Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
2003-02-19 / 41. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 19. Kitekintő Sokan tartanak a Tigris és az Eufrátesz folyók közé eső hatalmas területen zajló esetleges szárazföldi harcoktól, ott ugyanis több, háromezer évnél is idősebb város romjai találhatók Hadszíntérré válik az emberiség bölcsője Irakban A Khan Murjan karavánszeráj ma luxusétteremként működik (Archívumi felvételek) A talán már rövidesen megkezdődő iraki háborúra való katonai és diplomáciai készülődés hevében viszonylag kevés szó esik arról, hogy a leendő hadszíntér lényegében az emberiség bölcsője- ként is emlegetett hajdani Mezopotámia területe, s hogy a harcok során milyen történelmi emlékek kerülhetnek veszélybe. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Bár az UNESCO által a Világörökség részének nyilvánított műemlékeket, természeti értékeket tartalmazó listán Irak mindössze egyetlen tétellel, Hatra városának legalább 1800 éve épült monumentális romjaival szerepel, a többek által elkerülhetetlennek mondott háború nagyon sok kultúremléket sodorhat veszélybe. És e tekintetben csak részben vigasztaló, hogy Hatra az ország északi részén, a sivatag közepén, a fő közlekedési útvonalaktól és városoktól - vagyis a szóba jöhető katonai célpontoktól - meglehetősen távol található. Kevésbé lehetnek viszont biztonságban Babilon, az ókor egyik leghíresebb városának megmaradt emlékei. Még akkor is, ha a városból - amelyet a közemlékezet Hammu- rápi legendás törvényei, Szemirámisz (talán sosem létezett) függőkertjei, Bábel tornya vagy Nagy Sándor halála kapcsán őrzött meg - a német régészpionírok már jó száz éve számos mozdítható, ma a berlini Pergamon Múzeumban látható értéket magukkal vittek. A legendás településen, amely Bagdadtól alig 90 kilométerre északra fekszik, számos más - még ha olykor vitatott restaurádós módszerrel helyreállított - értékes emlék is van. Ilyenek például az ókori seregek felvonulási útját szegélyező egyes falak, az Istár-kapu föld alól kiásott, festetten, ám a Berlinben láthatókhoz hasonló állatalakos téglákból álló részletei. De itt található egy hajdani görög színház is, amelyet feltételezések szerint a Bibliában is említett Bábel tornyából maradt romdomb oldalába építettek. A leletekkel kapcsolatos aggodalmakat indokolhatja, hogy a környéken - legalábbis a Financial Times londoni gazdasági napüap néhány hete közzétett térképvázlata szerint - jelentős légelhárító és hagyományos szárazföldi erők állomásoznak. Sokan tartanak a Tigris és az Eufrátesz folyók közé eső hatalmas területen zajló esetleges szárazföldi harcoktól is. Ott ugyanis több, 3 ezer évnél is idősebb város romjai találhatók. „Szinte jobban kell sajnálni azt, ami még nem látszik, vagyis a feltételezhetően a föld alatt rejlő további kincseket - ismertet egy különös szempontot Kalla Gábor, az ELTE Régészeti Intézetének docense -, hiszen itt minden domb ősi települést rejt magában. Irak nagyon kevés megmaradt monumentális emlékkel rendelkezik, mivel Mezopotámiában, az ókori Egyiptommal ellentétben, a kevésbé tartós agyagtéglával építkeztek.” De van féltenivaló az Irak északi részén található, a - több mint 3300 éve megalakult, majd mintegy nyolcszáz éven át a Közel-Kelet vezető erejének számító - hajdani Asszír Birodalom központjaiként híressé vált városokban is. Elsősorban az északi nagyváros, a mai Mo- szul elővárosának is mondható valamikori Ninive, valamint Horszá- bád kerülhet veszélybe. A térség ugyanis több okból - az ott állomásozó iraki csapatok, illetve az USA által hadifontosságúnak minősített ipari létesítmények miatt is - potenciális célpontnak számít. A bibliai Jónás-történetből ismert Nínivé- ben több mint 5 ezer éve élnek emberek. Az is igaz, hogy a 1820-as évektől folyó ásatások során feltárt emlékek mozdítható része ma már jórészt a londoni British Museum termeit díszíti - ráadásul az asszír birodalmi főváros mozdíthatatlan külső falait nem helyreállították, hanem a legutóbbi évtizedekben, régészetüeg erősen megkérdőjelezett módon, szó szerint újjáépítették -, szakértők szerint még így is bőven van mit veszteni. Akárcsak a néhány kilométerre északabbra fekvő Horszábádban (az ókori Dúr Sarrukín). Még akkor is, ha az időrendben harmadik asszír fővárosként számon tartott romváros legszebb márvány domborművei a párizsi Louvre-ban láthatók. Akad tudniillik még műkincs helyben is: a restaurálok itt ugyanis számos monumentális szárnyas bikát ábrázoló falrészletet eredői szépségében tartottak meg. Veszélyeztetetté vált Asszur (ma: Es-Saikat) is. Az egykori Asszíria vallási fővárosának számító helyen egyes ókori források szerint 34 templom és három palota állt. Közülük a kutatás még keveset tárt fel, a különböző amerikai médiumokban közzétett lista szerint viszont a városban urándúsító található. Sokan féltik a régió későbbi építészoére jellemző hatalmas, félig nyitott, ívelt előcsarnokok, az ívánok egyik legszebbi- két, amely a Bagdadhoz igen közel fekvő Ktésziphón 1500 éves palotamaradványai között csodálható meg. A perzsa Szászánida-dinasztia kései korszakából megmaradt építmény - 25 métert zsaluzás nélkül átívelő csarnok - építői, hogy a beomlást biztosan elkerüljék, alul 7 méter szélesre méretezték a falakat, és az még a boltív felső, leggyengébb pontján sem keskenyebb 1 méternél. Az épület homlokzatának egy részét 1888-ban árvíz pusztította el, ma a megmaradt együttes túlélési esélyeit rontja, hogy Ktésziphón a katonai térképeken is jelzett Salman Pak repülőterének tőszomszédságában van. De az 1991-es Öböl-háború során még nem hódoltatott Bagdadban az iszlám kultúrának is van több becses emléke. Ilyen a 16. században épített, kétkupolás, négytornyú úgynevezett Aranymecset, ahol két, szentként tisztelt iszlám vallási vezető, imám sírhelye is található. A kalifák hajdani fővárosában van továbbá a Musztansziríja iszlám egyetem 13. századi épületegyüttese, a különleges boltívei okán számon tartott - ma luxusétteremként működő - Khan Murjan karavánszeráj, valamint az értékes mezopotámiai gyűjteményével világhírű Irak Múzeum. Másféle érzékenységeket (is) sértene, ha megsérülnének a Bagdadtól délre található Kerbela vagy Najaf városának mecsetjei. Mindkettő Mohamed próféta egy közeli rokonának a sírját őrzi. „Ilyenformán a síita iszlám legszentebb helyei közé tartoznak, olyasféleképpen, mint a szunnitáknak Mekka vagy Medina” - érzékelteti a kockázatok egy újabb dimenzióját Hajnal István arabista. Innen nem messze, délnyugati irányban fekszik a feltehetően a 8. század végén épített Uhaidir vára, amelynek még ma is 17 méter magas falai egy majdnem 30 ezer négyzetméteres területet vesznek körbe. A környék sajnálatos nevezetességévé tett, hogy a romok közelében vegyi fegyverek előállítására szakosodott gyárat sejtenek. A művészettörténészek különös fontosságot tulajdonítanak a Bagdadtól északra fekvő Sza- marrának is. A 830-as években létrejött helység eredetileg a kalifá- tusba beáramlott, a főváros arab lakosságával egyre gyakrabban konfliktusba keveredett török katonák elszállásolására szolgált. A gyors, ám nagyszabású építkezések lendületében a nyugati és keleti hatások keveredéséből „itt alakult ki az igazi iszlám stílus, megszületett a teljesen iszlám díszítőrepertoár, többek között az arabeszk” - úja Fehérvári Géza Az iszlám művészet története című monográfiájában. A nagymecset a sumer kori zikkura- tokra hasonlító, körkörös lépcsőzetességgel épített, 50 méter magas, még ma is látható minarettorzója méltán tett a város szimbóluma. A szaddámi fegyverrejtegetésben állítólag fontos szerepet játszó elnöki paloták egyik itteni „példánya”, valamint az ugyancsak itt gyanított biológiaifegyver-gyár azonban - mondják - túlságosan is veszélyes közelségben van. A pusztítással kapcsolatos félelmek nem alaptalanok. Egy 1991-es, tudósok által kezdeményezett amerikai vizsgálat szerint az Öböl-háború alatt, a bombázásokban számos műemlék megsérült - a felsoroltak közül például a Musztansziríja egyetem, az Irak Múzeum és feltehetően a ktésziphóni palota is. De volt más intő jel is. Három és fél évvel ezelőtt, 1999 augusztusában brit és amerikai bombák találták el a Moszul közelében egy hegyen fekvő, a 4. századból származó - a keresztények által Mezopotámia Lourdes-jaként számon tartott - Szent Máté-kolostort, amelyben állítólag az evangélista sírja található. A mai napig nem tisztázódott, hogyan kerülhetett sor a halálos áldozatokat is követelő incidensre, ami csak azon példázatok sorát szaporítja, miszerint egy háború idején a harcmezőkön a katonai célpontok közelében fekvő műemlékek a nemzetközi egyezmények ellenére (lásd írott malaszt című írásunkat) sincsenek biztonságban. Az meg ennek fényében figyelemre méltó tény, hogy Irakban - a már említett amerikai vizsgálat szerint - mintegy 10 ezer jelentős régészeti lelőhely található harcászati szempontból kitüntetett helyen. (A HVG nyomán) Irak térképe az emberiség bölcsőjének térképe A harcok tönkretehetik a domborműveket is A Yale Egyetem német tanszékéről az iraki frontra kerülhet William Whobrey tartalékos ezredes, akinek katonai szakterülete a civil lakossággal való kapcsolattartás Parancsra bármikor köteles feladni professzori munkáját GERGELY G. ANDRÁS A háború közelségére utaló legegyértelműbbjei: Washington tömegesen hívja be és küldi az öböl térségébe tartalékosait. Összesen egymillió civil főfoglalkozású, de rendszeres katonai kiképzésben részesülő ember él Amerikában. William Whobrey, a Yale Egyetem professzora, tartalékos ezredes beszélt a tartalékos rendszerről és korábbi taszári élményeiről. A tartalékosok az amerikai polgár- háborútól kezdve a világháborúkon át Boszniáig és Afganisztánig mindenjelentős hadszíntéren támogat- ták-az amerikai hadsereg hivatásos • katonáit. Az Egyesült Államokban a vietnami háború vége óta nincsen sorozás, így William Whobrey is maga döntött úgy fiatal korában, hogy hétvégéit a gyakorlatozásra szánja, és mellékállásban katonának áll. A professzor huszonöt év szolgálati idejével elvüeg már visszavonulhatna a hadseregből, ám a szeptember 11-i események óta az Egyesült Államok felfüggesztette a terrorizmus elleni harcban nélkülözhetetlen szakértők, köztük az ő nyugdíjazását. A professzor tehát csak eredetileg volt önkéntes, jelenleg mégsem szerelhet te. Parancsra bármikor köteles ideiglenesen feladni professzori munkáját a Yale Egyetem német tanszékén, és bevonulni hónapokig tartó katonai szolgálatra. Az ő egységéből sok tartalékost be is hívtak már a háborús készülődés miatt. Az amerikai törvények szerint a Yale szintén köteles elengedni a hadseregbe, illetve az aktív szolgálat végén vissza kell várnia professzori székébe. Whobrey katonai szakterülete a civil lakossággal való kapcsolattartás, erről rendszeresen oktat NATO-tiszteket is. Az amerikai tartalékosok mindössze egy százaléka szorosan vett harcoló alakulat tagja, a túlnyomó többség orvos, katonai rendész, mérnök, hírszerző, vagy éppen összekötő a dvilekkeL Még a „pszichológiai műveletek parancsnoksága” nevű szervezet is a tartalékos szervezet része. Whobrey a Stanford Egyetemen szerzett PhD-t német irodalomból, de már a seattle-i elsődiplomás tanulmányai alatt kapott katonai kiképzést. Az amerikai tartalékos haderő kialakított egy felkészítő tanfolyamot, amelyet bármely amerikai felsőoktatási intézmény hallgatói felvehetnek egyetemi kredit- pontokért. Annak idején Colin Powell is így ismerkedett meg a katonasággal. A tanfolyamot elvégzők egy része hivatásos, egy része tartalékos katona lesz.- A hadseregben is jól jön, hogy nem laktanyában éltem le az egész életemet - magyarázza Whobrey, majd hozzáteszi: - Lehet, hogy kevésbé pontosan tudok lőni, mint néhány bajtársam, de egyetemi munkám miatt sokkal inkább tudok beszélni a dvüek nyelvén, mint azok, akik főállásban harckocsit vezetnek. Whobrey egykori beosztásának köszönhetően 1996-ban rendszeres kapcsolatban állt a taszáriakkal. - Először magán a taszári bázison töltöttünk pár hetet 1996 januárjában - mondja. - Ezután áthelyeztek Táborfalvára, ahol felújítottak egy volt szovjet harckocsilőteret a Boszniában szolgálatot teljesítő IFOR- tankok számára. Itt voltam lakossági összekötő. Feladatomat megkönnyítette, hogy friss volt még a szovjet csapatok „emléke”. A legnagyobb problémát a robbanások döreje okozta. Lakossági összekötőként csak annyit tehettem, hogy kihirdettem, mikor kell számítaniuk újabb lövészetre - emlékszik vissza a professzor. Whobrey azt mondja: hét éve még különlegességnek számított egy William Whobrey nem szerelhet te amerikai alakulat megjelenése Magyarországon. Valóban meglepő tehetett, amikor egy kecskeméti autókiállításon váratíanul gépesített lö- vegek bemutatójával léptek fel. Egyszer azért kellett a kecskeméti polgármestertől elnézést kérni, mert a hatalmas katonai jeeppel tilosban parkoltak az amerikai katonák. A hadsereg píárja kedvéért mindenkivel hősiesen leültem egy pohár italra. A helyi polgármesterekkel pálinka mellett tudtunk a legjobban kommunikálni. - teszi hozzá. Jack Straw szerint az Irak elleni háborút nagyon nehéz tesz megvívni, ha a társadalom nagy része ellenzi a katonai akciót. A brit diplomácia vezetője szerint tisztességesebb tenne a kormányok számára úgy belevinni az országot egy katonai akcióba, hogy kézzelfoghatóan maguk mögött tudják az egész lakosságot - írja az AP.
