Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-06 / 284. szám, péntek

Közélet ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 6. Zsarolók szabadlábon Pozsony. A Zsolnai Kerületi Bí­róság tétlensége miatt került szabadlábra négy, zsarolással vádolt gyanúsított. Tegnap a Legfelsőbb Bíróság kénytelen volt őket szabadlábra helyezni, mert a zsolnai bíróság tavaly november 14-től egyetlen alka­lommal sem tűzte napirendre az ügy tárgyalását. A bíróság tétlensége miatt sérültek a gya­núsítottak emberi jogai és to­vábbi fogva tartásuk az alkot­mánybíróság korábbi ítéletei­vel is ellentétes lett volna. A négy gyanúsított a vád szerint fegyverrel kényszerítette egyik áldozatát, hogy az a nevükre írassa vagyonát. (TASR) Gépkocsi robbant a fővárosban Pozsony. Felrobbant egy Seat Cordoba típusú személyautó a Dőlné Hony városrészben. A detonáció tegnap reggel ki­lenc órakor történt, a gépko­csi tulajdonosa Milan A. po­zsonyi lakos. A robbanásban egy személy megsérült, őt ha­si sérülésekkel szállították kórházba. Pozsonyban utoljá­ra november végén robbant autó, az akkori elkövető to­vábbra is ismeretlen. (SITA) Gyilkossággal vádolják az anyát Vrútky. Gyermeke meggyilko­lásával vádolják azt a 29 éves nőt, aki miután megszülte a kisfiút, a kukájába tette. Az asszonynak két kiskorú gyer­meke van. Harmadik gyerme­ke az orvos szerint életképes volt, a szülés után lélegzett; a halál oka fulladás. A gyermek tetemét az asszony férje dobta a kukába. Az elkövetőre - bű­nössége bebizonyosodása ese­tén - 3-tól 8-évig terjedő bör­tönbüntetés vár. (TASR) Gyalogost gázolt el egy mozdony Máriatölgyes. Majdnem az életébe került a vágányok mel­letti séta egy nyustyai férfinak. Szerdán délután a vasúti átke­lőn sétáló férfi a mozdonyve­zető szerint nem reagált a fi­gyelmeztető hangjelzésre, és a mozdony oldalával ütközött. A férfit az erős ütközés az árokba vetette, és súlyos sérüléseket okozott neki. Az orvosok sze­rint gyógykezelése legalább tíz hétig tart majd. A rendőrök szerint a mozdonyvezető az üt­közéskor nem volt alkohol be­folyása alatt. (SITA) Nem észlelte a balesetet Keszegfalva. Csütörtök este a vasúti átkelőn egy Skoda Fabia nekiütközött az áthaladó vo­natszerelvénynek. A gépkocsi 54 éves vezetője nem sérült meg, de a gépkocsin mintegy százezer korona értékű kár ke­letkezett. A mozdonyvezető csak Komáromba érve fedezte fel, hogy baleset történt, mivel a gépkocsi a szerelvény máso­dik vagonjának ütközött. A rendőrség szerint sem a moz­dony, sem az autó vezetője nem fogyasztott alkoholt, (ú) Elfogták a fejszés rablót Poltár. Elfogta a rendőrség Stefan H. 16 éves nagyszuhai lakost, aki fejszével a kezében tört be az egyik helybeli házá­ba. Az ott tartózkodó 19 éves Ján V.-t életveszélyesen megfe­nyegette, és pénzt követelt tő­le. A rémült férfi átadta a pénztárcáját támadójának, aki 200 koronát kivett belőle, majd elmenekült. A rendőrség lopással és magánlaksértéssel vádolja az elkövetőt. (SITA) A szerencsések gyümölcsöt, édességet, kisautót, plüssmacit kapnak, de egyre több gyerek kénytelen kevesebbel is beérni Mi kerül a gyerekek csizmájába Mikuláskor? A nagyobb kórházakban már járt a Mikulás, a vágsellyei kórház gyermekosztályát ma keresi fel. A helyi Microwell Kft. és a vágkirályfai Humanita Gyermakfarm idén 900 ajándékcsomagot készített, melyeket a mai ünnepségen osztanak szét a legkisebbeknek. (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Komárom/Kalonda/Kassa. Né­hol tegnap este járt, van ahova csak ma érkezik meg a Mikulás. A gyerekeknek örömöt okoz, a fel­nőtteknek fejtörést, hogy miből és mit tegyenek a csizmába. Édesség, gyümölcs és természete­sen különböző méretű és formájú csoki Mikulás - leggyakrabban ezek kerülnek a komáromi gyere­kek csizmáiba Mikulás napján. Er­zsébet ötéves kislányának készít csomagot, és a felsoroltakon kívül egy kifestővel is meglepi csemeté­jét. „A nagy ajándékozást kará­csonyra hagyjuk, sajnos egy fize­tésből élünk, így nem telik ilyenkor is drágább játékokra” - mondta. Kevesen vásárolnak játé­kokat, ha mégis, általában 50-100 korona értékben. „Hogy mi kerül a csizmába? Hát jó lenne sok minden, de abból a 80 koronából, amiből 20-áig kell ki­húznunk, nem futja sok mindenre” - mondta egy gyermekét egyedül nevelő kalondai asszony, és hozzá­tette: „Szépek az ünnepek, de ne­kem néha már hónapokkal előtte görcsbe rándul a gyomrom, ho­gyan fogunk megint kijönni a 4500 koronából. Még nem tudom, mi lesz a kiscsizmában. Valamit bizto­san kitalálunk, de nem lesz bőség, az ember nem tudja azt adni, amit szeretne. Ami a legszomorúbb, hogy ha megkérdezik az iskolában a gyerekemet, hogy mit kapott a Mikulástól, akkor csak arról a pár darab édességről tud majd beszá­molni. Én a legszívesebben egy jól fizető munkahelyre való meghívót szeretnék találni a csizmában. Ne­künk az lenne a legnagyobb aján­dék.” A farnadi Tóthék a sanyarú helyze­tük ellenére rendszeresen meg­ajándékozzák hat gyermeküket. Az idei Mikulás-batyuba néhány tíz-tizenkét koronás csoki, és egy- pár hét-tíz koronás keksz kerül. Mint elmondták, sajnos, többet nem tudnak áldozni a gyerekekre. A rokkantnyugdíjas családfenntar­tó és munkanélküli felesége bevé­tele ugyanis havi 15 ezer korona. Mikulás-napkor a farnadiak gon­dolnak a hátrányos helyzetű csalá­dokra. Tóthék már kaptak néhány hasznos holmival megtöltött cso­magot. A kassai Kozsár Zsuzsanna peda­gógus egyedül neveli három gyer­mekét, akiket idén közös ajándék­kal lep meg a Mikulás. „Nyolc, tíz, illetve tizenegy évesek, mindhár­man zeneiskolások, és a gyakor­láshoz nagyon hiányzik nekik a metronóm. Mivel egy ilyen szerke­zet ezer koronánál is többe kerül, másra már nem futja a Mikulás­nak. Szerencsére nagy a család, és kevés benne a gyerek, így az édes­ségekre nekem sosincs gondom” -mondja az ifjú klarinétos, furu- lyás és zongorista édesanyja. Petrik Gyöngyi egy hatéves kislány és egy tizenkilenc hónapos legény­ke mellett férjének is készít Miku­lás-csomagot. „Nálunk csak édes­ség, gyümölcs és néhány apróság kerül a csizmába, mivel a hagyo­mányos Mikulás-csomagok hívei vagyunk. A nagyobb ajándékokat meghagyjuk karácsonyra. Az egé­szet betakartam 250-300 koroná­ból. Igyekeztem olyan édességeket összeválogatni, amiket még nem kóstoltak a gyerekek. A színek is fontosak, Csenge lányom csomag­jában például idén a piros domi­nál. Levente egy virgácsot is meg­érdemelt volna, de azt egyszerűen nem kaptam Kassán.” Egy komáromi játékboltban dolgo­zó eladótól megtudtuk, hogy egyre kevesebben vásárolnak Mikulás előtt játékokat, és ha mégis, akkor általában 50-100 korona értékben. A plüssállatkák, a kisautók, smink­készletek fogynak a leginkább, drágább ajándékra már nemigen telik. Sőt, tapasztalatai szerint már karácsonykor is inkább ruhaneműt vásárolnak a szülők gyermekeik­nek, és azt egészítik ki olcsóbb já­tékkal. Úgy tűnik, a Mikulás-várás nem korhoz kötött: egy középkorú hölgy elárulta, hogy 18 és 20 éves gyermekei bizony a mai napig vár­ják a csomagot, amelybe elsősor­ban gyümölcs kerül. „Számukra nem a tartalom a lényeg, hanem az, hogy reggelre ott legyen a cso­mag az ablakban” - mondta nevet­ve. (szász, juk, buch, vkm) A sertéstenyésztőknek 3,7 millió korona kiesést jelent az alacsony felvásárlási ár Képezni kell az állástalanokat, hogy alkalmazzák őket Exporttámogatás kell Komárom. Annak ellenére, hogy a Komáromi járás gaz­dálkodói az idei évre megha­tározott, 12 232 tonnás ser­téstenyésztési kvóta alig 83 százalékát merítik csak ki, mintegy 620 tonnányi sertés­hústöbblet mutatkozik a já­rásban. V. KRASZNICA MELITTA Földes Csaba, az Agrárkamara terü­leti igazgatója szerint a túlkínálat pedig negatívan befolyásolja a felvá­sárlási árakat. Hiába vonatkozik a 48 koronás kilónkénti felvásárlási ár a kvótás húsmennyiségre, a feldol­gozók 41 korona körüli árat kínál­nak a vágósertés kilogrammjáért. A két ár közti különbség mintegy 3,7 millió koronás veszteséget jelent a Komáromi járás tenyésztői számára. A túlkínálat egyik oka a tartósan alacsony fogyasztás, a másik az ol­csó behozatal, amely egybeesik a hazai fokozott kínálattal. Csehor­szágból például már 39-41 koroná­ért hozzák be Szlovákiába a vágó­sertés kilóját, de ez ellen a behoza­tal ellen még csak vámvédelmi in­tézkedéseket sem lehet hozni, hi­szen sem Csehország, sem a többi 42 koronás felvásárlási ár alatt egyértelműen vesz­teséges a sertéstartás. állam nem lépte túl idei behozatali keretét. November végéig például az engedélyezett 8327 tonnából csak 2538-at merített ki nyugati szomszédunk. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a tenyésztők nagy része - az előző évek pozitív tapasztalataiból kiindulva - a karácsonyi piachoz igazította az állomány eladását. Az elmúlt években ugyanis a kvótá­ban megszabott mennyiséget egész évben garantált áron tudták értékesíteni a tenyésztők. Most azonban az intervenciós ügynök­ség (IPA) közölte, nincs pénz az ár­kompenzációra. Pedig a kvótát or­szágos szinten sem lépték túl, sőt, még el sem érték a hazai tenyész­tők: a 190 ezer tonnás éves keretet mintegy 85 százalékra teljesítik csupán. Földes Csaba szerint egye­düli megoldást az államilag támo­gatott sertéshúskivitel jelentett volna, de egyre inkább valószínű­síthető, hogy ebből nem lesz sem­mi. A tenyésztők nem tehetnek mást, mint hogy veszteséggel adja­nak túl a sertéseken, hiszen 42 ko­ronás felvásárlási ár alatt egyértel­műen veszteséges a sertéstartás. Négypercnyi munka JUHÁSZ KATALIN Kassa. Továbbra is a Kassai és az Eperjesi kerület járásaiban legmaga­sabb a munkanélküliség. Az orszá­gos viszonylatban csökkenő tenden­cia keleten nem mutatkozik meg. Az ügyintézők túlterheltek, egy iglói hivatalnokra például napi 80 ügyfél jut, azaz átlagosan 3,9 percig foglal­kozhat egy emberrel. A hivatalok működésére szánt összeg jövőre vár­hatóan 4 százalékkal csökken, a lét­minimumot 2900 koronában állapí­tották meg, azaz 500 koronával ke­vesebb lesz, mint eddig. Emiatt érte­lemszerűen változik a segélyek ösz- szege is. A készülő jövő évi költségvetés ösz- szesen 3,6 milliárd koronát irányoz elő a munkaügyi hivatalok számára, az összeg csaknem 37 százalékát a kiemelten kezelt Kassai és Eperjesi kerület kapja. A Nemzeti Munka­ügyi Hivatal igazgatója, Jaroslav Sumny szerint távlati tervek, illetve a pénzeszközök racionális felhasz­nálása nélkül nem lehet kilábalni a gödörből. „Az új törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzat január­tól köteles együttműködni a munka­ügyi hivatallal a munkanélküliség csökkentése érdekében. El kell érni, hogy az állástalanok napi rendsze­rességgel tájékozódhassanak a fel­szabadult munkahelyekről” - mondta az igazgató, aki szerint a Besztercebányai kerület egyes tele­pülésein létesített Teleházak bevál­tak, és a jó őrieteket keleten is alkal­mazni lehet. Sumny ijesztőnek tartja azt az ada­tot, mely szerint a 480 ezer állásta­lan közül 309 ezer fő szakképzetlen, csupán alapfokú végzettséggel ren­delkezik. „Fontos a továbbtanulás, megfelelő képzettség nélkül ugyanis senki sem alkalmaz munkanélkülie­ket. Ilyen helyzetben hiába várjuk, hogy a külföldi befektetők majd megoldják a problémát” - mondta az igazgató. A dél-koreai cég szlovákiai üzemében hírzárlat mellett folyik a termelés; egy műszak alatt 1500 monitort gyártanak Feszes munkatempót diktál a Samsung Galántán GAÁL LÁSZLÓ Galánta. A dél-koreai Samsung ma­mutcég galántai üzemében, a Samsung Elektornics Slovakia vál­lalatban októbertől folyik a terme­lés, számítógépes monitorokat gyártanak. Mielőtt a Samsung lete­lepedett volna Galántán, nagy hír­verés előzte meg a gyárépítést, azt, hogy az egykori bútorgyár helyén olyan üzem épül, amelyben a ter­vek szerint 2005-re több mint 2000 embert foglalkoztatnak majd. Ami­óta azonban beindult az üzem a Samsung illetékesei semmilyen in­formációval nem hajlandók szolgál­ni. Az eredeti tervek szerint szep­tember 26-án kellett volna beindíta­ni a próbaüzemelést, ám az üzem vezetői azóta sem adnak tájékozta­tást a cég működéséről. Mivel hiva­talosan lehetetíen megtudni bármit is, az üzem két alkalmazottjától kér­tünk némi felvüágosítást. , Az ismerőseimtől hallottam, hogy a Samsungba munkásokat keresnek, hát én is beadtam a kérvényemet. Egy hónap múlva értesítettek, hogy másnap beléphetek a munkába.” - emlékszik vissza Ádám. A munka valóban szeptember 26-án kezdő­dött, ám még nem a próbaüzemelés indult, hanem ekkor kezdték felsze­relni a felújított csarnokban a gyártó gépsorokat. A valódi termelés októ­ber 21-én indult be. A vezető beosz­tású alkalmazottak és az adminiszt­ratív munkaerő már korábban mun­kába állt, a termelésben dolgozó munkások az említett üzembeállí­tást megelőzően kéthetes tanfolya­mon vettek részt. „A művelődési házba jártunk tanfolyamra. Ez nem valamiféle szakmai felkészítés, vagy betanítás volt, hanem inkább pszi­chikai tréning. A csapatmunkára ké­szítettek fel, rajzoltunk meg énekel­tünk - kapcsolódik be a beszélgetés­be Béla. - Aztán mindenkit beosz­tottak, aszerint, hogy müyen mun­kára felelne meg leginkább.” Jelenleg a volt bútorgyár egyik fel­újított csarnokában két gépsoron gyártják a számítógépes képernyő­ket. A gépsor elején a képernyőt be­helyezik a tartókeretbe, és a gépsor mellett ülő vagy álló munkások kü­lönféle alkatrészeket helyeznek a megfelelő helyre. Mindenki más­más alkatrészt, úgyhogy mire a munkadarab végigvándorol a gyár­tósoron, elkészül a monitor. Az al­kalmazottaknak több mint a fele nő, és a gépsor mellett furcsamód ép­pen ők kerültek a fontosabb helyek­re. „Nem mintha jobban értenének a gyártáshoz, vagy megbízhatóbbak lennének. Egyszerűen vékonyabb, finomabb ujjaik vannak, és érzéke­nyebben tudják beállítani az egyes alkatrészeket.” - világosít fel Béla. A tanfolyamon körülbelül nyolcvanan lehettek, ma mintegy százan dol­goznak a gépsoron. A gyártó gépso­ron való munkát a koreai alkalma­zottak mutatták be a munkásoknak, ami nem mindig ment simán, mert a kóreiaik esedeg angolul tudnak, és nem mindig van kéznél tolmács. A munkanap reggel nyolctól dél­után ötíg tart, közben minden két órában tartanak tízperces szünetet, és déltől egy óráig tart az ebédszü­net. Gyakoriak a túlórák is, ilyenkor este fél nyolcig dolgoznak. „Néha csak öt perccel öt előtt tudjuk meg, hogy lesz-e aznap túlórázás vagy nem - ecseteli Ádám. - Nekem ez nem probléma, mert nem várnak otthon gyerekek, de akit otthon csa­lád vár, vagy mondjuk a környékbe­li falvakból utazik be, annak nem mindegy.” A pontosságot pedig szi­gorúan megkövetelik. Állítólag elő­fordult már, hogy a két percet késő alkalmazottnak arra napra igazo­latlan hiányzást írtak be. A munka­tempó eléggé szoros, ami nem cso­da, hiszen a jelenleginél sokkal na­gyobb termelékenységet szeretne elérni a cég. „Most egy-egy gépso­ron egy műszak alatt ezerötszáz képernyőt gyártunk le, de állítólag az a terv, hogy műszakonként 2500-at gyártsunk” - avatnak be a cég terveibe beszélgetőtársaim. Hogy ez reális-e, azt persze nem tudjál megítélni, de szerintük nem lehetetíen, hiszen amikor elkezdték a termelést naponta 400 monitort gyártottak, ehhez képest már eddig is óriási haladást értek el. Béla sze­rint gyorsabban lehetne dolgozni, ha a gyártósorok kifogástalanul működnének, csakhogy ezek nem vadonatúj gépek, hanem használ­tak, és nem ritka hogy meghibásod­nak, de ha ezeket a kezdeti hibákat eltávolítják, a termelékenység is megnövekedhet. A bérre vonatkozó kérdésre el­mondták, „az alapfizetés nyolcezer korona, ebből tisztán hat és fél ezret kapunk, amiből még levonják az ebédjegyek árát, úgyhogy havonta olyan 5800-at viszünk haza”. Nem egy nagy fizetés, de aki munkanél­küliként legfeljebb 3800 koronát kapott, az örül, hogy a Samsungban dolgozhat. Riportalanyaim állásta­lanként jelentkeztek a vállalathoz, a Samsungot komoly cégnek tartják, és remélik, hogy még sok évig itt dolgozhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom