Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-18 / 14. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 18. Családi kör A médiasztár, akármennyire csordultig telt is az ő szívecskéje ősanyai szeretettel, mégse megy haza kisbabájához Mozart nem ad kenyeret, avagy a fekete kiscsibéért TÓTH FERENC izony nem, testvér, se kenyeret, se kalácsot. És persze, ki a francot érdekel, hol van a Leo­nardo gyereke, vigye el őtet az ördög. Hát nem leizéljük, hát rokonok ők ne­künk, vagy mi? És az esőerdőket is leizéljük, meg a globális felmelege­dést, az tuti, haver. Hogy jössz te ah­hoz, hogy ilyesmiken gondolkodj, meg hogy egyáltalán gondolkodj, még jó, hogy ne érezzünk felelőssé­get, há nem, haver? Értsd már meg, te, savanyú filozófus, hogy ez itt egy sóműsor, ahol poénokat kell nyög­ni, meg vigyorogni, mert ezt váija a nagyérdemű, a néző, a tömeg, aki képernyőre szemet guvaszt, telefo­non szavaz és fizet. Csodálatos módon egyetértenek eb­ben az egyben ők, a kavargó média­cirkusz simulékonyra idomított ál­latkái: a szóhasmenést automatiku­san produkáló ideges kis médiarág­csáló, aki minden poénra pontosan ugyanolyan hangerejű és ugyan­olyan félelmetesen gépies hahotával reagál, a hamisan gajdoló álroman­tikus, az istenadta nép kevéssé bo­nyolított agytekervényekkel rendel­kező tőrőlmetszett fia, aki egyfolytá­ban saját repertoárját adja elő, ké­rik, nem kérik. Meg a méltán világ­híres bugyigyűjtő, aki reggelenként könnyes Ids előadást produkál, úgy­mond kisbabája utáni olthatadan vágyakozását bizonyítandó, de per­sze akármennyire csordultig telt is az ő szívecskéje ősanyai szeretettel, mégse megy haza, miért, miért nem, tán csak nem a mocskos anya­giakért? Meg a sztárriporter, aki mindig és folyton-folyvást szünet nélkül csak itt, csak most és csak önöknek, csak magukért riporter- kedikkiapadhatadanul, de most lát­hatják egyszerű, mindennapi embe­ri oldaláról, mikor gondtalan és hal- ladanul természetes hahotákat iktat be gyakorta, lássák, tessék, ő is em­ber, egyszerű, hétköznapi, ő se fog magának hagyni esőerdőkről prédi- káltatni, mikor itt vidámkodni kell ínszakadásig, meg mulatozni, tyu- haj. Meg a pornósztár, amely ősi mesterség képviselői nélkül tóksó immár nem egzisztálhat, s akit kére­tik színésznőnek, sőt leginkább: mű­vésznőnek nevezni, bár ezt a mes­terséget az emberek régebben egy meglehetősen nemzetközi két szóta­gú szóval jelölték minden ceremó­nia nélkül. Ha egy fészekalja kiscsibe között olykor egy fekete tollú, bóbitás vagy bármely más külső tulajdonságában a többiektől eltérő utód születik, azt a többség - akik valószínűleg szikla- szilárdan „normálisnak” hiszik ma­gukat - addig csípi-vágja, míg el nem pusztul. A kis bóbitás úgy mú­lik el az árnyékvüágból, hogy nem is érti az egészet, hisz ő - úgymond - „nem is ártott senkinek”. O. Hát per­sze, hogy nem, te kis naiv. Nem ár­tottál te másnak. Csak különböztél tőlük. Az mindegy, hogy tollazatod színében, életfelfogásodban, netán hosszabb csőrödben, esedeg az em­beri - oppardon! - csirkéi értékrend bizonyos aspektusainak másként ér­tékelésében. Na persze, ilyfokú kegyedenségre, durva agyoncsípésre mi, civilizált emberek immáron nem veteme­dünk. Csak piszkálunk, szóval alá­zunk, nevetségessé teszünk egy át­látszó fülű, krumplicsíra konziszten­ciájú gyámoltalan kis szobatudóst. Esedeg hitetlenkedően kerekre tá­gult szemekkel ravasz keresztkérdé­seket teszünk fel neki, mint például: „Voltál-e már berúgva?” Ami, ugye, ember mivoltunk kétségbevonhatat­lan bizonyítéka. Esedeg a rádöbbe- nés világosságának mécsesét lob­banjuk lángra tudatianságának szörnyű éjszakájában azzal a megál­lapítással, hogy aszongya „egy jó nő kéne neki”. Érts ezalatt oly fajta nős­tényt, mely csak úgy ripsz-ropsz ösz- szefekszik akárkivel, és ezzel ismét visszakanyarodtunk a már említett ősi mesterség képviselőihez, azaz a két szótagú nemzetközi szóhoz. Nem biztos, hogy beválik. Nem biz­tos, hogy aki rendszeresen spermát ürít, az megszűnik gondolkodni, fe­lelősséget érezni. Es valóban, Mo­zart nem ad kenyeret, sem da Vinci. Csak épp létrehoztak valamit, amit a médiacirkusz szünet nélkül reflek­torfényben tündöklő, zsíros gázsikat szedő, önmagukat agresszívan rek­lámozó szereplői erejük végső meg­feszítésével sem képesek: létrehoz­tak valami maradandót. És a vad médiakörtánc szereplői, az önmagu­kat teljes mértékben „normálisnak” tartó szórakoztatóipari csirkék azért könyörtelenek a bóbitással, mert tu­dat alatt érzik: az ő tevékenységük körülbelül annyira időtálló, mint a légypiszok az ablaküvegen. Mit csináljunk a fáradtság ellen Öt kellemes trükk AJÁNLÓ fáradt, nem kell túlságo­san megter­helnie magát, hogy ismét formába len­düljön. Fogadja meg Ake Gustavsson, a svéd pszichotera- peuta tanácsait, ő igazán tudja, mit is kell tenni ilyenkor. 1. Mozogjon! Az intenzív mozgás elhajtja a bús gondolatokat, meg­tisztítja a fejet, és erőt ad. Ha éppen nem akar sportolni, segít a vízparti pihenés vagy a séta, melyeknél po­zitívan hat a friss levegő, a nap és a természet szépsége. 2. Lakjon jól! A kedve biztosan megjavul, ha meglepi magát valami finomsággal. A legjobb az egészsé­ges édesség: banán, szőlő, marék dió. 3. Lustálkodjon! Feküdjön ágyba és olvasson, hallgasson lágy zenét, gyújtson meg egy aromalámpát. Ha lehetséges, pár órára küldje el ott­honról a családját, és élvezze ki a magányt. 4. Törődjön saját magával! Semmi nem dobja úgy fel az embert, mint az a tudat, hogy tett magáért vala­mit. Ha nem akar, nem kell konditeremben szenvednie, de mit szól egy meleg, illatos fürdőhöz? 5. Aludja ki magát! A hosszú, mély, senki és semmi által nem zavart al­vás balzsam a testnek és a léleknek. A tablettákat azonban felejtse el! Alaposan szellőztessen ki, s mielőtt álomra hajtja a fejét, igyon meg egy pohár mézzel édesített forró tejet, és egyen meg egy almát. A hatás nem marad el. (béres) Hideg lábak Akinek gyakran hideg a lába, általában rosszul alszik. Ilyen­kor segít a forró lábfurdő. Utá­na tusolja le hideg vízzel, és dörzsölje szárazra frottírtörül­közővei. A vérkeringést ser­kenti a száraz kefével történő masszázs is. Ha nincs elég ide­je ezekre a műveletekre, sétál­jon mezítláb kemény szőnye­gen. Abban az esetben is hideg lehet a lába, ha túlságosan szűk cipőt hord. SZTRECSKÓ RUDOLF ágyi poloskát (Cimex lectu- larius) hívják még csimasz- nak, palacké­nak is. A kör­nyezetünkben előforduló rovarok közül talán ezt utáljuk a legjob­ban. A nőstény 6, a hím 5 mm, az utóbbi potroha aránytalan. Elterjedt az egész földön, s nem­csak az ember, hanem a háziálla­tok vérét is szívja. Mint a legtöbb parazitának, az ágyi poloskának a szárnya is elcsökevényesedett. Színe világosbarna, mely a vérszí­vás után sötétre, vörösesbarnára változik. A nősténynek, hogy pe­téit lerakhassa annyi vért kell szívnia, hogy testsúlya legalább a kétszeresére növekedjék. Teste szőrös és erősen lapított, így könnyen elbújik a legkülönbö­zőbb repedésekben. Csak éjszaka merészkedik elő, amikor a test ál­tal kisugárzott hő érzékelésével találja meg áldozatát. Igen kelle­metlen vérszívó, a sebbe bocsá­tott nyál hatására szúrása nyo­mán a bőr felhólyagosodik, ese­tenként be is gyullad. A modern higiénia elterjedésének köszönhetően tájainkon jelentő­sen visszaszorult. Az ellene való védekezésnél a legfontosabb szem­pont: a gondosan, rendszeresen takarított lakásokban nem tud el­szaporodni! CSALÁDI KÖRBEN AZ ORVOSSAL Beszéljen a szakorvossal! Megértés jeligére: A fér­jemet prosztatával mű­tötték, most 58 éves. A ■ probléma az, hogy közö­süléskor nem jön semmi a hím­vesszőből. Hová jut el a sper­ma? A másik kérdésem az len­ne, hogy mivel én nem haszná­lok fogamzásgátlót (korábban óvszerrel védekeztünk), teher­be eshetek-e? ( Meg kell nézni a kórházi zárójelentést, hogy a fér­jén pontosan milyen mű- • tétet hajtottak végre, mi­vel csak abból lehet megtudni, valójában mi várható. Javas­lom, hogy a műtétet végző uro­lógussal tárgyalják meg az így kialakult helyzetet, és tőle kér­jenek pontos tanácsokat a terhességmegelőzéssel kapcso­latban is. Látatlanban helyte­len és félrevezető volna bármit is írnom levelére. Komolytalanok kíméljenek! ( Az Aktus jeligés levél ösz- szefüggéstelen, és valószí­nűleg kitalált kórelőzmé- • nyékét tartalmaz. Ennek ellenére javaslom egy pszicho­lógus felkeresését, akitől min­den bizonnyal választ kap arra, hogy minek irkái ilyen levele­ket, másrészt, ha valóban van valamilyen problémája, akkor a szakember segít Önnek ab­ban, hogy azt megfogalmazza. Fiúknak szól lányokról Szex jeligére: „16 éves fi­úk beszélgettünk a lá­nyokról. A barátaim állít- ■ ják, hogy több módon ki lehet őket elégíteni. Szeret­nénk, ha erről írna bővebben." Valóban többféle orgaz­must élhetnek át a nők, ha megfelelő érzelmi kapcso- • latban élnek partnerükkel. A szexuálpszichológia három­féle kielégülési formát külön­böztet meg. 1. Vulvális orgaz­mus, melyet az orgasztikus mandzsetta (kisajkak, csikló és környéke) akaratlan, ritmikus összehúzódásai jellemzik. A vulvális orgazmus kiváltásához nem szükséges közösülési hely­zet, önkielégítéssel, partner nélkül is kiváltható. Ez nem más, mint a másképpen megfo­galmazott clitorális orgazmus. 2. Uterális orgazmus. Ennél az orgazmusnál az orgasztikus mandzsetta nem húzódik rit­mikusan össze. Kiváltásához szükséges az ismételt, ritmu- sos, viszonylag nagy erejű pénisz-cervix (hímvessző-méh­nyak) kontaktus, amely a méh helyzetváltozásait eredménye­zi. Erre az orgazmusra egy rö­vid ideig tartó légzésszünet (apnoé) jellemző, majd az ezt követő kielégülési hangjelen­ség, melyet a tüdőből explozív módon ldáramló levegő idéz elő, közvetlen az orgazmus be­következésekor. 3. Kevert or­gazmus. Ez a fajta orgazmus az előbbi kettő keveréke. Itt jelen vannak a vulvális összehúzódá­sok is, de a kielégülést a nő szubjektíve „mélyebben” éli át, mint a vulvális orgazmus ese­tében. Mind a háromfajta or­gazmust a kutatók kapcsolatba hozzák a közösülési mozgások erősségével, gyorsaságával, időtartamával, a behatolás mélységével. Azaz minél rövi- debb ideig tartó, minél gyor­sabb, erősebb és mélyebb a hímvessző mozgása, annál va­lószínűbb, hogy a nő uterális orgazmust fog átélni. Minél hosszabb ideig tart a közösülé­si helyzet, minél inkább lassúbbak a közösülési mozgá­sok és a hímvessző behatolása nem túlságosan mély, annál valószínűbb, hogy az átélt or­gazmus kevert típusú lesz. Ne játsszunk a tűzzel! Fű jeligére: „Miért nem teszik szabadon vásárol- hatóvá nálunk is a mari- ■ huánát? Úgy tudom, hogy Hollandiában ezt nyíltan lehet venni. Különben is, ha az összes többi drogot lehetne kapni, akkor valószínű, senki­nek sem kellene, mert csak az kell mindenkinek, ami tiltott. Középsulis vagyok és nincs olyan árú, amit nem tudnék be­szerezni, ha kell valakinek, és szerintem ebben van az izga­lom, na meg abban, hogy utá­na elszívok egyet." I Rosszul teszi, amit tesz. A társadalom azért nem legalizál bizonyos drogo- • kát (az alkoholt, a do­hányt, a kávét legalizálta), mert rájuk viszonylag gyorsan * alakul ki függőség, ami nagy­mértékben befolyásolja az idegrendszert, és nagy haté­konysággal roncsolja a szerve­zet szöveteit. A kábítószer ha­tását a gondolkodásra és visel­kedésre egy ősi perzsa anekdo­ta jól szemlélteti: „Éjjel három vándor érkezik a városkapu­hoz, mely be van zárva. Az ópi­umszívó azt mondja: Feküd­jünk itt le a földre, csavarjuk be magunkat a pokrócunkba. Reggel kinyitják a kaput, és be­megyünk. Az alkoholista ordít­va mondja: Csak nem fogunk itt kint éjszakázni! Betörjük a kaput, gyertek! A hasisélvező unottan szól: Minek betörni? Menjünk a kulcslyukon át, elég tágas hármunknak, még a tevé­ket is bevihetjük.” Visszatérve a marihuánára, amerikai kuta­tások igazolták, hogy a 12-24 Dr. Bordás Sándor klinikai pszichológus éves drogosoknál az első, az ún. belépő drog szinte kizáró­lag a marihuána volt, ami bizo­nyos idő után már nem volt elég „hatékony”, ezért tértek át a „keményebb” variációkra. Nem beszélve arról, hogy Hol­landiában sem érték el a várt eredményt a marihuána legali­zálásával. Fiatalember, inkább igyekezzen tanulmányi terüle­ten izgalmakat, sikerélménye­ket szerezni önmagának, ne a drogok beszerzése körül, meg­látja, megéri! Ha nem megy, akkor pedig keressen fel egy pszichológust. Tisztelt Olvasó! A Családi Kör hétvégi ma­gazin háziorvosi szolgála­tával a magyar családok gondjain szeretne segíteni. Ha bajt sejtenek, ne halo­gassák, forduljanak bátran szerkesztőségünkhöz! Kivá­ló szakorvosaink készség­gel válaszolnak bármine­mű kérdésre az általános orvosi problémáktól kezd­ve a különböző szakterüle­teket érintőkig egyaránt. Jeligés leveleiket a szer­kesztőség címére küldjék, mi továbbítjuk a megfelelő szakorvosnak. Kérdezze­nek bármit, hisz családi körben vagyunk! HÍVATLAN LÁTOGATÓK Ágyi poloska (A rajz a szerző munkája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom