Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-12 / 35. szám, szerda

P Közélet ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 12. „Láthatatlan" új autók Pozsony. Két gépkocsit ka­pott tegnap a német szövet­ségi belügyminisztériumtól a belügyi tárca. „Szlovákia tranzitútvonalnak számít a kábítószer-kereskedelemben, ám már tíz éve együttműkö­dünk a szervezett bűnözés el­leni küzdelemben” - mondta Uta Mayer-Schalburg. A német nagykövet leszögez­te: a két kocsi is segíthet, hogy „kivegyük a tromfot a bűnözők kezéből”. Vladimír Palkó belügyminisz­ter szerint a szervezett bűnö­zés egész Európában súlyos probléma. A két kocsinak csak a körvonalait láthatták az újságírók, a belügyminisz­térium ugyanis nem akarta a sajtón keresztül megmutatni a bűnözőknek, milyen eszkö­zökkel (is) harcolnak majd ellenük, (szge) Déli gyorsforgalmi utat! Besztercebánya. A megyei képviselő-testület legutóbbi ülésén az autópálya-program átértékelését javasolta a kor­mánynak. A megyei közgyűlés elsősorban az Európai Unió által közzétett útépítési javas­latra reagált, melynek értel­mében a régiók fejlesztése szempontjából hasznosabb és gazdaságosabb lenne, ha mó­dosulna a kormány által elin­dított északi autópálya-prog­ram. A módosítás lényegében az MKP megyei képviselői ál­tal is támogatott Pozsony-Nyitra-Zólyom-Los onc-Rimaszombat gyorsfor­galmi útvonal kiépítését jelen­tené. (szász) Kollégium helyett múzeum Érsekújvár. A város Honis­mereti Múzeuma használja majd a hajdani kereskedelmi, iletve későbbi ipari szakiskola egykori kollégiumának hamarosan megújuló patinás épületét. László Henriettától, a Honismereti Múzeum dol­gozójától megtudtuk, az át­adást követően a városköz­pont közelében található volt kollégiumban Érsekújvár és az Érsekújvári járás múltját idéző történelmi és néprajzi kiállítást szeretné­nek nyitni. A múzeum várja mindazok jelentkezését, akiknek a tulajdonában kiállí­tásra méltó tárgyak, fényké­pek, okiratok, használati tárgyak, esetleg jó állapotban lévő bútorok talál­hatóak. (száz) Rendőrségi fogadónap Léván Léva. Már a lévai járási rend­őrparancsnokságon is műkö­dik az a rendszeres ügyfél- szolgálat, melynek keretében minden hónap első szerdáján délután 14.00-tól 17.00 óráig személyesen a járási rendőr­kapitány fogadja a lakosság panaszait, észrevételeit. Erről maga rendőrkapitány, Jaroslav Kajan tájékoztatta la­punkat. Közölte, szükség ese­tén a parancsnokság egyes osztályvezetői is tájékoztatás­sal szolgálnak az említett fo­gadóórák idején, (buch) Számítanak a fiatalokra is Érsekújvár. A Csemadok ér­sekújvári alapszervezetének tisztújító közgyűlésén a jelen­lévők újra Plichta Pétert vá­lasztották az alapszervezet el­nökévé. „Nem titkolt szándé­kunk, hogy növeljük a tag­létszámot” - tájékoztatott Plichta, aki elárulta, a fiatalok tevékeny részvételére is szá­mít. (száz) Tölgyessy György és Miklós László tegnap a komáromi Selye Gimnáziumban mutatta be közös, elsősorban diákonak szánt könyvét Tölgyessy György, Urbán Zsolt és Miklós László (balról jobbra) a tegnapi könyvbemutatón (Vas Gyula felvétele) „Környezetünk és mi” V. KRASZNICA MELITTA Komárom. „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön.” Akár ez a mondat lehetne a mottója annak a könyv­nek, amelyet a pedagógiai kiadó je­lentetett meg a napokban, és ame­lyet Tölgyessy György akadémikus és Miklós László környezetvédelmi miniszter szerzőpáros neve fémje­lez. A „Környezetünk és mi” című ki­advány hivatalos bemutatójára teg­nap került sor a komáromi Selye Já­nos Gimnáziumban, amelyen a két szerzőn kívül megjelent Urbán Zsolt, a pedagógiai kiadó magyar részlegének vezetője is. „A könyv megjelentetésével az volt a célunk, hogy általa olyan információk birto­kába juthasson a széles olvasótábor, amelyek pozitív irányban változtat­ják a természethez való viszonyulását- mondta a bemutató kapcsán Urbán Zsolt. Tölgyessy György professzor, a gimnázium egykori diákja fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a könyv átfogó képet ad a legaktuálisabb környezet­védelmi problémákról, és rámutat a lehetséges megoldásokra is. Miklós László környezetvédelmi miniszter, aki a tegnapi nap folyamán egy rendhagyó környezetismereti órát is tartott az iskola diákjainak, a könyv egyik erényének tartja, hogy a szlo- váldai viszonyokról íródott - magyar nyelven. A magyarországi szakköny­vek ugyanis nem szólnak azokról a sajátosságokról, amelyek orszá­gunkra jellemzőek. A könyv összeál­lítása során a szerkesztők az oktatás­ügyi minisztérium tantervéből in­dultak ki, tehát a benne foglaltak jól beépíthetők az egyes tantárgyak anyagába. A szerzők az alapiskolák hetedik-nyolcadikos osztályos diák­jainak, aközépiskolásoknak és a fel­nőtteknek egyaránt ajánlják a kiad­ványt. A bemutató végén a tárcave­zető a Selye János Gimnáziumnak húsz példányt ajándékozott a kötet­ből. A könyvet a Családi Könyvklu­bon keresztül terjesztik majd, de megrendelhető közvedenül a peda­gógiai kiadónál is. (vkm) A kormány holnap tárgyal a Nagykürtösi járás és Zemplén vezetékes ivóvíz-ellátásáról Rendszeres kezelés a legkorszerűbb berendezésekkel Lesz-e jó ivóvizük? Új műveseközpont Léván BUCHLOVICS PÉTER Pozsony. Holnap kerül a kor­mány elé az a pénzügyi do­kumentum, amelynek jóvá­hagyása lehetővé teszi a Nagykürtösi járás déli és Zemplén dél-keleti peremén az ivóvíz- és csatornahálózat kiépítését. GÁGYOR ALÍZ Mindkét térség súlyos ivóvíz-ellá­tási gondokkal küzd, a helyi kutak­ban a víz károsanyag-tartalma a megengedett határérték többszö­rösét éri el. Az építkezési költségek 70 százalékát az Európai Unió (EU) ISPA alapja állja. Az 50 községre kiterjedő nagy­kürtösi projektumra az ÉU 19,6 mil­lió eurót különített el, ez az összeg a szükséges költségek 70 százalékát fedezi. Az állami költségvetés hoz­zájárulása 7 millió eurót tesz ki, a felhasználónak, azaz a közép-szlo­vákiai vízműnek 1,4 millió euróval kell a költségekhez hozzájárulnia. Az 54 zempléni község csatornázá­sát és vízvezeték-hálózatának kiépí­tését az Unió 16,527 millió euróval támogatja, az állam 5,903 millió euróval, a Kelet-Szlováldai Víz- és Csatornaművek része pedig 1,181 millió eurót tesz ki. Az előbbit 2006 végéig, az utóbbit legkésőbb 2007. december 31-ig kell megépíteni. A közegészségügyiek és a helybéliek az építkezések megvalósításától el­sősorban azt várják, hogy javul a la­kosság egészségi állapota, s csökken a csecsemők riasztóan magas meg­betegedési és elhalálozási aránya. Az állami egészségügyi intézet mé­rései alátámasztják aggodalmaikat: amíg a hazai ivóvíznormák legfel­jebb 50mg/liter nitráttartalmat en­gedélyeznek (csecsemőételek készí­tésére maximum 15 mg/liter nitráttartalmú víz használható fel), addig adataink szerint Kis- és Nagycsalomja térségében, illetve Zsélytől Ipolyhidvégig rendszere­sen 100-250 mg nitrátot is mérnek egy liter vízben, a Tőketeríbesi já­rásban pedig 500 (!) mg/litert is je­gyeztek már. „Örömteli, hogy az el­ső nagyobb, EU által is támogatott beruházás a legjobban sújtott tér­ségbe irányul, amely önerőből kép­telen lenne megépíteni a víz- és csatornahálózatot” - jegyezte meg az ISPA-pénzek kapcsán Köteles László, az MKP kelet-szlovákiai parlamenti képviselője. Szavai sze­rint az ivóvíz-ellátási gondok a ré­giót immár három-négy évtizede sújtják. Hasonlóan vélekedett az ipolynyéki Hamerlik Richárd is, aki szintén a törvényhozás tagja. „Több ezer ember végre megtud­hatja, mi az a vezetékes ivóvíz. A nagyszabású építkezés hozzájárul­hat a térség mezőgazdaságának és feldolgozóiparának fellendítésé­hez is, hiszen megfelelő víz híján versenyképes mezőgazdaság sincs.” A zempléni régióban a több mint 70 községből mindössze nyolcban van csatornahálózat. Amíg az ország lakosságának 82,5 százaléka jut vezetékes vízhez, ad­dig ez az arány Zemplénben mind­össze 60 százalék körüli. Léva. A lévai régi kórház volt gyer­mekosztályának felújított helyisé­geiben új műveseközpontot nyitott az ipolysági székhelyű Nephro ma­gán egészségügyi központ. „1997- ben nyitottuk meg Ipolyságon a műveseállomást, amely a korponai és a nagykürtösi régió súlyos vese­elégtelenségben szenvedő, eséten- ként már csak művesével élő páci­enseit is fogadja. A Lévai járásban az ipolyságin kívül nem állt rendel­kezésre további szakellátó, csak a kerületi székhelyen, Nyitrán, oda viszont hosszadalmas, bonyolult a beutazás. Úgy döntöttünk tehát, hogy Léván is kialakítunk egy műveseállomást” - mondta el la­punknak Beata Somlóová, a köz­pont igazgatónője. Az új állomás eddig 23 rászorulót lát el rendsze­resen, a legkorszerűbb diagnoszti­kai, vese- és vértisztító berendezé­sekkel. A betegek hetente három­szor, 4-5 órás ambuláns kezelésben részesülnek, a gyógyítást és az úti­költséget teljes egészében a biztosí­tók térítik. Ám mivel a súlyos vese­betegek többsége többnyire cukor- betegségben is szenved, esetleg egyéb járulékos betegségben, a gyógyszerek zöméért saját maguk­nak kell fizetniük. A rendszeres vér­tisztítás mellett a központ peritoneális gyógymódot is alkal­maz: a páciensek akár otthon is el­lenőrizhetik a hashártya állapotát, adagolhatják a gyógyszert - a köz­pont állandó felügyelete mellett. Az új intézményben három vese­szakorvos, egy belgyógyász áll a páciensek rendelkezésére, s itt ve­zetnek nyilvántartást a Lévai járás­ban élő, veseátültetésre váró bete­gekről is. A központ mobiltelefono­kon keresztül tartja a kapcsolatot minden egyes, rendszeresen beuta­zó betegével. Az új műveseállomás telefonszámai: 036/6379490, vala­mint a 036/6318170-es közvetlen szám, amely súlyos esetekben azonnal hívható. László Vilmos a vasúti személyforgalom újraindításáról Kassán holnap egyeztetnek a vasúttársaság, az SAD és a megye képviselői A nagykaposi vonat sorsa is a tét JUHÁSZ KATALIN Államra utalt megye SZÁZ ILDIKÓ Kassa. A holnapi nap újabb mér­földkő lehet a Nagykapos-Bánóc és a Lőcse-Igló vasútvonal sze­mélyforgalma megmentése szem­pontjából, mert a kassai megyei önkormányzati hivatalban az ille­tékesek ismertetik elképzeléseiket a személyszállítás újraindításának feltételeiről. A vasúttársaság, az autóbusz-közle­kedési vállalat (SAD), a megyei köz­lekedési szakemberek és a kerületi pénzügyi szakértők mellett az érin­tett települések polgármesterei is részt vesznek az ülésen. Pozsony­ban a vasúttársaság vezetése ezek­ben a napokban elemzi a megyei önkormányzat személyforgalomra vonatkozó tanulmányát, ám Kassa megye elnöke, Rudolf Bauer még a döntés megszületése előtt fontos­nak tartja a regionális szintű egyez­tető tárgyalásokat. A megye a meg­Érsekújvár. „A város korábbi veze­tése jóváhagyta az idei évi költség- vetést, amit mielőbb módosítani szeretnénk. Sajnos, erre csak a már­ciusi ülésen kerülhet sor, mivel a vá­ros jelenlegi anyagi helyzetének át­fogó értékelésére február végéig vámunk kell. Március elején új költ­ségvetési javaslatot terjesztünk elő” szüntetett hét vonalból kettőt igyek­szik megmenteni. A választás azért esett a Lőcse-Igló és a Nagykapos-Bánóc vonalra, mert az előbbi logisztikai szempontból is frekventált volt, az utóbbi pedig a térség egyedüli közlekedési lehető­sége. „Az utóbbi havas napok bizo­nyították, hogy szükség van a vona­tokra, hiszen az erős szél befújta az utakat hóval, és több települést el­zárt a külvilágtól” - mondta Bauer, aki a megyei önkormányzatok elnö­keinek múlt heti besztercebányai ülésén egységes álláspontot sürge­tett. Bár eddig úgy tűnik, ahány me­gye, annyi álláspont, a kassaiak to­vábbra is bíznak a közös fellépés le­hetőségében. Egyelőre egyedül igyekeznek elérni a pénzügyminisz­tériumban a buszközlekedésre szánt idei támogatás összegének emelését. Antonín Reisinger, a hiva­tal közlekedési osztályának vezető­je elmondta, eredetileg 184 millió- tudtuk meg Pischinger Géza pol­gármestertől a városi képviselőtes­tület tegnapi ülésén. Elmondása sze­rint sikerült az elődje által a Heinekken céggel tizenegy évre megkötött szerződést semmissé nyüváru'tani. Ha az önkormányzat ezt áprilisig nem tette volna meg, a szerződéses fél által meghatározott „söridénykor” már nem lehetett vol­na visszakozni. A zsolnai Fastav koronát kértek és 147 milliót kaptak e célra, ám ekkor még nem került szóba a szárnyvonalak megszünte­tése. Nagykapos és Bánóc közt ettől függetlenül szeretnék újraindítani a vasúti személyszállítást - legalább az eddigi járatok 50 százalékával. A tervezett veszteség kiegyenlítésére támogatókat keresnek, Reisinger szerint többek közt a vajáni hőerő­mű is beszállhatna a költségekbe, mivel a környékről sok embert fog­lalkoztat. Az Igló-Lőcse vonalon a vasúti személyforgalomból szárma­zó bevételeket igyekeznek majd nö­velni, méghozzá a buszjáratok szá­mának csökkentésével. A megyei osztályvezető szerint sokan áttérné­nek a buszról a vasútra, főleg akkor, ha az utóbbi különböző kedvezmé­nyeket biztosítana. A részleteket az az állítólag modellértékű tanul­mány tartalmazza, amelyet a me­gyei ötletgazdák ma mutatnak meg az iglói illetékeseknek. Development Kft. kérelmére a város tizenötmillió koronáért eladja a ko­máromi bevezető útnál található ka­zánházat és hőcsere-állomást. En­nek fejében a cég a szeptemberi fű­tési idény kezdetéig új állomást épít fel, amit a város visszavásárol tőle. A szóban forgó telken, nem messze a tavaly megnyitott Kauflandtól, tu­domásunk szerint Hypernova bevá­sárlóközpont épül majd. Nyitra. A megyei önkormányzat hétfői testületi ülésén egyebek mel­lett a megszüntetett ijegionális vas­utak, illetve szárnyvonalak kérdése is terítékre került, s a közgyűlés e kérdésről külön határozatot foga­dott el. László Vilmos, a megye köz­lekedési osztályvezetője elmondta, a problémákat sürgősségi sorrendben szeretnék orvosolni, Milan Belica megyei elnököt felszólították, foly­tassa a tárgyalásokat a vasúttársa­ság illetékeseivel a személyszállítás újraindításának lehetőségeiről. Egyben kérik a megyei önkormány­zat megbízott dolgozóit, hogy a kö­vetkező ülésre konkrét javaslatot teljesszenek elő az újraindítás lehe­tőségeiről, illetve annak anyagi ve­Rimaszombat. Kitől, mire és mennyi pénzt lehet szerezni a ré­giófejlesztés terén - ez a témája an­nak a szakmai találkozónak, amit a besztercebányai megyei önkor- mányzat a Rimaszombati Járási’ Hivatallal együtt 2003. február 13- án, azaz holnap szervez a járási hi­vatal épületében. A megyei vezetés a Rimaszombati, Nagyrőcei és Poltári járás polgármestereit, me­gyei képviselőit, területfejlesztési szakembereit, valamint a régió vál­lalkozóit hívta meg. A civil szerve­zetek képviselői nem kaptak meg­hívót. A szakmai találkozón hat tületéről. „Külön vita tárgyát képez­hetné az, hogy milyenek a jelenlegi törvény adta lehetőségeink a vasúti személyforgalom üzemeltetésére. Ezt az 1996. évi 164. számú törvény lehetővé teszi. Ugyanakkor tisztá­ban kell lenni azzal, hogy míg a helyi önkormányzatok rendelkeznek olyan lehetőséggel, hogy pénzeszkö­zöket mozgósítsanak a személyszál­lítás újraindításához, a megyei ön- kormányzatoknak erre ebben a pil­lanatban nincs lehetőségük. Az álla­mi költségvetéshez kell igazodnunk, csakis azt használhatjuk fel, amit ab­ból kapunk. A buszközlekedést egy meghatározott, erre szánt összeggel tudjuk támogatni, de a vasúti sze­mélyforgalom támogatására üyen jellegű forrással nem rendelkezünk” - tájékoztatott László Vilmos. szlovákiai bank képviselői kínálják fel a régiófejlesztés terén is felhasz­nálható szolgáltatásaikat. A talál­kozón a nemzeti régiófejlesztési terv Gömör-Kishontra vonatkozó fejezeteiről is tájékoztatják a meg­hívottakat, de szó lesz a kistérsé­gek fejlesztésére felhasználható megyei és uniós alapokról is. „Arra biztatnék minden önkormányza­tot, vegyen részt a találkozón. Azokról a forrásokról és lehetősé­gekről lesz szó, amelyek segítségé­vel végre a megye déli részén is el­indíthatjuk a területfejlesztési programokat” - nyilatkozta la­punknak Boros Zoltán, rimaszom­batijárási elöljáró. A városban hamarosan új bevásárlóközpont épül a Kaufland közelében Érsekújvár új költségvetést készít SZÁZ ILDIKÓ Szakmai találkozó a Rimaszombati Járási Hivatalban Régiófejlesztési források SZÁSZI ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom