) 17, 19.30 IPOLYSÁG - VMK: Vándormadarak (francia) 19 LÉVA - JUNIOR: Hollywood Ending (amerikai) 16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 14, 16, 18 Én, a kém (amerikai) 20.15 Fullasztó ölelés (amerikai) 20 A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi-amerikai) 14,17.15, 20.30 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai 2) 15 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 14.15, 17, 19.45 Kémkölykök 2. Az elveszett álmok szigete (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45 Nemzetbiztonság Bt. (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Taxi 3 (francia) 14, 16, 18, 20 A tökös, a török, az őr meg a nő (francia-angol) 18, 20 28 nappal később (holland-angol- amerikai) 13.30,15.45,18, 20 8 mérföld (amerikai) 13.30,15.45, 18, 20.15 A losonci Nógrádi Galéria idei első kiállításáról Visszatérések Magyar vonatkozással Franz Kafka levelei Bécs. Franz Kafka író hét eddig nem publikált levelét kínálja eladásra a bécsi Inlibris antikvárium Robert Klopstock magyar származású amerikai orvos hagyatékából. Az 1883- ban született Kafka az életének utolsó négy évéből származó leveleket „utolsó barátjának”, Robert Klopstock orvosnak és irodalmárnak írta, s bennük elsősorban Klopstockhoz fűződő viszonyáról van szó. A hagyatékban, amely 1,2 millió euróért kapható, ezen kívül van további 14 Kafka-levél, amelyet teljes szövegben még nem tettek közzé, továbbá Klopstock számos kézirata mellett az orvos Thomas Mann íróval és Albert Einstein fizikussal folytatott levelezésének számos darabja. (MTI) FELHÍVÁS A XIII. Anyám fekete rózsa magyar nyelvű nemzetközi vers- és prózamondó találkozó VIII. szlovákiai elődöntője 2003. március 29-én Léván kerül megrendezésre. Kategóriák: gyermek (12-15 év), ifjúsági (16-21 év), felnőtt (22 éves kortól). Jelentkezni lehet 2003. március 10-ig a következő címen: Reviczky Társulás, Vojenská 28, 934 01 Levice, tel/fax: 036/6313 818, mobil: 0907 153 830, 0908 419 877. A jelentkezéseken kérjük feltüntetni a nevet, a kategóriát (életkort), lakcímet (vagy iskola címét), két vers vagy próza szerzőjét és címét, valamint a szállásigényt. A szlovákiai elődöntő szervezője a lévai Reviczky Társulás, mely a jelentkezőknek március 20-ig bővebb információt küld. A magyarországi döntő Veresegyházán 2003. május 2-3-4-én lesz. HORVÁTORSZÁG és MONTENEGRO 7x szálloda félpanzióval 3 950 tói 7x apartman étkezés nélkül 2 750 tél 10x szálloda félpanzióval, medence 6 150 tói I Szállítás autóbusszal már + 1 310-tól | Szállítás repülővel már + 2 000 - tói BULGÁRIA 7x elszállásolás panzióban 2190 tói 10x szálloda reggelivel, medence 4390 tél Szállítás autóbusszal már + 2 100 - tói Szállítás repülővel már + 5 500 - tói SPANYOLORSZÁG és MALLORCA 7x szálloda, félpanzió, klim. luxusbusszal 5 970 - tói ' ■ • ■ ■ Szállítás repülővel már + 2 000 - til 10x szálloda, félpanzió, medence, repülővel 14950 tói TÖRÖKORSZÁG 7x szálloda, félpanzió, medence, repülővel 10990 tói 10x szálloda, félpanzió, medence, repülővel 13 630 tói GÖRÖGORSZÁG, THASSZ0SZ, KORFU 7x apartman, klim. luxusbusszal 3 510 tói 10x apartman, klim. luxusbusszal 4390 tót 7x szálloda, félpanzió, men dence. klim. luxusbusszal 5 970 tói | Szállítás repülővel már ♦ 2 000 - tói KRÉTA, SZANT0RIN, RODOSZ 7x szálloda reggelivel, medence, repülővel 10990 tói 10x apartman, medence, repülővel 11430 tói EGYIPTOM 7x szálloda, félpanzió. medence, repülővel 12210 tói Egyed Emese költőt, a Babes- Bolyai Tudományegyetemnek a felvilágosodásra és reformkorra szakosodott oktatóját a romániai felsőoktatási intézmények magyar tanszékeiről és a fiatal írógeneráció törekvéseiről kérdeztem. PÉNZES TÍMEA Kolozsvárott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen hány tanszéken folyik magyar oktatás? Az egyetemen immár három magyar tanszék működik: van egy magyar nyelv és kultúra tanszék, egy magyar irodalomtudományi tanszék és az idei évtől egy néprajz és antropológia tanszék. Ezekhez posztgraduális képzés is tartozik. De más szakokon is lehet magyarul tanulni, például történelmet, filozófiát, kémiát, fizikát, matematikát, és zenetörténet is indul magyar nyelven. A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem pedig hiányszakokra indít be képzést, üyen például a jog. Nem tartanak az erdélyi egyetemek magyar tanszékei közötti rivalizálástól? Tónk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora nem is oly régen úgy fogalmazott, hogy egészséges versengés fog köztük kialakulni. A Sapientia Egyetemnek ez ideig nem volt elegendő magasan képzett oktatója, ezért ki kell nevelnie saját oktatóit. Akik a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szereztek diplomát, saját egyetemükön és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem is tanítanak. A Sapientiának Kolozsvárott, Csíkszeredán, Marosvásárhelyen és Nagyváradon vannak kihelyezett magyar tanszékei, és van magyar tanszék a bukaresti egyetemen is. A bukaresti egyetem hungarológia tanszéke a hetvenes évek óta működik. A különbség a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetemhez képest az, hogy oda nem magyar anyanyelvű diákok is felvételt nyerhetnek. Ennek következtében az oktatás színvonalát és módszereit nehéz kitalálni és megszervezni, de van érdeklődés iránta. Egy időben azok mentek oda, akik féltek a kolozsvári versenytől, akik nem éreztek magukban elég tudást, de most olyan szakokat hirdettek ott meg, amelyek szerintük vonzzák az embereket, mint például a magyar-hindu szakpárosítás, mert üyen Kolozsvárott nincs. De nem mindenki vállalja a bukaresti létet, sokan a kolozsvári magyar diákéletet igénylik. Gyakori, hogy az erdélyi magyarok Magyarországot válaszlják tanulmányaik színhelyéül? Annyi különbséget látok a küencve- nes évek elejéhez képest, hogy a középiskolákat is ott végzik, tehát nemcsak egyetemi tanulmányok és hiányszakmák végett hagyják el az országot. Ennek okai sokfélék. De bízunk abban, hogy nem minden magyar fogja elhagyni ezt a földet, és nem csak a nyaralás színhelye lesz számukra Erdély. Természetesen lehet választani: akinek az anyagi háttere megengedi, vagy olyan vágyai vannak, annak lehetősége van Magyarországra menni. Mégsem jó ez nekünk, ha a fiatalok tömegesen mennek el. Talán az lenne a megoldás, ha az itteni iskoláknak olyan profilt adnánk, amüyen Magyarországon nincsen. Ön a mostani ifjú költő- és írógeneráció több tagját is tanította. így igaz, bár a ’90-es években, amikor tanítani kezdtem a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, azt tapasztaltam, hogy az alkotó hajlamú diákok nem igazán érezték otthonuknak az egyetem épületét, és az egyetem kereteit sem tudták olyasmire használni, ami az ő vágyaiknak megfelelt volna, bár konfliktusokról nem tudok. A mindenkori összeférhetetlenségről beszélek a kreativitás egy változata és az akadémiai elvárások között. Az alkotó diákjaimnak is volt persze reproduktív ismeretre való törekvésük, hiszen a diploma, amit osztogatunk, tanári diploma, és rendszerességet követel meg. Csak örülni tudok annak, hogy diákjaim nagy része olyan eleven kapcsolatban maradt a nyelvvel, hogy a továbbiakban is hangsúlyt helyez a vele való foglalkozásra. Örömmel tölt el az is, hogy egymás közelében maradtak, hogy tudnak egymásról és mintha nem volna körükben nagy arányú az elkallódás, az önpusztítás. Őrömet találnak abban, hogy írnak és írásaikat megmutatják, felolvassák egymásnak. Én, mint a felvilágosodással és a reformkorral foglalkozó tanár hasonlóságot látok a két kor közt olyan értelemben, hogy nagy közös programokat valósítanak meg elszántan, létezik az alkotásnak és a nyüvánosságnak az ösz- szebékítési eszménye, nem elzárkó- zók, nem maguknak valók, hanem az írás és a közös nagy fellépések örömét próbálják közös nevezőre hozni. Valójában ez jó, mert nem kell, hogy az irodalom fogalma az elzárkózással és a tragédiával párosuljon. Erre a koncepcióra hajlamosak voltunk, hiszen a transzüvaniz- mus címen ismert, terjesztett és tanított irodalom szenvedéspéldaként élt a tankönyvekben is, s ennek tájainkon volt egy olyan következménye, hogy az emberek a szenvedéssel, önmarcangolással kezdték azonosítani az irodalmat. Pedig nem így van, és ezt a fiatal írónemzedék is megcáfolta. Szerencsés találkozása van esetükben a társaságigénynek, a nyelvi örömnek és az alkotásnak. Konkrétan kik tartoztak a tanítványai közé? Megpróbálom felsorolni őket, de félek, hogy valakit kihagyok. Kezdem a nőkkel: László Noémi, Bányai Éva, Pál Zita, a férfiak közül pedig Orbán János Dénes, Sántha Attila, Fekete Vince, Lövétei Lázár László, Farkas Wellmann Endre és sokan mások. Különböző stílusban írnak, de közös bennük, hogy egymás írásait tiszteletben tartják, és a másik olvasottságát szorgalmazzák. Az is példaértékű lehet, hogy a generáció egyik vezéregyénisége, Orbán János Dénes az Erdélyi Magyar Irodalom Ligája (EMIL) táborának nyitógáláján nem a saját versét, hanem Faludy György magyar nyelvhez írott ódáját olvasta fel. Jó, hogy olvas is, aki ír és értéket keres, miközben magát és a vüágot megfogalmazza, és fontos az is, hogy jó példaképeket talál. Mennyiben volt más az ön költői pályakezdése, mint a mostani fiataloké? Én már egyetemi tanár voltam, amikor az első kötetem megjelent, tehát közös szabadidős programokban nem lubickoltam, mert adott volt a családom. A család és a tanítás után fennmaradó szabadidőmben írok, és jólesik, hogy vannak olyan fórumok, ahova meghívnak, és ahova egyedülálló írókat is befogadnak, mint például az EMIL. Álmodoztam én is arról, hogy nemzedéknek legyek a tagja. Diákkoromban Kolozsvárott létezett egy azóta legendás nevűvé vált irodalmi és vitakör, a Gál Gábor Kör, ahova eljá- rogattam, de a totalitárius rendszer, mint mindenféle gyülekezést, ezt is megszüntette. Baráti kör vagy alkotókor, melynek tagja lehettem volna, nemzedéki okokból nem szerveződhetett, mivel az én nemzedéktársaim többnyire kitelepültek Magyarországra. Tehát egyben kényszer is volt, hogy a saját utamat jáijam, egyedül. Ha befogadnak a hétköznapjaikba vagy a rendezvényeiken nekem is jut néhány perc vagy egy baráti szó, az azt jelenti, hogy nemcsak egy nemzedék szerveződik egy társasággá, hanem azt is, hogy ennek van egy holdudvara is. Ebben az esetben érdekes ennek az életkorbeli megoszlása, mert középen vannak a fiatalok és a szélén pedig a magamfajta középkorúak vagy idősebbek. Élfogadjuk a fiatalok igen üdvös parancsszavát és irányítását. Véleménye szerint miért nem jött létre hamarabb erdélyi magyar írószervezet? Az egyetemen tettem kísérleteket arra, hogy összefogjam a diákokat. Segítettem lapalapítási kísérieteikben is. Szerintem nem jött el az ideje mindeddig: a tehetséges íróknak, költőknek nem volt szervezési tapasztalatuk és nem volt akkora nevük. Mára már kialakult az olvasótáboruk, anyagi támogatást is kaptak olyanoktól, akik látnak ebben fantáziát Kapcsolatot tartanak egymással, a magyarországi közönséggel és baráti, irodalmi körökkel, és ezért valósulhatott meg ez a társaság. Kiválasztottak maguknak egy rangidőst, Fodor Sándort, aki garancia is és folytonosságot képvisel. És az egyetemes magyar irodalom szent öregjének, Faludy Györgynek szelleme és örök fiatalsága is áthatja ezt a kört. Az EMIL jó hatással lesz a közérzetre, az irodalom iránti viszonyulásra, az olvasási kultúrára, nem csak Erdélyben. PUNTIGÁN JÓZSEF A saját gyűjteményében található alkotásokból áhította össze idei első kiállításának anyagát a losonci Nógrádi Galéria. Ha csak két eredeti képével van is jelen, kiemelném a százötven évvel ezelőtt született Csont- váry Kosztka Tivadart. A művész emlékét - aki a korabeli losonci és nógrádi sajtóban megjelent írásaiban a régió aktuális, főleg iskolaügyi, társadalmi és gazdasági kérdéseivel foglalkozott - sem Gácson (ahol gyógyszerészként dolgozott), sem Losoncon nem őrzi emléktábla vagy emlékhely. így azon sem lehet csodálkozni, hogy a művészetpártoló közönséget leszámítva a régióban sem őt, sem az életművét nem ismerik, és a reá vonatkozó kérdéseimre rendszeresen nemleges választ kaptam és kapok. A Nógrádi Galéria tulajdonában a Gém című festménye és egy tájkép található, melyek eredeti tulajdonosa egyike volt azon keveseknek, akik már korukban rá- éreztek arra, hogy Csontváry képei értéket képviselnek. A kiállításon helyet kapott művészek közül losonci viszonylatban talán Gyurkovits Ferenc a legismertebb. A közelmúltban volt alkalmam beszélgetni leányával, aki szeretettel és elismeréssel emlékezett édesapjára. Kiegyensúlyozott ember volt, aki az emberekért és a festészetnek élt. A budapesti születésű művész szülővárosában, majd Párizsban és Münchenben tanult, 1910-ben költözött Losoncra. Több képe helytörténeti dokumentumnak is tekinthető, hiszen a város olyan részleteit örökítette meg rajta, amelyeket az elmúlt évtizedek javarészt átgondolatlan átalakításai mára teljesen eltüntettek. Festőiskolájában készséggel adta át a tudását tanítványainak. Közülük a legismertebbek Szabó Gyula, Ladislav Gandl és a közelmúltban Budapesten elhunyt Fischer Ernő. A pelsőci születésű Rudnay Gyula Hollósy Simon tanítványa volt Münchenben majd Nagybányán. Az I. világháború ideje alatt a losonci 26. gyalogezredben szolgált. Ebből az időszakból származnak a kiállításon is látható képei közül a Lovasok és a Kivándorlók. Első nagy önálló kiállítását 1918-ban a Budapesti Ernst Múzeumban rendezték meg. 1949-ben Kossuth-díjat, 1954-ben kiváló művész címet kapott. Nagy hatással volt a korán elhunyt Putra Ede művészetére is. Putra Ede grafikus, festő, pedagógus rövid élete utolsó évtizedét Rimaszombatban töltötte. A Nógrádi Galéria kiállításán önarcképei, portréi, csendéletei és tájképei kaptak helyet. A kiállításon egy-egy, illetve két kép idézte fel Boruth Nándor (1873-1955), Herman Lipót (1884-1972) és a nagybányai művészeti telep egyik alapítója, Iványi-Grünwald Béla (1867-1940) művészetét. Csontváry Kosztka Tivadar: Gém UFM2
