Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-04 / 3. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 4. FÓKUSZBAN: A VÍZKERESZT Jézus születési helyét a három napkeleti bölcsnek a betlehemi csillag mutatta, amely bolygók együttállásának eredménye Karácsonyzáró, farsangelő Vízkeresztkor karácsony Vízkereszt a karácsonyi ün­nepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a negyedik századig Jézus szü­letésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. ÖSSZEFOGLALÓNK Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, és Jé­zus megkeresztelkedéséről. E nap­tól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyu­gati egyház is. A víz megkereszte- léséből, (megszenteléséből) ered a magyar vízkereszt elnevezés. A li­turgikus vízszentelést vízkereszt vigíliáján végezték a templomban, de haza is hordták meghintem vele a házat, a gonosz szellemek ellen. Ezen kívül hittek gyógyító hatásá­ban, mely mindenféle betegségre jó volt, de használták a mezőgaz­daság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, melyet ma már kevésbé használnak. Vízkereszt utáni második vasárnap E napon emlékeztek meg Jézus első csodatételéről, mely imádkozással, énekléssel, evéssel, ivással társult. A pap - a római misekönyv szerint - ezen a napon olvasta fel a kánai me­nyegzőről szóló evangéliumot. A ká­nai menyegzőn (a János evangéliu­mában leírt legenda szerint) Jézus a vizet borrá változtatta. A kánai me­nyegzőt több háznál is eljátszották, majd ezt követően hozzáláttak az evéshez, iváshoz, amit a vendégek hoztak magukkal. Már a XV. század­ban jellegzetes magyar szokás volt a Vizkereszti imádság Pannonhalmán papság vízkereszt napi alamizs­nagyűjtése. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra. AXV1. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vi­dékeken a mai napig is járnak gyer­mekek a kirúgható csillaggal három- királyok képében köszönteni. Mit mondanak a csillagászok? Mintegy 2000 évvel ezelőtt észlelték először a jelenséget, vagyis való­színűleg ekkor keletkezett a betlehe­mi csillag. Jézus születésének helyét a napkeleti bölcseknek ez mutatta meg, melyről sokáig úgy tartották, hogy egy üstökös volt. Abban az időben azonban látható volt egy kü­lönös, csillagnak látszó tünemény az égbolton. Egyes égitestek látszóla­gos együttállása a mai kor csilla­gásztársadalma számára is izgalmas és értékes tudományos történés. A híres betlehemi csillag valószínűleg két bolygó, a Jupiter és a Szaturnusz együttállása volt. A két, magában is fényes égitest színbeli különbsége tette még inkább feltűnővé ezt a rit­kán bekövetkező eseményt. Tudo­mányos értelemben a betlehemi csillagról mint csillagról igy nem be­szélhetünk, ez csakis a Földről közel egy irányban látszó Jupiter (a kirá­lyok csillaga) és Szaturnusz (a zsidó nép csillaga) „násza” volt. Ez igen gyakori eset, ám időszámításunk környékén, egészen pontosan Krisz­Ezen a napon van a vízszentelés napja - a szenteltvizet a római katolikus és az ágostai evangélikus egyház is alkalmazza Vízkereszti ünnepi szokások egykor és ma ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Január hatodikán, vízkereszt, Há­romkirályok vagy a katolikus litur­gia hivatalos megnevezése alapján „az Urunk megjelenésének” ünne­pét tisztelik a hívők. Ennek az ün­nepnek a története egészen a kora középkorig visszanyúlik és ma is élő hagyományok kötődnek hozzá. Főleg a római katolikus vallású né­pesség egyik szép ünnepe. Alig másfél évszázada még nagyobb rangú parancsolt ünnep volt, mint a karácsony. Ezen a napon emlé­keznek meg a hívek arról a Szent­írásban is leírt eseményről, amikor is a három király, más fogalmazás­ban a napkeleti bölcsek a betlehe­mi csillag fényét követve megtalál­ták a gyermek Jézust és ott ajándé­kaikat, a mirhát, a tömjént és az aranyat hódolva a kisded előtt át­adták a Szent családnak. Ezen a napon van hagyományosan a vízs­zentelés napja, innen a vízkereszt napja elnevezés. A néprajztudo­mány a szenteltvíznek nagyon sok alkalmazását felgyűjtötte. Manga János egyik tanulmányában, amely Rudna és Kőrös községek néprajzával foglakozik, szintén megemlíti a vízszentelés szertartá­sát és a megszentelt víz alkalmazá­sának számos lehetőségét. A szen­teltvizet a római katolikus és az ágostai evangélikus egyház is al­kalmazza, a hívek ilyenkor a temp­lomban megszentelt vizet hazavi­szik és külön erre a célra készített üvegcsékben tárolják. A szenteltvi­zet a betegség, a gonosz elűzése el­len, ember és állatgyógyításra egyaránt használták. Szokás volt, hogy a hosszabb útra indulók ittak egy kortyot indulás előtt, de a tava­szi állatkihajtáskor is ezzel áldot­ták meg a legelőre induló álatokat. Nagyanyáink korában az év első kenyérsütésekor a tésztához szin­tén néhány csepp szenteltvizet is hozzáadtak. A szenteltvíz szinte minden vallásos háztartásban megtalálható még ma is. A Felső- Garam mentén, Sumjác községben például vízkereszt napján a népvi­seletbe öltözött hívek a templomtól a Keresztelő Szent Jánosnak szen­telt kis kápolnához indulnak pro- cessióban. Emellett a kápolna mel­lett ered ugyanis egy igen bővizű, védett ivóvízforrás. Az innen kiin­duló patakot a helybeliek Jordán­nak hívják. A forrásvizet kimerítve a falu papja megszenteli a vizet, és a menet énekelve tér vissza a temp­lomba, majd minden hívő saját használatra hazavisz' a szenteltvi­zet. Ehhez az ünnepnaphoz tarto­zik még a lakások felszentelésének régi szép hagyománya is. A család, a lakóhely szentségének ünnepe is ez a nap. Ilyenkor a helyi plébános körbejárja a házakat, megáldja azokat a frissen szentelt vízzel, az ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A pravoszláv egyház számára - amely a görögkeleti valláshoz tar­tozik - a vízkereszt Jézus születé­sének a napja, a Szenteste, szá­mukra ezzel kezdődik karácsony. Az időeltolódás abból fakad, hogy a pravoszlávok nem ismerik el sem a Gergely-naptárt, sem a római pá­pát. Ez a naptár XIII. Gergely pápa által 1582-ben bevezetett időszá­mítás eredménye (a kerek százas évek közül csak azok a szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatóak). A görögkeleti hívek számára január 6-án tulajdonképpen. december 24-e van. Mivel a görög katolikus egyház elfogadja a római pápa pri­mátusát, alkalmazkodtak a grego­rián naptár időszámításához, és karácsony ünnepe egybeesik a ró­mai katolikusok ünnepének idejé­vel. A római katolikusoktól csak ősi hagyományaikban és bizánci litur­giájukban különböznek, (k.á.) (Képarchívum) tus után hétben hármas együttállás volt, vagyis a két égitest egy évben háromszor is „találkozott”. így a napkeleti bölcsek nem véletlenül ér­telmezték úgy e ritka eseményt, hogy Júdea vidékén király születik. Más források szerint azonban a bet­lehemi csillag a Vénusz volt. Időszá­mításunk kezdetet előtt 12 évvel a Mérleg jegyében találkozott a Vé­nusz és a Jupiter, ami a babilóniai csillagászok szerint új izraeli (az ő megnevezésük szerint Amur) király születését jelentette. A helyzet két évvel később még kedvezőbb volt, ezért Babilonból delegációt küldtek Jeruzsálembe, hogy meghajoljon az új király előtt, átadja ajándékait, de főleg, diplomáciai kapcsolatokat lé­tesítsen. (ú, i-t, tasr) László Atya Üzenete „A három napkeleti bölcs Heródes gyilkosságoktól sem mentes ud­varán keresztüljut el Betlehembe, hogy hódoljon a Messiás előtt. Hazafelé mégis más utat választanak, mivel álmukban figyelmezte­tést kapnak.” (Mt 2,12) Az a hatalom, amely nem ismer korlátokat, hanem csak saját érde­kérvényesítését tekinti mércének, gátlástalanul kezeli Isten orszá­gának világát is. Isten emberszerető jósága azonban még Heródes udvarát is alkalmas eszközként tudja kezelni. A csillaggal vezethet­né a Bölcseket egyenesen Betlehembe, de amikor az egész emberi­ség Istentől esélyt kap arra, hogy felismeije őt látogatása idején, ak­kor így Heródes bűnös udvara is megkapja ezt az esélyt... Vízkereszt napján a jók és rosszak esélyegyenlőséget is ünnepeljük. ISTEN AZ EGÉSZ EMBERISÉG ÜDVÖZÍTŐJE! Bár a hatalomnak valójában minden esélye megvan arra, hogy megismerje az Úr terveit, törvényeit, de a történelmi tapasztalat szerint kevésszer él vele. De nem csak Heródes viselkedett így, amikor volt esélye arra, hogy felismerje az Úr érkezését, hanem mi mindannyian így teszünk, amikor nem mozdulunk, s bennünket - hiába vár az Úr. Talán mert szegényes a jászol, vagy tán nem annyira csillogó a Krisztusi út, s a távolból a Golgota - riasztóan fenyeget, a Feltámadott képét pedig a világ gondjainak homálya takarja. Jézus válaszút ma is! Ma mindenkihez bekopognak a Bölcsek messze Napkeletről. Megyünk velük az Úrhoz? Maradunk? Aki marad, könnyen az Úr ellenségévé lesz; de aki felkerekedik s a jászolhoz ér, azzal nagyot fordul a VILÁG. ajtófélfákra krétával felírják a há­rom napkeleti bölcs, Gáspár, Menyhért és Boldizsár neveinek kezdőbetűit és az éppen el­kezdődött év számjegyeit. Ez a szo­kás máig él Nógrád katolikus hívei között. Ma már főleg az újonnan átadott vagy felújított lakásokat, házakat szokás szenteltetni. Lo­soncon és Ipolyvilkén szerzett in­formációm szerint idén is megle­hetősen nagy számú hívő kérte a lakás, családi ház beszentelését vízkereszt napján. A Borovszky Sa­mu által összeállított vármegyék monográfia sorozat Nógráddal foglalkozó kötetében Farkas Pál még említi egy, a Három királyok­kor való „szép napon támadt csil­laggal” való járást, ami egyfajta kántálásos köszöntést jelent, ami­kor is a gyerekek a házakhoz jártak kis Jézust köszönteni. Sajnos ezek a szokások már elmerültek az idő süllyesztőjében, (szász) A királyok imádása. Id. Pieter Brueghel festménye (1564) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS; HELYENKÉNT CSAPADÉK, 3-9 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 7.44-kor - nyugszik 16.09-kor A Hold kel 9.19-kor - nyugszik 17.47-kor A Duna vízállása - Pozsony: 520, árad; Medve: 470, árad; Komárom: 460, árad; Párkány: 380, változatlan. ORVOSMETEOROLOGIA Országszerte túl­nyomóan felhős lesz az égbolt, de délnyugaton nap­közben felszaka­dozik a felhőzet. Északon és keleten számos helyen lehet kisebb zápor, zivatar. A leg­magasabb nappali hőmérséklet 3 és 7, dél-nyugaton 9 fok körül ala­kul, éjszakára 0 és -4 fok közé hűl le a levegő. Holnap sok helyen va­lószínű eső, havas eső, az esti órákban havazás, a lehűlés követ­keztében nappal -2 és -6, éjjel -5 és -10 fok körüli lesz. Hétfőn már kevesebb lesz a csapadék, nappal - 3 és -8 fok közti értékeket mutat­hat a hőmérő. Felerősödnek az időjárás ked­vezőtlenebb ha­tásai. Főként a mozgásszervi és a reumatikus be­tegségekkel járó fájdalmak érez­tethetik hatásukat. Gyakoribb le­het a hátgerincbántalmak miatti fejfájás. Légúti panaszok elsősor­ban a reggeli órákban jelentkez­hetnek. Ingerlékenyebbek, fára­dékonyabbak lehetünk, nagyobb erősfeszítésbe kerül az összponto­sítás is, ezért vezetés vagy mun­kavégzés közben legyünk sokkal óvatosabbak. Holnap is a maihoz hasonló kellemetlen hatásokkal kell számolnunk. Kedden !< ::j rVÍLN YÚZÍTJir i' *2 új azó «uiutxi.tr» ♦ Keresztrejtvények ♦ Fejtörők ♦ Gyerkőcöknek A pravoszlávok szerint ez Jézus születésének napja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom