Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-16 / 12. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 16. Kitekintő - hirdetés A 2004-es nyári olimpiára készülő görög fővárosban mindent átépítenek, felújítanak, útlezárásokkal fűszerezve Dugók ás kóbor kutyák városa Az Akropoliszon, a városalapitó-névadó Athéné istennő templomán is dolgoznak (Képarchívum) A reggeli vagy délutáni csúcsforgalomban araszoló budapesti autósok hajlamosak azt hinni, hogy ennél közlekedhetetlenebb, zsúfoltabb város nincs a világon. Nos, nyugodjanak meg, van. MÁTÉ JÓZSEF Ugyanis az első nap az athéni közlekedésben kész idegösszeomlás. A „felépülés” után aztán el lehet kezdeni az akklimatizálódást a görög főváros permanens csúcsforgalmához. A hiheteden ugyanis éppen az, hogy itt éjjel kettőkor ugyanúgy be vannak dugulva a főbb utak, mint délelőtt tízkor. Furcsa élmény éjszaka egyesben araszolni egy sugárúton. Görög ismerősöm mondja, hogy Athén most már minden mértéken túlterjeszkedett. Egy tízmilliós ország négy és fél milliós fővárosa, ahol rengeteg az autó, és dolgozni, szórakozni, ügyeket intézni mindenki a szűkebb belvárosba jár. Itt viszont a kialakult infrastruktúra, az úthálózat képtelen az évről évre növekvő számú lakosság egyre több járművét „beszippantani”. Marad a dugó és a közlekedési káosz, nyáron pedig a fojtogató szmog. A rendőrség heroikus küzdelmet vív a csúcsforgalomban. Minden nagyobb kereszteződésben rendőr áll, aki a közlekedési lámpa jelzéseire fittyet hányva onnan engedi az autókat, ahol a legtöbben állnak. Megesik, hogy egy gyalogosnak három-négy zöldet is ki kell várnia, mire a rendőr átengedi az úttesten. Ráadásul Athén manapság óriási építkezéshez hasonlítható. A 2004- es nyári olimpiai játékokra készülő görög fővárosban mindent átépítenek, felújítanak, persze útíezárások- kal „fűszerezve”. De szerencsére egy szeh'd reménysugár mindebből a közlekedési infrastruktúra számára is akad: az olimpia jegyében elkészült a görög főváros második metróvonala, lassan fúlják a harmadikat, felüljárók, körgyűrűk épültek, s lesz elkerülő autópálya is. Az athéniak türelemmel viselik a megpróbáltatásokat. Nincs ordibálás, dudálás, igaz, akkor nem lehetne hallani a rendőrsípot, amely a legnagyobb úr a kereszteződésekben. A hellének türelme, toleranciája nem csak a dugókban mutatkozik meg. Ha én kóbor kutya vagy kóbor macska lennék, Athénban szeretnék élni. Ennyi elhízott, senki által nem háborgatott utcaállatot még sehol nem láttam. Szabadon jámak-kelnek, de nyilván ismerik a forgalmat, mert elütött jószágot nem látni. A görögök pedig csak kerülgetik a zsúfolt utca közepén összegömbölyödve szunyókáló kutyát, vagy finoman letessékelik a parkoló robogó ülésére felkuporodó macskát. Az Akropolisz lábánál elterülő athéni óváros, a Pláka festői éttermei, tavernái elképzelhetetlenek a csellengő állatok nélkül. Rajta vannak a képeslapokon, de az olaj- festményeken is. Nem, ezek a teremtmények nem kukáznak, annál jobban megy soruk: rendszeresen kapják a vendéglői maradékot, a köztereken pedig a polgármesteri hivatal külön itatókat helyeztetett el, ahol a kóbor állatok szomjukat olthatják. Apropó, Pláka. A szűk utcákat járva szinte vonzzák a tekintetet a tavernák kézzel festett cégtáblái, árlapjai. Nincsenek messze maguk az alkotók sem. Egy-egy kapualjban megbújó műhely olyan teleseket rejthet, mint a Szőlőfürthöz címzett taverna drachmaárakat tartalmazó fatáblája, amelyet az euró bevezetése után kellett lecserélni, s most olcsón hozzá lehet jutni, amolyan szuvenír gyanánt. A Pláka varázsát csak fokozza, hogy feltekintve szinte mindenhonnan látható az Akropolisz, rajta az épülő Parthenon- nal. Igen, itt még a városalapítónévadó Athéné istennő templomán is dolgoznak. Hosszú idő telt el azóta, hogy a most csaknem két és fél ezer éves - ámde akkor éppen török lőszerraktárként funkcionáló - építményt a velencei ostromlók a XVII. század végén szétlőtték. A természet vasfoga meg folyamatosan fogyasztotta a maradványokat. Nos, a Parthenon végre nem fogy, hanem épül. Az összegyűjtött maradványokból újjáépítették a belső oszlopsort, kiegészítették a timpanont, s a munka megy tovább. A műemlékek karbantartására, gondozására nem lehet panasz a görög fővárosban, s ha bárki azt hinné, hogy a romok között nincs élet, téved: a római agorát birtokba vették a kutyák és a macskák. Kifogás talán a múzeumok nyitvatartási ideje ellen lehet, amely ilyenkor télidőben (Athénban átlag 15 fok pluszban) meglehetősen korlátozott. Már ha egyáltalán nyitva van, mert a legfontosabb leleteknek otthont adó nemzeti régészeti múzeum 2004-ig zárva tart. tjer> egy jó a legjobb húzás 20030210. Most nyisson az OTP Bankban kedvező kamatozású futamidős betétszámlát 2003.02.t7. 20030224. Akadtak tervek, amelyek a Kreml bástyáira rímelő motívumokkal díszítették volna a tervezett felhőkarcolókat Tíz héten át tartó Moszkva City helyett új városháza épül SZALAI ZOLTÁN Moszkva önkormányzata új városházát szeretne. A TVerszkaja utcában található régivel nemcsak az a baj, hogy kinőtte az apparátus, hanem tulajdonjogi viták is folynak körülötte, az állam is igényt tart a műemlékvédelem alatt álló épületre. Jurij Luzskov főpolgármester politikusként tudja: Oroszországban a föderációs központtal huzakodni legalábbis kétesélyes vállalkozás. A városatyák tehát új helyszín után néztek, és rövid töprengés után úgy döntöttek, a régóta dédelgetett Moszkva City-tervezetet pofozzák át. Az eredeti elképzelések szerint a Moszkva City-program keretében a város új üzleti negyede épült volna fel a Kremltől néhány kilométerre levő Krasznaja presznya rakparti üres telkeken. A beruházás azonban az elmúlt években döcögött. Beigazolódtak az ingatlanpiaci szakemberek félelmei: a magánbefektetők nem láttak fantáziát a grandiózus fejlesztési tervekben. A városatyák most úgy vélik, két legyet ütnének egy csapásra, ha nem tisztán üzleti, hanem félig önkormányzati negyed épülne ide. Sikerülne egy helyre csoportosítani a városi adminisztráció mintegy 7,5 ezer alkalmazottját, s az önkormányzati beruházás új életet lehelheme a döglődő City- projektbe is. A döntést tett követte, és kiírták a nemzetközi építészeti pályázatot. Az érdeklődés hatalmas volt: a világ minden tájáról - Argentínától Ciprusig - 146 pályamű érkezett. Ez persze érthető is, hiszen a győztes a 260 millió dolláros beruházás 3^1 százalékát kitevő javadalmazásra számíthat. Újra beigazolódott azonban, hogy a mennyiség nem feltétlenül jelent minőséget is. A szakma igazi nagymenői közül senki sem jelentkezett. A beérkezett terveket négy-öt kategóriába lehetett beszorítani. A pályázatok egy része a szeptember 11-én megsemmisült New York-i Világkereskedelmi Központ két tornyának utánérzése. A második csoportot a kozmikus, futurista elképzelések uralták. Akadtak tervek, amelyek a Kreml bástyáira rímelő motívumokkal díszítették volna a tervezett felhőkarcolókat, és persze felbukkantak olyan praktikus munkák is, amelyek legnagyobb fogyatékossága az volt, hogy hiányzott belőlük az egyéniség. A külföldi építészeket is felvonultató zsűri nem volt elragadtatva. A szakemberek jelzői közül a „középszerű” volt a legenyhébb. A döntnökök szerint a pályaművek nem számoltak a helyi adottságokkal. Az új negyednek szervesen kellene illeszkednie a moszkvai rakpartok képéhez. A városháza új épületeivel szemben alapvető elvárás, hogy ne csak a City kapujaként szolgáljanak, hanem funkcionálisak és egyediek is legyenek. Andrej Cserhipov, a zsűri elnöke azt nyilatkozta, „másodlagos fris- sességű” ötleteket kaptak. „Egyetlen pályamű sem hordoz magában teljesen új, célszerű és konkrét építészeti koncepciót. Nyugaton mindezt már megépítették a hatvanas-hetvenes években. Úgy tűnik, pályázatunkon a világ építészetének harmadik és negyedik vonala vett részt” - vélekedett. Első nekifutásra nem is született végeredmény: a városháza a zsűri által felterjesztett öt pályamű közül egyiket sem találta méltónak a megvalósításra. December elején hirdették ki a győztest: két orosz építész, Mihail Hazanov és Anton Na- gavicin személyében. Az ő elképzeléseik szerint az új városháza négy magasépületből állna, amelyeket átjárógalériák kötnének össze. Az átjárókban konferenciatermek is helyet kapnának, az épületegyüttes előtt pedig teret alakítanának ki. Ehhez lapos, a folyó irányába ereszkedő, lépcsőszerű épület csatlakozna: a városi duma „főhadiszállása”. Hazanov és Nagavicin terveivel sem száz százalékig elégedettek a város vezetői. Jurij Luzskov főpolgármester kikötötte, hogy egyik épület sem lehet 30 emeletesnél magasabb. A város vezetői az átrajzolás után döntenek véglegesen a megvalósításról. Jurij Bocsarov, az orosz és a New York-i építészeti akadémia tagja szerint a fő probléma nem az épület formája, hanem az, hogy a város nem gondolta át, milyen infrastrukturális és közlekedési nyomással járna egy ilyen új negyed megjelenése. - Ha megvalósul a projekt, ezen a helyen naponta átlagosan 200 ezer ember fordul meg. A közlekedési kapcsolat azonban megoldatlan. Ehhez a jelenlegi szmt minimum ötszörösére kellene bővíteni a kapacitásokat. Ellenkező esetben megbénul az egész városrész forgalma - figyelmeztet a szakember. A Moszkva Cityre kiírt nemzetközi pályázat kudarca azt bizonyítja, hogy az orosz főváros - legalábbis egyelőre - nem hozza lázba az építészet világ-klasszisainak fantáziáját. De, úgy tűnik, a szakma oroszországi élvonala sem túlságosan aktivizálta magát. Igaz, ők pontosan tudják, hazájukban müyen alapon választanak győztest ilyen nagyság- rendű beruházásoknál. A jellegzetes moszkvai hagymakupolák is megihlettek egyes tervezőket (Képarchívum) nyereményjátékunk résztvevője lesz, amelyben hetente kisorsolunk egy-egy Skoda Octaviát vagy Superb személygépkocsit 20030303 20030310 Esélyeit úgy növelheti, hogy ahányszor megsokszorozza az alapbetétet (20 000 Sk) vagy a futamidőt (min. 90 nap), az Ön számlaszáma hetente annyiszor kerül be a sorsolásba. Addig marad játékban, amíg nyer, illetve, amíg a játék tart. Bővebb tájékoztatás: wvrw.otpbanka.sk wáSb gmsms aHfcgfg - ■ ár 2003-03.31. 2003.04 07 200304.14. ÜP 869
