Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-26 / 47. szám, szerda

gl Közélet ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 26. Influenza van, járvány nincs Kassa. A városban és környé­kén a múlt hét közepétől ug­rásszerűen megnőtt az influ­enzás megbetegedések szá­ma. Hat nap alatt mintegy né­gyezren fordultak orvoshoz influeznás tünetekkel, ami az előző héthez képest 45 százalékos növekedést jelent. A statisztikák szerint szinte minden hatvanadik kassai influenzás. Ez a Rozs­nyói járás egyes települései­hez képest jó aránynak szá­mít, ott ugyanis mára minden negyvenedik lakos náthaláz­zal küszködik. Az állami egészségügyi központ kassai epidemiológiai osztályán en­nek ellenére még nem beszél­nek járványról, mivel a hétvé­gén az új betegek száma nem érte el a kétszáz főt. (juk) Költözik a rendőrség Dunaszerdahely. A rendőrség dunaszerdahelyi körzeti osztá­lya értesíti a lakoságot, hogy a jelenlegi Jesensky utcai épület­ből átköltözik az Ádor utca 34- es szám alá. A körzethez az alábbi települések tartoznak: Dunaszerdahely, Albár, Egy- házgelle, Felsőpatony, Vámos­falu, Pozsonyepeijes, Egyház- karcsa, Királyfiakarcsa, Hegyé- te, Lúcs, Mad, Kisudvamok, Mihályfa, Csallóközkürt, Diós- patony, Pódafa, Vásárút, Nagy- udvamok, Dunatókés, Nagy- abopny, Hodos, Kisfalud, (bzs) Nem fizetnek büntetést Dunaszerdahely. Nem kell befizetni a Dunaszerdahelyi Járási Munkaügyi Hivatal ál­tal kirótt büntetéseket - hatá­rozott az intézmény vezetősé­ge. Varga Tibor igazgatóhe­lyettes lapunknak elmondta, a döntés azon jogi személyekre vonatkozik, amelyek és akik alkalmazottaik után nem fi­zettek a foglalkoztatási alap­ba. Ha az érintettek írásbeli kérvényt nyújtanak be a mun­kaügyi hivatalhoz és március végéig átutalják az elmaradt összegeket, nem kell bünte­tést fizetniük, (bzs) Elfogták a kábeltolvajt Királyhelmec. A királyhel- meci rendőröknek sikerült el­fogniuk azt a Pólyán község­ből származó férfit, aki idén január 19-én egy balta segít­ségével felmászott a Boly és Zétény községek közti telefon­póznákra, s mintegy 250 mé­ter telefonkábelt tulajdonított el. Tettével 270 előfizetőt fosztott meg a telefonálás le­hetőségétől, valamint 17 ezer korona kárt okozott a távköz­lési vállalatnak, (hgy) Az osztráké a vándorserleg Galánta. Az osztrák gimnazis­ták vitték el a vándorserleget arról a város gimnáziumában szervezett tegnapi sportnap­ról, amelyen három középisko­la diákjai vetélkedtek. A helyi Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és a szlo­vák gimnázium közösen látta vendégül az ausztriai Stocke- rau középiskolájának diákjait. A három gimnázium csapatai kézilabdában, labdarúgásban és úszásban mérték össze ere­jüket, tudásukat. Az összesítés alapján a vendégek 60 ponttal lettek az elsők, a helyi magyar és a szlovák gimnázium pedig 58-58 ponttal osztozott a má­sodik és harmadik helyen. Az osztrák gimnazistákat a ma­gyar tanintézmény 50. évfor­dulóján, idén októberben tar­tandó rendezvénysorozatra is visszavárják. (gl) Rudolf Schuster államfő részvételével tegnap a városban megnyitották Szlovákia legkorszerűbb húskonzervgyárát Gyilkossággal vádolják A Faj ne új üzeme Léván Léva. Szlovákia legkorszerűbb hús­konzerváló és húsfeldolgozó üze­mét nyitották meg tegnap Rudolf Schuster köztársasági elnök jelen­létében a Léva melletti Gényén. A konzervgyár építését 2002 decem­berében fejezték be, összesen 123 millió koronát fektettek be az új üzembe - tájékoztatott Marián Pak­si, a Fajne cég vezérigazgatója. A konzervgyár a legmodernebb angol és német berendezésekkel dolgozik, tehát teljesíti az EU legszigorúbb egészségügyi és élelmiszeripari elő­írásait is. Az üzemben jelenleg 130 embert foglalkoztatnak, de a vezér- igazgató tájékoztatása szerint a dol­gozók számát fokozatosan 170-200 fővel emelik. Az év végéig mintegy ezer embert akarnak foglalkoztatni az új gyárban. Ez jelentős tény, mert a városban és a Lévai járásban jelen­leg több mint 26 százalékos a mun­kanélküliség. Az új üzem szinte tel­jes egészében beszállítókkal dolgo­zik együtt, a régió húsipari üzemei­vel és vágóhídjaival tart fenn kap­csolatot, tehát elmondható, hogy a gyártás teljes egészében a hazai vál­lalkozókra és feldolgozóiparra tá­maszkodik. (buch) Rudolf Schuster államfő a Fajne cég tegnap megnyitott lévai konzervgyárában (TASR-felvétel) Elnapolták a Borza-ügyet Kassa. A kassai alvilági rivális cso­portjai közti leszámolások sorában egy két évvel ezelőtti lövöldözés részleteit igyekszik felderíteni a Kas­sai Kerületi Bíróság. Az ügyész a Borza néven ismert Dusán B.-t és társait gyanúsítja egy Eperjes mellet­ti diszkó tulajdonosának megölésé­vel. Az áldozat halála előtt maga is végzett két támadóval, Borza két másik „testőrét” pedig súlyosan megsebesítette. Az ügyben kilenc nap alatt 16 tanút hallgattak ki, főleg helyi fiatalokat, akik egybehangzó­an állították, hogy azon az estén nem látták Borzát a tett színhelyén. A bíróságon megjelent tanúk azt sem tudták megmondani, ki kezdte a lövöldözést. A nyomozók állítása szerint Dusán B. bandája el akarta tenni láb alól az eleinte barátként kezelt, később ellenséggé váló albán származású vállalkozót. A vádlottak más verziót adtak elő, a két megse­besített bandatag pedig ugyanazt ál­lítja, mint a tanúk: Borza nem is járt aznap este a diszkóban. A bíróság tegnap március 25-ig elnapolta a tárgyalást, azzal, hogy fel kell kutat­ni az ügyben beidézett többi tanút, akik nem tettek vallomást, (juk) A vállalat ellen csődeljárás folyik, de tornaijai üzemében folyamatos a termelés Nem zár be az OZETA A tulajdon hasznosításával az adósságból faragnának le Milyen sorsra jutnak Kassa város erdői? A városban és környékén el­terjedt híresztelésekkel el­lentétben nem zárják be az OZETA textilipari vállalat tornaijai üzemét. SZÁSZI ZOLTÁN Nemrégiben az OZETA vállalat csődeljárása miatt a helyi ruha­gyár bezárásáról keltek szárnyra híresztelések a dél-gömöri kisvá­rosban. Lapunk érdeklődésére a tornaijai OZETA igazgatója, Jánosdeák Béla közölte, hogy szó sincs a gyár bezárásáról, a rémhí­V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Komáromi járás telepü­léseinek polgármesterei tegnap a já­rási hivatalban néhány kivételtől el­tekintve aláírták az építési engedé­lyeztetési eljárások delimitálásáról szóló jegyzőkönyveket. Két polgár- mester, az ógyallai és a naszvadi má­ig kért haladékot a jegyzőkönyvek áttanulmányozására, hárman pedig - egyéb elfoglaltság miatt - nem je­lentek meg. Úgy tűnik azonban, sen­ki sem távozott elégedetten a tegna­pi összejövetelről, hiszen a járási hi­vatal összesen hat személy bérkere­tét és járulékos kiadásait tudta el­osztani a 41 település között. „Hiva­rek azért terjedhettek el, mert a trencséni székhelyű OZETA egé­szével szemben csődeljárás folyik. A csődbiztos pillanatnyüag az egész vállalatot el szeretné adni „Minden érintettet megnyugtatok: a tornaijai gyár nem szűnik meg. A vállalat csődbiztosa az egész OZETA vállalatot szeretné értéke­síteni. Ez a folyamat akár több évig is eltarthat, s pillanatnyilag egyál­talán nincs befolyással a tornaijai részleg működésére. Nálunk má­jus elsejével csupán nyolc hivatal­nok munkahelye szűnik meg. A termelésben dolgozók kevesen vannak, most is van szabad hely” ­tálunkban ezt a munkát eddig hat személy végezte, így ez volt a kiin­dulási alap - magyarázta Békési Pé­ter, a járási hivatal február elsején kinevezett elöljárója. - A legtöbb te­lepülésre alig 0,1-0,2 bérnek megfe­lelő keret jutott, tehát több község­nek közösen kell alkalmaznia egy munkaerőt az engedélyek kiadásá­val összefüggő feladatok végzésé­re.” Marcelháza például Heténnyel, Virttel és Dunaradvánnyal közösen alakít ki ügyfélfogadást, de mint Keszegh Bélátok Marcelháza polgár­mesterétől megtudtuk, a négy köz­ség mindössze 0,32 munkahelyet delimitált. A polgármesterek nehez­ményezték, hogy a községi számlák­közölte Jánosdeák. Folyamatosan vesznek fel új munkásokat, mert pótolni kell az anyasági szabad­ságra és a nyugdíjba távozókat. A gyárban minden híreszteléssel el­lentétben továbbra is marad a két műszakos munkarend, sőt, mosta­nában szombati rendkívüli műsza­kok beiktatására is szükség van, hogy bírják teljesíteni a terveket. „A csődeljárásnak ugyan lehet ne­gatív hatása a gyárra, ám azt hi­szem, míg évekre előre van meg­rendelésünk és elégedettek a mun­kánkkal, fölösleg idegeskedni, és rémhírt terjeszteni” - nyilatkozta Jánosdeák Béla. ra még nem érkezett meg a gondo­zói szolgálatot végzők bére. Békési Péter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a pénzcsomag már február ele­jén a járási hivatal számláján volt, ám a kerülettől csak a múlt hét vé­gén kapták meg a kifizetést engedé­lyező határozatot. Reményei szerint a községek számlájára még e hét fo­lyamán megérkezik az első negyed­évre előirányzott összeg. Hogy az építési engedélyeztetéssel összefüg­gő jogkörökhöz a községek mikor kapják meg az anyagiakat, nem tud­ta megmondani. Az anyagiakat a pénzügyminisztériumnak kell átu­talnia a jegyzőkönyvben szereplő összegnek megfeleően. JUHÁSZ KATALIN Kassa. Az eladás, a hosszú távú bérleti szerződés és a részvénytár­saság alapítása mellett létezik egy környezetkímélő megoldási javas­lat is a kassai erdők értékesítésének régóta húzódó ügyében. A dolgok pillanatnyi állása szerint valameny- nyi lehetőség szóba jöhet. Annyi bi­zonyos, hogy a városnak júliusig szert kell tennie 300 millió koroná­ra, ellenkező esetben a hitelező bankok szabadon rendelkezhetnek az erdőkkel. A vezetés által tavaly­előtt szabott vételár nem tetszett a vevőknek, alkudni pedig azért nem lehetett, mert az eladósodott Kassa legalább annyit szeretett volna kap­ni az erdőkért, amennyiből rendez­hetné adósságait. A döntést lehe­tetlen tovább halogatni, mivel a bankok egyre türelmetlenebbek, a kormány pedig azzal a feltétellel nyújtott segítő kezet a városnak, hogy a vezetés rendezi a Rudolf Schuster államfő kassai polgármes­tersége idején felhalmozódott tar­tozás egy részét. Az egyezség értel­mében az adósságot legalább 350 millió koronával kell csökkenteni. A fakitermelésre és turisztikai cé­lokra egyaránt ideális kassai erdő a város utolsó nagyobb értékesíthető tulajdona. Az ügy fontosságát jelzi, hogy néhány hónapja külön bizott­ság foglalkozik az erdők sorsával. Frantisek Knapík városi képviselő, a testület elnöke szerint a bizottsá­gi tagok érdeklődéssel olvasták el a tervezetet, amelyet az ismert kör­nyezetvédő és ugyancsak városi képviselő Michal Kravcík terjesztett be. „Legtöbben közülünk a négy szóba jöhető modell kombinációjá­ra szavaztak, azaz arra, hogy vala­mennyijavaslatból hasznosítsuk az általunk jónak vélt elemeket. A többség döntését eljuttatjuk a fő­polgármesterhez, ő pedig csütörtö­kön a képviselő-testület elé terjesz­ti az anyagot” - magyarázta a bi­zottság munkamódszerét Knapík, aki előzetesen annyit árult el la­punknak, hogy a legkedvezőbbnek ítélt vételár-javaslatokat és bérleti feltételeket kívánják a testület tu­domására hozni. A „döntőben” ott van a Habsburg család egyik Ola­szországban élő tagja, Martin von Habsburg is, aki az erdő 3800 hek­tárjáért 343,5 millió koronát kínált. Ha a képviselők nem az eladás, ha­nem a bérlet mellett döntenek, egy osztrák vállalat lesz a befutó, ame­lyik húsz hektárnyi terület hatvan évre szóló használatáért 300 milli­ót ajánlott fel. Ha a részvénytársa­ság alapítására szavaznak, a rész­vények egy részét a városnak el kell adnia, ami majdnem az erdő eladá­sával egyenlő. Michal Kravcík ja­vaslatának lényege egy környezet- barát program, amely a terület gaz­daságos kihasználását, és az így szerzett nyereség ésszerű elosztá­sát taglalja. Ez utóbbi, új terv rész­leteit információink szerint a na­pokban valamennyi képviselő írás­ban is megkapta. A hitelező pénzin­tézmények mindenesetre február végéig tudni szeretnék, mikor jut­nak a pénzükhöz, ezért holnap vég­leges döntés várható az ügyben. A Komáromi járás települései tegnap átvették az építési engedélyeztetés hatáskörét A gondozói bérekre várnak A vegyiüzem az önkormányzatok hozzájárulását kéri a létesítmény fenntartásához Mi lesz a Duslo uszodájával? Dunaszerdahelyen találtak szalmonellát a készítményben Bevonták a gyógyteát BEKE ZSOLT GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. A Duslo a környékbeli önkormányzatokkal tárgyal az ed­dig a vegyiüzem által fenntartott fe­dett uszoda további működtetésé­ről. Ha nem találnak megfelelő meg­oldást, elképzelhető, hogy a létesít­ményt májustól bezárják. A Duslo il­letékesei még e héten írásban is el­küldik az önkormányzatoknak a működtetéssel kapcsolatos javasla­taikat. Az üzem vezetői ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy a vállalat a jelenlegi formában képte­len tovább fenntartani a ráfizetéses létesítményt, s ha nem találnak más megoldást, május elsejével bezárják az uszodát. A Duslo már a múlt hé­ten tárgyalt az érintett települések polgármestereivel. Michal Galbavy, a Duslo személyügyi igazgatója sze­rint elsősorban az energiaárak növe­kedése kényszeríti az üzemet a meg­szorító intézkedésekre, hiszen idén csupán a fő nyersanyagul szolgáló földgáz drágulása legalább 520 mil­lió koronás többletkiadást jelent. Gazdasági elemzők szerint a Duslo túl sokat költ a szociális programjá­ra, tehát ezen a területen kell pénzt megtakarítania. „Üzleti partnereink gyakran a szemünkre vetik, hogy biztosan túl drágán adjuk a termé­keinket, ha még saját uszodát is fenntarthatunk” - érvel az igazgató. A létesítmény éves vesztesége csak­nem 5 millió korona, a vállalat egészségügyi központjának működ­tetése 13 millió korona, a vegyipari szakközépiskola fenntartása évente mintegy 15-20 millió korona plusz- költséget jelent Ezek közül a fedett uszoda az, amit a Duslo leginkább nélkülözni tudna, ám a vállat veze­tői sem kívánják egyszerűen bezár­ni. Azt szeretnék, ha továbbra is üze­melne, de nem kizárólag a Duslo pénzén. A vállalat kétféle megoldási javaslatot terjesztett elő. Az egyik, hogy a környező falvak hozzanak létre egy táraságot, amely a saját költségére maga üzemeltetné az uszodát. A másik lehetőség szerint a létesítményt továbbra is a Duslo üzemeltetné, de a környező telepü­lések anyagi hozzájárulásával. A múlt heti megbeszélés során úgy tűnt, az előbbi megoldás lenne elfo­gadhatóbb, miközben a Duslo vállal­ná, hogy továbbra is szolgáltatja a fűtéshez és a víz melegítéséhez szükséges hőenergiát - ezt eddig is a gyártási folyamatban felszabadult hővel oldották meg -, valamint fi­zetné az adót és a biztosítási díjat is. Dunaszerdahely. A múlt hét végén a lengyel gyártmányú „Kúzlo byli- niek" gyógyteában egészségre ártal­mas mikroorganizmusra bukkantak az Állami Egészségügyi Intézet du­naszerdahelyi részlegén. A szal­monella vírusa a 2002. szeptemberi csomagolású, 30 grammos termé­kekben fordul elő. Cséfalvay Hona, a dunaszerdahelyi intézet higiéniai osztályának vezetője lapunknak el­mondta, hogy az élelmiszerek rend­szeres, általános ellenőrzése kap­csán vizsgálták a szóban forgó ké­szítményt. A laboratóriumi vizsgála­tok során az egyik mintában a szal­monella vírusát mutatták ki. „Ha­sonló esetekben belső szakmai sza­bályzatunk öt újabb minta vizsgála­tát teszi szükségessé. Ezek közül ket­tőben szintén kimutattuk a vírus je­lenlétét. Vizsgálatunk eredményét tudattuk a szenici járási tisztiorvosi szolgálattal. Tudomásunk szerint eddig nem történt szalmonellás megbetegedés” - mondta Cséfalvay. A szenici járási tisztiorvosi szolgálat illetékesei azonnal bevonták a forga­lomból a gyógyteák ezen fajtáját. Az intézetben megtudtuk, hogy a szalmonella magas lázzal és hasme­néssel jelentkezik, azonban jelen esetben nem kell járványtól tarta­nunk. Ugyanis a teát általában leforrázuk, s melegen fogyasztjuk, miközben a szalmonella vírus ki­lencven Celsius fok felett megsem­misül. „Tehát nincs nagy valószínű­sége annak, hogy valalu megbete­gedjen, de azért teljesen nem lehet kizárni a lehetőséget. Mindenesetre arra kérjük a lakosságot, hogy ne fo­gyasszanak ebből a teából” - tette hozzá Cséfalvay Ilona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom