Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-29 / 74. szám, szombat

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 29. SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ NE MZETI SZÍNHÁZ: Falstaff szombat 19 Mesterkurzus vasárnap 17 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Az eszményi félj sz. 19 A negyedik nő­vér v. 19 KIS SZÍNPAD: Macska a forró tetőn sz. 19 Titkárnők v. 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Hatan pizsamában (vendégjáték Párkányban) sz. 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Az eladott menyasszony sz. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: 8 mérföld (amerikai) sz., v. 16, 18, 20.30 MLADOST: Naqoyqatsi (amerikai) sz., v. 15.30, 20 A diktátor (amerikai) sz., v. 17.30 TATRA: Beszélj hozzá! (spanyol) sz., v. 16.30, 18.30, 20.30 PALACE - AU PARK: 8 mérföld (amerikai) sz., v. 14.20, 16.40, 19, 21.20 Intacto (amerikai) sz., v. 15, 17.20, 19.40, 22 A dzsungel könyve 2 (amerikai) sz., v. 14.05, 15.55, 17.45 Még egy kis pánik (amerikai) sz., v. 19.35, 21.45 Az ördög tudja, miért (cseh) sz., v. 14.30, 16.40, 18.50 Atomcsapda (amerikai) sz., v. 21 Kótyagos sze­relem (amerikai) sz., v. 16.20, 20.35 Charlotte Gray (angol) sz., v. 14.10, 18.25, 22.40 A kör (amerikai) sz., v. 14.50, 17.10, 19.30, 21.50 Félholt (amerikai-német) sz., v. 15.45, 17.55, 20.05, 22.15 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) sz., v. 16.10 A szellem­hajó (amerikai-ausztrál) sz., v. 19.25, 21.25 Csajok a csúcson (né­met) sz., v. 14.20, 16.20, 18.20, 20.20, 22.20 A Gyűrűk Ura - A két torony (amerikai-új-zélandi) sz., v. 15.50 Két hét múlva örökké (amerikai) sz., v. 19.20, 21.30 Kapj el, ha tudsz (amerikai) sz., v. 15.45, 18.30, 21.15 Naqoyqatsi (amerikai) sz., v. 16, 20.10 Magá­nyosok (cseh) sz., v. 18, 22.10 KASSA TATRA: Monty Python: Az élet értelme (angol) sz. 17, 19 A Sátán éve (cseh) v. 17, 19 CAPITOL: Az ördög tudja, miért (cseh) sz., v. 16, 18 Rohadékok (cseh) sz., v. 20 ÚSMEV: Bizsergés (amerikai) sz., v. 16 8 mérföld (amerikai) sz., v. 18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Félholt (amerikai-német) sz., v. 19.30 KOMÁROM - TATRA: Szívtiprók (amerikai) sz., v. 18 ÉRSEKÚJ­VÁR - MIER: A szellemhajó (amerikai-ausztrál) sz., v. 17,19.30 GA- LÁNTA - VMK: Nemzetbiztonság Bt. (amerikai) sz., v. 19 NAGY- MEGYER - SLOVAN: Waterloo cseh módra (cseh) sz., v. 19 VÁG- SELLYE - VMK: Csajok a csúcson (német) sz., v. 17.30, 20 IPOLY­SÁG - IPOLY: Még egy kis pánik (amerikai) sz., v. 18 LÉVA - JUNI­OR: Atomcsapda (amerikai) sz., v. 16.30, 19 TORNAIJA - MLA- DOST: A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi-amerikai) v. 15, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A dzsungel könyve 2 (amerikai) sz., v. 16.30 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) sz., v. 19 GYŐR PLAZA: Álmomban már láttalak (amerikai) sz., v. 18, 20.15 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) sz., v. 17.45,19.45 Chicago (amerikai-kanadai) sz., v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15 A dzsungel könyve 2 (amerikai) sz., v. 11,13,15,17 Félholt (amerikai-német) sz., v. 16.15, 20.15 Fene­gyerek (amerikai) sz., v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15 A kör (ameri­kai) sz., v. 11,13.15,15.30,17.45,20 Még egy kis pánik (amerikai) sz., v. 11.45, 16, 20.15 A muskétás (német-amerikai-luxemburgi) sz., v. 13.45, 18 Nemzetbiztonság Bt. (amerikai) sz., v. 14.15, 18.15 Az órák (romantikus) sz., v. 15.30,17.45,20 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) sz., v. 13.15,18.30,20.30 Taxi 3 (francia) sz., v. 12,14,16,18,20 Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny A nagykaposi kerületi döntő továbbjutói ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagykaposon rendezték meg a Tom­pa Mihály Országos Vers- és Próza­mondó Verseny utolsó kerületi dön­tőjét, amelyben a Nagykaposi és a Királyhelmeci járás versenyzői mé­rettettek meg. Á mezőny nem igazán volt erős, volt olyan kategória, ahon­nan a zsűri nem is juttatott verseny­zőt az országos döntőbe. A továbbjutók: I. kategória - vers: 1. Ádám Orsolya (Nagykapos) 2. Mol­nár Viktória (Királyhelmec) 3. Koz­ma Péter (Nagykapos) próza: 1. Bók Attila (Királyhelmec) 2. Sakovits Li­liána (Bély) II. kategória - vers: 1. Csanak Dominika (Nagykapos) 2. Tóth Nikoletta (királyhelmec) pró­za: 1. Szerdi Bence (Királyhelmec) 2. Teper Andrea (Nagykapos) III. ka­tegória - vers: 1. Kópé Ildikó (Nagykapos) 2. Pólyi Izabella (Királyhelmec) próza: Jeczko Csilla (Nagykapos) és Krupi Bernadett (Nagykapos) IV. kategória - vers: 1. Nagy Viktória (Nagykapos) 2. Ko­vács Tímea (Királyhelmec) V. kate­gória: vers: Orlovsky Erzsébet (Kistárkány) VI. kategória: 1. Kösön­tyű együttes (Kistárkány) 2. Petőcz Szandra (Nagykapos). (jdj) Amerika-ellenes könyvek a sikerlisták élén Ostoba fehérek MTI-HÍR Ausztriában és Németországban az utóbbi hetekben ugrásszerűen meg­nőtt az érdeklődés az Irakkal és álta­lában az iszlám világgal foglalkozó, valamint a Bush-kormányt bíráló könyvek iránt. Az osztrák könyves­boltokban nagy példányszámban fogy Eric Laurent A Bush-család há­borúi, Marc Hertsgaard A csillagos­sávos lobogó árnyékában és Bob Woodward Bush hadban áll című kö­tete éppúgy, mint Con Coughlin Szaddám-életrajza, Scott Ritter Há­ború Irak ellen - amiről hallgat a Bush-kormány vagy Alexander Scholl-Latour Harc a terrorral - harc az iszlámmal című könyve. Az abszo­lút sláger viszont az osztrák és a né­met piacon egyaránt Michael Moore amerikai író-filmrendező Stupid White Men (Ostoba fehérek) című, alig 200 oldalas kötete. E műben a szerző kíméletlen bírálatot mond az amerikai társadalom és politika fo­nákságairól. Az eladási számokat bi­zonyára még följebb tornázta Moore fulmináns kirohanása Bush ellen a vasárnap esti Oscar-díjkiosztó gálán. Kassán tegnap ünnepelték Jakoby Gyula születésének századik évfordulóját Kozmikus erejű képek mestere A tisztelők és ismerősök teg­nap szervezetten zarándokol­tak el Jakoby Gyula sírjához. A múlt század talán legna­gyobb kassai festőjével nem mindig bánt méltó módon a város: temetésén, 1985-ben Prágából igen, a helyi galériá­ból nem jelentek meg a veze­tők, a képtárat előbb róla ne­vezték el, később csendben visszakeresztelték Kelet-szlo­vákiaira. JUHÁSZ KATALIN Jakoby századik születésnapját azonban méltó módon ünnepelte Kassa: két nap különbséggel két Erzsébet utcai kiállítóteremben két tárlat is nyílt a mester műveiből. Mindkettő szolgált meglepetések­kel: a legendás festmények mellett eddig sosem látott, magángyűjte­ményekből származó képek is lóg­nak a Löffler Múzeum és a Remb­randt szalon falain. A sors úgy hoz­ta, hogy Jakoby életnagyságúnál valamivel nagyobb bronzszobra is épp az Erzsébet utcában áll. Bartusz György alkotásának címe egyszerűen csak „A járókelő”. A mester még láthatta a plasztikát, és állítólag ezt mondta a szobrász­nak: „Öregem, nem szép ez a szo­bor, de igaz.” Jakoby szobra azért nem „sétálhat” a művész szülőháza előtt, mert az épület helyén ma bérházak állnak, csak az utca neve emlékeztet a festőre. Duncsák Attila festőművész, aki a nyolcvanas évek elején Kárpátaljá­ról települt át Kassára, úgy véli, Jakoby megérdemelt volna szere­tett városától egy házimúzeumot. „Csupán egyetlen alkalommal jár­tam a mester lakásán, ám azonnal megfogott a miliő. Nagy kár, hogy ez a ház eltűnt a föld színéről” - véli Duncsák Attila. Szerinte Jakoby ké­peiről le lehet olvasni a művész élet­útját, annak ellenére, hogy egyálta­lán nem volt „narratív” festő. „Ezek a képek a francia impresszionisták mellett is megállnák a helyüket, mert Jakoby festészete európai lép­tékű. Művelt, magas kultúrájú, fel­készült és rendkívül intelligens em­ber volt. Festeni mindenkit meg le­het tanítani, de a kort ilyen magas nívón bemutatni, ilyen felszabadult örömfestészetet művelni csak isten­áldotta tehetség képes. Jakoby ké­pei frissen vászonra dobott figurális kompozíciók, mégis be vannak fe­jezve. Természetesség sugárzik be­lőlük, és a művészet iránti alázat” - állítja a kolléga, aki szerint Bartusz György szobra telitalálat, mivel nem csupán Jakoby személyiségé­nek lényegét sikerült bronzba önte­nie, hanem festményeinek expresz- szivitását, belső feszültségét is. A mester nemcsak, hogy hatott kor­társaira, témái szinte visszaköszön­nek a kassai festőknél. A legfiata­labb nemzedék is elismeri őt. Lukács Zsolt grafikusművész, a kas­sai műegyetem képzőművészeti ka­rának dékánhelyettese tizenéves­ként találkozott Jakoby műveivel. „A Kacsaevő ember, a Borotválkozó és a vécén ülő önportré izgalomba hoztak. Úgy véltem, ezekben a ké­pekben egyedien és megismételhe­tetlenül megfogalmazott, kozmikus jelentőségű üzenet van. Magamat is fontosabbnak éreztem azáltal, hogy a műveket befogadtam. Akkor még csak sejtettem, amit ma már bizto­san tudok: hogy a műélménynek ifjú korban személyiségformáló, érett korban személyiségnemesítő ereje van. Az igazi műélmény olyan, mint egy megvilágosodás: elsöpri az előí­téleteket. Nem véletlen, hogy ez pont Jakobyval kapcsolatban jut eszembe. Számomra az öregkori al­kotásai az igazán imponálóak. Nem falra akasztható, szép képeket látok bennük, hanem érvényes, vissza­vonhatatlan gesztusokat. Olyan ér­zésem van, hogy a festményeket már nem ő alkotta, sokkal inkább megtörténtek vele.” Szaszák György újságíró többször készített interjút a mesterrel. „Most is látom a gondterhelt homlo­kára omló fehér haját, a szemgödör­ből megértésért, kegyelemért es­deklő szemét - és ezek ellentéteként a szigorú ajkakat, azt a szájat, ami soha nem mozdult mellébeszélésre. Hallom a hangját is: »Tudod, ér­ted?!« - ezt a két szót szúrta be be­széd közben többször is, ha olyan emberrel találkozott, akit őszinté­nek ítélt meg, következésképpen al­kalmasnak arra, hogy megnyíljon előtte. Én tizennyolc éves fejjel, a 75. születésnapja előtt, kezdő újságíró­ként kerültem közelebb hozzá. Az »érintés« akkor történt meg, amikor már koccintottunk a diópálinkájá­val, és felmutatott a társalgóasztal mögötti falon égy festményére: »Ez az én önarcképem« - mondta egy­szerűen, és várta a hatást, mert a ké­pen egy szamár volt látható, amint erejét megfeszítve mászik felfelé a hegyen. Tipikusan jakobys alkotás volt ez, de kiéreztem belőle valami adys szilajságot és madáchi bölcses­séget is, amit elmondtam neki, de aztán mégis ellenkezve azt fejtet­tem ki, hogy az élet értelmét én nem abban látom, hogy minél ma­gasabbra jussunk a hegyen. El­mondtam, hogy szerintem a szüle­tésünk pillanatától kezdve mind­nyájan a hegy csúcsáról rajtolunk és a halál végállomásáig gurulunk le a lejtőn, és a lényeg éppen az, hogy ne zuhanjunk le tehetetlenül, ha­nem kapaszkodjunk meg, lehetőleg minél tovább őrizzük meg gyermeki tisztaságunkat. Jakoby elgondol­kodva, megértőén mosolygott. Úgy tűnt, elfogadta, amit mondtam, de hozzátette: »Látod, most kedvem is lenne megfesteni ezt a képet úgy, hogy a szamár a lejtőn lefelé próbál megkapaszkodni, de nem biztos, hogy az az erős szándék, amit kife­jezni akartam, így hitelesebb len­ne.« Ma már tudom, hogy Jako- bynak igaza volt, hiszen valójában egyről beszéltünk. A baj csak az, hogy manapság Kassán ilyesmiről nincs kivel társalogni.” Egy kassai műkereskedő szerint Jakoby jelenleg a tíz legkeresettebb festő egyike. Már a 20-as években lé­pést tartott a modem európai vonu­latokkal, ám legértékesebb képei a 60-as 70-es évekből valók, áruk szá­zezres nagyságrendekben mozog. A legutóbbi aukción 180 ezer koronás kikiáltási áron kínáltak egy nagy méretű olajfestményt, ehhez hason­lókhoz a művész életében 10 ezer koronáért hozzá lehetett jutni. Expresszív technikája és kiabáló szí­nei miatt Jakobyt már életében a kassai Chagallnak nevezték, ám a mester hevesen tiltakozott minden­fajta összehasonlítás ellen. Nem minden betoppanónak adott el ké­pet, ajándékozás tekintetében pedig ugyancsak megfontolt volt. A hetve­nes években a politikai vezetők gyakran ellátogattak egy-egy műte­rembe, és nem volt szokás üres kéz­zel elengedni őket. Jakobyhoz is be­jelentette magát az akkori kultusz- miniszter, Miroslav Válek, aki meg­állt egy festmény mellett, és kijelen­tette, hogy az összes közül ez tetszik neki a legjobban. A legtöbb festő megtette volna, amit az illem megkí­vánt, és odaajándékozta volna a ké­pet a miniszternek. Jakoby megállt a vászon előtt, és tűnődve ezt mond­ta: „Érdekes, nekem is pont ez a ked­vencem!” Üres kézzel engedte el Váleket. A kassaiak szerint emiatt nem lett nemzeti művész. Voltak olyan helyszínek, ahol egy napon több előadást is tartott az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes Emlékezetes pillanatokkal teli turné ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A napokban fejezte be két­hetes dél-szlovákiai turnéját az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes. Műsorukat, melyet két legutóbbi be­mutatójuk, a Honti igricek és a Ze­nészek táncai anyagából áhítottak össze, Szencen, Deákin, Udvardon, Kassán, Eperjesen, Királyhelmecen, Tornaiján, Losoncon, Szőlőskén, Nagykürtösön, Paláston, Ipolyságon és Léván láthatta a közönség. „Kelet- Szlovákia magyarlakta vidékein leg­utóbb két évvel ezelőtt járt az együt­tes - mondta Rigó Kondrád, az Ifjú Szivek műsorszervezője. - Úgy gon­doltuk, itt az ideje, hogy ismét ellá­togassunk keletre, mert két éve is nagyon kellemes fogadtatásban ré­szesültünk. Az emberek arrafelé mintha fogékonyabbak lennének a kultúra, főleg a néptánc iránt.” Rendhagyónak nevezhető a turné abból a szempontból, hogy ilyen hosszú fellépéssorozata Dél-Szlová- kiában még nem volt az Ifjú Sziveknek. Néhány helyszínen na­ponta több előadást is tartottak, az esti fellépéseken kívül ugyanis neve­lő-, azaz ifjúsági előadások is szere­peltek a programban. „Az Ifjú Szivek küldetésének tekinti, hogy megismertesse a gyerekekkel a népi kultúrát, a néphagyományokat, ezért készül mindig az aktuális elő­adásból egy rövidített, körülbelül 45 perces ifjúsági előadás, amely kü­lönböző játékokkal, hangszerbemu­tatóval van bővítve, hogy minél ér­dekesebb legyen a gyerekek számá­ra” - magyarázta Rigó Konrád. Királyhelmecen például három telt házas ifjúsági előadást tartott az Ifjú Szivek, a kicsik nagy tetszéssel fo­gadták műsorukat. Ügyancsak em­lékezetes pillanata volt a turnénak a palásti fellépés, amely után a közön­ség állva tapsolta meg az együttes produkcióját. Rigó Konrád sikeres­nek értékelte a fellépéssorozatot, mint mondta, a visszajelzések na­gyon pozitívak voltak. Legközelebb az együttes április 12- én, a pozsonyi Istropolisban lép színpadra, a szlovák táncház gála­műsorában mutatnak be egy 5-10 perces programot. Ezután április 26-án a Komáromi Napokon lesz egy fellépésük, majd Salgótaiján közönsége láthatja őket. Már készül az új műsoruk is, amelynek bemu­tatóját őszre tervezik. Rigó Konrád elárulta, a közeljövőben 2-3 táncos­sal gyarapodik a társulat. Amikor ugyanis tavalyelőtt az együttes Ka­nadában vendégszerepeit, két-há- rom tehetséges táncos fiatalt is fel­fedeztek, és ezek a fiatalok másfél évre Szlovákiába látogatnak, hogy az Ifjú Szivekben gyarapíthassák tu­dásukat. (me) Az Ifjú Szivek Ipolyságon (Fotó: Ifjú Szivek-archívum) Jakoby Gyula: Önarckép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom