Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-06 / 284. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 6. Fodor Lajos távozni készül Budapest. Fodor Lajos magyar vezérkari főnök március 1-jé- vel távozik posztjáról. Ezt Ju­hász Ferenc honvédelmi mi­niszter is megerősítette. A hi­vatalos indoklás szerint közös megegyezéssel távozik, a Blikk azonban úgy értesült, Fodor menesztése összefüggésben le­het azzal, hogy nemrég egy rá­diónyilatkozatban kritizálta a honvédelmi tárca vezetését. Bírálatában utalt rá, hogy a honvédelmi miniszter „nem is érthet fontos kérdésekhez, hi­szen nem katona”, (o-o) Mukhlas beismerő vallomása Jakarta. A Dzsemáa Iszlámija ázsiai szélsőséges szervezet operatív főnöke, a Mukhlas- ként emlegetett férfi tegnap beismerte, hogy részt vett a Báli szigetén októberben elkö­vetett, csaknem kétszáz halálos áldozatot követelő terrorista merénylet végrehajtásában. Azt is bevallotta, hogy tagja az al-Kaidával kapcsolatban álló Dzsemáa Iszlámijának. Muk- hlast és nyolc társát kedden vették őrizetbe Jáva szigetén. A jakartai rendőrség szerint Mukhlas fontos információkkal szolgálhat a Dzsemáa Iszlámija többi vezetőjének - köztük Ridvan Iszamuddin tényleges főnöknek - a hollétéről. (MTI) Megállapodás Prevlakáról Belgrád. Jugoszlávia és Hor­vátország egyetértésre jutott a Prevlaka-félsziget hovatarto­zásával kapcsolatos vita ideig­lenes rendezéséről. Ezzel is­mét horvát-jugoszláv fennha­tóság alá kerül az ENSZ ellen­őrzése alatt álló félsziget. A két ország december 15-ig, a prevlakai ENSZ-misszió man­dátumának lejártáig aláírja az ideiglenes rendezésről szóló jegyzőkönyvet. Ennek egyik sarkalatos pontja, hogy a fél­sziget hossza mentén aszim­metrikus megosztású fegyver­mentes övezetet hoznak létre: horvát területen öt, míg Jugo­szlávia területén három kilo­méteres szélességben. (MTI) Meghalt a hírhedt diktátor Rangun. Meghalt tegnap a 92 éves U Ne Vin, Mianmar (a volt Burma) utolsó katonai diktáto­ra, aki egykor több mint ne­gyedszázadon át irányította a délkelet-ázsiai országot. A volt diktátort otthonában érte a ha­lál - az utóbbi hónapokban há­zi őrizetben élt, amelyet a ran­gúm kormány rótt ki rá, mert az év elején puccskísérlet vád­jával őrizetbe vették U Ne Vin néhány rokonát. U Ne Vin 1962-ben katonai államcsíny­nyel jutott hatalomra Burmá­ban. „Marxista-buddhista” ih­letésű politikája nyomán az or­szág elindult a „szocializmus burmai útján”, amely azonban zsákutcának bizonyult. 1988- as bukásakor a természeti kin­csekben igen gazdag ország Ázsia egyik legszegényebbjé­nek számított. (MTI) U Ne Vinnék 1962-től 1988-ig tartó uralma alatt sikerült telje­sen szétzüllesztenie az ország gazdaságát (Reuters) Olajat élelmiszerért: a bevétel ENSZ-számlára kerül, arról fizetik az importált élelmiszert, gyógyszert - Szaddám az ellenőrök munkájáról Washington kérte a NATO támogatását Washington/New York/ Bagdad/Brüsszel. AZ ENSZ BT egyhangúlag megszavaz­ta az olajat élelmiszerért el­nevezésű humanitárius program hat hónappal való meghosszabbítását. Harminc napon belül felülvizsgálják azoknak az áruknak a listá­ját, amelyek behozatalához Iraknak az ENSZ jóváhagyá­sára van szüksége. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A határozat kompromisszumot je­lent az USA és a BT tizennégy má­sik tagja között, mivel az amerikai­ak lemondtak arról a követelésük­ről, hogy a szokásos hat hónap he­lyett egyelőre csak két héttel hosz- szabbítsák meg a programot, és ez alatt az idő alatt egészítsék ki a lis­tát. Az USA a külön engedélyhez kötött áruk listáját mintegy 50 olyan tétellel akarja kibővíteni, amelyek szerinte adott esetben ka­tonai célokra is felhasználhatók. A megegyezés néhány órával a ha­táridő lejárta előtt született meg. A program november 25-én járt le, s akkor ugyancsak amerikai kezde­ményezésre kilenc nappal hosszab­bították meg. Az amerikai kor­mány a 419 tételt tartalmazó listát többek között görcsoldó gyógysze­rekkel, köztük atropinnal akarja kibővíteni. Irak nemrég rendelt nagy mennyiségű atropint injekci­ós kiszerelésben Törökországból, amerikai gyanú szerint azért, mert Bagdad háború esetén ideggázt vetne be. Egy francia diplomata szerint az USA bölcsen járt el, hogy engedett, mivel megmaradt a BT egysége, s az egyszerű irakiak nem lettek a listamódosítás körüli huza­vona túszai. Az olajat élelmiszerért program alapján Irak korlátlan mennyiségben adhat el kőolajat. Bevétele a világszervezet számlájá­ra kerül és arról fizetik ki az impor­tált élelmiszert, gyógyszert. A program célja, hogy enyhítse az ENSZ-szankciók hatását a lakos­ságra. Szaddám Húszéin iraki elnök teg­nap üdvözölte az ENSZ fegyverzet- ellenőreinek munkáját, amely megcáfolhatja, hogy Iraknak tö­megpusztító fegyverei lennének, s ugyanakkor türelemre intette hon­fitársait az USA „arroganciájával” szemben. Szaddám a muzulmán böjti hónapot lezáró fesztivál kap­Az alelnök az ENSZ el­lenőreit amerikai és izra­eli kémeknek nevezte. csán tartott televíziós beszédében elmondta: azért járult hozzá egyik palotájának ellenőrzéséhez is, hogy népét biztonságban tudhassa az amerikai fenyegetéssel szem­ben. Hangoztatta: lehetőséget akar biztosítani az ellenőröknek, hogy megcáfolhassák az amerikai vádakat. Mint az AP írja, Szaddám beszéde ellentétben áll Taha Jaszin Ramadan alelnök korábbi nyilat­kozatával, ugyanis az alelnök az ENSZ ellenőreit amerikai és izraeli kémeknek nevezte. Közben a világ- szervezet ellenőrei felfüggesztet­ték munkájukat a muzulmán ün­nep miatt. Paul Wolfowitz, az amerikai védel­mi miniszter helyettese a The Wall Street Journal értesülése szerint négy dolgot kért a NATO-tanács ülésén a szövetségesektől egy eset­leges Irak elleni háborúban. Elő­ször: bocsássák az esetleges had­művelet rendelkezésére a NATO olyan katonai eszközeit, mint a elektronikus légi felderítést végző AWACS repülőgépek és haditenge­részeti erők. Másodszor: a szövet­ség szállító eszközöket,' légi fede­zetet nyújthatna azon tagjainak, amelyek részt vesznek az amerikai vezetésű koalíció hadjáratában. Harmadszor: ha e háború során Törökország segítséget kérne szö­vetségeseitől iraki fenyegetés mi­att, küldjenek neki Patriot légvé­delmi rakétákat és más védelmi eszközöket. Negyedszer: az esetle­ges háború után vegyenek részt Irak újjáépítésében. Wolfowitz biztosra veszi, hogy ha Iraktól erővel kell elvenni tömeg- pusztító fegyvereit, számos NATO- szövetségese csatlakozik az erre alakuló koalícióhoz. Kifejtette: Wa­shington számára itt nem az ENSZ fegyverzetellenőreinek működése, kutatásuk eredménye a lényeges, mert az iraki tömegpusztító fegy­verek felfedezésének esélye egyéb­ként is csak annyi, „mintha Szibé­ria örök hava alatt kellene megta­lálni”. Az amerikai kormány azt várja Szaddám Húszéin elnöktől, hogy adjon pontos számot tömeg- pusztító fegyvereiről, és szolgáltas­sa ki azokat. Előtte Colin Powell külügyminiszter is azt hangsúlyoz­ta, az USA biztos abban, hogy Szaddámnak vannak tömegpusztí­tó fegyverei. Robbanás történt tegnap Karacsiban, a tiszteletbeli macedón konzul irodáinak otthont adó épületben. A romok alatt három, előzőleg meggyilkolt személy holttestére bukkantak. E támadás válasz lehet arra a márciusi mace­dóniai rendőri akcióra, amelynek során hét terroristagyanús pakisztánit lőttek le. (Reuters-felvétel) Schröder: „Senkinek sem tanácsoljuk, hogy a brüsszeli csomagot ismét felbontsa" Prodi a föderalista alkotmányért Sáron először nyilatkozott a palesztin állam nagyságáról Al-Kaidások Izraelben? ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Brüsszel. Szinte teljesen biztos, hogy a jövő csütörtökön kezdődő EU-csúcsig a tagjelöltek­nek nem sikerül lezárniuk a csatla­kozási tárgyalásokat, úgy, ahogyan az EB és a dán elnökség is szorgal­mazta. Egyébként a nyilatkozatok ellentmondóak, a német kancellár azt mondta, majd a csúcson szüle­tik döntés a legfontosabb pénzel­osztásokról, vagyis addig még in­tenzíven folynak az alkudozások, ezzel szemben az európai körúton tartózkodó dán kormányfő több­ször a tárgyalások lezárására és kö­veteléseik mérséklésére szólította fel a csatlakozókat. A szerda esti francia-német csúcstalálkozó után kiderült: Berlin és Párizs egyetért abban, hogy az Unió bővítésével já­ró költségeknek nem szabad meg­haladniuk az október végén Brüsz- szelben megszabott keretet. Ger­hard Schröder és Jacques Chirac a németországi Storkowban elköl­tött vacsora után, nem utolsósor­ban az agrárfinanszírozásra céloz­va, kijelentette: „Senkinek sem ta­nácsoljuk, hogy a brüsszeli csoma­got ismét felbontsa.” Romano Prodi, az EB elnöke teg­nap föderalista alkotmányt java­solt az Európai Uniónak, elutasít­va az „európai elnök” tisztségét. (Brit, francia és spanyol vélemé­nyek szerint szükséges lenne el­nök kinevezése az Európai Tanács - a tagállamok állam- és kor­mányfőinek testületé - élére.) A jövendő európai alkotmány kidol­gozásán munkálkodó konventnek küldött javaslataiban Prodi egy­úttal szorgalmazza, hogy az EU- nak saját külügyminisztere le­gyen. A miniszternek helye volna az Európai Bizottságban, és nem csak a testület elnökének, de az egyes tagállamoknak is szám­adással tartozna, (m, ú) MTI-HÍREK Jeruzsálem. Ariel Sáron szerint a leendő palesztin állam területi nagysága Ciszjordánia negyven százalékával, illetve a Gázai övezet háromnegyed részével lehetne egyenlő. Megfigyelők szerint az iz­raeli kormányfő most először szólt nyilvánosan a palesztin állam álta­la elképzelt kiterjedéséről. A pa­lesztin vezetés nyomban visszauta­sította Sáron elképzeléseit, mond­ván, hogy azok semmi újat nem tartalmaznak. Szaeb Erakat pa­lesztin tárgyalásvezető egyben megerősítette azt a palesztin köve­telést, hogy az izraeli csapatokat vonják vissza az 1967-es határok mögé. „Békét akarunk, de nem akármilyen áron” - fűzte hozzá. Sáron tegnap újságírók előtt azt ál­lította, Izraelnek tudomása van ar­Washingtoni szankciók Moszkvai tiltakozás Moszkva. Oroszország tiltakozott az USA-nál amiatt, hogy orosz cé­gek ellen még mindig érvényben vannak a fegyverexport szabályai megsértésének washingtoni gyanú­ja miatt még szeptemberben beve­zetett szankciók. Az orosz külügy­minisztérium tegnapi tiltakozó jegyzéke hangsúlyozza: Oroszor­szág nem ért egyet azzal a washing­toni állásponttal, amelynek értel­mében külföldi vállalatokra terjesz­tik ki az amerikai szabályozást. Ezek a vállalatok saját országaik nemzetközi kötelezettségvállalásai­nak megfelelően végzik külkereske­delmi tevékenységüket. Az USA azért vezetett be szankciókat há­rom orosz hadiipari vállalat ellen, mert azok - amerikai megítélés sze­rint - a nemzetközi terrorizmust tá­mogató államokkal folytatnak együttműködést. (MTI) ról, hogy az al-Kaida terrorszerve­zet tagjai tartózkodnak a Gázai övezetben és Libanonban. Sáron szerint a Libanonban tartózkodó terroristák együttműködnek a siíta Hezbollahhal. Ennek a szervezet­nek a főhadiszállása szintén Liba­nonban van. Sáron kifejtette: nem kétséges, hogy Izrael az al-Kaida egyik célpontja, de hozzátette, hogy az izraeli hatóságok mindent megtesznek az ország biztonsága érdekében. Saul Mofaz védelmi miniszter már hétfőn arról beszélt, hogy az al-Kaida terrorcselekmé­nyeket akart végrehajtani a zsidó állam területén. Berlinben bejelen­tették: Németország kész Patriot tí­pusú légvédelmi rakétákat szállíta­ni Izraelnek. Ebben állapodott meg Peter Eickenboom német védelmi államtitkár és az izraeli kormány egy meg nem nevezett képviselője. Denktas válasza Annannak Nem lehet egy nemzet Ankara. Rauf Denktas ciprusi török vezető elutasította Kofi Annan ENSZ-főtitkár elképzelését arról, hogy egy nemzetben kellene egye­síteni a megosztott Ciprus lakossá­gát. Annan előző nap azt mondta, olyan egységes Ciprusról álmodik, amelyet felvesznek az EU-ba. Denk­tas hangsúlyozta: ez a terv nem menti meg Ciprust, ahol „nem léte­zik egységes nemzet; a szigeten két nemzet él, amelyeket nem lehet egy nemzetté összekovácsolni”. Az ENSZ tervet dolgozott ki az 1974 óta megosztott Ciprus újraegyesíté­sére, amelyben egy svájci mintájú konföderáció létrehozását javasol­ja. Annan kérte Denktast és Gláf- kosz Kleridesz elnököt, ciprusi gö­rög vezetőt, hogy november 30-ig ismertessék vele a tervvel szembeni kifogásaikat, ennek azonban egyi­kük sem tett eleget. (MTI) Megkezdődött a sangatte-i menekülttábor kiürítése Végleg felszámolják A cseh kormányfő nem zárja ki, hogy sikertelen lesz a januári államfőválasztás Spidla szembefordult elődjével MTI-HÍR ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Prága. Vladimír Spidla kormányfő, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke úgy véli: a cseh par­lamentnek vagy sikerül már az első fordulóban megválasztania az or­szág új államfőjét, vagy meg kell vál­toztatni az alkotmányt, lehetővé té­ve a közvetlen elnökválasztást. Spid­la azt fejtegette, hogy a kormányko­alícióban néhány személy esetében megvan a szükséges egyetértés, má­sokéban nincs. Nincs értelme titkol­ni, hogy Milos Zeman volt kormány­fő esetében nincs egyetértés, ezért ennek a helyzetnek az lesz a követ­kezménye, hogy vagy sikerül már az első fordulóban megválasztani az el­nököt, vagy egyáltalán nem fog sike­rülni, s ki kell majd írni a közvetlen elnökválasztást. Ä kormányfő kije­lentette: Csehország szempontjából az lenne a jó, ha már az első körben sikerülne megválasztani a február­ban távozó Václav Havel utódját, mert az uniós csatlakozás folyama­tában az államfőre nagy szükség lenne. Az államfőnek olyan ember­nek kellene lennie, aki egyetlen párthoz sem kötődik szorosan - je­gyezte meg Spidla, ezzel is érzékel­tetve, hogy nem támogatja Zeman esetleges államfővé választását. „Az a politika, amelyet Zeman jelképe­zett, már a múlté. Zeman államfővé választásával megkérdőjeleződne a szociáldemokrata párt egész mai ve­zetése” -jegyezte meg a kormányfő, aki azt nem volt hajlandó elárulni, hogy kit látna a szívesen az elnöki bársonyszékben. A CSSD elnökje­löltjét a pártvezetés holnapi ülésén nevezik meg. Spidla megjegyezte, a párton belül lezajlott előválasztás eredménye - Zeman kapta a legtöbb szavazatot - nem kötelező érvényű a döntéshozók számára, (-kés) Párizs. Franciaországból, a san­gatte-i vöröskeresztes táborból teg­nap ötven iraki és afgán bevándor­lóval útnak indult Nagy-Britanniá- ba az első hivatalos engedéllyel fel­ruházott menekültszállító autó­busz. A La Manche-csatorna francia oldalán létesített, túlzsúfolttá vált menedékhely végleges felszámolá­sának felgyorsításáról hétfőn kötött megállapodást Nicolas Sarkozy francia és David Blunkett brit bel­ügyminiszter. A két ország kapcso­lataiban a sangatte-i kérdés évek óta viszályforrás volt. London ezút­tal beleegyezett abba, hogy a tábor jelenleg 2200 ideiglenes lakójából ezer iraki kurdot és kétszáz, Angliá­ban családi kapcsolatokkal rendel­kező afgánt hivatalosan befogad és munkavállalási lehetőséget is bizto­sít számukra. A további ezer mene­kültnek Párizs ajánlotta fel a mene­dékjog megadását. Sarkozy és Blunkett júliusban úgy döntött, hogy a Csatorna-alagutat rendsze­resen megrohamozó, tömegesen Nagy-Britanniába szökdöső illegá­lis menekültek sangatte-i táborát 2003 áprilisáig lebontják, és no­vember 15-én túl már nem fogad­nak új jelentkezőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom