Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-14 / 291. szám, szombat

8 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 14. Ghymes-koncert és táncház Párkány. A művelődési központban holnap 18 órai kezdettel tartja a világzenét játszó Ghymes együttes új, Héjavarázs című albumának bemutató koncertjét. A koncert után a Balassi Klub szervezésében táncház következik, ahol a párkányi Tücsök zenekar húzza a talpalá- valót éjfélig, vagy még annál is tovább, (péczé) SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Hatan pizsamában vasárnap 15 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: János vitéz szombat 19 v. 15 MOZI POZSONY HVIEZDA: Harry Potter és a titkok kamrája (am.) sz., v. 10.30,14.30, 17.30, 20.30 IC.SK: Erasmus avagy Barátok (fr.-sp.) sz., v. 15.30,18, 20.30 Anyádat is (mex.) sz., v. 19 101 Rejkjavik (dán-izl.) sz., v. 18.30 ISTROPOLIS: Vidocq (ff.) sz., v. 17.30, 20 Harry Potter és a titkok kamrája (am.) sz., v. 16.30, 20 KASSA TATRA: Szemtől telibe (am.) sz., v. 16,18,20 CAPITOL: Harry Potter és a titkok kamrája (am.) sz., v. 13.30, 16.30, 19.30 ÚSMEV: Minde­nütt nő (am.) sz., v. 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Jelek - Signs (am.) sz., v. 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Jégkorszak (am.) sz., v. 17 A vörös sárkány (am.) sz., v. 19.30 LÉVA - JUNIOR: Jelek - Signs (am.) sz., v. 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Darázsfészek (ff.) sz. 17.30,20 v. 20VÁGSELLYE-VMK: Harry csak jót akar (fr.) sz., v. 18 NAGYMEGYER - SLOVAN: A kárhozat út­ja (am.) v. 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Bazi nagy görög lagzi (am.) sz., v. 16.30,19 GYŐR PLAZA: Elhagyatva (am.) sz., v. 13.15, 15.30, 17.45, 20 Hangyák a gatyában 2. (ném.) sz., v. 13.15, 15.30, 17.45, 20 Harry Potter és a titkok kamrája (am.) sz., v. 14.30,17.30,20.30 Jégkorszak (am.) sz., v. 12.15,14.15 Jelek - Signs (am.) sz., v. 20.15 A kárhozat útja (am.) sz. 22.30 Akismenő (am.) sz., v. 16.15,18.15,20.15 Stuart Little, kis­egér 2. (am.) sz., v. 12.15, 14.15 A szállító (fr.) sz., v. 12.15, 14.45, 17.15,19.45 A szmokinger (am.) sz., v. 16.30,18.30, 20.30 Télapu 2. -Veszélyben a karácsony! (am.) sz., v. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20 A vörös sárkány (am.) sz., v. 12.30,15,17.30,20 Kétszáz esztendeje született Bolyai János, minden idők egyik legeredetibb gondolkodású matematikusa A magyar teremtő géniusz Bolyai János (Zsigmond Attila alkotása) Rövid megemlékezésben le­hetetlen átfogni Bolyai János­nak, minden idők egyik leg­eredetibb gondolkodású ma­tematikusának életútját és életművét. Mostanság se sze­ri, se száma azoknak a meg­emlékezéseknek, konferenci­áknak, amelyeken újabb és újabb adatok birtokában igye­keznek minél árnyaltabb és valóságosabb Bolyai-képet rajzolni. OLÁH GYÖRGY Az eddigi kutatások szerint fénykép nem maradt fenn róla, csupán 48 éves korában a nagyszebeni katonai parancsnokság által kiadott údevél, benne a személyére vonatkozó - szokásos - leírásokkal. A zseniális matematikus, akit a ma­gyar teremtő géniusz megtestesítő­jeként tart számon a világ, 1802. de­cember 15-én született Kolozsvá­rott. Atyja, Bolyai Farkas a marosvá­sárhelyi református kollégium ma­tematikatanára, aki korának legje­lentősebb magyar matematikusa volt. Sok gonddal és nagy körülte­kintéssel nevelte fiát. János az indít­tatást is tőle kapta. Négyéves korá­ban több geometriai alapfogalmat ismert. Már egészen fiatalon rendkí­vüli szellemi képességeket árult el. A marosvásárhelyi református kollégi­umban kitűnő tanulótársai közül a nyelvtanulásban és a hegedűjáték­ban, de kiváltképpen a matematiká­ban emelkedett ki. Útja ezután a bé­csi hadmérnöki akadémiára veze­tett, mivel abban az időben a Mo­narchiában főként ott lehetett mate­matikát tanulni. Bolyai Jánosnak már a bécsi diákévei alatt fellelhetők voltak az új geometria irányába mu­tató gondolatai. Az akadémia elvégzése után a fiatal hadmérnököt Temesvárra nevezték ki. Innen írta 1823. november 3-án atyjának a sokat idézett híres levelé­ben, hogy „... semmiből egy ujj más világot teremtettem.” Több mint kétezer éven át a geomet­ria egyik problémája a párhuzamos­ság kérdése volt: vagyis hogy Euk- lidész V. axiómája igazolható-e vagy sem az euklideszi geometria többi axiomatikus tényeivel. A bonyolult probléma igen sok munkát, töpren­gést okozott a világ matematikusai­nak. Bolyai János megalkotta az V. posztulátumtól függeüen, abszolút geometriai rendszerét, míg az orosz Lobacsevszkij a hiperbolikus nem- euklideszi geometriát dolgozta ki. Bolyai János kutatási eredményeit latin nyelven foglalta össze. A 26 ol­dalas remekmű Bolyai Farkas Tentamen című könyvének függelé­keként jelent meg. Innen az appen­dix elnevezés. Ez minden bizonnyal a matematikai irodalom legerede­tibb, forradalmian merész, klasszi­kus tömörségű alkotása, amely Ma­rosvásárhelyt látott napvilágot 1831-ben. Bolyai János ebben fejtet­te ki geometriai felfogását a „tér igaz tudományáról”. A mű egy példányát megküldték bírálatra Gaussnak. Ga­uss szerint az Appendixben leírtak megegyeztek az ő vizsgálatainak az eredményével, de azokat nem tette közzé. Majd hozzátette, örül annak, hogy egy régi barátja fia előzte meg őt. E levélen túl Gauss nem tett sem­mit, hogy a vüágot megismertesse az új geometria felfedezőjével, Bo­lyai Jánossal. Csak naplójában je­gyezte meg, hogy az ifjú Bolyait el­sőrangú lángésznek tartja. Bolyai János tudatában volt korszakalkotó felfedezésének, nehezen viselte mű­vének közönyös fogadtatását. Egészségi állapota annyira megrom­lott, hogy 31 évesen kérte nyugdí­jaztatását. A tudományos élettől va­ló elzártsága ellenére is tudományos problémákba mélyedve töltötte to­vábbi éveit Domáldon és Marosvá­sárhelyen. Életének utolsó időszaká­ban az emberiség boldogulását elő­segítő enciklopédikus művén dolgo­zott, de „üdvtana” végleges megfo­galmazásához már nem volt elég ereje. A sokrétű matematikai problé­mákon túl foglalkoztatták saját kora és az emberiség kétezredik éven túli nagy társadalmi problémái. A zseni­ális matematikust foglalkoztatta a geometria és a fizika kapcsolata is. A párhuzamosokról megjelent műve olyan forradalmat és fordulatot je­lentett a matematikában, amely je­lentősen befolyásolta a fizika és a fi­lozófia további fejlődését. Sajnos, gondolatai a saját korában nem ta­láltak megértésre. Csak az utókor igazolta, hogy a felfedezése mér­földkövet jelentett a matematikai gondolkodásban, alapul szolgált a későbbi nagy felfedezésekhez, a tér és a valóság helyesebb megismeré­séhez, például a relativitáselmélet megalkotásához. Bolyai János születésének bicente- náriuma alkalmából sokadszor el­mondhatjuk, hogy alakja és életmű­ve olyan jelkép, amelyről születésé­nek centenáriumán Eötvös Loránd máig érvényesen így vallott: „... csak az igazi tudomány, mely világra szól, s azért, ha igazi tudósok és - amint kell - jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy határainkon túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tiszteletet. Ez a mi eszményképünk, ez valósult meg Bolyai alkotásával egyszer, üyen teljes mértékben talán egyet­lenegyszer.” Komonyi 2002. DECEMBER 16-a KOMÁROMI VÁROSI MŰVELŐDÉS 19 o. ÖZPONT A helyszínen, a koncert közben 20 értékes ajándék (utazások, kerékpárok, ajándékcsomagok, stb.) talál gazdára. A helyszínen ingyenes kávé- és sörfogyasztás!!! Kazetta- és CD árusítás, dedikálás!!! Jegyelővétel: A KOMÁROMI VMK-BAN TEL.: 035/77 131 70 77 135 50 MOBILON: 0903 445 710 Közreműködnek: LAJCSI ES SZTÁRVENDÉGEI: MARIO. KOMONYI ZSUZSI, V-TECH. LADOS ZSUZSI. ANITA LUIGI, a zenekar és a tánckar. HELYSZÍNEI ilü £££>/! íl£»£üín úL>iL'cJ ti -qííXGyi x JSJíixiiICiáli/i 293 jisisi-joj um aa'igäi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom