Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-18 / 64. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 18. Külföld 9 Szaddám globális harccal fenyeget, ha megtámadják - az 1991-es Öböl-háborúban részt vett haderőnek csak harmadát vonultatták most fel Menekülnek a külföldiek Bagdadból Bagdad. Szaddám Húszéin iraki elnök azzal fenyegető­zött, hogy Irak a világ minden táján harcolni fog, ha az USA megtámadja. Dick Cheney amerikai alenök szerint a szövetségesek katonáit fel­szabadítókként fogják üdvö­zölni Irakban. Az elmúlt órák­ban nemcsak a külföldi diplo­maták túlnyomó többsége hagyta el az iraki fővárost, már az NBC televízió is haza­rendelte stábját. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ „Ha az ellenség nagyszabású hábo­rút indít, tisztában kell lennie azzal, hogy a csata köztünk a világ minden táján zajlani fog, égen, földön és ví­zen” - közölte Szaddám Húszéin fő­tisztjeivel. Az iraki elnök a háborúra való felkészülés keretében már va­sárnap - az Azori szigeten megren­dezett hármas csúcstalálkozó hírére - négy védelmi körzetre osztotta az országot. Az amerikai alelnök szerint a szövet­ségesek katonáit felszabadítókként ney szerint „Szaddám Húszéin dikta­túrájának napjai a BT döntésétől füg­getlenül meg vannak számlálva”. AMERIKA ÖT FÖ CÉUA Az alelnök több vázolta Washington öt legfontosabb célkitűzését: „Le kell szerelni minden helyi erőt, amely el­lenáll az USA és szövetségesei kato­náinak. Meg kell dönteni az iraki el­nök hatalmát. Meg kell semmisíteni minden Irakban fellelhető tömeg- pusztító fegyvert. Meg kell óvni Irak és a térség minden országának terü­leti integritását. Végül olyan kor­mányra kell bízni az ország irányítá­sát, amelyben minden iraki népcso­port képviselteti magát” - mondta Cheney. Szaddám jövőjéről a követ­kezőt mondta a riportereknek: „Roppant fontos számunkra, hogy mi lesz az iraki diktátor sorsa. Terve­ink szerint elfogjuk, hacsak a táma­dások során nem hal meg, illetve ad­digra nem ÖÜ meg őt saját népe. KOMOLY KOCKÁZATOK Az e hétre valószínűsített iraki fegy­veres beavatkozás előtt a brit haderő teljes személyi állományának hozzá­vetőleg a negyede, mintegy 45 ezer fős expedíciós kontingens vonult fel a Perzsa-öbölben, közte az utóbbi két évtized legnagyobb brit haditen­gerészeti csoportosítása. A parancsnokok szerint is komoly kockázatokat hordoz az Irak lesze­relésére és Szaddám hatalmának megdöntésére kidolgozott katonai terv, mivel a szövetségesek most az 1991-es öbölháborút megvívó had­erőnek csak harmadát vonultatták fel. A vezető londoni napilap, a The Times elemzése szerint az amerikai expedíciós haderő 225 ezer, a brit 45 ezer főt számlál, de háború ese­tén összesen is csak kevesebb műit 120 ezer katona indulna neki az ba­ki határnak, köztük 15 ezer brit; a többiek feladata az igen hosszú utánpótlási vonalak fenntartása lesz. Bagdad 560 kilométerre fek­szik a kuvaiti határtól. A most össze­vont páncélos erőt sem lehet össze­hasonlítani az 1991-essel. A brit hadsereg 120 Challenger 2-es harc­kocsija a szövetségesek teljes páncé­los erejének harmada. A 4. amerikai gépesített gyalogos hadosztály harc­kocsijainak mára már Törökország déli határán kellene lenniük, de mi­vel a török parlament még nem adott engedélyt telepítésükre, az egész hadosztályt, tankjaival együtt, ki kellett venni a csatarendből. A LÉGI FÖLÉNYBEN BÍZNAK A katonai tervezők abban bíznak, hogy az elsöprő légi fölény és a szö­vetségesek haditechnikája ellensú­lyozza a felsorakoztatott expedíciós erő kis létszámát. Elismerik ugyan­akkor, hogy a haditerv nem nélkülö­zi a „szerencsejáték-elemeket” sem, és részben az iraki lakosságtól várt támogatásra épít. A The Daily Teleg­raph értesülése szerint a szövetséges hadvezetés abban is bízik, hogy a hírszerzési adatok az iraki hadsereg kezdődő szétesését mutalják. A ve­zető konzervatív londoni napüap- nak egy magas rangú brit védelmi minisztériumi forrás azt mondta: az utóbbi egy hónapban a Bagdadot védő hadosztályok katonáinak 10- 15 százaléka dezertált. A szövetsé­ges légierő szeptember óta gyakor­latilag megsemmisítette az iraki lég­védelmet. fogják üdvözölni Irakban. Dick Che­Idősebb Bush figyelmeztette a fiát London. A nemzetközi támogatás nélküli iraki háború ellen érvelt idősebb George Bush volt amerikai elnök, a jelenlegi elnök apja. Idő­sebb Bush volt az elnök az Öböl-háború idején, de akkor az ENSZ tá­mogatta a katonai akciót. Id. Bush szerint az Irak ellen tervezett ka­tonai akció tönkretenné az esélyt a közel-keleti békére, ha nincs mö­götte nemzetközi egyetértés. „Ha az USA nem tartotta volna tiszte­letben az ENSZ akaratát 1991-ben, az arab-izraeli kapcsolatokban nem lett volna a rövid ideig megfigyelhető virágzás közel egy évtize­de” - utalt tapasztalataira a korábbi amerikai elnök a massachusettsi Tufts egyetemen elmondott beszédében. A Times Online brit inter­netes lap szerint az exelnök ugyan nem személy szerint fiához intéz­te szavait, ám az üzenet címzettje egyértelmű. Id. Bush figyelmez­tette a fiát arra is, hogy ne hagyja eluralkodni magán a haragot, és azt tanácsolta neki, hidalja át az USA, Franciaország és Németor­szág közötti szakadékot, (origo) Eltűnt Dániában Nizar al-Hazraji volt iraki tábornok Szaddám lehetséges utódj ának tekintették MTI-HÍR Teljes egészében figyelmen kívül hagyja a nagy nemzetközi segélyszervezeteket Washington gyors újj áépítést akar MTI-JELENTÉS Koppenhága. Eltűnt tegnap dániai lakhelyéről Nizar al-Hazraji tábor­nok, az iraki hadsereg volt parancs­noka, akit az amerikai sajtó az utóbbi években Szaddám Húszéin iraki el­nök egyik lehetséges utódjának te­kintett. A dán rendőrség körözést adott ki ellene, és nagy erőkkel kere­si őt a háza körüli erdőben is, a Kop­penhágától mintegy száz kilométer­re lévő Soroe településen. Nizar al- Hazraji ellen a dán hatóságok 2001 októbere óta vizsgálatot folytattak az általa vélhetően elkövetett iraki há­borús bűntettek miatt, s 2002. no­vember 19-én rendőri felügyelet alá helyezték, miután vissza akart térni Szaúd-Arábián keresztül Észak-Irak- ba, hogy ott részt vegyen a bagdadi rezsim megdöntésére irányuló elő­készületekben. Al-Hazraji azóta nem hagyhatta el házát, ahol családjával élt, és hetente háromszor jelentkez­nie kellett a rendőrségen. Az egykori Peking. Ven Csia-pao új kínai kor­mányfő Li Csao-hszing 62 éves kar­rierdiplomatát nevezte ki tegnap külügyminiszterré, és hagyomá­nyosan egy tábornokot, Cao Kang- csuant védelmi miniszterré. Li Csao-hszing 1992-95 között az or­szág ENSZ-nagykövete, 1998- 2001 között washingtoni nagykö­vete volt. Többször töltötte be a külügyminiszter-helyettesi posztot, miniszterré is ebből a tisztségből lé­pett előre. Teng Csia-hszüant váltja fel a miniszteri székben, akit vi­szont alelnökké neveztek ki. Köriy- nyen előfordulhat, hogy Kína Li hi­tábomok fia szerint apja hétfőn kora reggel egy cigarettát elszívni lépett ki a házból, s nem tért vissza. A rendőr­séget a család értesítette. A 64 éves extábomok 1987 és 1990 között volt az iraki fegyveres erők parancsnoka, 1995-ben menekült Jordániába és négy évvel később érkezett a skandi­náv országba, ahol politikai mene­dékjogért folyamodott. Azt azonban nem kapta meg, mivel kurd mene­kültek állítása szerint al-Hazraji bűnrészes volt az észak-iraki kurdok ellen 1988-ban vegyi fegyverrel el­követett tömeggyilkosságban, amelynek több ezer kurd esett áldo­zatul. Al-Hazraji tagadta a vádat, azt állítva, hogy nem volt befolyása a tö­megmészárlást végrehajtó katonai alakulatra, s az akciót közvetlenül Szaddám Húszéin elnök és bizalma­sa, AU Haszán al-Madzsid szervezte. Al-Hazraji szerint az iraki kormány terelte rá a gyanút, hogy hitelét ve­szítse az ország ellenzéki csoportjai szemében. varaiba lépése után azonnal na­gyon nehéz helyzetbe kerül külpoli­tikai téren. Mint az ENSZ BT állan­dó s így vétójoggal rendelkező tagja ellentétbe kerül az Egyesült Álla­mokkal az iraki konfliktussal miatt, hiszen Kína ragaszkodik a válság politikai megoldásához. Az új kor­mányfő négy helyettest nevezett ki magának. Huang Jüt, Sanghaj vá­ros volt közigazgatási vezetőjét, a kommunista párti hierarchiában hatodik helyen álló tisztségviselőt, Vu Ji volt külkereskedelmi minisz­tert, Ceng Pej-jent, az állami fej­lesztéstervezési bizottság eddigi ve­zetőjét, és Huj Liangot, Csiangszu tartomány eddigi párttitkárát. Brüsszel. Az amerikai kormányzat részletesen kidolgozta az iraki újjá­építés tervét, amelyben teljesen fi­gyelmen kívül hagyta a nagy nem­zetközi segélyszervezeteket. A The Wall Street Journal (WSJE) hozzá­jutott ahhoz a száz oldalas bizalmas tervezethez, amelyben már a megbí­zási szerződések is szerepelnek. E szerződéseket mind magánváUala- tokkal készül kötni a kormány se­gélyügynöksége, az USAID, mellőz- ve még az amerikai humanitárius szervezeteket is. A lap véleménye szerint Bush elnök kormányzata el­képesztően rövid idő alatt képzeU el átszervezni és újjáépíteni Irakot a magánvállalatok révén. Azzal, hogy Belgrád. Szerbiában és az ország határain túl is folytatódik a hajsza a Zoran Djindjics néhai szerb kor­mányfő elleni merénylet megszer­vezésével és elkövetésével vádolt zimonyi klán eUen. Eddig 318 sze­mélyt fogtak el, közülük 307-et le­tartóztatásba helyeztek. Négyen védett tanú státusért folyamodtak, vagyis hajlandóak vallani bűntársa­ik ellen. A razziák során hatalmas fegyverarzenált, robbanószert és lőszert, kábítószert, hamis iratokat és lopott gépkocsikat találtak. A vé­dett tanúk vallomásai révén fény derült néhány, eddig felderítetlen gyilkosságra. Bebizonyosodott, hogy a zimonyi drogkartell a milo- sevicsi állam- és közbiztonsági szol­gálat tisztjeinek segédkezésével po­litikai gyilkosságokat és emberrab­lásokat követett el, emberkereske­delmet folytatott, európai drogke­reskedőkön keresztül kapcsolatban állt egy kolumbiai drogkartellel. A az egész újjáépítést magára vállalja, az USA gyakorlatilag új fejezetet nyit a nemzetépítésben, amit egyébként Bush és tanácsadói a választási győ­zelem után még elutasítottak. A ter­vekből most az derül ki, hogy a kor­mányzat már hetekkel a háború be­fejezése után meg akarja indítani az úthálózat, az iskolák és kórházak helyrehozását, a pénzügyminisztéri­um fogja irányítani az iraki nemzeti bank átszervezését, amerikai kor­mánytisztviselők egyfajta ámyékmi- niszterként készülnek felügyelni az új iraki államigazgatás működését. A tervek szerint az amerikaiak egy éven belül helyre akarják hozni az ország egész 4476 kilométernyi út­hálózatát, tíz villamos erőművét, a kereskedelmi légijáratok hálózatát, zimonyi klánnak beépített emberei voltak a rendőrségnél és az állam­biztonsági szolgálatnál, így eddig mindig rossz irányba terelődött a nyomozás, a bűnözők egérutat nyertek. Vladan Batics szerb igaz­ságügyi miniszter legmagasabb fo­kú biztonsági intézkedéseket foga­natosított a szerbiai börtönökben. A rendkívüli állapot idejére tilos az elítéltek gyülekezése, korlátozzák a foglyok és hozzátartozóik közötti kommunikációt, a telefonos és le­vél áltaU kapcsolatot, s tilos a bör­tönlátogatás is. Szerbia kérésére a boszniai szerb rendőrség Szarajevó mellett lezárta az RMG nevű válla­latot, mert két-három napja a kör­nyéken látták Milorad Lukovics Legiját, a zimonyi klán egyik legke­resettebb vezetőjét. A vállalat kétes hírű tulajdonosai a merénylet előtt Belgrádban jártak. A nyomozás szálai Bécsbe is elvezettek, mivel a Patkány néven ismert klánvezér le­tartóztatásakor osztrák rendszámú gépkocsit találtak, amelynek tulaj­működésbe hozni a kórházakat 21 városban, a szülészeti eUátást bizto­sítani minden várandós anyának, mind a 4,2 miUió gyerek számára biztosítani az iskoláztatást és hozzá a tankönyveket, vállalkozásbarát jo­gi környezetet akarnak kialakítani és mintegy húszezer lakóházat hely­rehozni. Ázok az európai szakértők és iraki eUenzékiek, akik betekintést nyertek e tervekbe, hitetlenkedve nyilatkoztak céljairól. Véleményük szerint az európai országok és a nemzetközi szervezetek kirekeszté­se a programból lassítani fogja az új­jáépítést és még inkább Washington eUen fogja hangolni a nemzetközi közösséget. Chris Patten, az EU kül­ügyi biztosa ügyetlennek minősítet­te az amerikai elgondolást. donosa családjával együtt Bécsben él. Borisz Tadics, a meggyilkolt kor­mányfő vezette Demokrata Párt al- elnöke, a védelmi miniszteri szék várományosa közölte: a nyomozás után felvetik a rendőrség felelőssé­gét is. Tadics szerint nemcsak a bel­ügyminiszter felelősségét fogják firtatni, hanem mindazokét, akik­nek az volt a dolguk, hogy oltal­mazzák a kormányfőt. A belgrádi utcákon továbbra is fokozott a rendőri és katonai jelenlét, a kulcs- fontosságú állami intézményeket éjjel-nappal állig felfegyverzett rendőrök és álarcos katonák őrzik. A miniszterelnöki szék várományo­sa, Zoran Zsivkovics vasárnap köz­vetve az ellenzéket tette felelőssé Zoran Djindjics haláláért. Bejelen­tette, hogy folytatni fogja elődje po­litikáját, s elutasítja az egységkor­mány megteremtésének gondola­tát. „Nem ülhetünk egy padsorban azokkal, akik lincshangulatot te­remtettek, s akik részben felelősek mindazért, ami történt” - mondta. Volt washingtoni nagykövet lett a külügyminiszter Új kínai kormány MTI-HÍR Beépített embereik voltak a rendőrségnél és az állambiztonsági szolgálatnál Folytatódó hajsza a zimonyi klán ellen MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Népszavazás Csecsenföldön Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnök aktív részvételre szólította fel Csecsenföld la­kosságát a március 23-án tar­tandó referendumon, melyen arról döntenek, hogy Cse­csenföld jelentős autonómiát nyerjen-e Oroszországon be­lül. Putyin a csecsen televízi­óban kijelentette, hogy a cse­csének által kidolgozott al­kotmánytervezetet most elő­ször bocsátják népszavazásra. „Ez történelmi pillanat Csecsenföld számára. Kizáró­lag a nép dönthet saját sorsá­ról. A nép által elfogadott al­kotmányjelenti a politikai rendezés alapját Csecsenföl­dön” - fogalmazott Putyin, majd fokozott segítséget he­lyezett kilátásba a kaukázusi köztársaság részére. (MTI) Centrumpárti győzelem Helsinki. A finn parlamenti választásokon az ellenzéki centrumpárt legyőzte a kor­mányzó szociáldemokratákat, bár csak hajszálnyi különbség­gel. A tegnap hajnalban köz­zétett végeredmény szerint a vidéki népesség érdekeit vé­delmező, liberális Finn Cent­rumpárt a szavazatok 24,7 százalékát szerezte meg, javít­va a legutóbbi, 1999-es válasz­tásokon szerzett 22,4 százalé­kos voksarányán. Ezzel 55 mandátummal a legnagyobb frakcióra tett szert a 200 tagú helsinki parlamentben. Egy al­kotmánymódosítás értelmé­ben a győzelemmel első ízben automatikusan együtt jár a kormányalakítási megbízás. Ennélfogva Finnországnak el­ső ízben női miniszterelnöke lehet az ellenzék eddigi vezé­re, Anneli Jäätteenmäki 48 éves jogásznő személyében. A Szociáldemokrata Párt 22,9 százalékról 24,5-re növelte ugyan szavazatarányát és 51- ről 53-ra mandátumainak szá­mát, de a második helyre szo­rult a pártok rangsorában. Paavo Lipponen leköszönő mi­niszterelnök mégis elégedet­ten nyugtázta pártja teljesít­ményét. (MTI) Anneli Jäätteenmäki tegnap a két nagy párt koalíciója mel­lett foglalt állást (Reuters) Schröderék elvesztették Kielt Berlin. A német szociálde­mokraták továbbra is kényte­lenek keserű pirulákat nyelni: vasárnap este óta keresztény- demokrata főpolgármester irányítja Kiel városát, Schles­wig-Holstein tartomány szék­helyét, amely több mint ötven éven át szociáldemokrata fel­legvárnak számított. A válasz­tások vasárnapi, második for­dulójában a keresztényde­mokrata unió (CDU) politiku­sa, Angelika Volquartz a sza­vazatok 59,4 százalékát sze­rezte meg, szociáldemokrata ellenlábasa, Jürgen Fenske a voksok 40,6 százalékát. Má­sodik fordulóra azért volt szükség, mert két héttel ez­előtt Volquartznak nem sike­rült megszereznie az abszolút többséget: két tized százalék­kal elmaradt az 50 százalék­tól. Volquartz személyében Kiélnék először van női főpol­gármestere. (MTI) Sok iraki kurd család is menekül a háború elől, tegnap több százan indultak az iráni határ felé (Reuters-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom