Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-01 / 26. szám, szombat
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 1. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülben sz. 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból sz. 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Traviata sz. 19 Csizmás kandúr vasárnap 14.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: A szállító (francia) sz., v. 16,18, 20.30 MLADOST: 8 nő (francia) sz., v. 15.30, 17.30, 20 MÚZEUM: Világok arca: Baraka (amerikai) sz., v. 19 AU PARK - PALACE: Szeretni bolondulásig (francia) sz., v. 15.45 8 nő (francia) sz., v. 17.45,19.55,22.05 Bombaüzlet (amerikai) sz., v. 18.30, 20.30 A sárkány csókja (amerikaifrancia) sz., v. 22.10 Halj meg máskor! (amerikai-angol) sz., v. 14.30, 17.15, 20 Erazmus, avagy Barátok (francia-spanyol) sz., v. 14.30, 17, 19.30, 22 Vidocq (francia) sz., v. 18.05, 20.10 A guru (amerikai) sz., v. 15, 17, 19, 21 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) sz., v. 15.15,16,19.20 A Gyűrűk Ura-A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) sz., v. 14.45,18.15 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) sz., v. 14.05,16.05 A Gyűrűk Ura - A két torony (ameri- kai-új-zélandi) sz., v. 14, 15, 16, 17.25, 18.25, 19.30, 20.55 Szörnyek keringője (amerikai) sz., v. 18.40, 21.20 Kémkölykök 2. - Az elveszett álmok szigete sz., v. 14.20, 16.30 PÓLUS - STER CENTURY: Szívtiprók - Heartbreakers (amerikai) sz., v. 14.15, 16.45, 19.15, 21.45 A szállító (francia) sz., v. 18.05, 20.05, 22.05 8 nő (francia) sz., v. 19.40, 21.50 A Gyűrűk Ura - A két torony (amerikai-új-zélandi) sz., v. 14.30,16.30,18,20,21.30 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) sz., v. 14.10,15.15,15.55,17.20 Halj meg máskor! (amerikai-angol) sz., v. 14.05,16.50,19.30, 22.10 Bombaüzlet (amerikai) sz., v. 18.25, 20.15, 22.15 Szeretni bolondulásig (francia) sz., v. 20.30, 22.45 Kémkölykök 2. - Az elveszett álmok szigete (amerikai) sz., v. 15.30,17.35 KASSA TATRA: A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi-amerikai) sz., v. 16, 19.30 CAPITOL: Szívtiprók - Heartbreakers (amerikai) sz., v. 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: A szállító (francia) sz., v. 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: sz., v. Jégkorszak (amerikai) 17, 19.30 KOMÁROM - TATRA: Mindenütt nő (amerikai) sz., v. 18 GALÁNTA - VMK: Kvartett (szlovák-cseh) sz., v. 19 VÁGSELLYE - VMK: Különvélemény (amerikai) sz., v. 15, 17.30, 20 IPOLYSÁG - IPOLY: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) sz., v. 18 NAGYMEGYER - SLOVAN: Megszólít az éjszaka (amerikai) sz. 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Waterloo cseh módra (cseh) sz., v. 16.30,19 GYŐR PLAZA: Ali G Indahouse (amerikai) sz., v. 17.45,20 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) sz., v. 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Én, a kém (amerikai) sz., v. 12,14,16,18, 20 A Gyűrűk Ura - A két torony (új- zélandi-amerikai) sz., v. 10.45, 14, 17.15, 20.30 Halj meg máskor! (angol-amerikai) sz., v. 15,17.30,20 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) sz., v. 11.30, 14.30, 17.30, 20.30 Jégkorszak (amerikai) sz., v. 11,13 Kémkölykök 2. - Az elveszett álmok szigete (amerikai) sz., v. 11,13.15,15.30,17.45 A kincses bolygó (amerikai) sz., v. 11.15,13.15,15.15 Liloés Stitch-A csillagkutya (amerikai) sz., v. 12,14 Mindenütt nő (amerikai) sz., v. 15.45,18, 20.15 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) sz., v. 11,13 Szétcsúszva (amerikai-angol) sz., v. 20 A tökös, a török, az őr meg a nő (francia-angol) sz., v. 15.45, 18, 20.15 Megjelent az Irodalmi Szemle 12. száma Utazás az eltűnt idő nyomában LAPISMERTETŐ Ketten is útra keltek az eltűnt idő nyomában. Cselényi László érzelmes utazása Gömörbe, a múltba és a jelenbe vezeti el az olvasót, Gál Sándor pedig naplóformájában (Utórezgések címmel) vallatja önmagát. Az emlékező, önvallató írások között-találjuk Csoóri Sándor emlékeit is, Illyés Gyuláról. „Én még emlékszem azokra a lázas, nyugtalan esztendőkre, amikor a magyar írók zöme nem petrezselymet árult a világmindenségben, mint ahogy ma árul. A szocializmus rövid ideig tartó, hamis varázsától megszabadulva, még azok az írók is, akiket tévutakra csábított ez a varázs, látványos vagy csendes önvizsgálatot tartva, visz- szatértek az irodalom hagyományos világába, ahol a durva megszégyenítéseken átesett szellem szabad, de hierarchikus rendje uralkodott” - olvashatjuk Csoóri Sándor bevezetőjében. A szépirodalmi rovatban Lászlóffy Aladár és Török Elemér, valamint a fiatalok (Szalay Adriana, Jónás Katalin) verseit olvashatjuk. A próza- irodalom termése közül Ferdi- nandy György (Újgazdagok) novelláját és Duba Gyula regényrészletét olvashatjuk most megjelent (Téli áradás című) regényéből. Fried István Márai Sándor emlékét idézi, L. Erdélyi Margit pedig Alabán Ferenc Interpretáció és integráció című kötetét ismerteti. A Tallózó rovatban Kerekes Erzsébet a klasszikus példáját követi nyomon Németh László és Hans-Georg Gadamer műveiben. Az Irodalmi Szemle legújabb számát Kopócs Tibor művei illusztrálják, (dz) XJLV.ÉVF. O 12, SZÁM/2002. DEC. ö ÁRA 20,- SK ] s IRODAI. „ y A TARTMO&mÍH. Csőért Sándor * ' J Emlékező* IByé* Gyulér» * T noha r.vuU Tai érádé* *• 'j LélztáfTy Aladár Tőrök Elemér vártéi * J Csdényi liszlő ■í j Éirvltucs utazás — Göniórtxm § GÁL SÁNDOR KÖSZÖNTÉSE 7 CmSi Edit I Dactl a dadával í Fried István I Márti Sándorról L. Erdélyi Margit Irodalom ét (címlét q irodalmi k SZEMLE 90^0 1MJ 12 DM O KRITIKA O TÁRSADALOMTUDOMÁNY Hegyesy Gyula rajzai a Löffler Múzeumban: a kiállítás szinte teljes keresztmetszetét adja művészetének A természetes életerő láttatója M Hegyesy Gyula: Önarckép, 1986, szénrajz, 60 x 42 cm Az idén lesz tíz éve, hogy Kassán megnyílt a Löffler Múzeum. Löffler Béla szobrászművész szülővárosára hagyta életművét és gazdag műgyűjteményét, végakaratában úgy rendelkezvén, hogy múzeumi keretek között tegyék lehetővé e műtárgyak megtekintését, ugyanakkor a fiatal képzőművészeknek is teremtsenek bemutatkozási lehetőséget. SZASZÁK GYÖRGY Ma már elmondható, hogy Kassa óvárosi önkormányzata nemcsak az ajándékozó kívánságát teljesítette, hanem annak szellemében további rendhagyó kezdeményezésekre is vállalkozott. Itt mindenekelőtt azokat a kamarahangversenyeket és irodalmi esteket kell kiemelnem, amelyeket a kassai dóm szomszédságában, az Erzsébet utca 20. szám alatt létrehozott Löffler Múzeum állandó tárlatának színhelyén - a szobrok és festmények között - rendeznek, illetve azokat a kamarakiállításokat is, melyek Löffler kassai pályatársainak alkotásait mutatják be. Feld Lajos, Eckerdt Sándor, Filep István után most a hetvenesztendős Hegyesy Gyula grafikusművész rajzaiból látható egy kitűnő válogatás. Hegyesy Gyula ősei szepességiek. A nagyszülei Késmárkon és Iglón éltek, de ő már Kassa mellett, a Bódva-völgyében született, mert miután édesapja befejezte a tanítóképzőt, Bodolóban kapott nevelői állást, majd a csodálatos szépségű Szádelőben lett tanító, ahol feleségül vette a református pap lányát. Hegyesy Gyula mégsem itt, hanem Bódvavendégiben látta meg a napvilágot, ahol édesapja hosszú éveken át a falu igazgató-tanítója volt. Hegyesy rendkívüli rajztehetsége már 4-5 éves korában megmutatkozott. Kassai középiskolás évei alatt külön rajzórákra járt Feld Lajoshoz, majd később Bukovinszky Gyulához. Tehetségén túl nyilván az itt szerzett szakmai tudása is hozzájárult ahhoz, hogy első nekifutásra a Prágai Képzőművészeti Akadémiára is felvették. Ám amikor kiderült, hogy még csak 15 éves, nincs érettségije sem, kénytelenek voltak arra kérni az ígéretes tehetségű ifjút, hogy várjon még egy kicsit. Végül aztán mégsem Prágát, hanem Pozsonyt szemelte ki tanulmányai színhelyéül, jóllehet az sem sokon múlott, hogy az élsportot választja élethivatásául, hiszen nagyon jól kosarazott. Miután Peter Matejka, illetve Dezider Milly tanítványaként festészet szakon végzett a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán, visszatért Kassára, mert itt szerette volna megvalósítani művészi elképzeléseit. Kassán a festészetben akkor Jasszusch Antal, Jakoby Gyula, a grafikában Feld Lajos, a szobrászatban pedig Löffler Béla és Máthé János voltak az elismert példák. „Ahhoz, hogy az ember egy komoly programba belekezdjen, sok minden kell. Még az alapanyagok, a vászon, festékek, rámák stb. beszerzése sem jelent olcsó mulatságot. Ha pedig az ember nem keres eleget, és a családjától kell ezekre a célokra elvonni a pénzt, akkor nagyon meggondolja az egészet. Nem tagadom, én ilyen okokból kezdtem el annak idején rajzolni” - vallotta be egy meghitt beszélgetésünk során Hegyesy, s ehhez ma már fenntartások nélkül hozzátehető: annyira megszerette a grafikát, hogy teljesen kitölti az életét, kielégíti az a gradáció, amire a rajzban csak igen kevesek képesek. A mostani Löffler múzeumbeli kamarakiállításán mindössze húsz rajza szerepel, de ezek az alkotások teljes keresztmetszetét adják művészetének. Hegyesy kétségtelenül a természetes életerő láttatója. A Patak című szénrajzát (1975) nézve úgy érzem, mintha ő lenne a partok közé szorított patak. A Fényáttörés (1995) című krétarajzán szívének sugárzása is benne van abban, ahogy a fény átöleli a fákat. A Mi Rejdovánk (szénrajz, 2000) esetében pedig a gömöri falu útkanyarulata rejti a kép lelkét. Hegyesy a természeti jelenségeknek is kétségtelenül nagyon jó ismerője és megjelenítője. Szinte hihetetlen, hogy egy szénceruzával milyen bravúrra volt képes a Vihar előtt (1981) című rajza papírra vitelekor. A természeti jelenségeket ilyen igaz képekké formálni tájainkon rajta kívül csak az eperjesi Rákosi Ernő volt képes, de ő a színek sokaságát használta fel ehhez. Szívesen szólnék Hegyesy valamennyi kiállított rajzáról, csendéleteiről, aktjairól, melyek mind-mind való- ságismeretéről, lényeglátásáról, érzékeny lelkületéről, szépségmegtaláló- és felmutató képességéről tanúskodnak, ám kedvcsinálónak talán ennyi is elég volt ahhoz, hogy ezt a március 16-áig nyitva tartó tárlatot megtekintsék a kassai Löffler Múzeumban. FELHÍVÁS A HATÁRON TÚLI MAGYAROKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY TÁMOGATÁSÁRA „Ha harcunk parázsa lobbant, Világok gyultak ki. Sose tudott az igazsághoz Igazunk minket eljuttatni.” Harcunk a magyar Pokollal van. (Ady Endre: Elhanyagolt, véres szívünk) Ady keserű sorai újra időszerűen szólnak hozzánk. Ä határon túli magyarokról szóló státustörvény megrendült helyzete, látható elsorvasztása teszi őket ijesztően időszerűekké. A törvényt, mint tudjuk, a magyar- országi és a határon túli politikai erőket tömörítő Magyar Állandó Értekezlet javaslatára fogadta el az Országgyűlés több mint kilencven százaléka. Jó lelkiismerettel tehette ezt, mivelhogy a törvény az egységesülő Európa szellemében kíván kedvezőbb légkört teremteni a térségben hozzávetőlegesen 3 millió kisebbségi magyarnak ahhoz, hogy szülőföldjén maradva, a közös kultúra és a közös anyanyelv természetesebb világán belül élhessen, a nemzeti összetartozástudat jegyében. A státustörvény nem a megváltás törvénye, de a jog előtti egyenlőség történelmi gondolatának a kezdete. A kisebbségi jogokat évtizedek óta általában csak jogi és politikai gondként kezelik még illetékes nemzetközi fórumokon is. A kisebbség az, amely nem nemzet - mondják különféle szaktudósok, politikusok, újságírók és mélyebb létértelmezés helyett összeszámolják a kisebbséghez tartozókat, hogy százalékos adatok alapján döntsenek róluk. Szakítanunk kell ezzel a fölfogással, hiszen a kisebbségi sors alapkérdése csupán a felszínen jogi és politikai gond, a mélyben létfilozófiai kérdés. Ugyanis a kisebbségi sorsba beleszülető ember eleve másodrendű földlakó. Léte - elejétől a végéig - csonka-lét marad, amely köztes életként az anyanemzet és egy másik nemzet közötti térben múlik el. Vagyis a senkiföldjén. A státustörvény úgy akar változtatni ezen a léthelyzeten, hogy tiszteletben tartja Magyarországgal szomszédos államok szuverenitását, jogrendjét, miközben figyelembe veszi az Éurópa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalását. Az Európai Unió számos tagállamában is régóta működik hasonló törvény. Újabban néhány közép- és kelet-európai ország is hasonló módon támogatja határon túli kisebbségeit. A törvényességhez való ragaszkodás feltétlen szándékáról tanúskodik a legutóbbi Magyar Állandó Értekezlet közös határozata is, amely arra kéri a Magyar Országgyűlést: az általa elfogadott elvek alapján módosítsa a törvényt, mert az így teljes egészében megfelel az európai normáknak és gyakorlatnak. Az elmúlt hetekben megrendülve azt tapasztaljuk, hogy bizonyos nemzetközi és magyarországi testületek és személyek, ületve egyikmásik, Magyarországgal szomszédos ország kormánya mindent elkövet, hogy a törvényt megcsonkítsák. Vagy ha mégse sikerülne ez, úgy alakítsák jövőjét, hogy Szlovénia és Szlovákia 2004-es, később pedig, Románia 2007-es, illetve többi szomszédunk később bekövetkező uniós csadakozása után a törvény hatályát veszítse. Kérjük a magyar kormányt, kövessen el mindent annak érdekében, hogy valamennyi illetékes európai fórum előtt világossá váljék: a magyar státustörvény az európai kultúra szellemében, népek és népcsoportok elemi emberi jogainak alapján született. Bukott szocialista diktatúrák maradvány-nézetei jutnak szóhoz, midőn a nemzeti hovatartozás megvallását, ártaüan gyermekek iskolai támogatását nyilvánítják az állami szuverenitás megsértésének. Kérjük a magyar kormányt, hogy kövessen el mindent, hogy a státustörvény megőrizze eredeti tartalmát. Az európai egységesülés alapja ma a személyek és a nemzetek egyenrangúsága. Ezt nem árnyékolhatja be többé semmiféle diplomáciai ügyeskedés és téveszme. Maga a csadakozás csak akkor lehet Európához méltó gondolat, ha Európa megújulásához hozzájárul. Megkérjük mindazokat, akik felhívásunk szövegével egyetértenek, hogy aláírásukkal támogassák felhívásunkat. 2003. január Csoóri Sándor BEIRATASOK Bős ♦ A Bősi Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatósága tisztelettel értesíti a kedves szülőket, hogy a behatás az I. évfolyamba a 2003/2004- es tanévre 2003. február 4-től 6-ig lesz naponta 13.00 és 15.30 között az iskola épületében. Kérjük a szülőket, hogy gyermekük születési anyakönyvi kivonatát hozzák magukkal. Léva ♦ A lévai Juhász Gyula Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatósága értesíti a tisztelt szülőket, hogy iskolánkban a beiratkozásra 2003. február 14-én 14 órától 17 óráig, valamint február 15-én 8 órától 12 óráig kerül sor. A beiratkozás keretében a következő rendezvényekre várunk minden kedves érdeklődőt:- zenés, műsoros délután 2003. február 9-én 15 órától a Druzba Kultúrotthon színháztermébe- nyitott napok az iskolában 2003. február 10-től 13-ig, melynek keretében lehetőség nyílik az órák látogatására-jelenlegi elsőseink 2003. február 13-án 16 órától rövid bemutatkozóval és apró meglepetésekkel várják a beíratkozókat az első osztályban. Részletes információval a 036/ 622-15-65-ös telefonszámon szolgálunk. E-mail: jgymtnya@post.sk . Szeretettel várunk minden anyanyelvén tanulni óhajtó kisdiákot. Dunaszerdahely ♦ A dunaszerdahelyi Hviezdoslav utcai Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatósága szeretettel meghívja az iskolakötelessé vált gyermekeket, tisztelt szüleiket és nagyszüleiket a jövendő elsősök közös, játékos és vidám beiratkozására, melyet 2003. február 14-én 15 órától rendezünk iskolánk díszcsarnokában. Kérjük a tisztelt szülőket, a behatáshoz hozzák magukkal gyermekük születési bizonyítványának a másolatát. Azok a szülők, akik a közös beiratkozásra nem tudnak eljönni, az iskola igazgatóságán írathatják be gyermeküket 2003. február 10-től 17-éig (munkanapokon 8-től 17 óráig).
