Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-03 / 281. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 3. Kultúra oktatás Nemcsak az előkelő vendégek életének kulisszatitkaiba enged betekintést, hanem a személyzet világába is Meghívás egy gyilkos vacsorára Kristin Scott Thomas és Ryan Phillippe (fent), valamint Kelly MacDonald és Maggie Smith (lent) a film egy-egy jelenetében (Képarchívum) Pozsonyi Műtermek V. Pozsony. Ma 18 órakor nyílik a Pozsonyi Casino kiállítótermében (Klarissza utca 7.) a Pozsonyi Műtermek szabad művészeti társulás ötödik, jubileumi tárlata. A csoportos kiállítás Balogh István festő­művész, Jankovich Imre műépítész, Jankovich Péter építőművész, Jaksics Ferenc grafikus, festőművész, Kalita Gábor festőművész, Kovács Éva grafikus, festőművész, Könözsi István fotóművész, Nagy József grafikus, festőművész, M. Nagy László fotóművész, Nagy Zoltán grafikus, festőművész, valamint Schrantz György festőmű­vész alkotásaiból kínál válogatást, (e) SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A segéd 19 KIS SZÍNPAD: Székek 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Madarak vacsorája 19 Mindent a nőkről 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A lóvá tett kupec 9,11 MOZI POZSONY HVIEZDA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 18, 20.30 OBZOR: Don’s Plum Bar (amerikai) 18,20 MLADOSÍ: Bazi nagy görög lagzi (ameri­kai) 16, 18, 20 IC.SK: Beszélj hozzá! (spanyol) 20.15 Kegyeden örö­mök (szlovák) 20.30 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 18.15 Darázsfé­szek (francia) 18 ISTROPOLIS: Télapu 2. - Veszélyben a karácsony! (amerikai) 16, 18.15, 20.45 Szökés Budára (cseh-szlovák) 17.30, 20.15 AU PARK - PALACE: A sárkány csókja (amerikai-francia) 16.10, 18.20, 20.30 Télapu 2. - Veszélyben a karácsony! (amerikai) 16.20, 18.30 Kocka 2 (kanadai) 19.40 A kárhozat útja (amerikai) 15.20, 17.40, 20 Beszélj hozzá! (spanyol) 18, 20.15 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 16.20,18.25, 20.30 Szökés Budára (cseh-szlovák) 21.45 A vörös sárkány (amerikai) 17.20, 19.55 A kismenő (amerikai) 15.40 A Bourne-rejtély (amerikai-cseh) 17.25,19.50 Jelek - Signs (amerikai) 14.50, 17.10, 19.20, 21.30 Jégkorszak (amerikai) 16, 17.55, 19.50 A kaptár (amerikai-angol-német) 15.05, 20.40 XXX (amerikai-cseh) 17 Különvélemény (amerikai) 18.05,21.05 KASSA TATRA: Don’s Plum Bar (amerikai) 16, 20 Jelek - Signs (amerikai) 18 CAPITOL: A sárkány csókja (amerikai-francia) 16, 18, 20 ÚS- MEV: Ütközéspont (amerikai) 16, 18, 20.30 IMPULZ: Más világ (francia-spanyol-amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Különvélemény (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A kárhozat útja (amerikai) 17, 19.30 KOVÁK: A vörös sár­kány (amerikai) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Mérges pókok (amerikai) 16.30,19 VÁGSELLYE - VMK: Valami Amerika (magyar) 18 ROZS­NYÓ - PANORÁMA: A vörös sárkány (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Atomcsapda (amerikai-angol) 14.45, 17.30 Hangyák a ga­tyában 2. (német) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Jégkorszak (amerikai) 14.15 Jelek-Signs (amerikai) 15.45,18, 20.15 A kárhozat útja (ame­rikai) 20 A kísérlet (német) 20.15 Akismenő (amerikai) 16.15,18.15, 20.15 A szállító (francia) 14.45, 17.15, 19.45 A szmokinger (ameri­kai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Télapu 2. - Veszélyben a karácsony! (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 A vörös sárkány (amerikai) 15, 17.30,20 XXX (amerikai-cseh) 14.45,17.15,19.45 A jövőben objektívabb lehet az érettségi vizsga Felkészítik a tanárokat „Tea négykor. Vacsora nyolc­kor. Éjfélkor gyilkosság” - áll a Gosford Park plakátján, s ez a három kurta, lakonikus mondat máris, nagyon pon­tosan körülhatárolható elvá­rásokat kelt. S a film ezeket az elvárásokat maximálisan be is teljesíti. BENYOVSZKY KRISZTIÁN 'Véleményem szerint a Gosford Park amellett, hogy zseniális film, több szempontból is „paradigma- tikus” alkotás. Nem is abban az ér­telemben, hogy valami radikálisan új filmnyelvet vagy műfajt antici- pálna, hanem, mert egy irodalmi­műfaji és filmtörténeti paradigma méltó összefoglalásaként hat. Stí­lusimitáció par excellence. Legin­kább egy sűrítményhez tudnám hasonlítani, egy olyan médium­hoz, amely magába szippantotta egy műfaj, az Agatha Christie- típusú klasszikus angol detektív- történet minden fontosabb hagyo­mányelemét, s a bevett szabályok­nak megfelelően, minden apró történetrészletre és a korhű sti- lizációra is ügyelve, lejátszott egy élvezhető, szórakoztató, s minden alkalmazott toposz ellenére is em­berileg hiteles (nagyon) angol fil­met. Köszönhető ez persze a ren­dezői és színészi teljesítménynek, illetve az operatőr munkájának. Minden a helyén van, ahogy az a detektívtörténet Nagy Könyvében, akarom mondani Kis Kátéjában megvan írva. Vidéki kastély ápolt kerttel, tágas, bútoroktól zsúfolt vendégszobákkal, labirintusszerű, homályos folyosók, ijesztően meg­nyúló árnyékoktól kísért sejtelmes fények, rejtekajtók, sötét és szűk lépcsőfordulók, a falakon régi fegyverek, a történelem patinájá­tól ékes felmenők festményei és szobrai, s e kulisszák között anyagi érdekektől fűtött családtagok gyű­lölködő és kacér pillantásai villan­nak össze, titkos érintések, vissza­fojtott szitkok és érzéki sóhajok, félreérthetetlen gesztusok. Egy amerikai filmes, aki egy új, Angliá­ban játszódó Charlie Chan-film rendezését tervezi, s a kastély ura (Michael Gambon alakítja) mint a gyűlölet tárgya, az abszolút esé­lyes áldozat. Hajnali vadászat, rej­télyes baleset, botrányosan végző­dő vacsora, majd az elkerülhetet Jorge Luis Borges a Harvard Egye­temen tartott előadásaiban, me­lyek a közelmúltban magyarul is megjelentek, több, első hallásra meglepő kijelentést tesz az olva­sással, a költészettel és a költői for­dítással kapcsolatban. Ilyen első­sorban a bizalom kategóriájának a bevezetése és az olvasás során be­töltött kulcspozíciójának a hangsú­lyozása. Ez a bizalom számára a befogadás során a „hitetlenség fel­függesztését” jelenti, s amit egy történetileg apokrif szöveg lényegi igazságának tart, szerinte azon alapszik, hogy „hiteles a szavai mögött lévő érzés”. A szöveg mö­göttes tartományát képező szerzői érzésvilág kutatása a romantikus zseni képzetét asszociálja, Borges utolsó előadása viszont, mely saját költői hitvallását tartalmazza, tel­jességgel ellentmond ennek a kép­nek. Első lépésként az olvasás és az írás létmódjának határozott elkü­lönítésére törekszik. „Hiszen az ember azt olvas, amit szeret - de az ember nem írhatja azt, amit szeretne, hanem csak azt, amire képes” - mondja az olvasás ki­emelt szerepének indoklásaként. Ez a kijelentése a költészetértel­mezés szempontjából kulcsfontos­ságú: az olvasó ugyan egyfajta ér­zelmi hitelességet keres (és talál) a műben, a szerző viszont a hite­lességre törekvő újságíróval vagy történésszel szemben nem hisz a kifejezésben, „csupán a sejtetés­lenül bekövetkező gyilok. Aztán nyomozás, kihallgatások, majd egy amatőr révén kiderül az igaz­ság. Egy szempontból azonban Robert Altman filmje - a mesterien aktua­lizált hagyományt tekintve - rend­hagyó. Abban, hogy a cselekmény két narratív (és társadalmi) szin­ten fut. Nemcsak az előkelő vendé­gek életének kulisszatitkaiba en­ged betekintést, hanem a személy­zet, a komornyikok, házvezető­nők, inasok, szolgálók és szaká­csok világába is. A szalonok, az ebédlő és a könyvtárszoba mellett legalább olyan gyakorisággal buk­kannak fel az alagsori, föld alatti helyiségek (a konyha, a kamra, a cipőtisztítításra szolgáló odú, a va­saló- és mosóhelyiség, a cselédlép­cső és a puritán, nyirkos cselédla­kások), melyek ugyanolyan fontos cselekményformáló tényezők. E kétosztatú cselekménytér alkal­mazásában a „fent” és a „lent” ar­chaikus vonatkozásokat magába rejtő szimbolikája érvényesül. A fenti világ lakóinak élete a maka­csul őrzött társadalmi konvenciók és az etikett „kérlelhetetlen” sza­bályai által kijelölt határok között folyik, olajozottan, de jórészt unalmasan; a lenti világ szintén szigorú előírások szerint működik, ugyanúgy érvényes rá a hierarchi­kus felépítés. Ez legjobban abban mutatkozik meg, hogy a szolgák közös étkezései alkalmával érvé­nyesülő ülésrend a gazdáik rangjá­nak, társadalmi pozíciójának meg­felelően alakul. A fentieknek és a lentieknek egyaránt megvan a ma­guk takargatnivalója. „Mindnyá­jan rejtegetünk valamit” - mondja a személyzet egyik tagja. Mindkét világnak csak a felszíne ártatlan, s bár származásban és rangban van, életük eltitkolt dolgaiban nincs különbség közöttük. Egyforma el­szántsággal őrzik személyes titkai­kat a kíváncsiskodó rendőrök előtt. A történet szempontjából különö­sen fontosak azok az epizódok és cselekménymozzanatok, amelyek e két világ közti határ átlépésének, bizonyos normák időleges meg­szegésének minősülnek. A gyilkos­ság motivációi szintén erre vezet­hetők vissza. Bár a Gosford Park alapvetően egy elismerő, pozitív, nem romboló szándékú műfajimitáció, a hely­színre érkező felügyelő figurája ré­ben”. A költői sejtetés eszközei a metaforák; minden szó egy-egy holt metafora, s az elvont gondol­kodás során el kell felejtenünk, hogy a szavak valamikor metafo­rák voltak. A költői mesterség lé­nyege tehát az érzések kifejezése helyett a nyelvben rejlő rejtett energiák kiaknázása. A költészet valahogy úgy viszonyul a megírt könyvhöz, mint az alma íze az al­mához - tulajdonképpen csak a re­cepció során realizálódik. Nem a mű az elsődleges (hiszen az íz nem vén kap némi parodikus felhangot is (Stephen Fry). A megállás nélkül pipázgató, udvarias, mackós ins­pektor mindkét említett világban elég esetlenül mozog, nem képes igazán tekintélyt szerezni magá­nak, s ami a „legrosszabb”, minden fontos nyomot, melyre ráadásul a vele érkező bobby hívja fel a figyel­mét, elbagatellizál. A film zárójelenete: a vendégek tá­vozása után az immár özvegy Mrs. az almában van, az alma nem ké­pes önmagát ízlelni), nem is a be­fogadó (hiszen az alma íze nincs az ember szájában), hanem az ízlelés folyamata, vagyis az olvasás. A műfordítással kapcsolatba kerü­lő olvasó speciális helyzetben van: mivel tudja, hogy melyik az eredeti és melyik a fordítás, szükségszerű­en elfogult a pretextus irányában. Borges szerint ez történeti gondol­kodásunk hibája. Valóban úgy tű­nik: ám a szó szerinti fordítás, amit az olvasó elvár s tulajdonképpen egyedüli helyesként fogad el, való­jában éppen a szövegek pre- és metavoltával mit sem törődő kö­zépkorban alakult ki. Az ok inkább a szerzői tekintély túlhangsúlyozá­sában keresendő. Ha a szövegeket szövegként és nem mondjuk Pope vagy Homérosz egyéni teljesítmé­nyeiként olvasnánk, akkor például ezt a könyvet sem a világhírű dél­amerikai író költészetelméleteként (vagy netán a fordító Scholz László egyéni véleményeként) kellene in­terpretálnunk, hanem egy anonim szerző izgalmas költészeti kézi­könyveként. Olvasatunk jogossá­gát ez esetben még az a tény is in­dokolná, hogy az 1986-ban el­hunyt Borges ennek a könyvnek az eredetijét sem látta, sőt, papírra sem vetette: csupán hangszalagon fennmaradt előadásait jegyezték le, s adta ki először a Harvard University Press 2000-ben. (Jorge Luis Borges: A költői mes­terség, Európa Könyvkiadó, Bu­dapest, 2002) McCordle lassan beballag a házba, a főkomornyik pedig szertartáso­san becsukja a kastély hatalmas szárnyas ajtaját. Nemcsak a film végét jelző szimbolikus gesztus ez, hanem egy korszaktól és ezzel együtt egy műfajtól vett búcsú is, mely minden iróniája ellenére azért nem nélkülöz némi melanko­likus intonációt sem. (Gosford Park, 2001, rendezte: Robert Altman) Mától december 16-áig Anyanyelvi Napok Galánta. Ma kezdődik és december 16-áig tart a Galántai és a Vágsellyei járásban az Anyanyelvi Napok ren­dezvénysorozata. Ä Csemadok Ga­lántai Területi Választmánya, a Szlo­vákiai Magyar Pedagógusok Szövet­sége és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége rendezésében december 5-én 8.30-tól Vágsellyén, a Pázmány Péter Magyar Tanítási Nyelvű Alap­iskolában, 9-től pedig Galántán, a magyar óvodában kezdődik a Mese­mondó Fesztivál. A Versmondó Fesz­tiválra december 10-én 8.30-tól ke­rül sor Galántán a Spektrum Sza­badidőközpontban. Az Anyanyelvi vetélkedő december 11-én lesz: 8.30-tól Galántán, a Kodály Zoltán Gimnáziumban, és ugyanabban az időben Vágsellyén a Szabadidőköz­pontban. Mézes Rudolftól, az SZMSZSZ elnökétől megtudtuk, a Versmondó Fesztivált a magyaror­szági Versmondók Országos Szövet­ségének vezetői is meghallgatják, majd szakmai előadást tartanak a pedagógusoknak. A Versmondó Fesztivál résztvevői közül kategóri­ánként az első helyezettek, az Anya­nyelvi vetélkedő díjazottjai közül az egyes kategóriákból az első három részt vehet a tavasszal Nagyváradon sorra kerülő Határtalan Tantárgy­versenyen. December 16-án 10 óra­kor a Kodály Zoltán Alapiskolában, 11.00-kor a Kodály Zoltán Gimnázi­umban, 14 órakor pedig a Városi parkban koszorúzzák meg Kodály Zoltán emlékművét, (gl) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az oktatásügyi miniszté­rium döntése nyomán a középisko­lákban leghamarabb 2005-ben ve­zetik be az érettségi vizsgák új rendszerét. Az új típusú vizsga- rendszer működtetése évente elő­reláthatólag mintegy 30 millió ko­ronába kerül majd. Az érettségi vizsgák tervezett fajtájának - mely a jelenleginél objektívabb tudás­szint- és készségfelmérést tesz le­hetővé, és nemzetközileg is elfoga­dott kritériumrendszerre épül -, lesz egy általános, központilag meghatározott és egy helyileg, is­kolánként kidolgozott része. A vizsga általános részében köz­pontilag kidolgozott és értékelt fel­adatlapok segítségével mérik majd fel a tanulók tudásszintjét. Áz érettségi vizsgák új rendszerének bevezetését követő első évben még nem lesz valamennyi tantárgyból központi felmérés. A diákok 2005- től már nem négy, hanem öt tan­tárgyból tesznek érettségi vizsgát. A jövőben a magyar tannyelvű kö­zépiskolák tanulóinak szlovák, il­letve magyar nyelv és irodalomból, egy idegen nyelvből és egy termé­szettudományi tantárgyból kell kö­telezően érettségizniük. Az ötödik vizsgatárgy valamely választható tantárgy lesz. Az új érettségivizsga­rendszer bevezetésének előkészü­leti munkálatai részeként jelenleg a vizsgatárgyak feladatlapjait ki­dolgozó és összeállító szakembe­rek rendszeres képzése folyik. Ezekben a napokban a természet- tudományi tantárgyak feladatlap­jainak készítése témájában tarta­nak a Művelődés és Szolgáltatások Intézetében előadásokat pedagó­gusok és oktatási szakemberek szá­mára. Az Állami Pedagógiai Intézet a Bri­tish Councillal és a Nyílt Társadalo­mért Alapítvánnyal együttműköd­ve 1999 óta a Monitor elnevezésű, a diákok tudásának országos szintű felmérésére szolgáló projekten kí­vül további 19, az érettségi vizsgák reformját előkészítő tervezetet va­lósított meg. A reformot előkészítő folyamatok eredményeként a kö­zelmúltban jelent meg a Vizsgázta­tás, felmérés és értékelés az okta­tás-nevelés folyamatában című ki­advány, melyhez a módszertani központok révén juthatnak hozzá a pedagógusok. A kötet számos hasz­nos információt, gyakorlati útmu­tatót tartalmaz a jövőbeli érettségi vizsgák feladatlapjait kidolgozó pe­dagógusok és szakemberek számá­ra. A kiadványból megismerhetik egyebek mellett a feleltetés és fel­adatlap-készítés alapelveit és mód­szereit. (érvé,s) Borges hangszalagon fennmaradt előadásait adta ki a Harvard University Press Bizalom és sejtetés a költészetben POLGÁR ANIKÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom