Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-28 / 73. szám, péntek

6 Régió ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 28. Életét vesztette az a 46 éves férfi, aki repülőgépével lezuhant a korponai járásbeli Sudince község határában. A baleset okát vizsgálják. (TASR-feivétel) Komáromi nővérkék kezdeményezése az intenzív betegellátás javítása érdekében Ma Ön segít rajtunk, holnap mi segíthetünk! Nem „folyt be" az olcsó benzin Galánta. Olcsó üzemanyagot kínált, de csak a pénzt vette fel az a vágsellyei illetőségű fiatalember, aki ellen három rendbeli csalás miatt indított eljárást a galántai járási rendőrkapitányság. A 27 éves M. K. az év eleje óta há­rom károsultnak kínált el­adásra olcsó üzemanyagot. Minden alkalommal egy megbeszélt helyen találkoz­tak, ahol az „árus” 3000 ko­ronát vett át a megredelőtől, de a pénzzel minden esetben anélkül távozott, hogy az árut átadta volna, (gl) Robbanás a Slovnaft telepén Pozsony. Tűz ütött ki tegnap éjszaka a Slovnaft területén, három személy megsérült. A tűz egy robbanás miatt kelet­kezett, de tizenöt perc alatt sikerült eloltani. A három sé­rült közül ketten helyszínen dolgozó munkások voltak, a harmadik személy a lángokat oltó tűzoltók egyike volt. Mindhármukat a ruzinovi kórházban ápolják, egyikük állapota komoly. A robbanás okait még vizsgálják, az anya­gi kár mértékét sem sikerült még megállapítani. (SITA) Továbbra is „vezet" Dunaszerdahely Nagyszombat. A nagyszom­bati kerületben februárban az előző hónaphoz képest 1974 fővel csökkent a mun­kanélküliek száma. A legna­gyobb csökkenés a dunaszer- dahelyi járásban volt, itt 586 fővel kevesebb a munkanél­küli. A teljes kerületre levetít­ve a munkanélküliek aránya 12,3 százalékos volt, ami 38 588 főt jelent. Bár a duna- szerdahelyi járásban volt a legnagyobb csökkenés, to­vábbra is itt a legtöbb mun­kanélküli, 9195 fő. (SITA) Még az aprót is elvitték Bánó. Biztosra ment az a tol­vaj, aki szerdára virradó éj­szaka kirabolta a helyi éjsza­kai klubot. Miután bejutott a helységbe, kifeszítette a játé­kautomata kasszáját, mely­ben aprópénz volt, nagyobb mennyiségű alkoholt és ciga­rettát vett magához, de nem feledkezett meg klubban lé­vő szórakoztató elektroniká­ról sem. A tulajdonosnak összesen 160 ezer koronás kára keletkezett. (TASR) Fejlövésért 11 és fél év Pozsony. A Legfelsőbb Bíró­sághoz történt fellebbezés sem segített annak a 23 éves férfinak, aki egy kocsmai vita során fejbelőtt egy másik em­bert. A golyó átrepült a férfi agyán, de ő szerencsére meg­menekült, bár mozgás- és kommunikációképtelenné vált. A Legfelsőbb Bíróság Imrich Cisárt a tettért tizen­egy és fél év letöltendő bör­tönbüntetésre ítélte. (TASR) Hagyta volna pénzét a bankban Nyitra. Valószínűleg előre ki­tervelt rablás áldozata lett az a nyitrai férfi, akinek a lakásá­ból szerda éjszaka 130 ezer koronát vitt el az eddig isme­retlen tettes. A 26 éves férfi a lakása felújítására összegyűj­tött pénzt pont szerdán vette ki az egyik bankból, majd ott­hon elrakta, de nem örülhe­tett a pénzének sokáig, mivel még az éjszaka során valaki betört a lakásba, s magával vitte az összeget. (TASR) Komárom. Társulást hoztak létre a komáromi kórház anaszteziológiai és intenzív betegellátó osztályán (köztu­datban: ARO) dolgozó nővé­rek tavaly szeptemberben, mégpedig azzal a céllal, hogy támogatóik segítségé­vel javítani tudják a betegel­látás színvonalát. V. KRASZNICA MELITTA A „Zdruzenie ARO - sestricky lőzko” néven bejegyzett társulást tulajdon­képpen az egészségügyben tapasz­talható alulfinanszírozás hívta élet­re. „Osztályunk 1995 óta működik. Azóta lényegében ugyanazokkal a műszerekkel, életmentő gépekkel dolgozunk, amelyek élettartama bi­zony már a végéhez közelít - mond­ta a nővérek nevében Beáta Csöbö- nyeiová, a társulás ügyvivője. - Öt lélegeztető gépünk közül kettő telje­sen elavult, az infúzió- és injekció­adagolók akkumulátora már régen nem tölthető, így egy áramszünet végzetes is lehet; a betegek megfi­gyelését végző monitorok bármelyik pillanatban felmondhatják a szolgá­latot. A napokban a szerelő azzal bú­Kassa. A Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara regionális irodája élénkíteni igyekszik az egyre for- málisabbá váló szlovák-ukrán üzle­ti kapcsolatokat. A vízumkényszer bevezetése után az ukrán vállalko­zók érdeklődése Szlovákia iránt je­lentősen megcsappant, és fokoza­tosan rátaláltak a magyarországi és lengyelországi lehetőségekre. Az ukrán kamara egy ideje európai uniós forrásokból támogatja a ha­tárokon átnyúló kereskedelmi kap­csolatokat, ami jó apropót kínált a két ország kamaráinak együttmű­ködésére. „Az egymásra találó kis- és középvállalatok is elősegíthetik a meglehetősen elmaradott kelet­szlovákiai régió fejlődését. A szom­szédos államok munkáltatói az Uk­rajnából érkező oicsó munkaerőt is csúzott, hogy ne csodálkozzunk, ha a képernyőről egyszer csak eltűnik minden adat. És ez csak néhány ki­ragadott példa. Azt szinte már ter­mészetesnek veszünk, hogy nincs pelenka a gyakran inkontinens bete­gek részére, és a családot kell kér­nünk, hogy hozzanak be más higié­niai eszközöket is.” Pedig erre az osztályra a páciensek kivétel nélkül életveszélyes állapotban - közúti balesetek áldozataként, lőtt vagy szúrt sérülésekkel, mérgezéssel - kerülnek, amikor is egy-egy műszer meghibásodása vagy hiánya akár a páciens életébe is kerülhet. A nővér­kék tájékoztatása szerint eddig még nem történt műszaki okok miatt tra­gédia, de bizony többször kellett már improvizálniuk, esetleg manuá­lisan helyettesíteniük valamelyik gép munkáját. „Bíztunk abban, hogy az idén már társulásunk számlájára is érkezhet­nek felajánlások az adó egy százalé­ka formájában. Kiderült azonban, hogy mivel csak 2002-ben alakul­tunk, az idevágó rendelkezés értel­mében társulásunk csak a 2003-as adóból felajánlott egy százalékra tarthat igényt - fejtette ki Beáta Csö- bönyeiová. - Más formájú támoga­tást azonban nagyon szívesen foga­jobban kihasználják, és az így gyár­tott termékeket sikeresen értékesí­tik Nyugat-Európában” - állítja Stefan Karas, a kamara kassai iro­dájának igazgatója, akit az is bosz- szant, hogy a kelet-szlovákiai üz­letemberek a nyelvrokonságot, az egyszerű kommunikáció lehetősé­gét sem képesek kihasználni. A Szlovák Kereskedelmi és Iparka­mara bekapcsolódott az uniós tá­mogatásból finanszírozott ukrán TACIS programba, amelynek kere­tében már nem csupán Ukrajna, hanem a vele határos kelet-európai országok is pályázhatnak. Karas szerint nem kellene lebecsülnünk az ukrán piacot, mivel keleti szom­szédunknál az utóbbi években sok minden megváltozott: nyugati be­fektetők, főleg olasz és német vál­lalatok jelentek meg az országban, amelyek sikeu sikerre halmoznak. dunk, hiszen, ahogyan azt tájékoz­tató plakátjainkon is megfogalmaz­tuk: Ma Ön, holnap mi segíthetünk! A befolyt összeget természetesen teljes mértékben az osztály műszaki felszereltségének javítására kíván­juk fordítani.” Ján Pisár, az ARO osz­tályvezető főorvosa nagyra értékelte a nővérkék kezdeményezését. „Ezek a nővérek a nap 24 órájában szó sze­rint a betegek életéért küzdenek, és ők érzik leginkább, hogy milyen hiá­nyosságok is vannak a felszerelés te­rén. Sajnálatos tény, hogy a legtöbb műszer esetében még a rutinel­lenőrzések elvégzésére sincs pénz. Előfordult már, hogy egy 60 ezer ko­ronás alkatrész hiánya miatt fél évig állt az egyik lélegeztető gépünk.” Az intenzív osztályon egyébként öt be­tegágy található, ez a kapacitás álta­lában teljes mértékben ki is van használva. Tavaly például 311 bete­get vettek fel az osztályra, köztük több kisgyermeket is; ez utóbbiak közúti balesetek súlyos sérültjei­ként, illetve mérgezések miatt kerül­nek az intenzív részlegre. Mindazok, akik segíteni szeret­nének, a következő számlaszám­ra fizethetik be adományukat: PKB 38 62 09 9001/5600. „Információs rendszert alakítunk ki a hazai vállalkozások pozícióhoz juttatásának érdekében. A térség­ben közös cél kell, hogy legyen a kis- és középvállalkozások me­gerősítése, versenyképességük nö­velése és a jó együttműködés kiala­kítása a kisebb valamint a multina­cionális cégek között” - véli Karas. A nemrég alakult szlovák-ukrán ipari és kereskedelmi vegyes ka­mara minden olyan tevékenységet feladatának tekint, amelyek javít­ják a gazdasági élet szereplőinek lehetőségeit. A kelet-szlovákiai üzletemberek tavaly két ungvári szakmai fórumon is részt vehet­tek, egy idegenforgalmi kiállítá­son, valamint egy nemzetközi üz­letember-találkozón. A „kiszállá­sok” konkrét eredményéről azon­ban nem sikerült információkat szereznünk. Nem kellene lebecsülni az ukrán piacot, mivel szomszédunknál sok minden változott Élénkítésre várnak a kapcsolatok JUHÁSZ KATALIN Másfél milliárd euróért pályázhatunk az első két évben Szakemberek a romákról JUHÁSZ KATALIN Kassa. A roma kisebbséget be kell vonni az állami szféra decentralizá­ciójának folyamatába, az ország uni­ós csaüakozását pedig ki kell hasz­nálni a népcsoport felzárkóztatásá­ra. Tömören így foglalható össze an­nak a kétnapos szemináriumnak az első délelőttje, amelyet Klára Orgo- vánová romaügyi kormánybiztos irodája szervezett Kassán, neves eu­rópai szakértők részvételével. Az előadás-sorozat célcsoportja megle­hetősen széles, a járási és megyei hi­vatalok régiófejlesztési, szociális és oktatásügyi szakemberei mellett emberjogi egyesületek, önkormány­zatok, valamint a szaktárcák képvi­selői is meghívást kaptak a rendez­vényre. A szervezők választása azért esett Kassára, mert Kelet-Szlovákiá- ban él a legtöbb roma, és itt tornyo­sulnak az őket érintő problémák. Michel Digne, az uniós előcsadako- zási alap, a Phare programkoordiná­tora szerint valamennyi részterület fontos, így a lakásprobléma, a mun­kanélküliség, a romák iskoláztatása és a szociális helyzet egyaránt figyel­met érdemel. A francia szakember két éve működik együtt a kormány- hivatallal, Kassára pedig az egyes részterületek szakértőinek társas­ágában érkezett. Susan Bird, az Eu­rópai Bizottság brüsszeli képviselője kulcsfontosságúnak tekinti, hogy a szlovákiai szervek fel legyenek ké­szülve az uniós fejlesztési támogatá­sok fogadására és hatékony felhasz­nálására. 2004-től kezdve az unió konkrét célpályázatokat vár Szlová­kiából. Országunk az első két évben összesen 1,5 milliárd euróért pá­lyázhat Brüsszelbe, egyebek közt a kisebbségek helyzetének javítására. Hétfőig még kicserélhetők az régi jogosítványok A büntetés nem lesz áprilisi tréfa! SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. „A legutóbbi összegzé­sek alapján még 11 785 gép- járművezető nem cserélte le az 1992. december 31. előtt kiadott jo­gosítványát” - tájékoztatta lapun­kat Ivan Cérnák, az Érsekújvári Já­rási Rendőrparancsnokság közleke­désügyi felügyelőségének dolgozó­ja. A járásban mindeddig 56 670 la­kos tett eleget a kötelességének. „Ezekben a napokban is folyamatos ügyfélszolgálatot tartunk, hogy a későn jelentkezők is eleget tudjanak tenni a kötelezettségüknek. Gondo­lom, akadnak olyan idős emberek, akik már nem fogják megújítatni a lejárt jogosítványukat” - jegyezte meg Cérnák. Az érintettek azonban tegyenek eleget a kötelességüknek, mert közúti ellenőrzéskor elsőként a jogosítvány érvényességét vizsgál­ják, ellenkező esetben ötszáz koro­na büntetést fizetnek. A fel­ügyelőség dolgozója továbbá felhív­ja a lakosok figyelmét az 1997. ápri­lis előtt kiadott rendszámtáblák le­cserélésére, amit ugyan év végéig tesznek lehetővé, mégis azt ajánlja, ne várják meg, míg hosszú sorok kí­gyóznak majd az irodák előtt. GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. A Tesco áruház tervezett helyén, Vecse városrészben végzett földmunkák csak archeológiái el­lenőrzések voltak, egyelőre nem az üzletközpont alapjait ásták. Tavaly már olyan hírek terjedtek, hogy idén tavasszal megkezdődnek az építési munkálatok. A Vágsellyei Városi Hi­vatal környezetvédelmi osztályán megtudtuk, már folyik az építést előkészítő eljárás, és már minden együtt van ahhoz, hogy a beruházó megkaphassa az építkezési enge­délyt. Az építkezésre azonban még pályázatot kell kiírnia úgyhogy ma­guk az építési munkálatok leghama­rabb másfél hónap múlva kezdőd­hetnek meg. Az említett földmunká­kat az építési területen régészek vé­gezték - ellenőrző árkokat ástak, hogy megállapítsák, nincsenek-e ér­tékes archeológiái leletek a terüle­ten, ám ezúttal ilyet nem találtak. Egy nem messze fekvő építési terü­leten, ahol városi bérházak épülnek, nemrég egy kelta település értékes maradványait tárták fel a Nyitrai Ar­cheológiái Intézet munkatársai. Zselíz nem tudja fenntartani a kórházat Csak a leépítés biztos BUCHLOVICS PÉTER Zselíz. A város önkormányzata egészségügyi bizottságának ülésén a kórház jövőjével foglalkoztak. Zselíz önmagában nem képes fenntartani a régió egyeden kórházát. Az Alsó Garam-menti Társulás polgármeste­reinek ülésén öüetként az is elhang­zott, hogy a társulást alkotó falvak lakossága mintegy fejkvóta alapján személyenként 50 koronával járulna hozzá a kórház fenntartásához. Az egész helyzetet bonyolítja, hogy a delimitációs jegyzőkönyvet a város egyelőre nem írta alá, mert azt még nem kapta kézhez. Az intézmény je­lenleg állami költségvetési szerve­zetként működik, de az állam nem térítette meg a januári, februári tar­tozásokat. A kórház fennmaradása érdekében áprilistól drasztikus meg­szorító intézkedésekre kerül sor, többek közt összevonják a belgyó­gyászat férfi, női osztályát, valamint létszámleépítés is lesz az egészség- ügyi és a technikai személyzet egy részétől szabadulnak meg. Dr. Dusán Forbat, a zselizi önkormány­zat egészségügyi bizottságának el­nöke szerint naivitás arra várni, hogy az állam eseüeg visszatéríti a januártól keletkezett adósságokat. A kórház további működése érdeké­ben az ülésen egyebek közt az az öt­let Is felmerült, hogy a felszabadult, illetve kihasználatlan ágyak egy ré­szét úgynevezett szociális ágyakká lehetne átalakítani, amelyekért a páciens fizet, tehát a felszabadult és felesleges ágyak egy része mintegy időskori szociális berendezésként működne, de az is elhangzott, hogy ezt azért nem valósíthatják meg, mert erre jelenleg nincs meg a törvé­nyes keret. A gyűlésen elhangzott, hogy miért éppen a belgyógyászati részlegen kerül sor a legtöbb elbo­csátásra. Veis András kórházigazga­tó elmondta, nemcsak a belgyógyá­szati részlegen kerül sor elbocsátás­ra, hanem a technikai részlegen is, ezenkívül a kórháznak nincs más vá­lasztása, a biztosítók által fizetett és visszatérített összeg tehát az elvég­zett munka, s az azért megtérített pénz arányában döntöttek így. A kórházigazgató konkrét eseteket is említett a biztosítók „diktatúrájá­ra”: - míg például a vakbél gyógyí­tásáért a zselizi kórháznak, mint 1. típusú intézménynek 6000 koronát térít a biztosító, a lévai kórháznak már 8-9 ezer koronát, és a nyitrai klinikának 12-18 ezer koronát térít vissza. Mindazok a fiatalok, akik egészségügyi szakközépiskolát vé­geztek, és júniustól elhagyják az is­kolát, azok letölthetik a kötelező nyolc hónapos szakmai gyakorlatu­kat, ötszáz koronát is kapnak a szo­ciális segély mellé; sőt minden egyes foglalkoztatott fiatal mellé az orvos is kap ezer koronát. Csak régészek vizsgálódtak a kijelölt területen A Tesco még nem épül

Next

/
Oldalképek
Tartalom