Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)
2002-12-06 / 284. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 6. FÓKUSZBAN: VÁLTOZIK A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Ismét módosítják a jogszabályt, a minisztérium szerint ezzel növekszik a szlovák gazdaság versenyképessége Hetente akár 164 munkaóra A törvénymódosítás után a családtagok egymás alkalmazottai is lehetnek (Képarchívum) A Munka törvénykönyve újabb módosítására készül a munka-, szociális és családügyi minisztérium. Az idén áprilistól hatályos jelenlegi jogszabályt már életbe lépése előtt sokan bírálták, emiatt a módosítására is rákényszerült az akkori parlament. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A leginkább kifogásolt részeket - a heti munkaidő maximális hosszát, egyes foglalkozások esetében a szombati és vasárnapi munkavégzést stb, - már akkor módosították, a munkaadók azonban elégedetlenek voltak a módosított törvénnyel is. Állították, hogy a munkatörvénykönyv azokat védi, akik nem akarnak dolgozni és fékezi a gazdasági fejlődést, mert gátolja új munkahelyek teremtését. A szaktárca a törvény újabb módosítását főleg ez utóbbival indokolja, szerintük a munkaügyi kódex túlszabályozza a munkaerőpiacot, ezáltal rugalmatlanná tesz, amivel végső soron a munkavállalók érdekeit sérti, lúd ovit Kaník miniszter szerint a jogszabály durván beavatkozik a munkaadó és a munkavállaló közti viszonyba, az állam gátolja a munkavállalókat a magasabb kereseti lehetőségek kihasználásában, növeli a munkaadók alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásait, csökkentve ezzel a szlovák gazdaság nyereségi szintjét és versenyképességét. Ezért öt szempontból tervezik a munkatörvénykönyv módosítását: csökkenteni akarják a munkavállalók és a munkaadók közti megkülönböztetettség szintjét, csökkenteni a munkaadók adminisztratív kötelezettségeit, növelni a maximálisan lehetséges munkaórák számát, korlátozni a szakszervezetek jogköreit és javítani a részmunkaidős munka- vállalás lehetőségeit. Kaník szerint Szlovákiában a jogrendszer egyéb részei is megfelelően védik az alkalmazottakat, nincs szükség arra, hogy munkahelyi diszkrimináció vádja esetén a munkáltató bizonyítsa: ő ártadan. Nincs szükség tehát arra, hogy az Európai Unió által javasolt megoldást tartalmazza a Munkatörvénykönyv. A Munkatörvénykönyv más részei is túlzottan védelmükbe veszik a nem teljesen ártadan munkavállalót: a munkahelyen elkövetett bűncselekménnyel vagy a munkahelyi fegyelem megsértésével gyanúsított alkalmazottat a munkaadók félnek elbocsátani, mert ha bűnössége nem igazolódik be, magas kártérítést kellene neki fizetniük. Viszont ha a megvádolt, ám magát még nem tisztázott alkalmazott tovább folytatja munkáját, annak a többi alkalmazott nem biztos, hogy örül. A minisztérium köztes megoldást javasol: az ilyen alkalmazottat fel lehet majd függeszteni, a felfüggesztés idejére munkabére felét kapja csak. Ha bűnössége nem igazolódik, akkor visszamenőlegesen is jogosulttá válik a teljes bérére. A munkaviszony szabályozását érinti a házastársak egymás általi alkalmazásának szabályozása; a miniszter szerint ez nem a Munkatörvénykönyv feladata, arra van a családjogi törvény, hogy meghatározza, vajon alkalmazhatja-e a férj a feleséget, esetleg a feleség a férjet. A tárca kis vállalatok - kevesebb mint 20 alkalmazott - esetében feleslegesnek tartja az alkalmazottak napi munkavégzésének nyilvántartását. Állítja, ilyen nyilvántartást alacsony számú alkalmazott esetében utólag is könnyen ki lehet állítani, nem javítja tehát a „feketén” végzett munka ellenőrzését. A munkáltatók - és a jobboldali pártok - egyik legnagyobb fájdalma, hogy az április 1-ején életbe lépett jogszabály túl nagy teret ad a szak- szervezeteknek. Például kötelező lenne bérpódékot adniuk annak az alkalmazottnak, akinek szakszervezeti ügyek intézése miatt nem jut ideje rendesen elvégezni munkáját. A jobboldali irányítású minisztériumot nem volt nehéz meggyőzni arról, hogy a szakszervezetnek végzett munkáért az alkalmazottat a szakszervezet fizesse. A módosítás a valamikor forradalminak nevezett szervezet számára más okból is vörös posztónak számít majd: megszűnik az a rendelkezés, mely szerint annál a vállalatnál, ahol alapcsoportot alapít a szakszervezet, automatikusan megszűnik az alkalmazotti tanács. Ez egyértelműen a szakszervezetek jogkörének megnyirbálását jelenti, ami - ismerve jelenlegi munkájukat - talán nem is válik az alkalmazottak kárára. A munkavállalók érdekeit szolgálja az a módosítás is, mely szerint csak egy munkaadó esetében érvényes a heti 48 órás maximális munkaidő; akinek több munkaadója is van, az akár heti 164 órát is dolgozhat - ha bírja. A minisztérium tisztában van vele, hogy nem az a cél, hogy az alkalmazottak agyondolgozzák magukat, mondja Kaník, de ha már dolgozni akarnak, akkor a törvény- könyv ne akadályozza őket ebben. Sajnos Szlovákiában kevesen élnek meg egy munkaadótól kapott fizetésből, ezért kénytelenek másodállást is vállalni. Erre a módosítást követően lehetőségük lesz. A munkaerőpiac rugalmasságát hivatott javítani az a tervezett rendelkezés is, mely a heti 15 óránál rövidebb munkaviszony létrehozását egyszerűsíti majd le. A minisztérium ezen törekvése mindenképpen dicséretes, ám a Szlovákiai viszonyokat ismerve kevés olyan vállalat van, mely heti 15 munkaóra elvégzése esetén olyan fizetést ad, melyből meg lehet élni. A minisztérium ígéri, hogy a módosítás konkrét koncepcióját már a karácsonyfa alatt találják az érintettek, ezt követi majd féléves kormányzaton belüli egyeztetés, és a módosítás már nyáron a parlament elé kerülhet. Ezt követően a készülő törvénymódosítás minőségére a képviselők ügyelnek majd, akik - ismerve az előző parlament utolsó hónapokban végzett munkáját - nem a legjobb biztosítéka a minőségnek. A most először bejutott képviselők azonban a törvény tárgyalása során bizonyíthatják rátermettségüket és ellenálló-képességüket az egyes lobbicsoportokkal szemben. ÜPj) Ml VÁLTOZNA? A minisztérium által javasolt változások a Munka törvény- könyvében: ♦ a heti munkaidő 48 órában való korlátozása csak azokra az alkalmazottakra vonatkozik, akik csak egy munkahelyen dolgoznak, egy munkaadójuk van; ha valaki több párhuzamos munkaviszonynyal rendelkezik, akkor - betartva az egy munkahely esetében érvényes heti 48 órát - korlátlanul nyújthatja munkaidejét ♦ jelenleg az alkalmazott panasza esetén a munkaadónak kell bi- zonyítnia, hogy nem részesítette hátrányos elbánásban az alkalmazottat; a módosítás a bizonyítás lefolytatását a vádló, tehát az alkalmazott feladatai közé sorolja ♦ megszűnik a házastársak egymás általi alkalmazását tiltó rendelkezés, mivel a minisztérium szerint ezt a családjogi törvényben kellene szabályozni ♦ egyszerűsödik majd a kis vállalatok munkaügyi nyilvántartása, a javaslat szerint 20 fő alkalmazásáig nem kell nyilvántartást vezetni az alkalmazottak munkaidejének betartásáról ♦ 50 alkalmazottnál kevesebb főt foglalkoztató munkahelyen nem lesz kötelező alkalmazotti tanács létrehozása, a lehetőséget a törvény meghagyja majd ♦ az alkalmazotti tanácsok egyenjogúvá válnak a szakszervezetekkel, működhetnek majd egymással párhuzamosan, szemben a jelenlegi szabályozással, mely szakszervezet létrejötte esetén automatikusan megszünteti az alkalmazotti tanácsot ♦ nem kapnak majd bérpótlékot a szakszervezeti képviselők ♦ a minisztérium javaslata lehetővé teszi azon alkalmazottak felfüggesztését, akik gyanúsíthatok munkahelyi fegyelem elleni vétséggel illetve munkavégzésével kapcsolatban bűnvádi eljárás folyik ellene; a felfüggesztett alkalmazott bére 50 százalékát kapná a felfüggesztés idejére, ha bebizonyosodik, hogy a felfüggesztés indokolatlan volt, akkor jogosulttá válik a bére másik 50 százalékára is ♦ új megoldásokat javasolnak majd a részmunkaidős foglalkoztatásra, melyek során a heti munkaidő nem haladhatja meg a 15 munkaórát, (ű) VILLÁMINTERJÚ Bauer Edit (MKP) képviselővel Ön a Munka törvénykönyve elfogadása idején a szociális, munka- és családügyi minisztérium államtitkára volt. A törvény már hatályba lépése előtt módosításra szorult, most újabb átalakításra készül a minisztérium új vezetése. Miért nem lehetett kivédeni ezeket a hibákat már az első elfogadása idején, miért kellet elfogadni ilyen formában? Elsősorban Munka törvény- könyv filozófiáján kellett változtatni, mivel az előző még a pártállami időkből származott, az 1960-as években készült. Túl sok kötelező előírást tartalmazott a munkaadók és a munka- vállalók számára egyaránt. A piacgazdaságban megnő a munkaszerződés szerepe, mivel azonban a munkaerő - a nemzetközi dokumentumok értelmében - nem áru a klasszikus értelemben, a munkaadó és a munkavállaló közti viszony nem teljesen szimmetrikus, így szükséges a munkavállaló védelme ebben a viszonyban. A másik ok az Európai Uniós jogharmonizáció és a nemzetközi munkaügyi szervezet előírásainak beépítése volt, melyre a csatlakozási tárgyalások miatt volt szükség. Részben igaz az is, hogy az egyes cikkelyek elmaradnak az ideális, sőt az optimális megfogalmazástól is. Az akkori miniszter, Peter Magvasi kijelentette, hogy a törvény egyes kitételei az érdekeltek - a munkaadók és a munkavállalók, a szakszervezetek megegyezésén múlnak. Sok olyan kompromisszum született, mely távol áll az optimális megoldástól. A minisztérium jelenlegi módosító-javaslata éppen a munkavállalók fokozott védelmét gyöngíti, arra hivatkozva, hogy ez a védelem lassítja az új munkahelyek keletkezését. Egyetért ezzel? Az alkalmazottak védelmét szolgáló paragrafusok összhangban vannak az EU irányelveivel, ha a módosítás ezeket is érinti majd, akkor legkésőbb a belépésünkig, 2004. május 1- jéig vissza kell majd állítani a rendelkezéseket. A minisztérium jelenlegi vezetése szerint a törvényelőkészítés során gyakran helytelenül vagy túl szigorúan értelmezték az EU előírásait. Én egy ilyen vitás pontra emlékszem: a vasárnapi munka engedélyezésével kapcsolatban az EU jogszabályai több kivételt ismernek, mint az elfogadott szabályozás. De például az üzletek nyitva tartása esetében elég átmenni Ausztriába, ott vasárnap csak az élelmiszerboltok vannak nyitva, mert más esetekben törvény tiltja a vasárnapi nyitva tartást. Bírálják azt is, hogy a szak- szervezetek túl sok joghoz jutottak a munkaadókkal szemben. Miért hagytak ekkora teret a számukra? A szakszervezetek jogállásáról szóló megfogalmazások az érdekegyeztetés során alakultak ki. A törvénynek ez a része számomra már a törvény elfogadása előtt sem okozott túl nagy örömöt. dpj) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: SZÓRVÁNYOSAN CSAPADÉK, 0-4 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 07.29-kor - nyugszik 15.57-kor A Hold kel 09.54-kor- nyugszik 17.50-kor A Duna vízállása - Pozsony: 400, apad; Medve: 305, apad; Komárom: 355, apad; Párkány: 300, apad. Folytatódik a borús, felhős idő, szórványosan csapadék valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 5 és 7 fok között, északon kevéssel nulla fok körül várható. Élénk északi szélre kell számítani, mely széllökések esetén elérheti az óránkénti 50 kilométeres sebességet is. Éjszaka 4 és 0 fok közt várható a levegő hőmérséklete. Szombaton megkezdődik a lehűlés, napközben 1-5, éjszaka 2 és -2 fok várható. Vasárnap észak felől fokozatosan csökken a felhőzet, helyenként azonban még havazásra lehet számítani. KIJEV-1 Délnyugat-Szlo- vákiában ma még folytatódik az időjárás kedvezőtlen hatása, egészség- ügyi nehézségeik fokozódására készüljenek a mozgásszervi és a reumatikus betegségekben szenvedők. Növekszik a depresszióra való hajlam, a gerinc- bántalmakkal küszködök esetében fejfájás is előfordulhat. Kedvezően hat azonban az időjárás a szív és érrendszeri betegségben szenvedőre. Szlovákia többi részén az időjárás kedvező hatása érvényesül, nő a testi és lelki megterheléssel szembeni ellenálló-képesség és javul a koncentrációkészség. ruNisz 14v.. Akár egy sor munkát is vállalhatunk (Képarchívum)
