Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-28 / 22. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 28. Nagyszünet hirdetés Miközben az írás, olvasás, számolás elsajátításával bajlódunk, új társas kapcsolatokat is ki kell alakítanunk Ne féljünk a sulitól! A középiskolában a kortársak elfogadása, a tanár dicsérete és a szülői ambícióknak való megfelelés egyaránt fontos szemponttá válik, még akkor is, ha ezek néha nehezen összeegyeztethetők, a konfliktusuk pedig szorongást okoz (Képarchívum) Közeledik a bizonyítványosz­tás. Nem minden családban a felhőtlen örömök időszaka ez. Szeretnénk minél jobban tanulni, mert jövőnk szem­pontjából ez nagyon fontos. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A stressz és a depresszió nem a fel­nőttek privilégiuma, már gyermek­korban, akár az általános iskola első osztályában is sokan szenvedhet­nek miatta. A gyerekeknél tapasz­talható stresszreakciók majdnem mindig azzal az igényükkel vannak közvetlen kapcsolatban, hogy na­gyon fontos számukra környezetük elfogadó, pozitív visszajelzése. Ezt a légkör a legtöbb családban a szülők, rokonok megteremtik számára, de az iskolába kerüléskor esetleg meg kell küzdenie érte. Ez sok gyerek számára stresszes, szorongó idő­szakká változtatja az iskolai éveket. Miközben a szülőket leköti az az aggodalmuk, hogy gyermekük ké­sőbbi előmenetele szempontjából a legelőnyösebb iskolát válasszák ki, talán nem is gondolnak arra, hogy még a legbarátságosabb intéz­ményben is szorongást okoz önma­gában az a tény, hogy a szülőktől távol, idegen helyre, idegen embe­rek közé kerül. Miközben az írás, olvasás, számolás elsajátításával bajlódik, új társas kapcsolatokat is ki kell alakítania: el kell fogadtat­nia magát a tanító nénivel, meg kell küzdenie az odafigyelésért, ami egy egész osztálynyi gyerek között nem könnyű. Ugyanakkor társai közé is be kell illeszkednie, barátsá­gokat kell kialakítania. Ez a sok minden egyszerre nagyon megter­helő lehet a gyermeki lélek számá­ra. Sokan azt gondolják, hogy kortárs csoport érzelmi jelentősége, jutal­mazó vagy éppen büntető volta csak a nagyobb gyerek számára kezd fontossá válni. A pszichológu­sok tapasztalatai azonban nem ezt mutatják. Az a törekvés, hogy a csoport megbecsült tagja legyen, már az egészen kis gyerekekben is megvan, az ezzel kapcsolatos igye­kezet sokszor nem stressz- és szo­rongásmentes. A kisgyerekek gyakran kegyetlenebbé közösítik ki társaikat, mint a kamaszok. A középiskolában a kortársak elfo­gadása, a tanár dicsérete és a szü­lői ambícióknak való megfelelés egyaránt fontos szemponttá válik, még akkor is, ha ezek néha nehe­zen összeegyeztethetők, a konflik­tusuk pedig szorongást okoz. A rosszabbul tanuló gyerekek szá­mára stresszes lehet az állandó isko­lai számonkérés, a kudarcok elvise­lése. Arra azonban sokan nem gon­dolnak, hogy a legjobbak közé tar­tozni is nagyon nehéz; a kivívott el­sőség kötelez, az ilyen gyerekek úgy érezhetik, nem szabad hibázniuk. Egy felmérés során pszichológusok azt találták, hogy a betegségek, mindenféle fájdalmak és rosszullé- tek miatti hiányzások száma nem­csak a rossz tanulók körében maga­sabb az átlagnál, hanem az eminens tanulók csoportjában is. Az emi­nens tanulók jelentősen többet hiá­nyoznak, mint a náluk csak néhány tizeddel rosszabb átlagú, viszony­lag jó tanuló, de nem kitűnő diákok. Ez a tendencia különösen lányok esetében jelentős. A kutatók ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a testi eredetűnek látszó pana­szok mögött gyakran olyan lelki konfliktus húzódik meg, hogy a ta­nulás sikere vagy kudarca fokozott jelentőségű. A feleltetéskor vagy dolgozatíráskor jelentkező pánikál­lapot, leblokkolás, amikor a gyerek úgy érzi, hogy semmi nem jut eszé­be, a jó vagy átlagos tanulóknál is ugyanúgy jelentkezhet, mint a gyengébbeknél. A teljesítménnyel kapcsolatos szo­rongás gyakran testi tünetekben is megmutatkozik: fejfájás, gyomor­görcs, hányinger, hasmenés jelent­kezhet nemcsak feleltetés vagy dolgozatírás előtt, de gyakran már az iskolába induláskor. Természetesen többé-kevésbé min­denki szeretne jól teljesíteni az is­kolában. Azonban nem mindegyi­kük egyformán jó képességű és te­hetséges. Mégis, a kevésbé jól ta­nuló gyerekeknek is joguk van nyugodt, stresszmentes légkörben tölteni iskolás korukat, és szüleik­kel harmonikus kapcsolatban élni. Erről sok szülő és tanár megfeled­kezik akkor, amikor a gyereknek csak a tanulás és az iskolai sikerek fontosságáról beszélnek. Sok gye­rek fél hazamenni, esetleg úgy ér­zi, hazudnia kell, ha rossz jegyet kapott. Pedig ettől nem szabad tar­tanunk, fel kell vállalnunk önma­gunkat, hiszen nem lehet minden­ki zseni, (sn, psz, he) A szorongás és a stressz jelentősen befolyásolhatja az előmenetelt (Internetgrafika) a legjobb húzás Most nyisson az OTP Bankban kedvező kamatozású futamidős betétszámlát. Tíz héten át tartó 2003.02.10 ... iií afi nyereményjátékunk résztvevője lesz, amelyben hetente kisorsolunk egy-egy Skoda Octaviát vagy Superb személygépkocsit. 2003.03.03. 2003.03 10. Garaczi László regénye egyszerre paródiája és hű leírása egy korszaknak. Olthatatlan kacagás, isteni Pompásan buszozunk! KÖNYVAJÁNLÓ Garaczi László regénye egyszerre paródiája és hű leírása egy kor­szaknak, úgy az alsó tagozat idejé­ből, pontosabban szemszögéből. Amikor még nagyok a felsősök, ki­csik az ovisok, és az iskola fensé­ges ésszerűtlensége, a maga min­den árnyoldalával, az élet termé­szetes velejárójának tűnik. Nehéz erről mit mondani. A cikk végén inkább idézünk belőle. Olthatatlan kacagás, isteni. Nem is regény ez úgy igazán, mert kicsit vers, kicsit inkább novella vagy stí­lusgyakorlat. Lélektani gyakorlat­nak is mondhatnánk. Freud óta nyílt titok, hogy életünk vala­mennyi fontos eseménye a gyer­mekkorban történik. Ekkor jövünk rá, hogy a világ kegyetlen, hogy miből lesz a gyerek, hogy a szom­széd apukája erősebb a miénknél - szóval minden olyasmire, amire jobb lenne nem is emlékezni. Még­is - és ez megint Freud -, még rosszabb lenne, ha nem emlékez­nénk rá. Garaczi azt az egyszerű tényt használja ki, hogy egy kisiskolás gondolkodása már a természeté­nél fogva humoros lehet. Például nekem egyszer nagy vitám volt ar­ról, hogy a szél fújja a felhőket, vagy a felhők keverik a szelet. Ez akkor élet-halál kérdése volt, ma röhej tárgya, legfeljebb, már ha emlékszem rá. A regényben törté­net helyett egy gondolatfolyam­mal találkozunk, mely egy alsó ta­gozatos elméjében hömpölyög. Megtudjuk, hogy valaki, egy osz­tálytárs állítólag csalhatatlan for­rásból tudni véli, hogy a gyerek mitől lesz. No, már most, a főhős meg szintén csalhatatlan forrásból tudja, hogy a gyerek a csóktól lesz. Érvelése is kikezdhetetlen, sőt, er­re már nincs is szükség a kézzel­fogható bizonyítékok ismereté­ben. Csakhogy aztán mégis kide­rül... El tudjuk képzelni, milyen le- bőgés ez, amikor már szinte az egész osztályt meggyőzte, hogy: a csók, és más semmi. A könyv története egyszerre ját­szódik a jelenben és a közelmúlt­ban, az asszociációk zártsága és ugyanakkor a jelent megbontó ele­vensége az egyik fő stíluselem. Alom, fantázia és jelen idejű való­ság szövődik a szövegbe, és egyfaj­ta fluoreszkáló élményt hoz létre, minden mondat mögött a nevetés bujkál. A humor forrása, hogy minden piszlicsáré esemény halá­los kérdés, az elbeszélő pedig saját tudásának megingathatatlan kút­feje - ami, nos, bár gyakori, ám megint csak: röhejes. Garaczi az elmúlt huszonöt évet a kísérletezésnek szentelte. írt ver­seket, drámát, kisprózákat és regé­nyeket, legjobbak talán az Egy lemúr vallomásai, ami regény, a Talán pont ilyen buszon? kisprózákat tartalmazó Mintha élnél!, és itt ajánlott regénye, mely a Lemúrral és egy harmadik kötet­tel együtt alkot trilógiát. Idézet a regényből (kísérlet csúzlival): „Délután hívatnak, és szigorú sza­vak kíséretében átadják az ellenőr­zőt. Bele se merek nézni, kilenc sor sűrűn teleírva, pecsétek, alá­írások. Ájulás kerülget. Megyek haza, de nem visznek a lá­bak, csak csoszogok egy helyben. Lehet, hogy már tudják is. Futó­tűzként terjed a hír: lelőttem a kontyos macát. Véres zsebkendőt szorított arcára. Jó, hogy a zsaru­kat ki nem hívták. Ha kilövöm a szemét, irány a dutyi. Igazság néni dörzsöli markát. Nem megmond­ta? Ez a kölök egy elvetemült tö­meggyilkos. Mengele. Valáhogy kiprovokál még egy rovót, és akkor repülök. Csavargó börtöntöltelék lesz belőlem, a társadalom kivet magából, kukába túrok. Jaj, istenem. Minek is nőttem meg. Állandóan csak a végtelen szomo­rúságot okozom. Tényleg csak kipróbáltam, hogy belövök az ablakon, nem tehetek róla, hogy odaült a nőci. Na, jó. Láttam én, hogy ottan ücsörög, de inkább csak az, hogy belőni. Lec­keírás közben odalopózni, belőni, lekushadni és jó. Egy ilyen kirúzsozott titkárnő mekkorát ordít, ha lelövik szem­ből.” (Garaczi László: Pompásan bu­szozunk! Magvető, 2001.) Esélyeit úgy növelheti, hogy ahányszor megsokszorozza az alapbetétet (20 000 Sk) vagy a futamidőt (min. 90 nap), az Ön számlaszáma hetente annyiszor kerül be a sorsolásba. Addig marad játékban, amíg nyer, illetve, amíg a játék tart. Bővebb tájékoztatás: www.otpbanka.sk 2003.04.07. 2003.04.14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom