Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-25 / 70. szám, kedd

6 Régió ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 25. Nyílt nap a Selye Gimnáziumban Komárom. A város és a kör­nyező települések alapiskolái­nak negyedik osztályos tanu­lói, illetve szüleik, pedagógu­saik részére tartanak nyílt na­pot március 27-én, csütörtö­kön a Selye János Gimnázium­ban. A megjelenteket tájékoz­tatják a nyolcéves gimnáziumi oktatásról, a nevelői munká­ról, valamint az iskolán kívüli szakköri tevékenységek külön­böző formáiról. A nyílt napon reggel nyolctól 11.40 óráig várják az érdeklődőket a gim­názium épületében. (vkm) Lebukott az ötösfogat Vágsellye. Többrendbeli rablás miatt indított eljárást a rendőr­ség öt, 17 és 19 év közti fiú el­len. A csoport két tagja először február végén támadott meg egy 55 éves férfit, akitől 2450 koronát loptak el. Egy másik al­kalommal már négyen támad­tak meg egy 52 éves férfit, tőle 450 koronát vittek el. A harma­dik megtámadott férfitől nem­csak a nála lévő 220 koronát vették el, hanem a bal váll- csontját is eltörték. A bíróság döntése alapján hárman már előzetes letartóztatásba kerül­tek, a másik kettőt még keresi a rendőrség. (SITA) Fényképezőgépet lopott a kalauz Zólyom. Eljárást kezdeménye­zett a rendőrség egy kalauznő ellen, mivel ahelyett, hogy le­adta volna, hazavitt egy talált tárgyat. A hölgy az IPEL vona­ton szolgált, amikor egy isme­retlen személy március 16-án a kezébe nyomott egy fényképe­zőgépet és egy válltáskát, az­zal, hogy valaki a vonaton fe­lejtette. A tulajdonos, egy tornaijai fiatal hamarosan a rendőrségen jelentkezett a 35 ezer koronát érő felszerelésért, s rövid időn belül a kapzsi ka­lauz nyomára bukkantak, (ú) Öten a Gordiusz döntőjében Komárom. Szlovákiából öt di­ák vehet részt a Gordiusz ma­tematikai tesztverseny döntő­jében, amelyet április 5-én és 6-án rendeznek meg Pécsen: Kacz Krisztián, Rakyta Péter és Koltai Péter (mindhárman a komáromi Selye János Gim­náziumból), továbbá Makky László és Peres Sámuel (mind­ketten a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium­ból). Magyarországon és an­nak határain túl 12 ezer diák nevezett be a versenybe, köz­tük - idén először - hat szlo­vákiai magyar középiskola 226 tanulója, (vkm) Hamis pénzzel akart fizetni Bolyk. Pénzhamisítás miatt indul eljárás egy 15 éves he­lyi fiú ellen, aki egy ezer ko­ronás bankjegyről készült gyenge minőségű fénymáso­lattal próbált fizetni egy tra­fikban. Mivel csak a papír egyik oldalára fénymásolta rá a bankót, az eladó azonnal észrevette a csalást. A fiú fel­kapta a cigarettát és elro­hant, de hamarosan rendőr­kézre került. (TASR) Előadás a Szent Koronáról Komárom. A Magyar Szent Koronáról tart előadást márci­us 26-án 18 órai kezdettel a Selye János Gimnázium dísz­termében Pap Gábor művé­szettörténész. Szervezők: a Tu­rul Hagyaték Társulás és a Göncölszekér világmagazin szerkesztősége. A rendőrség készenléti alakulatai a napokban kapják meg új, tűztálló, vízhatlan, a vegyszereknek is jól ellenálló egyenruháikat. (TASR-felvétel) Galánta továbbra is megvételre kínálja az Eszterházyak neogótikus épületét Még eladó a kastély A Galántai Városi Hivatal to­vábbra is várja azoknak a je­lentkezését, akik hajlandóak lennének megvásárolni és felújítani a helyi neogótikus Eszterházy-kastélyt. GAÁL LÁSZLÓ Ezt Ján Rudolf, a városi hivatal ille­tékese tegnap lapunknak is meg­erősítette, elmondva, az ajánlatot a város internetes honlapján ( www.galanta.sk ) bárki elolvas­hatja. Érdeklődők ugyan akadnak, de általában visszakoznak, amikor megtudják, hogy a kastély felújítá­sa körülbelül 150-200 millió koro­nába kerülne. A kastélynak már ta­valy akadt vevője, ám miután nem fizetett, az adásvételi ügylet érvé­nyét vesztette. Gejza Petrík belügy­minisztériumi osztályvezető ma­gánemberként, pályázaton nyerte el a kastély megvásárlásának jogát. Eredetileg jelképes egy koronáért szerette volna megkapni az épüle­tet, végül 9,4 millió koronás vétel­árban egyezett meg a város képvi­selőivel. A galántai képviselő-tes­tület 2001. júniusában hagyta jóvá a kastély eladását. Az adásvételi szerződés alapján Petrík 2001. no­vemberében meg is kapta az épület tulajdonlapját, azzal a kitétellel, hogy ha harminc napon belül nem fizeti ki a vételárat, a tulajdonjog visszaszáll a városra. A vevő nem tudott időben fizetni, majd a város­tól kapott többszöri halasztás után legkésőbb 2002. április 24-ig át kellett volna utalnia a pénzt. Petrík a fizetés helyett két nappal a határ­idő lejárta előtt faxon értesítette a várost, ha jelképes egy koronáért neki adják a kastélyt, azonnal meg­kezdi a felújítást. Ezt az ajánlatot a város képviselői elutasították, és a kataszteri hivatal még tavaly má­jusban újra a város tulajdonaként Szap negyedmilliót fizet vissza a járási hivatalnak BEKE ZSOLT Szap. A községnek vissza kell ad­nia a Dunaszerdahelyi Járási Hiva­taltól tavaly novemberben az úthá­lózat felújítására átutalt mintegy 250 ezer korona támogatást. A ta­valyi árvízkárok felszámolására biztosított összeget a szapi önkor­mányzatnak 2002 végéig kellett volna felhasználnia. Bartal Imre, A település polgármestere lapunkat arról tájékoztatta, hogy a falu min­dent megtett a károk felszámolásá­ra. Rendbe tették a beázott pincé­ket, megtisztították a környéket, ám az utak karbantartását a hideg téli időjárás miatt nem tudták elvé­gezni. „Tulajdonképpen néhány mélyebben fekvő útszakasz meg­emeléséről és csatornázásáról lett volna szó, de csak novemberben kaptuk meg a pénzt. Akkor, amikor az időjárás már nem engedi meg az utak javítását. Nem tehetünk mást, mint hogy egy újabb árvíz esetén újra megpályázzuk a támogatást” - közölte Bartal Imre. Az árvízkárok felszámolásával kapcsolatos ügye­kért a járási hivatal polgári védel­mi főosztálya felelős. Bokros Ró­bert, a főosztály vezetője lapunk­nak elmondta, tavaly ősszel több mint kétmillió koronát osztottak szét az árvíz által leginkább sújtott nyolc település között. „Januárban jártak nálunk a kormányhivatal il­letékesei, s a támogatás elköltésé­nek módját rendben találták. Ek­kor állapodtunk meg velük, hogy az úthálózat rendbetételére szánt összeg elköltésének határidejét májusra toljuk ki, hiszen tudvalé­vőén télen nem lehet ilyen munkát végezni. Ennek fényében a mostani döntés teljesen érthetetlen szá­momra” - hangsúlyozta Bokros Róbert. Pléhdobozból, villanydrótból, vekkerből eszkábálták össze Álbomba a garázskapun GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. Időzített bombának lát­szó tárgyat találtak szombaton este a Farkasdi úton lévő garázsok egyi­kének kapujára erősítve. A tárgyat egy járókelő vette észre és jelentet­te a rendőrségen. A helyszínen tűz­szerész is megvizsgálta a tákol­mányt, de kiderült, csak bomba utánzatáról van szó. Két spray szi­getelőszalaggal körültekert pléh- dobozából, villanydrótból és egy vekkerből eszkábálta össze valaki a „bombát”. A vágsellyei járási rend­őrkapitányság szóvivőjétől meg­tudtuk, szinte kizárható, hogy a rossz vicc a garázs tulajdonosa el­len irányult volna, illetve hogy neki szánták volna figyelmeztetésül. Ugyanis olyan emberről van szó, áld semmiféle gyanús üzleti vagy hasonló dolgokban nem érdekelt. Annak ellenére, hogy a bomba csak működésképtelen utánzat, a rend­őrség folytatja a nyomozást, és közveszélyeztetés miatt ismeretlen tettes ellen eljárást indított. Az el­követő akár kétévi börtünbüntetést is kaphat a rossz tréfáért. NAPIRENDEN Könyvtárak Hete: „Vásároljon könyvet a könyvtárnak!” ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A könyvhónap jegyében tegnaptól egy héten keresztül tartják a Szlo­vákia Könyvtárak Hete rendez­vénysorozatot. Mekkora az olvasási kedv, kik és milyen köteteket köl­csönöznek, van-e elegendő magyar és új kiadvány a könyvtárainkban? Összeállításunk ilyen és ehhez ha­sonló kérdésekre keresi a választ. AHOVÁ HATVAN KILOMÉTERT UTAZNAK MAGYAR KÖNYVÉRT Bodrogköz legnagyobb könyvtára, a királyhelmeci egy hónapja költö­zött a város központjába, egy Mailáth József gróf által a 19. szá­zadban építtetett, nemrég felújított patinás épületbe. Bár az elmúlt években a 84 százalékban magya­rok lakta városban sokkal több szlo­vák könyvet vásároltak, mint ma­gyart, az utóbbi időben némileg ja­vult a helyzet. A mintegy 900 állan­dó olvasó közel 30 ezer könyvből válogathat, s a könyvállományt ál­landóan bővítik. Tavaly az „Ajándé­kozzon könyvet!” címmel közzétett felhívás eredményeképpen hatvan­kilencezer korona értékben vásárol­hattak könyveket, s az olvasók is szí­vesen felajánlják a könyvtárnak régi köteteiket. Tamás Valéria igazgató­nő véleménye szerint az intézmény látogatottsága várhatóan tovább nő, amit a munkanélküliségnek és a pénzhiánynak tud be, hiszen csök­ken a vásárlóerő, az embereknek nem telik könyvre, ezért legalább kölcsönöznek. Ám nem csak a pénz­hiány miatt járnak könyvtárba az emberek. Egyik olvasójuk, egy het­venéves hölgy például Tőkete- rebesről utazik hatvan kilométert, hogy rendszeresen magyar köny­vekhez juthasson, mások pedig a környező falvakból járnak be, mert itt nagyobb a választék. „VÁSÁROLJON KÖNYVET A KÖNYVTÁRNAK!" A kassai Bocatius közkönyvtár „Vá­sárolj könyvet a könyvtárnak!” cím­mel hirdetett akciót. Az intézmény anyagi helyzetét híven tükrözi a kez­deményezés címe. A terjesztők jó­voltából e hét folyamán az olvasók választhatnak a kiállított új kötetek közül, és amelyik megtetszik nekik, azt megvehetik - a könyvtár számá­ra. Klára Kemerová igzagatónő bízik a merész ötlet sikerében. „Évről-év- re kevesebb pénzt költhetünk új könyvek vásárlására. Míg 2001 fo­lyamán 400 ezer koronából 5000 kötetet tudtunk venni, 2002-ben már csak 200 ezret kaptunk e célra, ami körülbelül háromezer könyvre volt elég. Sajnos, az illetékesek nem vették figyelembe a könyvárak emelkedését, mivel idén a tavalyinál is kevesebb pénzből kell gazdálkod­nunk” - panaszolta az igazgatónő, aki többek közt ezzel indokolja, hogy szépirodalmi műveket náluk már csak egyhetes időtartamra lehet kölcsönözni. Kemerová mindezek ellenére örömmel állapította meg, hogy az állandó olvasók száma ta­valy nem csökkent; a könyvtár gyer­mek- és felnőtt részlegének összesen mintegy 16 ezer tagja van. Sajnos, a magyar nyelvű könyvek aránya sem növekedett, annak ellenére, hogy az olvasók folyamatosan keresik az új kiadványokat. AHOL A MINISZTÉRIUM A FENNTARTÓ A kassai Tudományos Könyvtárban nagyobb a választék magyar nyelvű könyvekből, és az intézmény hely­zete is kedvezőbb, mint a Bocatius könyvtáré. Ennek részben az az oka, hogy az ötszáz példány fölött megjelenő kötetekből a kiadók kö­teles példányt küldenek a könyvtár számára. Mióta az intézmény a kul­turális minisztérium fennhatósága alá tartozik, nincsenek adósságai, költségvetését pedig megemelték. Tavaly 6200 kötettel nőtt az állo­mány, ám mivel az idegen nyelvű könyvekről közös statisztika készül, nem sikerült megtudnunk a magyar könyvek számát. Ján Gáspár, a könyvtár igazgatója elégedett a mi­nisztérium hozzáállásával, annál is inkább, mivel a Fő utcai épületben hamarosan az olvasótermi körül­mények is javulnak. A tervek szerint idén kétmillió koronás beruházás­sal korszerűsítik a helyiségeket. KÖLTSÉGVETÉSI MÉLYPONTON A rozsnyói Pavol Dobsinsky Gömöri Könyvtárnak a városban négy he­lyen van kirendeltsége, amelyekben összesen mintegy 98 ezer könyvet, CD-t, kazettát és más hordozót tar­tanak nyilván. Az állomány egyhar- mada magyar nyelvű - igazodva a helybéli magyarság városon belüli 27 százalékos számarányához. A könyvtár költségvetése évről évre csökken, a mélypontot éppen idén érték el 2,5 millió koronával - tud­tuk meg Lubica Kundrátovától, az intézmény módszertani munkatár­sától. Az öszegből csupán 10 ezer korona jut könyvvásárlásra, míg az előző években 200-300 ezer korona közt mozgott az e célra szánt összeg. A könyvtár több mint 3200 olvasót tart nyüván, ám mind a felnőttek, mind pedig a gyerekek létszáma év­ről évre csökken. Részben azért, mert kevés gyerek születik, részben pedig azért, mert pénz híján egyre nehezebben tudják kielégíteni az ol­vasóközönség igényeit. Kundrátová elmondta, a magyar részlegbe eddig szépirodalmat vásároltak olyan szállítóktól, akik ismerték a magyar olvasók igényeit. A magyar szakiro­dalomra azonban nincs igény, s azt nem is frissítik. A KECSÖI PÉLDA Kecső 413 lakosú kisközség, ahol a helyi könyvtár olyan jól működik, hogy Molnár Éva könyvtáros tavaly kitüntetést is kapott a szlovákiai könyvtárak hete és az önkéntes könyvtárosok nemzetközi éve alkal­mából. A kecsői könyvtár állomá­nya 1852 könyvet tesz ki, ebből 200 szak-, 968 pedig szépirodalmi kiad­vány. Az ifjúsági könyvek száma 590, a gyermekirodalmi alkotásoké száz. A kecsői könyvtár évente át­lagban 20 könyvvel gyarapszik, a kecsői önkormányzat ennek megfe­lelően 3000 koronát szán könyvvá­sárlásra - tájékoztatott Molnár Éva. Az olvasók száma csupán 49 (a la­kosság 12 százaléka); több mint a fele gyermek. A járásban nem min­den könyvtár működik ilyen ígére­tesen. A jabloncai könyvtár például évek óta semmilyen tevékenységet nem tud felmutatni, a járás kilenc magyar településén pedig zárva tar­tanak a könyvtárak. A kecsői könyv­táron kívül még a krasznahorkai, a pelsőci és a görgői könyvtárak érik el a kellő színvonalat. AZ OLVASÓK TÖBBSÉGE NYUGDÍJAS ÉS DIÁK A fele részben romák lakta Nagymagyaron a helyi könyvtár a művelődési központ épületében ta­lálható, de önálló bejárata van. A könyvállomány több mint 11 ezer kötet, egyharmaduk szlovák nyel­vű. Németh Éva, a könyvtár vezető­je lapunknak elmondta, tavaly 275 olvasó látogatta az intézményt: többségében nyugdíjasok és diá­kok. A beiratkozott 182 diák fele a szlovák tanítási nyelvű iskolába já­ró roma tanuló. Á könyvtár a kör­nyező falvak művelődési igényét is kielégíti. A felnőtt olvasók nagy többsége ugyan helybéli, ám a nagymagyari iskolát látogató diá­kok a környező falvakból - Csenke, Jányok, Gomba, Olgya - is ide jár­nak. Az évi tagdíj felnőtteknek 20, a gyerekeknek 10 korona. Németh Éva örvendetesnek tartja, hogy idén a falu költségvetésében 20 ezer koronát terveztek a könyvtár állományának korszerűsítésére és bővítésére. „Februárban 2000, márciusban már 10 000 korona ér­tékben vásárolhattunk új könyve­ket. „Könyvtárunkból főleg az is­meretterjesztő irodalom és a köte­lező olvasmányok hiányoznak. A kevesebbeket érintő szakkönyvek esetében - mivel az előző években kevés ilyen tárgyú új könyvet vásá­rolhattunk - a könyvtárközi köl­csönzés lehetőségével is élünk” - mondja Németh Éva. ZSELÍZEN KERTÉSZ IMRE A SLÁGER Jana Beníková, a Zselízi Városi Könyvtár igazgatónője tájékoztatta lapunkat, hogy a könyvtárnak kö­rülbelül 38 ezer kötete van, s az ál­lomány körülbelül fele magyar könyv. Ha figyelembe vesszük, hogy a város lakosságának több mint a fele magyar, elmondhatjuk, hogy a két arány nagyjából fedi egymást. A zselízi könyvtárnak 1300 állandó olvasója van, ebből 570 fő fiatal, s a kölcsönzések mint­egy 30 százalékát a helyi iskolások és gimnazisták bonyolítják le. Évente mintegy 48 ezer alkalom­mal kölcsönöznek ki könyvet. Az igazgatónő tájékoztatása szerint szponzorokon, szövetségeken, civil társulásokon, alapítványokon ke­resztül is szereznek be új köteteket, így például tavaly a Rákóczi Szö­vetségtől ötvenezer korona érték­ben kaptak tudományos ismeret- terjesztő műveket, lexikonokat, en­ciklopédiákat. Rengeteg közös ren­dezvényt szerveznek a helyi isko­lákkal és gimnáziumokkal és a kise­gítő iskolával. A rendezvények kö­zül a legnevezetesebb az évente megszervezett, Csontos Vilmos nemrégiben elhunyt költőről elne­vezett olvasói verseny, melynek ke­retében a legtöbbet olvasó diákok értékes könyvjutalomban részesül­nek. A fiatalok rendszeresen láto­gatják az intézményt, az iskolai ver­senyekre készülve is innen szerez­nek be kiadványokat, ugyanis a könyvtár komoly szakirodalmi állo­mánnyal rendelkezik. Egy-egy rit­kábban előforduló szakkönyvet pe­dig más könyvtáraktól szerez be a zselízi bibliotéka. A drágább szak- irodalomra is sikerült szponzorokat találniuk. Tavaly saját pénzből mint­egy 450 új kötetet szereztek be, eb­ből 113 művet ajándékba kaptak. Az Alsó-Garam Menti Régióban egyéb­ként a zselízi könyvtár az egyetlen, amely minden nap nyitva tart, még szombat délelőtt is. A könyvtárat az anyagi lehetőségekhez mérten digi­talizálják, jelenleg 4 számítógépük van, s idén internet is lesz. Irodalmi kávéház címmel rendszeres esteket tartanak, legutóbb Vas Ottó ipolysági előadóművész, irodalmár, nyugalmazott tanár volt a vendé­gük. A könyvtár mintegy egymillió koronás éves költségvetésből gaz­dálkodik, tavaly 63 ezer korona ér­tékben vásároltak könyveket. Az utóbbi időben Kertész Imre Nobel- díjas magyar író a sláger, három könyvét szerezték be, de a Sorsta- lanság címűt például úgy kapkodják ki egymás kezéből az olvasók, hogy csak egy hétre tudják kölcsönözni. Meglepő módon a magyar versköte­teket és a kortárs magyar széppró­zát is sokan keresik. A zselízi könyv­tár két új magyar nyelvű könyvtár megalapításában is segített: köny­veket küldtek ajándékba a Csíksze­redái bibliotékának Erdélybe, vala­mint a gömördétéri Csemadok ala­pította új könyvtárnak is. (hgy, juk, kov, buch) Az út pénze, a pénz útja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom