Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-15 / 62. szám, szombat

Agrárvilág ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 15. Egyes feldolgozók padlóra küldenék a sertéstenyésztőket Időszerű növényvédelmi teendők: a szőlőt máskor kell atkák ellen permetezni, mint a gyümölcsfákat Piacvédelmi indítvány kerül a kormány elé VISSZHANG Pozsony. Nem felel meg az igaz­ságnak, hogy a földművelésügyi minisztérium nem tett semmit a múlt év ősze óta tartó sertéspiaci probléma megoldásáért - reagált csütörtöki riportunkra (lásd ÚJ SZÓ, március 13, 3. old.) Dobos László, a földművelésügyi tárca mezőgazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi szekciójának vezér- igazgatója. Egyben arra emlékez­tetett, hogy sajnos nem ez az egyetlen ágazat, amelyben átme­neti - a termelőket súlyosan érin­tő - többlettermelési válság jelei mutatkoznak, és többlettermelés nemcsak nálunk keletkezett, ha­nem ami igazán veszélyes, a kör­nyező országokban is. Dobos László szerint nagyban ne­hezítette a hazai sertéstenyésztési gondok kezelését, orvoslását az, hogy a tenyésztők és a feldolgo­zók érdekképviseleti szervezetei nem tudtak közös nevezőre jutni, vajon ténylegesen mennyi az a húsmennyiség, amely feleslegként van jelen a piacon. „Nehéz köz­pontilag utasítani a feldolgozó­kat, hogy csak a hazai tenyésztők­től vásárolják, ha olcsóbban is be tudják szerezni az alapanyagot” - mondta Dobos, majd utalt arra, hogy a hazai hasznossági mutatók rosszak, azaz országos átlagot te­kintve túlontúl drágán állítjuk elő a sertéshúst. (Ezért is korrigálta az Agrárgazdasági Kutatóintézet 42 koronára a sertéshús előállítási költségeit.) „Számtalan egyeztetésre került sor a sertéstenyésztők és a húsfeldol­gozók érdekképviseleti szervezete­ivel. A március 7-ei tanácskozáson határozottan leszögeztük: a feldol­gozói üzemek uniós feltételekre való felkészülésének költségtéríté­sekor a szaktárca is figyelembe fog­ja venni, hogy az alapanyagot ha­zai tenyésztőktől vagy külföldről szerzik-e be.” Lapunk kérdésére, hogy milyen volt a feldolgozók re­akciója, a vezérigazgató elmondta: értesüléseik szerint egy-két hús­üzem máris érdeklődik az olcsó lengyel sertéshús behozatali lehe­tőségei iránt. „Lengyelországban ugyanis 150 ezer tonna sertéshús­felesleg keletkezett, ami Szlovákia csaknem egész évi előállítási kere­tének felel meg. A lengyel kormány 41 ezer tonna exportját akaija tá­mogatni, kilónként 2-2,5 zlotyval. A csak a pillanatnyi nyereségre koncentráló feldolgozók tehát elvi­leg már kilónként 28 koronáért be tudnák szerezni a feldolgozandó alapanyagot.” A sertéstenyésztők szövetsége a ve­szélyt érzékelve kedden beadványt intézett a gazdasági minisztérium­nak, amelyben a 214/97 Tt. számú törvényre hivatkozva az import korlátozását, befagyasztását ered­ményező behozatali vámemelést kezdeményezik. Dobos nem akart Országos viszonylatban nálunk túlontúl drágán állítják elő a sertéshúst. találgatásokba bocsátkozni, vajon miként viszonyul majd a gazdasági tárca a sertéstenyésztők indítvá­nyához. „Elvileg harminc napjuk van a válaszadásra, miközben a vé­dővám maximum 200 napra foga­natosítható” - mondta a vezérigaz­gató, akitől megtudtuk: a március 13-ai egyeztetésen az agrárkamara és a sertéstenyésztők és húsfeldol­gozók megállapodtak: kidolgoz­nak egy anyagot, amely a sertéspi­aci helyzet komplex kezelését vetíti elő, és felkérik a földművelésügyi tárca vezetőjét, hogy terjessze azt a kormány elé. „Erre kedvező körül­mények között már a jövő héten sor kerülhet” - fogalmazott a ve­zérigazgató, aki szerint a 3 ezer tonna sertéshús exporttámogatá­sának (lásd az Új Szó március 4. számát) is csak akkor van értelme, ha nincs import. A szaktárca közleménye szerint a földművelésügyi minisztérium tá­mogatja az importot korlátozó be­hozatali vám megemelését. Érte­süléseink szerint a cseh kormány is 88,5 százalékos pótvám kiveté­sével akarja megvédeni piacát és sertéstenyésztőit a Lengyelország­ban felgyülemlett sertéshúsmeny- nyiséggel szemben, (gyor) Már most is vethető: spenót mint gyógynövény Olcsó vitaminforrás ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az antioxidánsok olyan anyagok, melyek megakadályozzák más anyagok elbomlását, a levegő oxi­génjével való egyesülését, oxidáló- dását. Széles körben alkalmazzák őket élelmiszerek, takarmányok tartósítására. Nagy szerepük van az emberi szervezet egészséges működésében is. Megtalálhatók pl. a sárgarépában, a fekete berkenyé­ben, a fekete ribizliben, a bodzá­ban, a cseresznyében, kék szőlő­ben és a spenótban egyaránt. A leg­ismertebb antioxidáns a C-vitamin. Az antioxidánsok egyebek között elősegítik a rák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek elleni vé­dekezést. A spenót sok luteint, ter­mészetes karotinoidot tartalmaz, ami csökkenti az öregedéssel együttjáró sárgafolt-elfajulást (DMLA), amely vakságot okoz. A spenót egész évben termeszthető, olcsó vitaminforrás, (gén) Valuta MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok _________Árfolyam Valuta_____________Árfolyam EM U - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 41,686 Lengyel zloty 1,319 5,613 26,057 Svéd korona 32,610 Svájci frank USA-dollár 9,658 61,742 Magyar forint (100) 17,035 4,523 Szlovén tollár (100) 18,366 28,405 38,661 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,54-42,84 37,42-39,82 1,29-1,35 16,05-18,05 OTP Bank 40,6142,73 37,57-39,65 1,29-1,35 16,41-17,67 Postabank 40,65-42,95 36,55-39,27 1,28-1,34 15,24-18,84 Szí. Takarékpénztár 40,59-42,57 37,55-39,47 1,27-1,35 16,28-17,81 Tatra Bank 40,6242,78 37,67-39,69 1,29-1,35 16,38-17,72 UniBanka 40,6342,71 37,74-39,68 1,29-1,35 15,36-18,73 Általános Hitelbank 40,6842,64 37,7^-39,57 1,28-1,35 16,19-17.88 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Rügyekben megbúvó kártevők Az utóbbi években egyre több gondot okoznak a dél­szlovákiai szőlőtermesztés­ben az atkák. Ennek legfőbb oka az időjárás. A hosz- szabb, száraz nyári időszak­ban a kártevők egyedszáma a veszélyes szint fölé emel­kedett. Mivel nagy tömeg­ben és védett helyen, általá­ban a rügyekben telelnek át, már tavasszal erős fertő­zést jelentenek. CSEKES ZOLTÁN A kemény tél ellenére is maradt be­lőlük bőségesen, ezért ajánlatos mindenütt - főlett ott, ahol már az előző években erős atkafertőzést tapasztaltak - nagy figyelmet for­dítani a szakszerű kezelésre. Az at­kák felszaporodásának másik oka az, hogy sok helyen a gyümölcster­mesztésben alkalmazott elvek, időpontok alapján permeteznek és olyan későn ismerik fel a kártételt, amikor az eredményes védekezés úgyszólván már lehetetlen. A fakadáskori gyenge fejlődés, eset­leg vüágos, sárguló halványzöld szívásnyomok, az áteső fényben mikroszkopikus állatkák lassú mozgásának észlelése, a már csak nagyítva látható szövedékszerű képződmények mind az atkák je­lenlétére utalnak. A legsúlyosabb kártétel a korai időszakban létrejö­vő erős fertőzéskor következik be. Ilyenkor a hajtás, a vitorla nem tud egészségesen fejlődni, a fürtök ki­sebbek lesznek, sőt a fürtfejlődés teljesen leállhat. A hatásos védeke­zést akadályozza, hogy még a nagyüzemekben is az első védeke­zéseket sokszor későn, a négy vagy hatleveles állapotban a gombabe­tegségek elleni kezelésekkel kom­bináltan kezdik meg. Ez az időpont a szőlőt károsító legfontosabb at­kafajokra már késő, és az ismételt permetezések sem érik el a várt ha­tást. A két legveszedelmesebb atkafaj a szőlőlevélatka (Calepitrimerus vitis) és a piros takácsatka (Panonychus ulmi). Az elég gyako­ri nemezes szőlő gubacsatkának (Eriophyes vitis ) ritka az olyan mértékű felszaporodása, amikor hasonló mértékű kárt okozna, mint az előző kettő. A levélatka az alacsony művelésű szőlők alsó rü­gyeiben telel át leginkább, így a fi­atal telepítéseket és a hagyomá­nyos tőkéket veszélyezteti legin­kább. A magas művelésű kordonos szőlők a piros gyümölcsatkának adnak jó telelési lehetőséget. Külö­nösen fokozott a veszélyesség ott, ahol gyümölcsfák is vannak ültet­ve. A korai lemosó permetezések álta­lában nem megfelelő hatásúak, fő­leg a levélatkák ellen, mivel azok már az előző évben behúzódtak a rügyekbe és ott már, vagy még nem érhetők el vegyszerrel. Az első permetezést tehát legjobb a szőlő jól fejlett gyapotosodásában, tehát az első levelek megjelenése előtt elvégezni. Az eddigi tapasztalatok szerint a kezelés időpontjának sok­kal nagyobb a jelentősége, mint a készítmény hatóanyagának. A többszöri késői ismételt védekezés ugyanis még a legjobb hatóanyag­gal sem adott olyan eredményt, mint az egyéb készítmények egy- kétszeri megfelelő időben való használata. Nem is beszélve a per­metezés gazdaságosságáról. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komá­romi részlegének a munkatársa Mivel permetezzünk? Gyengébb atkafertőzés esetén a nagyobb töménységű nedvesíthető kénkészítmények - Kumulus WG (2%), Sulikol K (3%), Thiovit (2%), Nevikén (3,5%), Sulex 20 (4%), Sulka (5%) és Sulika (3%) - is hatásosak. Ha csapadékos idő várható, ajánlatos a permetszerbe tapadószert is, például Agrovitalt (0,025%) keverni. A Karathane készítménynek is jó az atkagyérítő hatása, így ezzel egyben a korai lisztharmatfertőzés ellen is védekezünk. Erős fertőzéskor 1-2 leveles állapotban ismételjük meg a kezelést Oleoekol (1%), illetve Oleo-Ekolux (1%) készítménnyel, amely a pajzstetvek és egyéb áttelelő kártevők ellen is hatásos. A vegetáció alatti további kezelések a fiatal lárvák ellen gyérítő hatásúak lehet­nek. Azonban nagyon erős fertőzés esetén mindképpen a speciális atkalőszerek valamelyikét válasszuk: Apollo 50 SC, Cascade 5 EC, Nissuron 10 WP, Omite 30 W, Sanmite 20 WP. (cs) Apró trükkök (nemcsak) hobbikertészeknek: a jó termés az időben elkészített magágytól is függ Mit tegyünk, hajócskán elkéstünk a vetéssel? GENTISCHER GABOR Gyakran látom, hogy egy napon végzik az ásást és a vetést. Ebből ugyan lehet jó kelés, de biztosabb a siker, ha időben elkészítjük a mag­ágyat. A jó magágy aprómorzsás szerkezetű, kellően laza, de ülepe­dett, a vetési mélységnek megfele­lő mélységben, egyenletesen. Ha nagyon korán akarunk vetni, akkor már az őszi ásás után el kell készí­teni a magágyat, amely a télen le­ülepedik, és a fagyok nyomán mor- zsás szerkezetű lesz. Ezt ajánlom a mák, a sárgarépa, a petrezselyem, a pasztinák, a saláta, a retek, a bor­só, a hagyma vetéséhez. Ha később vetünk, akkor ráérünk a magágy készítésével. Általában a kukorica, az uborka, a paradicsom, a tökfé­lék, a bab vetését végezzük ilyen­kor. Ha időzavar miatt nem tudunk a vetés előtt 2 héttel magágyat ké­szíteni, akkor a természetes ülepe­dést hengerezéssel pótolhatjuk. Az aprómagvak vetése előtt minden­képpen hengereljünk. Vetés után kötelező hengerezni akármilyen nagyságú a mag. A vetés könnyű és pontos elvégzésé­hez ügyes kis gépeket lehet vásárol­ni, de akinek nincs ilyen gépe, an­nak segíthetnek a kis trükkök. A kis­kertekben általában több magot vetnek el, mint amennyi az adott te­rületre kell, inkább kiritkítják, ki­egyelik a fölösleget. Ez biztonságos megoldás, azonban sok és kényel­meden munkával jár, ráadásul a megmaradó növények fejlődését is megállíthatja egy kis időre. Ez első­sorban a petrezselyemre és a sárga­répára érvényes. A legegyszerűbb a drazsírozott magok vásárlása. A na­gyon apró magvakat, mint a mák, petrezselyem, sárgarépa, gondos munkával is nehéz megfelelő sűrű­séggel vetni. Már régóta javasolják ezek hígítását fahamuval, perlittel, fűrészporral, de ezeknek más a faj­súlya, ezért könnyen különválnak a magoktól. A legtökéletesebb megol­dás a csírázásra képtelen magokkal való hígítás. Legjobb a régi, már gyanús magokból annyit felhevítem a sütőben, mint amennyit el szok­tunk vetni, és jól elkeverni a vetésre szánt magokkal. így legalább fele­annyit kell egyelni, mint eddig. Aprómagvak vetésekor jó hasznát vehetjük az orvosságos üvegnek. Vetőmag-adagoló készülhet más­ból is, az a lényeg, hogy jól záró, könnyen levehető fedele legyen, amelybe fúrjuk a mag kiadásához méretezett lyukat, lehetőleg a pe­rem közeléberí. A tartályt csak félig töltsük meg, mert csak így jönnek ki könnyen a magok. Használata: Az adagolót vízszintes helyzetben úgy fordítjuk, hogy a fúrat oldal­lllusztrációs felvétel irányban legyen. így kell előre-hát- ra rázogatni a vetőbarázda fölött, a haladás irányában. A kirepülő né­hány mag egyenletesen eloszlik. Szerintem ez a leggyorsabb, leg­pontosabb kézi vetési módszer. A petrezselyem és a sárgarépa las­san csírázik. A kelés elősegítése ér­dekében vékony rétegben kiterít­sük a magokat (nem fényes) újság­papírra, majd egy másik lappal le­takarjuk. Megnedvesítjük és lan­gyos helyen tartjuk. A nedvességet gyakran kell ellenőrizni. Ha a mag­vak egyik végén kis sárga pontocs­kát látunk, akkor gyorsan, de kí­méletesen megszárítjuk a mago­kat, el is vetjük azokat. A hosszabb csíra könnyen letörik! A kukoricá­nál, dinnyénél, paradicsomnál, uborkánál is szokás az előcsírázta- tás. A lassan csírázó magok közé ajánlatos néhány saláta, vagy re­tekmagot keverni, amelyek gyor­san kikelnek és megmutatják, hol nem szabad kapálni. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Zseliz Rimaszombat Losonc március 13-án március 13-án február 20-án március 13-án március 13-án sárgarépa 20-25 Sk/kg 8-10 Sk/kg 13 Sk/kg 20 Sk/kg 18-25 Sk/kg petrezselyem 38 Sk/kg 20-25 Sk/kg 22 Sk/kg 28 Sk/kg 35 Sk/kg burgonya 12-14 Sk/kg 10-16 Sk/kg 15 Sk/kg 12 Sk/kg 11-13 Sk/kg i •< 2,90-3,20 Sk/db 2,60-3,00 Sk/db X 2,70 Sk/db 2,70-3,00 Sk/db paprika 80-140 Sk/kg X X 110 SK/kg 95-110 Sk/kg karalábé 30 Sk/kg 5-8 Sk/db X 18 Sk/kg 5-20 Sk/kg zeller 35-38 Sk/kg 5-10 Sk/db X 26 Sk/kg 20 Sk/kg 19-20 Sk/kg 12 Sk/kg 12-15 Sk/kg 16 Sk/kg 18 Sk/kg bab 40-110 Sk/kg 70-75 Sk/kg X 70 Sk/kg X dióbél 220-250 Sk/kg 200 Sk/kg X 160 Sk/kg 100-120 Sk/kg hagyma 16-18 Sk/kg 14-16 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 15-18 Sk/kg paradicsom 48-64 Sk/kg 55 Sk/kg X 75 Sk/kg 75 Sk/kg alma 16-34 Sk/kg X X 20 Sk/kg 15-35 Sk/kg cékla 25-28 Sk/kg X X X X fokhagyma 56-68 Sk/kg 30 Sk/kg X 65 Sk/kg 65 Sk/kg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom