Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-06 / 284. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 6. Közélet 5 A magyar nemzetiségűek leginkább tulajdonjogi, örökösödési, restitúciós és földügyekben fordulnak az ombudsmanhoz Pavel Kandrác, a panaszfejtő Aki a HZDS-ből jött, az automatikusan rossz? Ott is, más pártban is vannak jó és rossz emberek. (Képarchívum) Egyesek szomorúfűznek nevezték, mások pedig egyszerűen nem tartják méltóság- teljesnek Szlovákia első emberjogi biztosát. Néhányan a nevéhez fűződő furcsa ügyeket vagy HZDS-es múltját vetik a szemére. Ennek ellenére a polgárok postázzák sérelmeiket: idáig több mint 1300 panaszt kapott, ezek elsősorban a bírósági eljárások indokolatlan elhúzódásával, vagyonjogi, családjogi gondokkal és büntetőjoggal kapcsolatosak. Pavel Kandráccsal beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Első sajtótájékoztatóján az újságírókat elárasztotta statisztikai adatokkal, konkrét ügyről azonban nem volt hajlandó beszélni, pedig az emberjogi biztos éppen az esetek medializálá- sával érhet el eredményt. Beszámolna valamilyen esetről? Konkrét ügyekről a következő sajtótájékoztatón számolunk majd be. Mégis, nem árulna el valami közelebbit? Például mit? A bírósági eljárások hosszússágát kifogásoló panaszokat? Milyen konkrét dolgokat akar hallani? Az egyes esetekről csak a panaszos beleegyezésével tájékoztathatunk. Tehát a polgár megírja önnek, hogy tisztelt Kandrác úr, túl sokáig húzódik a bírósági eljárás, kérem, csináljon valamit? Avagy: hogyan néz ki egy panasz? Mindenféleképpen, néha nekünk kell kihámoznunk, miről is van szó, de túlnyomórészt a polgárok már annyira fegyelmezettek, hogy az előírásoknak megfelelően megírják, kivel szemben és mit kifogásolnak. Nemrég például egy fogházból kaptam levelet, és ebből mint egy keresztrejtvényből kellett kitalálnom, mit is akar a panaszos. Ha nem lennék büntetőjogász, nehezen tudtuk volna megfejteni. A beérkezett 1300 panasz milyen stádiumban van? Mennyit sikerült orvosolni? Több mint 170-et már elintéztünk. Ez mit jelent? Vagy azt, hogy a panaszosnak adtunk igazat és közbenjártunk az érdekében, például az illetékes köz- igazgatási szervhez fordultunk, hogy az érvényes törvények értei» A törvény értelmé- r ben mindenki anyanyelvén fordulhat . . hozzánk. N\ mében járjon el, vagy az illetékes bírót kértük, tűzze ld a tárgyalás időpontját. Az elintézés egyik formája az ügy félretétele is, ha a dolog nem tartozik a hatáskörünkbe. A fogházakban pedig helyben orvosoltunk néhány hiányosságot. Több mint 230 ügyet pedig szétdolgoztunk. Tessék? Mi az, hogy szétdolgoztak? Az ügyeket a megfelelő jogászainknak adtuk, akik áttanulmányozzák az aktákat, szükség esetén felkeresik az érintett hivatalokat, próbálják kideríteni az objektív igazságot. Mennyi ideig tart egy-egy panasz orvoslása? Minden panaszt ellenőrzünk, csakhogy gyakran rendkívül vaskos iratokról van szó. Munkánk sokszor az ügyészek vagy a bírók munkájához hasonlítható. Vannak sürgős ügyek is, ide elsősorban a börtön- büntetésüket töltő polgárok panaszai tartoznak, de a közelmúltban hozzánk fordult egy pozsonyi család is, melyet ki akartak lakoltatni. Közbenjárásunkra a panaszosok nem kerültek az utcára. Leggyakrabban hogyan panaszkodnak a polgárok? írásban, de személyesen is. Az iroda jogászai is fogadják a polgárokat. A törvény értelmében mindenki anyanyelvén fordulhat hozzánk. Azaz ha valaki magyarul kezd beszélni, akkor a telefonbeszélgetést átkapcsolják egy magyarul beszélő munkatárshoz, ha pedig személyesen keresi fel az irodát, tolmácsot biztosítanak? Igyekezünk, hogy legyen kéznél ilyen alkalmazott, de természetesen nem ideális a helyzet. Ha nincs a közelben magyarul beszélő munkatárs, akkor annyit azért megért a polgár, hogy mikor hívjon vissza, vagy mikor keresse fel az irodát, amikorra biztosítjuk magyarul beszélő munkatárs jelenlétét. De tudja, elméletileg egy bebörtönzött szuahéli is hozzám fordulhatna, szuahéliül kérhetne segítséget, de logikusan az irodában nem dolgozhat a világ minden nyelvét beszélő ember. Fordítást biztosítunk. Van erre pénzük? Muszáj. A polgárnak nem szabad megéreznie a szűkös költségvetést. Fájlalta, hogy a költségvetésből kihagyták az ön fizetését, állítólag le is akart emiatt mondani. Ez pontatlan információ volt. Soha nem gondolkodtunk arról, hogy lemondjunk. Félreértelmezték a szavaimat. Vagyis egész öt évig emberjogi biztos marad? Nem tudom, mindenkit érhet szerencsétlenség. Nem tervezek hamarább távozni funkciómból. Esetleg kap egy újabb antraxos levelet. Szerencsére az elsőben nem volt antrax, ellenkező esetben most nem ülnénk itt. Alig fél éve működik a hivatal, máris rengetegen bírálták. Egyesek az irodát szomorúfűzhöz hasonlították, mások szerint az ön hivatala nem méltóságteljes. Ehhez mit szól? Azt, hogy mi mindent bírálunk. Szerintem hivatalom kezdettől fogva méltóságteljes, csakhogy mindenkinek így kellett volna közelítenie a dologhoz, például a székház biztosításakor. A Kvetná utcai épület valóban méltóságon aluli volt, és örülök, hogy a jelenlegi iroda esztétikailag is megfelelő, mert ez is idevonzza az embereket. A régi helyen szinte nem volt hova leültetni a panaszkodót. Tehát ön szerint csak a méltóságon aluli környezetnek tudható be a bírálat? Igen. Nagyon kevesen segítettek, elutasítóan viselkedtek a hivatallal szemben. Lehet, hogy feleslegesen túlpolitizálták az ügyet. Talán az ön személye miatt, hiszen a HZDS parlamenti képviselője volt. És aki a HZDS-ből jött, az automatikusan rossz? Ott is, más pártban is vannak jó és rossz emberek, és szégyen, ha előre elítélnek valakit. Ráadásul nem voltam a HZDS tagja, pártonkívüliként, de a mozgalom listáján jutottam a parlamentbe. Nem látok semmi rosszat abban, hogy a HZDS színeiben szakemberként tevékenykedtem a Házban, és például az ellenzékiek közül én voltam az egyetlen, aki támogatta, hogy fajgyűlölő kijelentései miatt vonják meg Vít’azoslav Móric mentelmi jogát. Nem gondolja, hogy a hivatalt azért nem tartják sokan méltóságteljesnek, mert az ön nevéhez több negatívum, mint pozitívum fűződik? Milyen negatívum? Megbélyegeztek, állandóan a HZDS-szel kötik össze a nevemet, de szisztematikus munkával próbálunk javítani a kialakult negatív képen. A fontos az, hogy aki hozzám fordult, az tanácsot kapott. Egyszer sem történt meg, hogy emberjogi biztosként a HZDS-t előtérbe helyeztem volna. Nemcsak a pártbeli múltjára gondolok, hanem arra is, hogy a besztercebányai diákok nem kaphattak oklevelet. Jó, hogy ezt az ügyet említi. Ha nyilvánosságra hoznám a birtokomban levő dokumentumokat, csodálkozna. És mi van, ha azt mondom, hogy ezek a diákok már a promóción is túl vannak és megkapták az oklevelüket? Az egész ügy úgy végződött, hogy beigazolódott: az említett hallgatók akkreditált szakon tanultak. Visszatérve a panaszokra: idáig hány magyar fordult önhöz? Nem készítünk nemzetiségi statisztikát, az diszkriminatív lenne. Heten panaszkodtak magyar nyelven, ám a személyes megbeszélések során kiderült, ennél több személy» Az ombudsman azt ígéri, fogadóórákat tart majd a déli . régiókban. V nek lehet magyar az anyanyelve, de a nemzetiséget nem firtatjuk. Ez mindenkinek a magánügye. Azt sem tudjuk megmondani, hány roma fordult hozzánk. A magyarok mire panaszkodnak leginkább? Tulajdon- és vagyonjogi, örökösödési, restitúciós, a föld tulajdonjogával, a szomszédok közötti viszállyal kapcsolatos kérdésekkel fordultak hozzánk. Állítólag regionális irodákat akar létrehozni. Nem egészen, mert erre nincs pénz. Viszont bizonyos időközönként el-ellátogatnánk egy-egy régióba, és helyben próbálnánk orvosolni a panaszokat. Azokba a régiókba utaznánk, ahol a polgár- mesterek előzékenyek lesznek, és arra az egy napra ingyen rendelkezésünkre bocsátanak valamilyen irodát. Mely községekkel vették fel a kapcsolatot? Nem szólítottunk meg senkit, a polgármesterektől várjuk a kezdeményezést. A déli régióban Losonc, Komárom, Dunaszerdahely és Párkány is felmerült, de még senkivel sem tárgyaltunk. Tegnap Komáromban jártam, ahol megfelelő irodahelyiségeket kerestem. Míg a szlovák fiatalok 15-20%-a folytat felsőfokú tanulmányokat, a magyar fiatalok csupán 7-8%-a jár egyetemre Szakmai konferencia a magyar egyetemről ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Csölösztő. A hazai magyar felső- oktatás és a tervezett magyar egyetem kérdéseiről tartanak kétnapos konferenciát oktatási szakemberek részvételével a Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum szervezésében a Somorja melletti Csölösztőn. A tegnap kezdődött tanácskozás - melyre az esti órákban megérkezett Csáky Pál kormányalelnök és Szigeti László oktatási államtitkár is -, résztvevőit Hodossy Gyula, a Fórum alapító tagja köszöntötte. Mészáros András, a Fórum elnöke bevezetőjében elmondta, a konferencia célja, hogy teret adjon minden létező szakmai véleménynek és az egyes álláspontokat közvetítse a politikai döntéshozók felé. Bauer Győző akadémikus előadásában elmondta: jelenleg a szlovák nemzetiségű fiatalok tizenöt-húsz százaléka folytat felsőfokú tanulmányokat^ felvidéki magyar fiataloknak azonban csupán hétnyolc százaléka jár egyetemre. László Béla nyitrai egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy „a szlovákiai magyarság műveltségi szintjének, az iskolai művelődés színvonalának, rendszerének problémaköre nem a felsőoktatással kezdődik és nem is ott végződik”. Albert Sándor kassai egyetemi tanár és a Fórum szakmai bizottságának elnöke előadásában kifejtette: „a dél-szlovákiai régió életszínvonalának javítása és a már szinte tarthatatlan munkanélküliség csökkentése feltételezi lakossága műveltségi szintjének növelését is. Ennek alapkövetelménye a főiskolákon és egyetemeken tanuló diákok számának gyarapítása”. Hushegyi Gábor, a pozsonyi magyar tanszék tanára szerint a szlovák-cseh oktatási és tudományos együttműködés pozitív példáját követve kellene átértékelni a határon túli magyarok számára jelenleg működő magyarországi teljes nappali képzés koncepcióját. A tanácskozás ma szakmai vitával folytatódik, (érvé) RÖVIDEN Hiányzás esetén fizetés megvon ás Pozsony. Néhány képviselő megkapta első igazolaüan hiányzását a parlament elnökétől. Pavol Hrusovsky nem igazolta egy-egy napját Milan Cagala (HZDS), Milan Murgas (Smer), Gustav Krajcí (HZDS), Boris Zala (Smer) és Miroslav Maxon (HZDS) képviselőknek. Habár ez az eset még nem von maga után komolyabb következményeket, Pavol Hrusovsky azonban ismétlődő hiányzás esetén kilátásba helyezte a vétkes képviselők fizetésének csökkentését is. (TASR) Dzurinda Mikulás lesz Pozsony. Mikulás-csomagokat oszt szét Mikulás Dzurinda kormányfő és felesége ma, a Pozsony melletti Modor-Harmónián egy helybeli gyermekotthon lakói között. A gyermekek az édesség mellett pénzesutalvány is kapnak, melyet a gyermekotthon berendezésének javítására, könyv- és játékvásárlásra költhetnek. Ezt a támogatást a miniszterelnök saját keretéből biztosítja a gyermekotthonnak, mely egy azon intézmények közül, melyben a családi neveléshez hasonló nevelésben részesülnek a gyerekek. (SITA) A Rosta a legnézettebb Pozsony. A Markíza televízió Rosta című műsora a legnézettebb politikai vitaműsor Szlovákiában, derül ki a Szlovák Rádió közvélemény-kutató osztályának novemberi felméréséből. A Rosta 34,7 százalékos nézettséggel vezet a Szlovák Televízió (STV) 5 perc múlva 12 című műsora - 28,1 százalékos nézettség - előtt. A harmadik helyre a Markíza vasárnapi publicisztikai műsora, a Testre szabva került 26,7 százalékos nézettséggel. A negyedik helyen az STV Ring című műsora végzett 16,3 százalékos nézettséggel a JOJ televízió Hetes című műsora előtt, melyet a tévénézők 5,2 százaléka néz rendszeresen. (SITA) Kisebb lakástakarékossági támogatás Pozsony. Tovább csökkennek a lakásépítési támogatások a pénzügyminisztérium tervezete alapján 2003-ban. A parlament költségvetési bizottsága tegnap már jóváhagyta a minisztérium javaslatát, melynek alapján lakástakarékössági megtakarításhoz járó állami prémium összege az idei négyezer koronáról jövőre háromezer koronára csökken. Alacsonyabb lesz a jelzálogkölcsönök kamattámogatása is, az idei 4,5 százalékról 2,5 százalékra esik vissza. Az állam mintegy 100 millió korona megtakarítást vár ettől az intézkedéstől. (TASR) Továbbra sincs elnöke az MTV-nek Budapest. Nem sikerült elnökjelöltet állítania tegnap a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének, így továbbra is üresen marad a közmédium Mendreczky Károly július közepi távozásával megüresedett vezetői széke. A18 induló közül a szeptember 30-i elnökválasztáson a nagykuratórium által leszavazott Baló György kapta tegnap a legtöbb voksot, ötöt, de ez eggyel kevesebb volt, mint a médiatörvényben megkövetelt kétharmados arány. (MTI) Az átlagéletkor nálunk jóval kisebb az EU-átlagnál Olcsón dolgozunk és korán halunk TASR-HIR Pozsony. Szlovákia lakói jóval rö- videbb ideig élnek, mint az Európai Unió tagállamainak lakói. A szlovákiai férfiak 69,1 évig, a nők 77,2 évig, míg a EU-országokban élő férfiak 75, a nők 81 évig élnek átlagosan, derül ki az európai statisztikai hivatal (Eurostat) adataiból. A csatlakozásra készülő országok közül nálunk rövidebb ideig csak Magyarország és a balti államok lakói élnek. Előkelő helyen állunk viszont az egy főre eső kórházi ágyak számában: százezer lakosra több mint 1000 ágy jut. Nálunk jobban csak a csehek szerepeltek ebben a kategóriában, az EU államok átlaga 630 ágy százezer lakosra. A csatlakozásra készülő országok között Szlovákia azok közé tartozik, ahol a legolcsóbb a munkaerő, nálunk az alkalmazott egy munkaórájáért átlagosan 3,06 eurót fizet a munkaadó. Csehországban ez az érték 3,90, Lengyel- országban pedig 4,48 euró. Személyi számítógépek terén megelőzzük Csehországot: nálunk száz emberre 15 gép jut, míg nyugati szomszédunkban csak 14. A megújítható energiaforrások kihasználása tekintetében azonban felülmúljuk az EU tagállamait is, ott az energiatermelés 25 százaléka származik ilyen forrásból, míg nálunk ez az érték 18 százalék. SZAVAZÁSI ÚTMUTATÓ Hogyan szavazzunk? A laldielyünk szerinti szavazóhelyiségben szavazhatunk, de az idősek mozgóurnát is kérhetnek. Ha nem találjuk személyazonossági igazolványunkat, két ismerős is igazolhatja személy- azonosságunkat. A bizottságtól két szavazólapot kapunk: az egyiken a polgármesterjelöltek, a másikon a képviselőjelöltek nevei szerepelnek. Az előbbi listán csak egy nevet, a másikon viszont legtöbb annyit kariká- zunk, amennyi a lista feletti szövegben lesz: ezért figyelmesen olvassuk el a nevek feletti magyarázatot, ha pedig nem világos, hány képviselőjelölt számát karikázhatjuk, kérdezzük meg a választási bizottságot. Ha elrontottuk, kérjünk új szavazólapot. Karikázni csak a szavazófülkében lehet, ahová egyedül megyünk, de a segítségre szorulókat elkísérheti egy családtag, ismerős. A két szavazólapot egy borítékba tesszük, majd bedobjuk az urnába. Mikor érvénytelen a szavazat? Ha egyetlen jelöltet sem vagy túl sok nevet karikázunk be, voksunk nem érvényes. A fejlécen feltüntetett számnál kevesebbet is lehet, többet viszont nem szabad karikázni. A listát nem lehet kiegészíteni, azaz nem írhatunk oda neveket, mert ez a szavazócédula megrongálásának számít. Csak karikáz- zunk! Aláhúzni, átfirkálni, nem szabad, mert szavazatunk érvénytelen lesz. (sza)