Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-27 / 48. szám, csütörtök

fl Közélet ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 27. Bántalmazta a feleségét Komárom. Büntetőeljárás in­dult egy 39 éves helyi vállal­kozó, N. Zoltán ellen, aki már hosszabb ideje lelkileg és fizi­kailag bántalmazta feleségét, Katalint. Az asszony először 1996-ban tett feljelentést félje ellen, aki akkor a helyi búvár­klubban verte és rugdosta meg a feleségét úgy, hogy ko­molyabb sérüléseket szenve­dett. A későbbiekben ottho­nukban bántalmazta az asz- szonyt. A férj egyelőre szabad­lábon védekezhet, (vkm) Szeles ügyét elnapolták Kassa. Az alkotmánybíróság tegnap elnapolta a gímesi Sze­les László ügyének tárgyalását. A férfi egy ingatlan miatt pe­reskedik már évek óta, s az ügy megjárta a bíróság összes fo­kát. Az alkotmánybíróságon a Legfelsőbb Bíróság döntése el­len fellebbezett, mert szerinte azzal, hogy az ő távollétében döntöttek az ügyről, alkotmá­nyos jogai sérültek, sőt, a dön­tés az emberi jogok védelméről szóló nemzetközi egyezmé­nyekkel is ellentétes. (TASR) Skrúcany is perli a Novy Cast Pozsony. Stefan Skrúcany közkedvelt szlovák humorista ügyét tárgyalta tegnap a po­zsonyijárásbíróság. A Novy Cas korábban arról számolt be, hogy kollégájával, Mi­roslav Nogával baráti kapcso­latokat ápolnak a maffiával. Mindketten beperelték a lap kiadóját. Nogának nem sike­rült nyernie, Skrúcany pere még folyamatban van. A lap a trencséni maffiával hozta őket kapcsolatba, mivel állítólag 2000-ben részt vettek egy ün­nepségen, amelyet a maffia szervezett. Skrúcany nem ta­gadja, hogy ott volt, de állítja, nem tudott arról, hogy „maf­fiapartira” hívták. (TASR) Járvány a Losonci járásban Losonc. A Losonci járásban már tíz általános és középisko­lában hirdettek rendkívüli szü­netet, mivel a náthaláz miatt a gyermek több mint egyharma- da nem ment iskolába. Az egyik intézményben a betegek aránya már a negyven százalé­kot is meghaladta. A szakértők szerint az influenzajárvány to­vább terjed, így várható, hogy további iskolákban is szünetet kell elrendelni. (TASR) Fiatalokról fiataloknak Királyhelmec. Ifjúsági lelki­napot rendez ma a királyhel- meci Mécs László Keresztény Központ. Téma: Függőség nélküli szabadság. A szenve­délybetegsége előadó Sedon László főiskolai tanár Miskolc­ról. A délelőtt 10.00 órától kezdődő rendezvényen a fia­talok választ kaphatnak azok­ra a kérdésekre, amelyek a legjobban érinthetik lelkivilá­guk fejlődését, (ma) Várják a felajánlásokat Somoija. A Halász utcai ma­gyar alapiskola szülői szövetsé­ge idén is számít a szülők és más polgárok adójának egy százalékára. A pénz egyharma- da a Támaszalaphoz kerül, amely a rosszabb szociális helyzetű, de tehetséges helyi diákokat támogatja. A felaján­láshoz szükséges nyomtatvány az iskola titkárságán hozzáfér­hető, de a szülői szövetség ada­tai megtalálhatók a www.roz- hodni.sk honlapon is. (tuba) A szlovákiai feldolgozóüzemeknek még tíz hónapjuk van, hogy megfeleljenek az uniós csatlakozás után érvénybe lépő követelményeknek Beruházások az európai piaci megmaradásért A nagy kiszerelésben érkező halat a fogyasztói igényeknek megfelelően fél és egy kilogrammos tasakokba cso­magolják (Vas Gyula felvétele) V. KRASZNICA MELITTA Guta. Azoknak a feldolgozóüze­meknek, vágóhidaknak, amelyek Szlovákia uniós csatlakozását köve­tően is a piacon akarnak maradni, a tavalyi év végéig nyüvántartási szá­mot kellett igényelniük az Állami Állategészségügyi és Élelmiszeripa­ri Hivataltól. A kérvényezők túlnyo­mó többsége azonban nem teljesí­tette az Európai Unióban érvényes előírásokat - amelyek jóval szigo­rúbbak -, ezért ők ideiglenes nyil­vántartási számot kaptak. Mégpe­dig azzal a feltétellel, hogy legké­sőbb az idei esztendő végéig ki kell küszöbölniük a hiányosságokat. Ha ez megtörtént, részükre is kiadják a meghatározatlan időre szóló nyil­vántartási számot. Akik pedig to­vábbra sem teljesítik az uniós köve­telményeket, kénytelenek lesznek felszámolni a vállalkozásukat. Gogh Mihály, a gútai Projekt-Mar- ket cég tulajdonosa nem akar ez utóbbi kategóriába tartozni, ezért komoly beruházásba kezdett. A cég fagyasztott élelmiszerek, elsősor­ban tengeri halak csomagolásával és forgalmazásával foglalkozik. Évente közel ezer tonna fagyasztott halat hoznak be Dél-Amerikából, főleg Argentínából, Peruból és Chi­léből. Annak érdekében, hogy meg­feleljenek az EU-s előírásoknak, egy új feldolgozórészleg építésébe fog­tak. „Számunkra néha megmoso- lyogtatóak azok a követelmények, amelyeket az Unió támaszt, de nincs mit tenni, teljesítenünk kell azokat - mondta Gogh Mihály. - A nálunk megszokottnál sokkal szigo­rúbb előírások vonatkoziiak példá­ul az öltözőkre, a dolgozóknak kü­lön helyiségben kell levetniük az ut­cai ruhájukat, majd egy fertőtlenítő helyiségen keresztül jutnak a belső öltözőig és vissza. A feldolgozásra váró és feldolgozott termékek útvo­nalai nem keresztezhetik egymást, a részlegen belül legömbölyített sarkakat kell kiképezni a könnyebb tisztítás érdekében. A beruházásra, pontosabban a tech­nológiai fejlesztésre a földművelés- ügyi minisztériumnál igényelhető térítésmentes támogatás. Ennek nagysága a berendezés értékének legfeljebb 50 százalékát teheti ki, vi­szont nem haladhatja meg az egy­millió koronát. Az építkezés finan­szírozására Gogh Mihály kedvez­ményes kamatterhelésű PHARE-hi- telt készül felvenni. A vállalkozók részére további segítséget jelent az Új Kézfogás Közalapítvány által nyújtott kamattámogatás. „ÁZ EU- ban elismert nyüvántartási szám megszerzése azonban csak az első lépés, az ISO és a HCCP minősítések elérését is legalább ilyen fontosnak tartjuk - mondta a vállalkozó. - A kereskedők véleményem szerint né­hány év múlva csak azokkal a fel­dolgozókkal, szállítókkal lesznek hajlandók tárgyalni, akik ilyen bi­zonylatokat is fel tudnak mutatni. Sőt, az is elképzelhető, hogy ezek birtokában a hazai piacon kívül Nyugat-Európába is be tudunk majd törni.” Gogh Mihály arra szá­mít, hogy a minőségi feltételek tel­jesítését követően a nyugat-európai országok nem támaszthatnak majd akadályokat a szlovákiai kivitellel szemben. A korábban Rozsnyó főterén álló szobor még idén sem kerülhet méltó helyre A Dunaszerdahelyi Járási Munkaügyi Hivatal tanfolyamai Képzés állástalanoknak Kossuth a fűtőházban Rozsnyó. Idén tavasszal sem állítják fel a rozsnyói Kos- suth-szobrot, továbbra is a város egyik fűtőházának pincéjében marad. KOVÁCS ÁGNES Március 15-én már évek óta ebben a pincében helyezik el koszorúi­kat a magyar szabadságharcra emlékezők. A szobrot 1945 után döntötték le és távolították el a mai Bányászok teréről (korábban Rákóczi tér), miközben a szobor megsérült. Az alkotást a 90-es évek elején sikerült restaurálni, de máig kérdés, a város mely köz­területén kaphatna méltó helyet. Március közeledtével a rozsnyói magyar szervezetek évente felve­tik a szobor ügyét. Az elhelyezést illetően megoszlanak a vélemé­nyek. A többség számára elfogad­ható, hogy a szobor újra a Bányá­szok terére kerüljön, ám sokan at­tól tartanak, hasonló sors várna rá, mint korábban a pozsonyi Pe- tőfi-szoborra. Igaz, egy a város­ban végzett tavalyi közvélemény­kutatás szerint a megkérdezett szlovákok többségének nincs kifo­gása az ellen, hogy a szobrot ezen a téren helyezzék el. Létezik olyan javaslat is, hogy az alkotásnak a református templom kertjében volna a legbiztonságosabb és leg­méltóbb helye, igaz, a templom szomszédságában magasodó mo­dern és nem egységes stílusú épü­letek alkotta összkép miatt kevés­sé érvényesülhetne a műemlék. Az önkormányzat egyik MKP-s képviselője tavaly olyan javaslatot nyújtott be, hogy a szobrot a Rozs­nyói Bányászati Múzeum közpon­ti épülete melletti parkosított te­rületen kellene felállítani. Ezt a ja­vaslatot a város magyar szerveze­teinek képviselői határozottan el­utasították. Kardos Ferenc, Rozs­nyó polgármestere elfogadható­nak találná a múzeum melletti he­lyet, ugyanis szerinte a nagyobb méretű műalkotás nagyobb térben jobban érvényesülhet. Beke Zol­tán, a Csemadok rozsnyói alap­szervezetének ügyvezető elnöke ellenkező véleményen van. „A ja­vaslat azért nem szerencsés, mert a március 15-i megemlékezésen a szobor köré gyülekező tömeg mi­att valószínűleg le kellene zárni a főutat, ami egyszerűen lehetet­len”-véli Beke. Egyelőre tehát sem a város magyar szervezetei, sem pedig a helyi ön­kormányzat nem hozott döntést a kérdésben. A polgármester nem bízik abban, hogy a jelenlegi ön- kormányzati testület - amelyben csak két MKP-s képviselő ül - pozi­tív döntést hozhat a szobor ügyé­ben, ám képviselői indítványra azt a javaslatot is kötelességének tart-, ja beterjeszteni és megtárgyalni, hogy a szobor a Bányászok terére kerüljön - ha ebben a magyar szer­vezetek is megállapodnak. Tököly Gábor rozsnyói történész szerint nem a mindenkori képvi­selő-testület feladata, hogy erköl­csi, politikai és történelmi szem­pontból latolgassa, elhelyezhető-e a szobor a Bányászok terén. Úgy véli, figyelembe kellene venni és tiszteletben kellene tartani a kö­zel száz évvel ezelőtti döntést, amelyet ráadásul a polgárok aka­rata és közadakozása előzött meg. „Egy demokratikus országban senkinek sincs joga felülbírálni a közakaratot, mert különben ilyen alapon bármit ki lehet forgatni” - jegyezte meg Tököly. BEKE ZSOLT Dunaszerdahely. A Dunaszerda­helyi Járási Munkaügyi Hivatal a közeljövőben négy tanfolyamot, il­letve átképzést indít munkanélkü­liek számára. Már holnap kezdő­dik az a tanfolyam, amelynek el­végzésével a biztonsági őrök szá­mára kötelező igazolványt lehet megszerezni. A tanfolyamon hu­szonöt fő vehet részt, a jelentke­zésnél előnyben részesültek a munkahelyi ígérettel rendelkező személyek. A további három tanfo­lyamra még várják a jelentkező­ket. Márciusban indul egy szalag­munkára felkészítő tanfolyam; ezen célirányosan képeznek mun­kásokat az egyik helyi vállalat szá­mára. A résztvevők számára a kép­zéssel az az időszak is lerövidül, amikor a minimálbérhez hasonló nagyságú fizetést kapnak, tehát előbb kerülhetnek magasabb bér- kategóriába. Főként a fiatalabb korosztálynak szánják a kezdő vál­lalkozók tanfolyamát. Elnevezésé­vel ellentétben azoknak is hasznos lehet, akik kisebb vállalatoknál al­kalmazottként szeretnének elhe­lyezkedni. Ugyanennek a projek­tumnak a keretében indul egy fel­használói szintű tudást nyújtó szá­mítógépes tanfolyam is, amelyen a jelentkezők ismereteit figyelembe véve speciális csoportokat alakíta­nak ki. A Dél-Zemplén Fejlesztéséért Társulás szemináriumai Pályázati lehetőségek A városban tegnap vitafórumot tartottak az uniós csatlakozás következményeiről HOGYA GYÖRGY Tőketerebes. Pályázati lehetősé­gekről tart szemináriumot március 5-én és 13-án délután 13 órától a városi hivatalban a Dél-Zemplén Fejlesztéséért Társulás. Mindkét rendezvényen a résztvevő szerve­zetek a SALA egyetemi információs ügynökség képviselőjének jelenlét­ében, annak tanácsai alapján ké­szíthetik el „testreszabott” pályáza­taikat. A konzultációk alapján a kö­vetkező területeken lehet támoga­tásért folyamodni: faluszépítési kezdeményezések, ifjúsági szerve­zetek tevékenysége, szociális szfé­ra, hátrányos helyzetűek segítése, környezetvédelmi, kulturális és művelődési progamok. Jelentkezni a következő címen lehet: Zdruze- nie pre rozvoj juzného Zemplína, M.R.Stefánika 2221/164, 07501 Trebisov. Európai információs nap Galántán A Lévai járás magyar alapiskoláiban sincs elég pénz Meddig képesek fizetni a számlákat? GAÁL LÁSZLÓ Galánta. „Az, hogy Szlovákia 2004. május elsejével belép az Eu­rópai Unióba, még nem jelenti, hogy egyik napról a másikra koro­na helyett euróval fogunk fizetni, és a szlovák-osztrák határon sem lehet majd mindjárt másnap szaba­don áthaladni”. Ilyen és ehhez ha­sonló tájékoztatás is elhangzott tegnap Galántán a „Szlovákia és az Európai Unió - Szlovákia EU- tagságával kapcsolatos elvárások” című konferencián. A rendezvé­nyen az Európai Bizottság állandó küldöttségének szakemberei ön- kormányzati és államigazgatási al­kalmazottaknak, valamint közép- iskolás diákoknak próbáltak felvi­lágosítást nyújtani az uniós csatla­kozás előnyeiről és hátrányairól. A konferencia lényege az volt, hogy az emberek minél nagyobb szám­ban vegyenek részt a május 16-ra és 17-re kiírt, az EU-csatlakozással kapcsolatos népszavazáson. Juraj Alner, az Európai Újságírók Szövet­ségének titkára arra figyelmezte­tett, hogy az uniós tagság elnyerése után is az 1989 után megkezdett re­formok folytatódnak majd, és téves lenne azt hinni, hogy ezekre csak azért van szükség, mert az Európai Unió így követeli. Robert Konrad, az Európai Bizottság állandó kül­döttségének tagja arról szólt, hogy Szlovákia a csatlakozást követően, 2004 és 2006 közt 1,4 milliárd euró támogatásra számíthat a különféle uniós alapokból. Ezenkívül az is el­hangzott, hogy 2013-ig folyamato­san nő majd a közveden mezőgaz­dasági támogatások összege. Az előadásokat követő vitában a pusztafödémesi polgármester arra figyelmeztetett, hogy az egyszerű falusi emberek nagyon keveset tud­nak az uniós csatiakozásról, példá­ul fogalmuk sincs arról, hogy a csatíakozást követően mennyivel növekszik majd a termőföld értéke. Éppen ezért sokan bedőlnek az olyan ügyeskedőknek, akik a jelen­legi piaci árnál is magasabb áron felvásárolják a földjeiket, de még így is sokkal olcsóbban, mint amennyit azok a csaüakozás után érnek majd. Egy másik község, Pata polgármestere arra volt kíváncsi, hogy az idős emberek szociális gon­dozása terén, például nyugdíjas­otthon építésénél számíthatnak-e a községek uniós támogatásra. A nem túl konkrét válasz az volt, hogy az EU a támogatások megíté­lése során nem egyes községekben, hanem nagyobb régiókban, me­gyékben gondolkodik. A vitában részt vevő egyik fiatalembert az ér­dekelte, hogy Szlovákia csadakozá- sa után ugyanúgy údevéllel kell-e majd utaznunk az EU országaiba, mint most. A válasz: az uniós csat­lakozás nem jelenti automatikusan a schengéni szerződéshez való csat­lakozást. Az unió külső határainak megerősítése akár három évig is el­tarthat, s addig a szlovák-osztrák határon is a mostani feltételek ma­radnak érvényben. BUCHLOyiCS PÉTER A Lévai járás számos magyar alapiskolájában is kevés pénz jut a mindennapi kiadásokra és a fenntartási költségekre. A farnadi magyar alapiskolában Gubík Jenő igazgató arról tájé­koztatta lapunkat, hogy a jelen­leg rendelkezésükre álló 196 ezer korona három hónapi rezsi- költségre lesz elegendő, s egy­előre fogalmuk sincs arról, hogy májustól miből fizetik ki a vil­lanyt, a telefonszámlát, a vízdí­jat. Á lévai magyar alapiskola igazgatónője, Andruska Csilla arról számolt be, hogy anyagi helyzetük szintén siralmas, a ka­pott pénzösszeg nincs arányban a szolgáltatások árának emelke­désével és az infláció mértéké­vel. Mindennapi kiadásokra ed­dig még kétszázezer koronánál is kevesebbet kaptak, és ebből az összegből körülbelül három hó­napig képesek fedezni a számlá­kat. A bérekre egymillió 179 ezer korona jut, a kötelező járulékok­ra 445 ezer korona áll rendelke­zésre. Az ipolysági magyar alap­iskola ötvenezer koronával tar­tozik a gázmüveknek - tudtuk meg Lendvay Tibor igazgatótól. A csatai magyar alapiskolában » mintegy 346 ezer koronás ösz- szegből gazdálkodnak, ám szá­mításaik szerint idén körülbelül százezer koronás hiányuk lesz a költségvetésben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom