Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-19 / 41. szám, szerda

TÉMA: A LAKÁSÁRAK ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 19. Nyugat-Szlovákiában és a nagyobb városokban számíthatunk az uniós csatlakozás miatti áremelkedésre Kassa: március-április környékén árcsökkenés várható Egyre drágábbá váló lakások Város Lakásárak Szlovákiában 1 szobás 2 szobás Pozsony 650 ezer-1,1 mii. Sk 1,1 mil.-3,2 mii. Sk Zsolna 380-450 ezer Sk 540-600 ezer Sk Besztercebánya 240-550 ezer Sk 600-850 ezer Sk Kassa 200-300 ezer Sk 250-400 ezer Sk Az elmúlt hónapokban soha nem látott mértékben len­dült fel Szlovákia lakás- és ingatlanpiaca, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a ke­reslet többszörösen megha­ladja a kínálatot. Szakembe­rek szerint az ágazat fellen­dülése nemcsak idén, de az európai uniós csatlakozá­sunk után is folytatódik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Lakásáraink az elmúlt időszakban folyamatosan nőttek. Kritikus helyzet főként a fővárosban alakult ki, ahol a tavalyi évhez képest 20 százalékkal emelkedtek az árak, de hasonló a helyzet a nagyobb váro­sokban is. Ingatlanpiaci szakembe­rek szerint ez főként annak kö­szönhető, hogy a kereslet többszö­rösen meghaladja a kínálatot. Emi­att egy fővárosi lakás akár kétszer, háromszor is drágább lehet, mint egy hasonló lakás Kelet-Szlovákiá- ban. A legnagyobb érdeklődés je­lenleg a két-három szobás lakások iránt mutatkozik. Ingatlanáraink növekedése a szak­emberek szerint több tényező egy­üttes hatásának köszönhető. A fo­lyamatra már a pénzügyi szolgál­tatók tavalyi csődje után felhívták a figyelmet, amikor a lakosság nagy része rájött, hogy a pénzüket csak akkor tudhatják biztonság­ban, ha ingatlanba fektetnek. Nem kevésbé fontos tényező azonban az sem, hogy a bankok által kínált ka­matok egyre alacsonyabbak, így a bankban elhelyezett pénz kamato­zása az éves inflációt sem fedezi. RÉGIÓNKÉNT ELTÉRŐ ÁRAK Ingatlanpiacunk azonban ugya­núgy, mint a többi gazdasági muta­tó, jelentős regionális eltéréseket mutat. Pozsonyban sokkal alacso­nyabb a munkanélküliség, mint az ország többi részén, és magasab­bak a fizetések is. Nem csoda, ha az ingatlanárak itt a legmagasab­bak. A fővárosban a lakásárak 22-30 ezer korona körül mozog­nak négyzetméterenként, a felső határ azonban a csillagos ég. Összehasonlításképpen, két ével ezelőtt még 20-24 ezer korona volt az irányár négyzetméteren­ként. Hasonlóan magasak a lakásá­rak azonban azokban a régiókban is, ahol nagyobb külföldi befektető telepszik meg. Nagyszombatban például csak ősszel kezdik el a Peu- geot-Citroen gyár építését, de már most megugrottak a lakásárak. Nagyszombati ingatlanügynöksé­gek szerint néhány háromszobás lakás ára már most eléri a kétmillió koronát. Más a helyzet a kisebb vi­déki városokban. Kelet felé halad­va, egyre nő az állástalanok ará­nya, viszont csökken a fizetések nagysága. Ennek megfelelően ki­sebb a lakások iránti kereslet, és az árak is. Kivételt csupán a nagyobb kerületi városok képeznek, abol a pozsonyihoz hasonló folyamatok ismétlődnek meg, némi késéssel. Ingatlanpiaci elemzők szerint a la­kásárak az elkövetkező időszakban tovább fognak nőni. Hogy a növe­kedés milyen mértékű lesz, az azonban több, jelenleg még bi­zonytalan tényezőtől függ. A szlo­vák gazdaság fejlődése mellett, nem kevésbé fontos az építőanya­gok árának növekedése és az állam lakásépítést támogató programjai­nak jövője. Idén a hozzáadottér- ték-adó kulcsainak a módosítása az építőipari munkálatokat mint­egy 4 százalékkal drágította, ami automatikusan megmutatkozik a lakásárakban is. FONTOS TÉNYEZŐ AZ EU-CSATLAKOZÁS Egyre nagyobb mértékben befolyá­solja a hazai a lakásárakat a kö­zelgő európai uniós csatlakozá­sunk is. A hazai szakemberek azon­ban óvnak az elhamarkodott dön­tésektől. Szerintük elsősorban Nyugat-Szlovákiában és a nagyobb városokban számíthatunk a csatla­kozás miatt az árak emelkedésére. Ez a folyamat azonban Kassát sem kerüli el. Ha például valaki jelen­leg kétmillió koronát fektet be egy kassai ingatlanba, uniós csatlako­zásunk után jó esélye lesz arra, hogy egymillió koronával drágáb­ban váljon meg tőle. Ekkora meg­térülést a bankok csak úgy tudná­nak elérni, ha befektetett pénzünk­re 20 százalékos kamatot nyújta­nának. Pénzintézeteinkben a ka­matok jelenleg ennél ötször ala­csonyabbak. Nem minden szakem­ber van azonban meggyőződve ar­ról, hogy a csatlakozás drasztiku­san növelné az árakat. A külföldiek részéről eddig ugyanis elsősorban a megművelhető mezőgazdasági terület és az erdők iránt mutatko­zott érdeklődés. Ennek ellenére az elkövetkező években is az ingatlan számít majd a legjobb befektetés­nek. Ezek ára az elmúlt hat évben csaknem megkétszereződött, és az áremelkedés nem áll meg a követ­kező években sem. NEM CSAK NÁLUNK DRÁGA A szlovákiaihoz hasonló helyzet fi­gyelhető meg azonban a környező országokban is. Csehországban az egyes régiók között négyzetméte­renként akár több tízezer koronás különbségek is vannak. A legdrá­gább, ugyanúgy mint Szlovákiá­ban, a főváros. Prágában a lakásá­rak négyzetméterenként 22 ezer és 88 ezer cseh korona között mozog­nak. A legmagasabb árat természe­tesen a belvárosi lakásokért kérik el, míg a külváros felé haladva fo­kozatosan csökkennek az árak. Nyugati szomszédunk vidéki nagy­városaiban 10-12 ezer korona kö­rüli összeget kérnek négyzetméte­renként, míg a nagyobb munkanél­küliséggel sújtott észak-csehorszá­gi járásokban ez 2-3 ezer korona körül mozog. Magyarországon a lakáspiacon az ingatlanárak mérsékelt emelkedé­se volt jellemző a tavalyi év harma­dik negyedévében. Az új építésű la­kóingatlanok áremelkedése hozzá­vetőlegesen 3 százalékra tehető, míg a használt lakások átlagosan 2 százalékkal kerültek többe. Az in- gatlanforgalmazók az új lakások esetében idén 6 százalékos áremel­kedésre számítanak, míg használt lakóingatlanoknál az inflációnál jóval kevesebb, 3 százalékos ár­emelkedést várnak. Magyarorszá­gon is a főváros a legdrágább, ahol a listavezető a Budai Vár, ott 440 ezer forint egy négyzetméter. A második helyen a Svábhegy nyuga­ti része 431 ezer Ft/négyzetméter árral. Vidéken az árak 100-250 ezer forint körül mozognak négy­zetméterenként. (mi) Panellakások helyett sokan kertes családi házat vennének (Képarchívum) Igényesebbek a vevők ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Szeptember óta átlagosan 30 szá­zalékkal emelkedtek az ingatla­nárak Kassán. A tetőzés december végére tehető, mivel ekkor hirte­len megugrott a kereslet, a kíná­lat viszont változatlan maradt. „Sokan ekkor vették ki a bankból megtakarított pénzüket, és gyor­san be akarták fektetni. A vállal­kozói kölcsönök szintén decem­berben jártak le. Ez év első két hónapjában még maradtak a ta­valyi árak, ám március és április folyamán árcsökkenés várható” - véli Kristián Vasilev, a Real Plus ingatlanközvetítő iroda tulajdo­nosa. Kassán jelenleg a garzonok, az egy-, illetve másfél szobás la­kások iránt van a legnagyobb ke­reslet, a központ környéki lakóte­lepeken egy harminc négyzetmé­teres lakás 430-500 ezer koroná­ba kerül, a garzonok ára 300 ezer koronánál kezdődik. Akinek 550 ezer koronája van, már kétszobás lakást is vásárolhat a külső kerü­letekben. Az ennél nagyobb ingatlanok ne­hezebben eladhatóak, a vevők igé­nyesebbek, a panellakások helyett a téglaépületeket részesítik előny­ben, és fontos számukra a közpon­ti fekvés is. A három- és négyszo­bás lakások ára szeptember óta nem emelkedett, 700 ezertől a „csillagos égig” terjed, (juk) Érsekújvárban télen sem csökkent a kereslet Kétszobásat vennének ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A lakáspiaci árak az utóbbi há­rom-négy évben nem nagyon vál­toztak, alakulásuk idényszerű. A téli hónapokban kisebb a kereslet a lakások iránt, ezt tükrözik az árak is. Tavaszra megnő a „fé- szekrakási kedv”, nyáron valame­lyest ismét csökken, de ősztől a kereslethez igazodva megemel­kednek a lakásárak. Érsekújvár­ban jelenleg saját tulajdonban levő, egyszerű garzonlakást 190 ezer koronáért, egyszobás lakást 280-300 ezerért lehet venni a la­káspiacon. Legkeresettebbek a kétszobás lakások, áruk 350—450 ezer korona körül mozog, a há­romszobás lakásoké 400-600 ezer korona. Ügynökségen keresztül áruk még magasabb, és ha több átalakítást végeztek a lakásban, rendszerint a 60 négyzetméteres lakások ára is eléri a félmilliót. A szövetkezeti lakások ára valamelyest alacso­nyabb, kétszobás lakást 300 ezer korona körül lehet már kapni, a háromszobások ára 400-450 ezer körüli. Érsekújvárban a régi há­zak iránt télen sem csökkent a ke­reslet. Míg a környező falvakban 290-400 ezer koronáért már le­het régebbi portához jutni, a vá­rosban áruk 800 ezer, 1 millió ko­rona körüli, jó állapotban levő, újabb házakért 2,5 millió koronát kérnek. Párkányban a járási szék­helyen tapasztalt áraknál drágáb­bak a lakások a Mária-Valéria híd felépítése óta. Mária Hlobická in­gatlanközvetítőtől megtudtuk, hogy a garzonlakások ára 280 ezer, az egyszobás lakások 390 ezer koronánál kezdődnek. A két­szobás lakásokért magántulaj­donban 450 ezret, a háromszobá­sakért 550 ezret kérnek. Nagy há­romszobás lakás ára elérheti a 650 ezer koronát. Érsekújvárhoz viszonyítva nem csak a közeli Esz­tergom miatt drágábbak a laká­sok. Párkányban nagy a kereslet a lakások iránt a környező közsé­gek fiataljai között, és a kereslet­hez képest kevés a lakás Párkány­ban. (száz) Királyhelmec: három szoba háromszázezerért Nincs pénz a lakásra ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Bár hónapok óta nem változott az ingatlanok ára, és több tucat üres lakás és családi ház vár új vevőre a városban, sokan nem engedhetik meg maguknak a lakásvásárlást. Egy háromszobás, első osztályú la­kás ára mintegy 300 000 korona, de a régebbi bérházak téglaépüle­tekben már 70 000 koronáért is le­het háromszobás lakást kapni. A 45%-os munkanélküliség mellett azonban ezek az árak is elérhetet­lenek a lakosság nagy része számá­ra. A családi házakat „évjárattól” és felszereltségüktől függően egy­millió korona körül kínálják, sőt megtörtént, hogy érdektelenség miatt a 3 millióra becsült emeletes ház egyharmadáért kelt el. Szak­emberek véleménye szerint 2004- től, az Európai Unióba való csatla­kozás után az itteni ingatlanok is felértékelődnek, és jelenlegi érté­kük 5-6-szorosát érik majd. Egyelőre azonban a munkale­hetőségek és a fizetőképes kereslet megteremtése a legfontosabb fel­adat. (hogya) Galánta: nem spekulációból vesznek ingatlant Az ár és a kereslet is nőtt Dunaszerdahely: keresik a kisebb lakásokat Közbeszólt az energiaár ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A parlamenti választások hatása az ingatlanpiacra, a lakások és a tel­kek árára érződik a dunaszerdahe- lyi viszonyok között is. Mészáros István, a Credit-real ingatlaniroda igazgatója elmondta, hogy két ten­dencia vált nyilvánvalóvá a válasz­tások óta eltelt időszakban. Először az, hogy az emberek biz­tosabbak abban, hogy jövőre mi is belépünk az Európai Unióba, s az ingatlanok tulajdonosai már az ot­tani árakból indulnak ki. Másod­szor pedig az, hogy a lakosok nem számítottak az ilyen mértékű ener- giaár-emeléskre, s az ebből fakadó magasabb fenntartási költségekre. Sőt, sok család eddig sem tudta fi­zetni a rezsiköltségeket. Most pe­dig a nagy tartozás elkerülése vé­gett vagy kisebbre cserélik a laká­sokat, vagy pedig óriásira duz- zasztják tartozásukat. Utóbbi eset­ben pedig a károsodott fél megta­lálja azokat a jogi eszközöket, me­lyekkel kiköltöztetik a tartozót. Émiatt jóval több lakás kerül piac­ra. Az eltelt időszakban Mészáros István szerint az árváltozás nem volt annyira látható, inkább a vá­sárlások száma nőtt meg. Viszont, főleg a termőföldekkel kapcsoalt- ban már találkozott olyan ajánla­tokkal, ahol a tulajdonos az Euró­pai Uniónak megfelelő árat kért. Egyelőre azonban a piacon nem fo­gadják el ezeket az ajánlatokat, hi­szen még nincsenek olyan befek­tetők, akik képesek lennének na­gyobb összeget kifizetni. A közel­jövőben harmadik tényezőként a korona erősödése is szerepet játsz­hat: a bankok alacsony kamatai miatt az emberek inkább ingatlan­ba fektetik pénzüket. Dunaszerda- helyen egyébként egy átlagos há­romszobás lakást már 650 ezer ko­ronáért meg lehet vásárolni, sőt néhány kevésbé előnyös helyen jó­val olcsóbban is. (bzs) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ „Az elmúlt hónapokban nem tapasz­talható különösebb ármozgás az in- gadanpiacon, a lakásárakat egyelő­re nem a politikai változások, ha­nem egyértelműen a kereslet-kíná­lat viszonya határozza meg” - tud­tuk meg Köles Zsolttól, a komáromi Complete ingadanközvetítő iroda tulajdonosától. „Még mindig a ki­sebb lakások iránt mutatkozik foko­zottabb kereslet, ami a lakosság gaz­dasági helyzetével hozható össze­függésbe. Többen szeretnék lecse­rélni háromszobás lakásukat két-, esedeg egyszobásra, így próbálva meg áthidalni ezt a munkanélküli­séggel, rossz anyagi körülményekkel megpecsételt időszakod’ - tette hoz­zá. Nagy általánosságban elmond­ható, hogy S hagyományos, nem fe­lújított egy-, két-, illetve háromszo­bás lakásokért 300, 400, illetve 500 ezer koronát érnek Komáromban. Minden egyes átalakítás - a kicsem­pézett fürdőszoba, WC, műanyag ablakok, szalagparketta stb. - több tízezer koronával növeli a lakás árát, így egy háromszobás lakásért akár 850-900 ezer koronát is elkérhet­nek. További értéknövelő, illetve - csökkentő tényezőnek számít az in­gatlan fekvése; az I-es, illetve Il-es lakótelepen akár a szokásos ár felé­ért is lakáshoz lehet jutni. Köles Zsolt egy anomáliára is felhívta a fi­gyelmet: napjainkban egy családi ház rezsije csaknem háromszor ki­sebb, mint egy háromszobás panel­lakásé. „Az utóbbi időszakban mint­ha a lakások iránti kereslet kissé meghaladná a kínálatot - mondta. - Többen talán úgy gondolják, hogy Szlovákia EU s tagsága az ingadaná- rakat is felhajtja majd. Ez általános­ságban igaz, ám hogy egy konkrét városon belül mekkora lesz ez az ár­mozgás, az attól is függ, hogy mi­lyen lesz a befektetői kedv. Ebbe vi­szont már lehet szerepe a politikai iránynak, akaratnak.” (vkm) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Egy háromszobás lakást átiago- san 650-700 ezer koronáért kí­nálnak eladásra Galántán. Ez a tavalyihoz képest mintegy száze­zer koronával magasabb ár. A kö­zelmúltban eléggé nőtt a lakások iránti kereslet, jelenleg jóval fe­lülmúlja a kínálatot. Egy galántai ingatlanszakértő elmondta: a ke­resletnek és ezzel együtt az ár­emelkedésnek számos oka van, egyrészt a szeptemberi választá­sok után aránylag stabilizálódott a helyzet, a másik nyomós ok eu­rópai uniós csatlakozásunk. A szakértő szerint az emberek nem spekulációból vásárolnak ingat­lant, egyszerűen szükségük van a lakásra és igyekeznek azt minél előbb megszerezni, mert attól tar­tanak, hogy az EU-csatlakozás után az ingatíanárak is jelentősen megnőnek. A választások óta töb­ben vesznek fel jelzáloghiteit. Sok bank kínál aránylag kedvező hi­telt, és az emberek rájöttek, hogy ez jobban megéri, mint évekig spórolni a lakásra, aztán esetleg jóval drágábban megvásárolni. Az építkési telkek ára is jócskán megugrott. Legalább 600-700 ko­ronát kérnek négyzetméteren­ként. Három éve harminc építke­zési telket mértek ki egyéni épít­kezőknek, jelenleg a városban már nincs szabad építkezési telek. Csak úgy szerezhető, ha valaki a saját kertjét vagy más magánterü­letét adja el építkezési telekként. A Vágsellyéhez mindössze 2 kilo­méterre fekvő Vágkirályfán a „hi­vatalos” telekárak változatlanok, a megegyezésen alapuló, piaci árak azonban az utóbbi időben itt is növekedtek. Bergendi Ferenc polgármester azonban úgy véli, ennek semmi köze nincs sem a szeptemberi választásokhoz, sem az uniós csatlakozáshoz, az egyértelmű ok a járási székhely közelsége. Vágsellyén egy építke­zési telek négyzetméterenkénti ára eléri a 880 koronát, ezért a pénzes vállalkozóknak jobban megéri egy nagyobb és olcsóbb telket venni Vágkirályfán, ahol a telekár 70 és 150 korona körül mozog, de előfordult már, hogy valaki 280 korona/négyzetméter áron adott el háztelket, (gaál) Komárom: folyik a lakások csereberéje Állandósult a hiány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom