Új Szó, 2003. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-12 / 35. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. FEBRUÁR 12. Közélet 5 Köteles László véleménye szerint megnyugtatóan még jó ideig nem lehet lezárni a Pavol Rusko-féle lehallgatási botrányt Palkó a belügyi porcelánboltban Még mindig rejtély, ki és mi­ért hallgatta le Pavol Ruskót, a képviselői kiszállások után sem derült ki, mi történt va­lójában. Köteles Lászlóval, a titkosszolgálatot ellenőrző bizottság tagjával beszélget­tünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Bármit bele mer mondani a tele­fonkagylóba? Minden közéletileg aktív egyénben bujkál egy kisördög, hogy a tele­fonját lehallgatják vagy megfigye­lik. Ezzel meg kell tanulni együtt élni. Vagyis a Rusko-ügy kipattanása óta nem fél jobban, mint koráb­ban? Nem, sőt meggyőződtem arról, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött az a szűk környezet, mellyel érintkezem, nincs megfigyelve. Ugyanis az érvek és ellenérvek kö­zött olyan információk is elhang­zottak, melyekhez bizottsági tag­ként sem férhettem hozzá. Az ügy­nek köszönhetően a közvélemény is bizonyos fokig megismerte a le­hallgatást végző szervek működé­sét, és részben azt is megtudhatta, kik felelősek e tevékenységért. Kik felelősek? Mind a két fél megerősítette, hogy két évvel ezelőtt a belügyminiszté­» Szakértők szerint ugyanaz a berende­zés most két autonóm rendszerként . . működik. NN rium kérésére a rendszert kettévá­lasztották: az egyikért a belügy, a másikért a titkosszolgálat felelős. Ennek ellenére olyan hírek is megjelentek, melyek szerint mégsem teljesen független egy­mástól a két rendszer. Szakértők szerint ugyanaz a beren­dezés jelenleg két autonóm rend­szerként működik: az adatok kó­doltak, egyik fél sem tud a másik adataiba avatkozni. Mindenesetre elég komikus volt, amikor Palkó és Mitro bizony­gatta, mennyire függetlenek egymástól, néhány perccel ké­sőbb pedig azt mesélték, a tech­nikusok hogyan járogatnak egy­más munkahelyére és konzultál­ják a problémákat. Szakmailag csak a titkosszolgálat készült fel a karbantartásra, és saj­nos mindkettő ugyanazokat a szakembereket kénytelen alkal­mazni. Ilyenkor felmerül a kérdés: a gyártó mennyire garantálja a rendszer megbízhatóságát? Ese­tünkben izraeli cégről van szó, és egy izraeli szakember megerősítet­te, hogy a két rendszer függetlenül működik egymástól. Személy sze­rint nem tudom kizárni a vissza­élés lehetőségét sem, hiszen min­den szakember általában a saját vállalata érdekeit védi. A belügyben is sok az egykori StB-s? Nem tudom, de ismerve a belügy­miniszter hozzáállását, nem való­színű, hogy sokan vannak, és hogy fontos helyeken lennének. Felmerült az is, hogy a Rusko- ügy lényegében a nemzetbizton­sági hivatal főnöke ellen irányul. Ez sem kizárt, de inkább úgy vé­lem, hogy a belügyminiszter volt a célpont. Néha már az az érzésem, tudatos akcióról volt szó. Egyesek szerint Vladimír Palkó úgy lépett be a tárca jelenlegi hierarchiájába, mint egy kis elefánt a nagyon érzé­keny porcelánboltba, és nagyon sok ember érdekeit sértette. Az egész ügyben van még egy homályos pont: volt egy nyomo­zó, aki a Sme szerkesztőségében érdeklődött, de azóta sem látta őt senki. Önnek volt hozzá sze­rencséje? Érdeklődtünk. A titkosszolgálat ki­zárta, hogy az ő emberük volt, és az igazat megvallva ennél jobban izgat, hogy a belügy egyik legbizal­masabb részlegén úgy jelennek Ez volt az a bizonyos izraeli férfi, aki gyanús körülmények között több órát várakozott a határon és késve érkezett Pozsonyba? Ki­derült, miért? Ez a hír csak a sajtóban jelent meg, senki nem cáfolta, nem is erősítette meg. Ki hallgatta le Pavol Ruskót? Én csak a titkosszolgálat rendsze­rét láttam, a másikról közvetett in­formációim vannak. Jelen pillanat­ban nem merném állítani, hogy Pavol Ruskót hallgatták le. Elképzelhető, hogy a Sme mun­katársát? Jelenleg annyit tudunk, hogy a bel­ügyminisztérium rendszerében megjelent egy anyag, éspedig a lap szerkesztőjének és Ruskónak egyik beszélgetése. Ez nem bizonyítja, hogy akár az egyiket, akár a mási­kat lehallgatták. A dolog sajátossá­ga, hogy az anyag a belügy rend­szerében volt, és a mai napig senki nem tudta bizonyítani, hogyan ke­rült oda. Mindenesetre, ha valaki kívülről helyezte be, elérte a célját: a kormánykoalícióban bizalmi vál­ság alakult ki, és a kialakult hely­zettel vissza lehetett élni, újabb posztokat lehet követelni. Nem ér­tek egyet az ANO által javasolt ke­resztellenőrzéssel. A titkosszolgá­lat feladata, illetve a lehallgatások túllépik az emberi jogokat olyan szempontból, hogy kénytelenek vagyunk emberi jogainkból vala­mit áldozni azért, hogy egy na­gyobb közösség folyamatosan tud­jon működni. Nem a pártoknak kellene egymást ellenőrizniük, ha­nem a parlament ellenőrző szere­pét kellene erősíteni úgy, hogy az ellenőrzést az ellenzék és a kor­mánypártok közösen végezzék. Nem meri állítani, hogy lehallga­tás történt? Akkor mi? Induljunk ki a tényekből: hivatalo­san senki nem adott engedélyt a le­hallgatásra. Előfordulhatott, hogy saját kezdeményezésre valamelyik szervezeten belül mégis megvaló­sult a lehallgatás, viszont ha így volt is, a lehallgatás folyamata nem bizonyított, csak az említett anyag ismert, melyet mintha vala­ki utólag, provokáció gyanánt he­lyezett volna el a rendszerben. Ha viszont kívülről el lehet oda vala­mit helyezni, fennáll a veszély, hogy ugyanaz a személy le is tud onnan bármit venni. A belügynek mindenképpen komolyan át kell alakítania a rendszert, hogy meg­bízható legyen. Túl nagy a felelős­ség, ezért az összes visszaélési le­hetőséget ki kell zárni. A belügy viszont állítja: kívülről a rendszerbe nem lehet beavat­kozni. Amíg lesznek hackerek, addig min­den lehetséges. Eubomír Lintner szerint, ha sem a titkosszolgálat, sem a belügy nem felelős a lehallgatásért, ak­kor biztosan ufók keze van a do­logban. Ez egy tévés személyiség megnyil­vánulása, aki mindig is szeretett nagyokat mondani. Ön hisz az ufókban? Nem. Műszaki beállítottságú va­gyok, és igaz, hogy azt mondtam, az áramban is hinni lehet, csak meg kell fogni, de az ufókban nem hiszek. Pragmatikusan közelítek a dologhoz. A titkosszolgálat eleve rosszul volt kialakítva: már 1993- ban felmerült, hogy a vonatkozó törvény nem garantálja az ellen­zék részvételét az ellenőrző bi­zottságban, és az ellenzéki pártok 1998-ig nem is voltak jelen e tes­tületben. A valamikori titkosrend­őrség tisztjeit sem zárták ki a rendszerből... A mai napig fontos funkciókat töltenek be? Fontos helyeken nincsenek, de a titkosszolgálat műszaki osztályán még vannak, és ezek az emberek zsarolhatóak vagy másokat zsarol­hatnak. A Lexa-féle titkosszolgálat­tal is visszaéltek. \\ A parlamentnek ~ arra kell törekednie, hogy a rendszerrel ne . . lehessen visszaélni. \\ meg adatok, ahogyan eddig nem volt lehetséges. Állítólag a december 20-a és ja­nuár 21-e közötti időszakra vo­natkozó adatbázis hiányzik. Igaz ez? Vannak ilyen hírek, de ezt a védel­mi bizottságnak kell ellenőriznie. Ha ez igaz, az komoly probléma, mert az azt jelentené, hogy ez alatt az időszak alatt bármilyen infor­mációval, lehallgatási paranccsal vissza lehetett élni. Erre már volt példa Lexa idejében is: amikor át­adta hivatalát, szinte az összes adat eltűnt. Azóta belső rendelke­zések szabályozzák az adatok őrzé­sét és tárolását. Önnek volt lehetősége kipróbál­ni a lehallgatórendszert, még­sem tette. Nem volt kedve vagy nem volt kit lehallgatnia? Ez nem ilyen egyszerű. Többlép­csős rendszerről van szó, és bete­kinthettünk az egyes lépcsők mű­ködésébe. Megmutatták, hogyan dolgoznak fel bizonyos adatokat, ismertettek egy-két módszert. Egy­szerre a titkosszolgálat főnökén kí- vül senkinek nincs áttekintése az összes lépcsőfok működéséről, egyszerre mi sem láthattunk min­dent. Ön szerint mikorra tisztázódhat a lehallgatási ügy? Megnyugtatóan még jó ideig nem. A parlamentnek addig is arra kell törekednie, hogy a rendszerrel ne lehessen visszaélni, és olyan jogi hátteret kell teremteni, hogy ha­sonló botrány ne fordulhasson elő még egyszer. Szorgalmazni fogjuk a bizottsági jogkörök erősítését. RÖVIDEN Ivan Lexa, a Dzurinda-rezsim rabja Pozsony. Ivan Lexa felkérte Milan Hanzel legfőbb ügyészt, hozza nyilvánosságra a Róbert Remiás meggyilkolásával kapcsolatos nyo­mozati anyagot. A titkosszolgálat volt igazgatója szerint a „Dzurinda- rezsim” különböző szintű tagjai már minden fontosat elmondtak az ügyről, de úgy, hogy egyértelműen bűnözőként tüntessék őt fel, mert „Lexát mindenképpen meg kell büntetni, bármi legyen is az ára”. Ján Cuper, Lexa ügyvédje úgy érzi, az anyag nyilvánosságra hozatalával az emberek megtudhatnák az igazságot. (SITA) Pártnépszerűség: a Smer az első Pozsony. Vojtech Tkácék frakcióalapítási bejelentése után készített fel­mérést a polgárok pártszimpátiájáról a Szlovák Rádió. Februárban a Smer vezetett 20,2 százalékkal, maga mögé szorította a 16,8 százalé­kos HZDS-t. A harmadik helyen az SDKÚ áll 15,9 a negyediken az MKP 10,9 százalékkal. Őket a KDH 9,2, a KSS 8,1 és az ANO 5,4 száza­lékkal követi. A parlamenten kívüli pártok közül a legerősebb az SNS, éspedig 4,3 százalékkal. (TASR) Rastislav Kácer váltja Martin Bútorát? Pozsony. Valószínűleg Rastislav Kácer, a védelmi minisztérium ál­lamtitkára váltja fel Martin Bútorát, Szlovákia eddigi washingtoni nagykövetét, akinek lejár a megbízatása, s elképzelhető, hogy jövő­re indul a köztársasági elnöki posztért. A külügyminisztériumban a hírt egyelőre nem akarták kommentálni, de ez bevett diplomáciai szokás. Az ANO nem fogja kérni a védelmi minisztériumban esetleg felszabaduló államtitkári posztot, jelentette ki Pavol Rusko. A párt elnöke jelezte, a poszt az SDKÚ-t illeti. (SITA) Eltörölhetik a vízumkényszert Pozsony. Írország mérlegelni fogja a Szlovákiával szembeni vízum- kényszer megszüntetését és tárgyalni fog erről Nagy-Britanniával is, hiszen a két ország vízumpolitikáját szorosan koordinálják. Ezt ígérte Eduard Kukannak ír kollégája. Brian Cowen jelezte, a szlovákiai EU- népszavazás előtt nagy figyelmet kell szentelni a kampánynak, de az EU jó és rossz oldalait is be kell mutatni a polgároknak. Megígérte, Ír­ország segíteni fogja a csatlakozási tapasztalataival Szlovákiát. (SITA) Brüsszelbe látogatott Dzurinda és Hrusovsky Kérdés a kettősségről HÍRÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Mikulás Dzurinda és Pavol Hrusovsky vezette szlovák delegáció látogatott tegnap a belga parlamentbe és a NATO-központ- ba. A szlovák kormányfő a belga törvényhozás külügyi bizottsága előtt rámutatott: a transzatlanti szövetség csak egységes és erős fel­lépéssel válaszolhat a terrorizmus támadásaira. A képviselők kérdésé­re, vajon mért döntött a kormány az amerikaiak támogatása mellett, ha a lakosság többsége a háború el­len van, Dzurinda a koszovói példát hozta fel: akkor a lakosság szintén nem támogatta az amerikai bom­bázást, de a szlovák légtér nélkül nehezen repültek volna be NATO gépek Jugoszlávia légterébe. A fele­lősségteljes politikus, aki nem akar populista döntéseket hozni, nem lehet mindig figyelemmel a közvé­leményre, jegyezte meg a kormány­fő. Pavol Hrusovskyt eközben a NATO-központban fogadta Nicho­las Burns amerikai nagykövet, Allesandro Rizzo, a NATO-főtitkár helyettese, de a parlament elnöke rövid ideig George Robertson főtit­kárral is beszélt. Biztosították, nincs krízishelyzet a szövetségen belül, a tagállamok keresik a min­denkinek megfelelő megoldást Irakkal kapcsolatban. Az esetleges szlovákiai NATO-népszavazással kapcsolatban jelezték, nem félnek tőle, hisz bár tiszteletben tartják a szlovák nép akaratát, számukra a szlovák parlament és a kormány döntése a fontos, (s, t) A tanulók igényeihez igazítják a középiskolákat Eltörölnék a felvételiket ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A tervek szerint a 2005/2006-os tanévre fokozatosan eltörölnék a középiskolai felvételi vizsgákat, közölte Frantisek Tóth, az oktatási minisztérium államtit­kár (ANO). Első lépésként április­ban a Monitor 2003 országos tudás- szint-felmérés során az alapiskolák kilencedikes tanulói mintegy 25 ezer fős csoportjának felkészültsé­gét vizsgálnák, mégpedig két tárgy­ból: anyanyelvből és matematiká­ból. A 2004/2005-ös tanévre meg­teremtenék a jogi hátterét is annak, hogy a középiskolába jelentkezők­nél legalább fele-fele arányban fi­gyelembe vegyék a felvételi vizsga és a 2005-ös országos tudásszint­felmérés eredményeit. A rákövetke­ző tanévben előreláthatólag már törvény vagy rendelet tenné lehető­vé, hogy a középiskolák mintegy 90%-ában - melyekben a jelentke­zőknek nem kell tehetségvizsgát tenniük -, a felvételi vizsgákat teljes mértékben az országos tudásszint­felmérés eredményein alapuló beiratkozás cserélje fel. (érvé) Az ANO javaslatait is beépítik a romakérdés megoldásáról szóló dokumentumba Jelentést vár az Európai Parlament ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Az Európai Parlament (EP) választ vár Szlovákiától, ho­gyan akarja megoldani a kormány a romakérdést és a korrupcióelle­nes küzdelmet. Ezeket a kiegészí­tő információkat még az uniós bő­vítésről szóló márciusi parlamenti vita előtt el kell küldeni az EP-be. Csáky Pál miniszterelnök-helyet­tes lapunknak elmondta, a kor­rupció Szlovákiában nagyon nagy probléma. „A kormány akcióter­vet készít a korrupcióellenes lépé­sekről, ezt a dokumentumot küld­jük el az EP-nek” - nyilatkozta az Új Szónak Csáky, akitől megtud­tuk, különböző témákban vala­mennyi tagjelölt országot meg­szólították. Valamennyi poszt- kommunista országnak felróják a korrupciót, és az esetek nyolcvan százalékában a romakérdés meg­Valamennyi posztkom­munista országnak felróják a korrupciót. oldásáról is információkat kér­nek. A miniszterelnök-helyettestől tegnap megtudtuk, Klára Orgovánová romaügyi kormány- megbízott vezetésével egy mun­kacsoport dolgozik az elmúlt négy év stratégiájának értékelésén. „Készül egy másik dokumentum is, melyet rövidített formában még e héten elküldünk az EP-nek. Ez a következő négy évre, illetve a 2010-ig szóló stratégiánkat tartal­mazza, ezen belül az idei évre szó­ló prioritásokat, hogy mely kérdé­sekkel foglalkozunk 2003-ban” - tette hozzá. A részletekről azon­ban nem tudott beszámolni. „Még nem is láttam az anyagot, jelenleg szakértői szinten dolgoznak rajta” - mondta Csáky Pál. Annyit meg­tudtunk, hogy ebbe az anyagba megpróbálják bedolgozni az ANO elképzeléseit is. (jéel) ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Egyszerre nem lehet vala­ki független képviselő és a HZDS tagja - véli Vladimír Meciar pártel­nök, és erről táviratban értesítette a HZDS frakciójából távozó elégedet­lenkedőket. „Ha tévedésből csele­kedtek így, és hibájukat szeretnék helyrehozni, kérem, erről három napon belül tájékoztassanak” - ol­vasható a hétfőn postázott távirat­ban; a pártvezetés hétfőn megvitat­ta a Vojtech Tkác köré tömörülő csoport frakcióalakítási szándékát. A „határidő” ma lejár, és Ladislav Polka, aki szintén csatlakozott a Tkác-féle csoporthoz, állítja: nem kapott semmilyen táviratot, és a párt titkárságán sem tudtak semmi­ről. „A telegram létezik, valóban fel­szólítottuk a független klub létreho­zását tervező képviselőket” - erősí­tette meg lapunknak Ján Kovarcík, a mozgalom alelnöke. Azért válasz­tották a távirati formát, mert Tká­cék állítólag kerülik a kapcsolatot a HZDS vezetésével. Polka egyébként lemondott a HZDS pozsonyi kerüle­ti elnökségében betöltött elnöki funkciójáról. „Ha ki akarnának zár­ni a pártból, az alapszabály értel­mében azt csak a malackai alap­szervezet tehetné meg, és nem való­színű, hogy erre sor kerül” - tette hozzá Polka. Rudolf Ziak - Meciar távirata ellenére - marad a párt tagja, sőt alelnöke, legalábbis ön­szántából nem mond le se tagságá­ról, se funkciójáról. A mozgalom­ból csak az a járási szervezet zár­hatná ki, melynek tagja, és Ziak úgy véli, az ólublóiak támogatását élvezi. Meciar egyébként még pén­teken felhívta telefonon hűtlen al- elnökét, és utasította: ürítse ki iro­dáját. Csakhogy Ziaknak abban az épületben van képviselői irodája is. „A dolog vagy megegyezéssel, vagy szerződésbontással végződik” - mondta a HZDS alelnöke. Tkácék állítólag Népi Demokratikus Párt néven akarnak létrehozni új politi­kai erőt. (sza, s) „Úgy vélem, hogy a belügyminiszter volt a célpont. Néha mar az az érzé­sem, tudatos akcióról volt szó." (Somogyi Tibor felvétele) Úgy véli, hogy egyszerre nem lehet valaki független képviselő és a mozgalom tagja Meciar táviratban adott ultimátumot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom