Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-27 / 48. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 27. Közélet 5 Beszélgetés Kántor Zoltánnal, a kedvezménytörvényről összeállított, napokban megjelent könyv szerzőjével Megkerülhetetlen kisebbségek A napokban jelent meg a bu­dapesti Teleki László Alapít­vány gondozásában Kántor Zoltán szociológus könyve, melynek címe: A státustör­vény. A 700 oldalas kötet tar­talmazza a törvényt, a végre­hajtó rendeleteket, a parla­menti vita részleteit, doku­mentumokat, elemzéseket, a törvénnyel kapcsolatos publi­cisztikai írásokat. A szerzőt kérdeztük. MOLNÁR NORBERT Mitől ennyire érdekes a kedvez­ménytörvény, miért fogott bele a munkába? Kutatási területem a romániai ma­gyar kisebbség, a romániai magyar elit; elméleti szinten pedig a nacio­nalizmus-elméletek, a nemzetpoliti­ka és a kisebbségelméletek érdekel­nek. A legizgalmasabb, hogy elmé­leti keretet találjak a kisebbségi kér­dés értelmezéséhez, ezért minden olyan folyamatot elemezni próbá­lok, amely ilyen szempontból szá­mottevő. Nemzetpolitikai szem­pontból az utóbbi időben a státus­törvény volt a legfontosabb kérdés. Próbáltam értelmezni a történteket, s láttam, hogy nagyon mély a két nemzetkoncepcióról folyó vita: az úgynevezett kulturálisról és a politi­kairól. Bár én inkább úgy használ­nám, hogy a kulturális nemzet esz­méjén alapuló politika a politikai nemzet eszméjén alapuló politika ellen. Gondoltam, jó lenne egy kö­tetbe gyűjteni a vitát, elsősorban ku­tatók és diákok számára. A politikát nem érdeklik az elméleti kérdések, inkább jogilag, technikailag teszi fel a kérdéseket. Kialakult egy hatal­mas vita a magyarországi politikai pártok között, Magyarország és a szomszédos országok között, a hatá­ron túli magyar pártok is másként látták a kérdést, ezért úgy gondol­» A legizgalma­sabb, hogy elmé­leti keretet találjak a kisebbségi kérdés értelmezéséhez. tam, mindez egy kötetbe gyűjtve át­fogó képet adhat a különböző nem­zetpolitikai koncepciókról. Ilyen szempontból a státustör­vény csak eszköz? Igen. Ön úgy beszél a státustörvényről, mintha Magyarország számára mérföldkő lenne. A státustörvény ugyanúgy mérföld­kőnek tekinthető, mint az 1989-es változás vagy az alapszerződések, hiszen újítás volt, ugyanis a magyar Kántor Zoltán: „Úgy látom, hogy a szlovákiai magyarság számára is fon­tos a szimbolikus jelentőség.” (Somogyi Tibor felvétele) politika aktívan lépett föl. A Fidesz- kormány biztosan tudta, konfliktu­sok lesznek belőle, lehet, nem mér­ték föl kellőképpen, mekkorák. Ám ha előzetesen egyeztetnek a szom­szédos államokkal, nem születik meg a státustörvény. A magyar po­litika egyszerűen előállt egy kon­cepcióval és végigvitte. A jelenlegi kormány viszont abban hibázott, hogy nem módosította időben a törvényt. Közvetlenül a kormány- váltás után - a Jürgens-jelentés előtt, vagy mindjárt a Jürgens- jelentés első verziója után - nem hozta összhangba a törvényt és a végrehajtási utasításokat. így nem adott volna támadási felületet. Mennyiben tartotta szem előtt a magyar állam a határon túli ki­sebbségek igényeit, pontosabban, mit lehet ebből a törvényből meg­valósítani és mit nem? Lebontanám a kérdést. Először is, van a törvénynek egy szimbolikus vetülete, amely nagyon fontos. Gyakran járok Romániába és Jugo­szláviába, ott vált számomra vilá­gossá, mennyire fontos ez még ak­kor is, ha több rétegnek gyakorlati­lag semmilyen haszna sincs a tör­vényből. A választások után mind­két országban szinte katasztrófa­ként érzékelték a Fidesz vereségét. Nem azért, mert (Meszesek, hanem mert összekapcsolták a Fideszt a státustörvénnyel, fontos volt szá­mukra, hogy a magyar állam vala­mit tesz értük. A mobilis, értelmisé­gi rétegnek igenis ad valamit a jogr szabály: a pedagógusok és a diákok előnyöket élveznek, fontos azoknak is, akik évente látogatóba jönnek Magyarországra, olcsóbban utaz­hatnak, ingyen járhatnak múzeu­mokba, bár nem biztos, hogy ez utóbbira ki vannak éhezve az embe­rek. Rétege_ válogatja. A törvény végrehajthatósága, gya­korlati jelentősége azonban Szlo­vákia esetében egyenlő a nullával. Mi értelme van, ha nem lehet vég­rehajtani? Úgy látom, hogy a szlovákiai ma­gyarság számára is fontos a szimbo­likus jelentőség, ám az is tény, hogy a szlovákiai magyarságnak talán ke­vésbé fontos a törvény, mint például a szerbiai számára, lévén, hogy ott a jövedelem jóval alacsonyabb, mint a magyar. Ha utólag okoskodunk, né­hány hibát elkövetett az akkori ma­gyar politikai elit. Ezt két dologban látom: nagyon sok kedvezményt nem a törvényben kellett volna meg­fogalmazni, hanem alacsonyabb szinten, rendeletekben. Másrészt, gyakorlati szempontból talán jobb lett volna különböző kedvezménye­ket nyújtani a különböző szomszé­dos országokban élő magyaroknak. Természetesen arra kevesen számí­tottak, legkevésbé a jelenlegi ma-, gyár kormány, hogy ősszel Dzurinda éppen itt, Budapesten fogja azt mondani, szó sem lehet a törvény­ről, és lenullázza a kedvezményeket. Most úgy látom, az utóbbi hetek fej­leménye reményt ad a státustörvény számára, körvonalazódik egyfajta megegyezés Magyarország és az Eu­rópai Unió szervezetei közt, Günter Verheugen bővítési biztos, Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbizto­sa talán már enyhített álláspontján, valószínűleg a Jürgens-jelentés is enyhébb lesz. Ha megszületik az új törvény, amelyet talán elővélemé­nyez a velencei bizottság vagy a ki­sebbségi főbiztos, olyan helyzet elé állítja a szomszédos országokat, el­sősorban Szlovákiát, hogy már kénytelen lesz elfogadni. Meddig lesz érvényes a státustör­vény? Ha a magyar politika bölcs, különvá­lasztja a kulturális kedvezményeket, vagyis a szimbolikus vetületét a konkrét, más jellegű kedvezmé­nyektől. Mivel az EU alapokmánya nem engedi meg az állampolgárság szerinti megkülönböztetést, az érvé­nyesség megváltozik az uniós taggá váló szomszéd országokban élő ma­gyarokra. Ám Ukrajna nem számít­hat EU-tagságra, a közeljövőben Szerbia sem, így az ott élő magyarok számára meg kell maradni a kedvez­ményeknek. Ön azt állítja, hogy a kisebbségi jogok fogalma rövidesen megvál­tozik az unióban. Az Európai Unió álláspontja a ki­sebbségekre vonatkozóan valószí­nűleg változni fog. Ebből a szem­pontból kulcsfontosságú a velencei bizottság javaslata, amelyben a ha­táron túli kisebbséggel való törődés elvét elismeri, persze ajánl finomí­tásokat, de az elv európai intéz­mény által kimondatott. Az európai politikusok kezdetben furcsán rea­gáltak a törvényre, mert védeni sze­rették volna az EU kisebbségvédel­\\ Folytatni szeretném ' a dokumentumok, tanulmányok, publicisz­tikák és a kronoló- . . gia közlését. \\ mi rendszerét, amely komplex mó­don nem is létezik, de most már központi kérdéssé vált. Ez pozitívan hathat a kisebbségekre is, mert megkerülhetetlenek lettek. Hogy tényleg lesz-e változás a jogrend­szerben, nem tudom, de a kisebbsé­geknek hivatkozási alap lehet a ve­lencei bizottság jelentése. A státustörvény című könyv a 2002-es áprilisi magyarországi választásokig követi nyomon a kedvezménytörvény sorsát. Lesz folytatása, hiszen az igazi párharc csak most folyik körülötte? Folytatni szeretném a dokumentu­mok, tanulmányok, publicisztikák és a kronológia közlését, gyűjtöm az anyagokat. Azt hiszem, Magyaror­szág EU-csadakozásáig ezeknek a dolgoknak meg kell oldódniuk. Va­lószínűleg akkor zárnám a kötetet. Csaknem háromszáz szlovákiai érdeklődő juthat jól fizető álláshoz Brüsszelben Tizenhétszeres túljelentkezés ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Brüsszel/Pozsony. Csaknem négy­ezer fővel bővíti apparátusát az Eu­rópai Unió a tíz újonnan csatlakozó ország belépése okán. A következő hét évben Szlovákiából 279 jelent­kezőnek nyílik módja, hogy Brüsz- szelben, Luxembourgban vagy Strasbourgban dolgozzon az EU va­lamelyik hivatalában, havi 85-650 ezer koronás fizetésért. A pályázat feltétele volt a magas szintű angol- nyelv-tudás, de előnynek számít va­lamelyik tagjelölt állam nyelvének ismerete. A szerződések minden esetben meghatározott időre szól­nak. Az Európai Bizottságnak az eddigi­nél 3-4 ezer szakértővel többre lesz szüksége, ezek közül jó néhány poszt jut a szlovákiai pályázóknak is. Január 10-én járt- le a pályázati ha­táridő, ameddig a volt keleti blokk országaiból európai bizottsági posz­tokra jelentkezhettek az érdeklő­dők. Eddig az időpontig 21 ezernél is több érvényes pályázat érkezett Brüsszelbe, Szlovákiából 5700-an jutottak át az első rostán. Akik az EU-nak tetsző szakmai életrajzot küldtek be, azokkal előbb e-mailen veszik fel a kapcsolatot, majd sze­mélyes meghallgatásra hívja őket valamelyik uniós hivatal. Áz euro- pa.eu.int/epso/ internetes oldalon a napokban közzétették a továbbjutók listáját, itt további részletek is olvas­hatók az álláslehetőségekről. A Fi­nancial Times értesülései szerint a brüsszeli hivatalokban a legalacso­nyabb havi fizetés 88 ezer koroná­nak felel meg, de a legmagasabb posztokon akár 647 ezer szlovák ko­ronának megfelelő összeg is szere­pelhet a fizetési szalagon. Á brüssze­li káderpolitikát felügyelő Guy van Biesen a BBC-nek nyilatkozva ennél jóval alacsonyabb maximális bérről beszélt, szerinte „mindössze” 168 ezer koronát hozhai a kelet-európai jelentkezők konyhájára a legjobban fizető uniós állás. Értesüléseink szerint a jelenleg Brüsszelben működő szlovákiai EU- misszió létszámát is jelentősen nö­velik a következő hónapokban, hi­szen az eddiginél sokkal több szak­értőre és adminisztratív munkaerő­re lesz szükség az ország csatlakozá­sáig és természetesen azután is. Ha valakit érdekel az Európai Unió­val kapcsolatos munkakör, Szlováki­ában is elhelyezkedhet a kormány- hivatal vagy valamelyik minisztéri­um kötelékében. Szeles István, a köztisztviselői hivatal alelnöke la­punknak elmondta, szeptemberig 800, jövőre pedig további 700 új munkakör betöltésére keresnek al­kalmas jelölteket. A legjobbakat a legalkalmasabbak közül címet vise­lő pályázatra körülbelül hétszázan jelentkeztek, közülük eddig 15-öt választottak ki. Szeles István az Új Szónak megerősítette, az EU bővíté­se folytán létrejövő hazai államigaz­gatási posztokon a brüsszeli kereseti ’ehetőségek töredékéért, havi 10-20 ezer koronás fizetésért dolgozhat­nak a sikeres pályázók, (jéel) Kampányköltségek Ki sokat, ki keveset Pozsony. Egyedül az Új Polgári Szövetség (ANO) lépte túl - mint­egy 940 ezer koronával - a válasz­tási kampányra megszabott kiadá­sok pártonkénti 12 millió koronás felső határt, áll a parlament által tegnap tudomásul vett jelentésben. Az ANO ezért az összeg dupláját fi­zette be a pénzügyminisztérium számlájára. Büntetést fizetett az SDKÚ is, jelentését ugyanis nem a megszabott határidőn belül küldte el, ez 200 ezer koronájába került a pártnak. Rajta kívül további hét párt teljesítette késve törvényszab­ta kötelességét, mivel azonban par­lamenten kívüli erőkről van szó, a pénzügyminisztérium elengedte büntetésüket. A választásokon sze­replő 26 párt összesen 86 millió ko­ronát fordított a kampányra, a par­lamentbe jutottak közül a legkeve sebbet a KSS költötte, alig több mint 400 ezer koronát, a kommu­nistákat a KDH követi 5,8 millió és az MKP 6,4 millió koronával, (lpj) hHmHÍí röviden flHHHHI Van még mit tenni a csatlakozásig Pozsony. A kormány számára a legfőbb külpolitikai cél jelenleg a sike­res EU- és NATO-csaÜakozás. Az Európai Bizottság tavalyi országér­tékeléséből kiindulva Szlovákiának az EU-csatlakozásig 106 feladatot kell teljesítenie, jelentette be tegnap a parlamentben Eduard Kukán. A külügyminiszter elmondta, ha nem fogadjuk el időben az összes szük­séges törvénymódosítást, normát, az EU az ország csadakozása után több területre is kiterjesztheti az átmeneti időszakot. (TASR) Jövőre már nincs járási hivatal Pozsony. A kabinet tegnapi ülésén jóváhagyta, hogy 2004. január 1-től megszűnnek a járási hivatalok. Viktor Niznansky közigazgatási kor­mánymegbízott szerint ezután a kerületi hivatalok sem maradnak meg eddigi formájukban, mert feladataik nagy része megszűnik. (SITA) Újra előkerült Michal Kovác ügye Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság tegnapi döntése alapján a Pozsonyi Kerületi Bíróságnak kell újratárgyalnia Michal Kovác lejáratásának ügyét. A vád szerint az exállamfő ellen 1995-ben lejárató kampányt kellett volna indítani, melyet a HZDS rendelt meg és a titkosszolgá­lat irányított volna. Ivan Lexa mellett a szolgálat több volt munka­társa ellen is vádemelési javaslatot tett a rendőrség. A bíróságok ko­rábban egymás között tologatták az ügyet. (TASR) Második olvasatban a lehallgatási törvény Pozsony. Előzetes bírói engedély nélkül nem lehet majd lehallgatni senkit sem. Az ANO törvénymódosító beadványát a parlament tegnap a második olvasatba utalta. Ján Drgonec, a javaslat beterjesztője sze­rint az eddigi szabályozás átláthatatlan, sőt megkerülhető. Az új ja­vaslat szerint szigorúbb lenne az adatkezelés, a belügy- és a védelmi miniszter, valamint a titkosszolgálat főnöke pontos listát vezetne a kérvényezett lehallgatásokról, a titkosszolgálatokat felügyelő bizott­ság folyamatosan ellenőrizné, megtartják-e a törvényt. (SITA) Koalíciós Tanács: lehallgatások, magyar egyetem Válaszokat várt az MKP ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Maffiamódszer a Badz- gon-féle lehallgatási ügy, ezért no comment - mondta Mikulás Dzu­rinda miniszterelnök nemcsak az új­ságíróknak, hanem politikai partne­reinek is a Koalíciós Tanács kedd esti ülésén. A Magyar Koalíció Pártja en­nél bővebb magyarázatot várt a kor­mányfőtől, ám a feltett kérdésekre nem kapott választ. A magyar párt nem helyesli, ahogyan Dzurinda a botrányt kommentálja, mert súlyos ügyről van szó, melyre magyaráza­tot adhatna, mondta tegnap Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Az Új Polgári Szövetség is elégedetlen a miniszterelnök magatartásával. Dzurinda többszöri firtatásra a no commenten kívül végül Jaroslav Spisiak bűnügyi főigazgató szavait idézte: „Ha nyilvánosságra kerülnek olyan, törvényes lehallgatással szer­zett információk, melyek segítségé­vel súlyos korrupciós ügyeket lehet tisztázni és leleplezni, akkor az ilyen értesülések közzététele az egész nyomozást tönkreteszi. Ez vüágos. És valakinek érdekében áll, hogy ne folytassunk ilyen tevékenységet.” Vladimír Palkó belügyminiszter két­oldalas írásos javaslatot tett a lehall­gatással összefüggő gondok megol­dására, az MKP és az ANO szerint azonban ez nem orvosolja a jelenle­gi kaotikus állapotot. „Palkó csak a belügyben javasol bizonyos változ­tatásokat, ezért az MKP továbbra is ragaszkodik saját elképzeléséhez, amelyet kedden ismertettünk part­nereinkkel. Főleg az SDKÚ és a KDH vezetői reagáltak furcsán. Hiányzik a politikai akarat, mindenesetre ha­marosan írásban is előterjesztjük el­képzelésünket” - mondta Bárdos, aki nem zárta ki, hogy a kormány­pártok támogatása nélkül is kidol­gozzák törvénytervezetüket. A ma­gyar párt központi hivatalt hozna létre, és kizárólag csak az végezhet­né a lehallgatásokat. A hivatalban az StB egykori alkalmazottai nem dol­gozhatnának. Pavol Rusko ANO- elnök ezt nem tartja rossz ötletnek. Köteles László, a titkosszolgálatot el­lenőrző bizottság tagja elmondta: az MKP első olvasatban támogatja az ANO lehallgatásokkal kapcsolatos, már a parlamentben levő törvény- tervezetét, majd négy kiegészítő in­dítvánnyal szeretné szigorítani a ja­vaslatot. Bárdos lapunknak elárulta: a Koalíciós Tanács megegyezett a nyelvi charta alkalmazásával ösz- szefüggő kilenc jogszabály - köztük a kisebbségi nyelvhasználati, a köz­ségek megnevezéséről, az oktatási, a fogyasztóvédelmi, a kisebbségi kul­túrák támogatásáról szóló törvény - módosításában. Ezeket Csáky Pál miniszterelnök-helyettes hamaro­san a kormány elé terjeszti. A nyelvi charta egyébként a külügyminiszté­rium hatáskörébe tartozik, és Bár­dos bízik benne: a koalíciós megálla­podás után nem ismétlődik meg, ami a magyar egyetemmel kapcso­latban történt. Dzurinda ugyanis az­zal magyarázta az intézménnyel összefüggő dokumentumok megtár­gyalásának halogatását, hogy elő­terjesztésük nem Csáky, hanem az oktatásügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, az MKP alelnöke tegnap elárulta: tíz napon belül továbbítja az általa elő­készített, hetek óta előterjesztésre váró dokumentumok között „veszte­gelő” anyagot az oktatási miniszter­nek, aki majd ismerteti a koalícióval. Dzurinda megjegyzésére, hogy az egyetem nem tartozik a hatásköré­be, Csáky ezt válaszolta: „A kisebb­ségi ügyekért felelek, és ezt az ösz- szes kormánytagnak szem előtt kell tartania.” (sz-a) A gyógyszergyártók az egészségügyi törvényről Veszélyes kísérletezés ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Veszélyes kísérletnek tartja az egészségügyi ellátásról szóló törvény tervezett módosítá­sát a Szlovákiai Gyógyszergyártók Szövetsége. „A beteg által fizeten­dő, kötött gyógyszerár-kiegészítés bevezetése kiszámíthatatlan követ­kezményekkel járhat, még egy or­szágban sem próbálták ki - mond­ta Edita Baránková, a szervezet tit­kára. - A törvénymódosítás élőké szítetlen, nem készültek tanulmá­nyok, melyek kimutatták volna a javaslat ezen részének a lakosságra és a gyártókra gyakorolt hatását.” A gyártók kifogásolják azt is, hogy alig egy hónappal a törvény terve­zett életbe lépése előtt még nem készültek el a végrehajtási rendel­kezések, nem tudják milyen mó­don folynak majd a gyógyszerár­tárgyalások. Rudolf Zajac egész­ségügyi miniszter kitart eddigi el­képzelése mellett, szerinte a jelen­legi rendszer évente 2 milliárd ko­rona veszteséget termel. Lapunk mformációi szerint az egészség- ügyi ellátásról szóló törvény mótio sításáról csak jövő kedden kezd tárgyalni a parlament. (1. p. j.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom