Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-28 / 73. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 28. Közélet - hirdetés 5 Beszélgetés Bugár Bélával, a Magyar Koalíció Pártja elnökével a párt hétvégi tisztújító kongresszusa előtt MKP: Földrengés nem várható Holnap négy év után tart tisztújító kongresszust a Ma­gyar Koalíció Pártja (MKP). A várakozások szerint azonban nem lehet számítani különö­sebb meglepetésekre, cserék­re a vezetésben, annál na­gyobb hangsúlyt helyeznek a küldöttek a párt alapszabá­lyának módosítására. Bugár Béla elnökkel, az elnökség ál­tal javasolt egyetlen elnökje­lölttel beszélgettünk. MOLNÁR NORBERT Úgy tűnik, unalmas kongresszus elé nézünk. A kongresszus igazi célja értékelni az elmúlt időszakot és. meghatároz­ni a legfontosabb lépéseket. Az érté­kelésnek természetesen része a párt tisztségviselőinek megválasztása is. A kongresszus megválasztja az Or­szágos Tanács (OT) tagjait, az el­nökséget, az elnököt, az elnökhe­lyettest és az alelnököket. Beszámo­lók hangzanak el az elnökség és az OT működéséről, a belső ellenőrző szervek is benyújtják a számlát. Általában minden kongresszuson a. legizgalmasabbak a személyi kérdések. Most viszont a vezető­ség csak egy személyt, Önt jelöli elnöknek, sőt az eddigi elnökségi tagok megerősítették önmaguk jelölését is. Szerintem nem lesz ember, aki ki merne állni Önnel szemben. Ez elég baj. Az e heti elnökségi ülé­sen egyeden posztra sem volt senki­nek más javaslata, mint a jelenleg is tisztségben levő személy. Ehhez hozzájárul az is, hogy ismét a kor­mánykoalíció tagja a párt, a négy év­vel ezelőtti tisztújító kongresszu­sunk óta voltak parlamenti, megyei és önkormányzati választások, s mindenhol jó eredményeket értünk el. Egyedül az önkormányzati vá­lasztásokon jelentkeztek problé­mák, amikor is túl sokan akartak po­zícióba kerülni a párton belül. Pon­tosan azért nem várható nagy föld­rengés a párton belül, mert sikere­sek voltunk. Az is tény, hogy alapve­tő célkitűzéseket nem tudtunk meg­» Három pártból alakultunk, a pár­tokon belül is különféle baráti csoportok . . voltak. \\ valósítani, de nem azért, mert a párt elaludt volna, hanem azért, mert ko­alíciós partnereink olyanok voltak, amilyenek. De azzal, hogy a kor­mányban voltunk és vagyunk, meg­indult egy pozitív folyamat. Egyre inkább elfogadják, hogy magyarok is megjelennek az államigazgatás­ban, a járási elöljárók kinevezésénél már nem volt probléma, hogy a mi jelöltjeink kerüljenek azoknak a já­rásoknak az élére, ahol mi nyertünk. Bugár Béla: „Az MKP talán az egyedüli párt, amelyik megtanulta a komp­romisszumók művészetét." (Somogyi Tibor felvétele) Tehát a párton belül a pozitív érzé­sek vannak túlsúlyban. Ám nem ki­zárt, hogy egyes járások a kongresz- szuson még tesznek javaslatot sze­mélyi változtatásra. Minden előre lefutottnak tűnik... Én örültem volna, ha lett volna kihí­vóm, de most úgy néz ki, nincs mi­ért. Sokat beszéltek arról, hogy a párt nem teljesen egységes, létezik egy radikálisabb, úgynevezett Duray- számy. Ön szerint van ilyen? S ha igen, akkor most nagy a vihar előtti csend, s éppen a kongresz- szuson kirobban valami? Nem beszélnék szárnyról. Három pártból alakultunk, a pártokon belül is különféle baráti csoportok voltak. Inkább csoportosulásokról beszél­hetünk, s ezek a csoportok nem min­dig az elődpártok szerint alakultak ki. Az egyáltalán nem probléma, ha bizonyos dolgokról egyeseknek más a véleményük. Addig legalábbis nem, amíg hajlandók elfogadni a többség véleményét. Ha az OT hoz egy döntést, akkor az mindenkire vonatkozik, még arra is, aki nem ért azzal teljesen egyet. Az MKP talán az egyedüli párt, amelyik megtanul­ta a kompromisszumok művészetét, pontosan azért, mert három pártból alakultunk. Sikerült homogenizálni a pártot? Néhány hónap múlva lesz ötéves az MKP. Négy és fél éve kormányban vagyunk, ami elveszi energiáink nagy részét. A nem egészen öt esz­tendő alatt egységesíteni kellett a pártot, ami sikerült. Persze vannak problémák, ezeket meg szeretnénk oldani, amihez segítséget nyújthat­nak a kongresszus határozatai. Az előzetes információk szerint a kongresszus programjának egyik legfontosabb pontja a pártépítés­sel kapcsolatos. Az alapszabály-módosítás tervezete reagál a létrejött megyékre. Ha a küldöttek megszavazzák, a megyei szervezeteket ezentúl nem a járási szervezetek hozzák létre, hanem megválasztják. Foglalkoznunk kell azzal is, hogy, sajnos, sok helyen tíz tag alatti létszámmal működnek alapszervezeteink, pedig lehetőség lenne sokkal nagyobbak létrehozá­sára, például több ezres falvakban. Ilyen helyeken nem folyik igazi párt­munka. Mivel eddig öt ember is lét­rehozhatott alapszervezetet, most meg szeretnénk emelni tízre, hogy megerősíthessük, felújíthassuk a párt struktúráját. Már régebben is több vád érte az MKP egyes alapszervezeteit, hogy belterjes gazdálkodást folytatnak, nem engednek be új tagokat. Ki tudja ezt védeni a vezetés? A kérdést már felvetettem az OT nagykaposi ülésén, ahol kiderült, alapszervezeteink egyharmada mű­ködik tízes taglétszám alatt, tehát több mint 150. Vannak kisközségek, ahol ez indokolt, de nem ez a jellem­ző. Fölülről csak úgy tudunk bele­nyúlni a rendszerbe, ha megemeljük a minimális taglétszámot. Vannak, sajnos, alapszervezetek, amelyek ro­koni alapon jöttek létre: nem enged­nek maguk közé senkit, egy család akaija eldönteni, például azt is, hogy ki lesz a faluban a polgármes­ter és kik a képviselők. így kénysze­rítve lesznek arra, hogy beengedje­nek új tagokat. Több bírálat érte a pártot az után­pótlás miatt is. Úgy tűnik, most ezzel komolyan foglalkozni fog­nak. Megpróbáltunk a létező ifjúsági szervezetekkel együttműködési szerződést komi, de nem voltak haj­landóak belemenni, sőt, két szerve­zet egyenesen elutasította. Némely ifjúsági szervezet megpróbálta elér­ni, hogy csak velük kössünk együtt­működési szerződést, anyagilag tá­mogassuk őket, s a választási listán befutó helyeket biztosítsunk szá­mukra. Ezt viszont mi nem tudtuk elfogadni. A mostani alapszabály­módosítás tervezetében párton be­lül próbáljuk megoldani ezt a kér­dést. Az alapszervezetek mellett jön­nének létre az ifjúsági sejtek, a ta­goknak, még ha nem tagjai is az MKP-nak, joguk volna elmondani véleményüket, beleszólni a párt po­litikájába. Tehát megpróbáljuk az utánpótlást ilyen módon biztosítani. Ezek az ifjúsági szervezetek ké­sőbb a párt mintájára épülhetné­nek fel? Az alapszabály-módosításban ben­ne van ez a lehetőség, de el szeret­nénk kerülni, hogy művileg hozzuk létre. Azt szeretnénk, hogy az után­pótlás megjelenjen. Nagyon jó érzés volt jelen lenni a Dunaszerdahelyi járás konferenciáján, ahol rengeteg \\ A kormánykoalíció ' nem tudja kezelni a problémákat, nem jól foglalkozott a titkosszol­gálat igazgatójának > > menesztésével. fiatal volt, a jelenlevők harminc szá­zaléka. Hosszú folyamat, amelyet most indítunk meg. Szeretnénk, ha egyre nagyobb szerepet kapnának a fiatalok a párt politizálásában, a kül­politika területén például ők a leg­aktívabbak. Mit fog mondani a küldötteknek a kormánykoalícióról? Azt, hogy egységes? Nem egységes a koalíció. Nem tudja kezelni a problémákat, nem jól fog­lalkozott a titkosszolgálat igazgató­jának menesztésével, az egyik koalí­ciós párt elnökének lehallgatásával, az iraki kérdéssel... Azt fogom jelez­ni, hogy rosszul menedzseli a dolgo­kat, de nincs alternatíva, ennél csak rosszabb lehet. Mit vár, mennyiben változik meg az MKP politikája? Hogy jobban fog működni a párt, hogy minden fontos lépés és döntés után a hibákból levonjuk a következ­tetéseket. Az előnyökről és a hátrányokról is tájékoztatnak majd Félresikerült kampány? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A szociális reformról az érdekegyeztető tanácsban Messze a megállapodás ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A parlament integrációs bizottsága tegnap élesen bírálta Csáky Pál miniszterelnök-helyettest az EU-csatlakozási népszavazást megelőző információs kampány hiá­nyosságai miatt. Irena Belohorská, a HZDS képviselője szerint a kam­pánnyal azokat a rétegeket célozták meg, amelyek egyébként is integrá­ciópártiak. Hiányzik azonban az idősebb korosztályoknak és a vidéki lakosságnak a tájékoztatása, pedig ezek az emberek veszélyforrásként élik meg az integrációt. A kormány az uniós csatlakozásról szóló májusi népszavazás után is folytatja az in­tegráció előnyeit népszerűsítő kam­pányát - állítja Csáky. Az várhatóan az év második felében indul meg, és 2004. április 30-ig tart. Csáky erre 20 millió koronát kér a kormánytól. Szerinte a kampány során a polgáro­kat a csatlakozás előnyeiről és hátrá­nyairól is tájékoztatni fogják, ügyel­ve arra, hogy a lakosság összes réte­gét megszólítsák. Az integrációs bi­zottság tegnapi nyilatkozatában ar­ra kérte a miniszterelnök-helyettest, hogy az uniós csatlakozásunkkal kapcsolatos kampányrendezvé­nyekről időben, vagyis legalább egy héttel az akció előtt értesítsék őket. Ezzel arra a hétfői szemináriumra reagáltak, amelyet a kormányhiva­tal rendezett, és amelyen csak öt képviselő vett részt. Az integrációs bizottság ezt azzal magyarázza, hogy Csáky későn értesítette őket. A miniszterelnök-helyettes szerint ez esetben azonban a parlament a fele­lős a kései tájékoztatásért. Csáky korábban Benováról azt mondta, hogy az uniós kampányban az egyik cég javára lobbizott. Benová még nem döntötte el, milyen ellenlépé­seket tesz az ügyben, (mi) Pozsony. A szakszervezetek szövet­sége a minimálbér több mint 45 szá­zalékos emelését kérte a kormánytól az érdekegyeztető tanács tegnapi ülésén. „A minimálbérnek el kell ér­nie az átlagkereset 60 százalékát” - jelentette ki Peter Gajdos, a szak- szervezetek alelnöke. „Ilyen arány­nyal nem tudunk egyetérteni - mondta Eudovít Karuk munkaügyi miniszter -, habár tervezzük a mini­málbér emelését, de az kisebb mér­tékű lesz.” A szociális partnerek nem tudtak megegyezni a nyugdíjre­form, valamint a foglalkoztatottság növelésének érdekében tervezett szociális reform kérdéseiben sem. Gajdos szerint mindkettőt a lakos­ság szegényebb rétegei szenvedik majd meg. A szakszervezetek ugyan egyetértenek a nyugdíjreform szük­ségességével, az új rendszerben azonban továbbra is a felosztó-kiro- vó pillérnek szánnák a meghatározó szerepet: a társadalombiztosítási já­rulék fele helyett csak 12,5 százalék kerülne a tőkefedezeti csomagba. „A reformok a szakszervezet tiltakozá­sa ellenére is az eredeti elképzelés és menetrend szerint valósulnak meg” - jelentette ki Kaník. A tárcavezető szerint a szakszervezetek és a kor­mány elképzelései a nyugdíjreform­ról annyira eltérőek, hogy nem vár­ható egyezség. A szociális reformok megvalósítását a munkaadók szö­vetsége csak egy hosszú távú nem­zetgazdasági terv elfogadása esetén tudja támogatni. A pénzügyminisz­tériumban már készül az ország gaz­dasági stratégiája. Nem született megegyezés a családi pótlékról szó­ló törvény módosításáról: a szak- szervezetek 10 százalékos emelést szeretnének, ami kompenzálhatná a januári áremeléseket, (lpj) RÖVIDEN NATO-csatlakozás: a kormány rábólintott Pozsony. A kormány tegnap jóváhagyta Szlovákia NATO-csatlakozá- sát. Mikulás Dzurinda reméli, hogy a szerződés ratifikálása a parla­mentben gyors lesz. A kormányfő szerint a csatlakozásig még foly­tatni kell a hadsereg reformját, s javítani kell a titkos dokumentu­mok kezelését is. Pavol Hrusovsky házelnök átvette a dokumentu­mokat a kormányfőtől, de arról még nem döntött, mikorra hívja ösz- sze a parlament rendkívüli ülését. Egyes jogászok szerint a parla­ment csak azután szavazhat a szerződés ratifikálásáról, ha a tagor­szágok is rábólintottak csatlakozásunkra. (TASR) Tovább csökkent a támogatottság Pozsony. A lakosságnak csak a 34,3 százaléka támogatja Szlovákia NATO-csatiakozását. A tagság ellen 52,2 százalék van, 13,5 százalék nem tudott dönteni. Februárhoz képest a csatlakozást támogatók ará­nya 4,4 százalékkal csökkent. A szlovák kormány biztos abban, hogy az iraki háború befejezésével újra megnő a NATO-csatlakozást támo­gatók aránya Szlovákiában, jelentette ki Eduard Kukán. A külügymi­niszter figyelmeztetett: a NATO-tagság és az iraki háború két különbö­ző dolog, bár a lakosság összemossa őket. (TASR) Nem történt törvénysértés a Tátrában Pozsony. Mikulás Cérnák csak szabálysértést követett el tavaly de­cemberben, amikor az egyik magas-tátrai felvonónál lökdösődött, döntött tegnap a főügyészség. Az esetnek Mikulás Dzurinda kormány­fő is szemtanúja volt, ő jelentette fel a feltételesen szabadlábra helye­zett maffiózót. A járási ügyész nem volt hajlandó vádat emelni Cérnák ellen, mivel szerinte nem történt törvénysértés. A főügyészség felül­vizsgálta a döntést, de törvénysértést itt sem állapítottak meg. (SITA) Eljárás a vagyonalap volt vezetői ellen Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap igazgatótanácsának kilenc korábbi tagja ellen tett vádemelési javaslatot a rendőrség, mivel 1995-1998- ben 34 millió koronás kárt okoztak az államnak. Lakásokat adtak bér­be az alap munkatársainak, akik később meg is vásárolták azokat, amit a törvény egyértelműen tilt. (TASR) Darabonként exhumálták a testet Liptovská Teplicka. A rendőrség tegnap megtalálta a harmadik holt­testet is, mely kapcsolatba hozható a Devin Bank botrányával. A gyil­kosságról pontosabb adatokat csak később szolgáltatnak. Az illető sze­mélyazonosságát egyelőre nem sikerült megállapítani. A testet dara­bokban tudták kiszedni a sírból. Jaroslav Spisiak bűnügyi főigazgató szerint a rendőrség sejti, kiről van szó. (SITA) Oltárképügy: mégis lesz ítélet Pozsony. Hamarosan döntenie kell az elhíresült oltárképügyben a 3. járásbíróságnak, mivel a kerületi bíróság helybenhagyta az ügyész fel­lebbezését, amellyel a bírósági eljárás leállítása miatt tiltakozott. A vád szerint Ivan Lexa és Jaroslav Svéchota, a titkosszolgálat két korábbi ve­zetője irányította a besztercebányai püspökség ellen kitervelt akciót, amely során a szolgálat többszörösen is törvényt sértett. (TASR) Találkoztak a szlovák és a magyar külügy képviselői Együtt az EU-reformról ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Európai Unió reform­járól, a konventben készülő alkot­mányszerződés tartalmáról kialakí­tott álláspontjukat ismertették teg­nap a szlovák és a magyar külügy­minisztérium képviselői. ,„Alapvető reformokra van szükség, a cél a je­lenlegi rendszer hatékonyságának növelése - ezért sok mindenre haj­landók vagyunk” - mondta lapunk­nak Balázs Péter magyar külügyi ál­lamtitkár. Szerinte az elképzekések megvalósításához nem elég a viseg­rádi négyek összefogása, legalább 10-15 kisebb ország együttes fellé­pésére van szükség. „Az EU-kon- ventbeli nézetkülönbségek elsimítá­sa a következő hónapok feladata lesz” - mondta az államtitkár. Szlo­vák kollégája, Ivan Korcok szerint még korai közös európai kül- és biz­tonságpolitikáról beszélni, az iraki válság megmutatta, mennyire elté­rő bizonyos kérdésekben az európai országok véleménye. „Elsősorban közös álláspontot kell kialakítani a külpolitikai kérdésekben, az intéz­mények - mint például az EU kül­ügyminiszteri posztjának - létreho­zására csak ezt követően kerülhet sor” - jegyezte meg a pozsonyi kül­ügyi államtitkár. ( 1. p. j.) A II. HÚZÁS JACKPOTJA SORSOLÁS: 2003. III. 26. 39222320 a második legnagyobb összegű nyeremény Szlovákiában Önnek is? Új ház? Autó? LOTO! rí3H=S AZ ÖN SZERENCSÉS TIPP JE www.tipos.sk UP 1017

Next

/
Oldalképek
Tartalom