Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-06 / 258. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 6. Válság Izraelben - az elmúlt hét esztendőben hét miniszterelnöke volt az országnak Előrehozott választások (Reuters-felvétel) Visszatérhetnek a parlamentbe a DSS képviselői Elásták a csatabárdot A Cl A végzett a terroristákkal Washington. A CIA távirányí­tású repülőgépéről kilőtt ra­kéta semmisítette meg vasár­nap azt a gépkocsit, amelyben a bin Laden vezette al-Kaida terrorszervezet hat feltétele­zett tagja ült, s valamennyien életüket vesztették. Ezt teg­nap egy neve elhallgatását ké­rő amerikai tisztviselő közöl­te. A csapásméréshez az ame­rikai hadseregnek nem volt köze. Korábban azt közölték, hogy a jemeni hadsereg egyik helikoptere semmisítette meg a gépkocsit. Az egyik elhunyt, Ali Káed Szunjan al-Harszi az al-Kaida operatív főnöke volt Jemenben, és az amerikaiak egyik kiemelt célpontjának számított. (MTI) Phenjan rakétával fenyeget Phenjan. Észak-Korea fontoló­ra veheti, hogy elveti a katonai rakétakísérletekre vállalt mo­ratóriumát, ha nem haladnak a diplomáciai viszony felvétel­ét célzó tárgyalásai Japánnal - közölte tegnap a külügyi szóvi­vő Phenjanban. Tokió és Phen­jan a múlt heti tárgyalásain nem közeledtek az álláspontok sem az észak-koreai atomfegy­verprogram leállításának ügyében, sem az észak-koreai titkos ügynökök által elrabolt japán állampolgárok sorsának rendezésében. (MTI) Elfogták a báli robbantót? Djakarta. Az indonéz rendőr­ség tegnap közölte: őrizetbe vett egy férfit, aki hasonlít a csaknem 200 halálos áldozatot követelő báli robbantás egyik gyanúsítottjára, és hamis útle­véllel próbálta elhagyni a dél­kelet-ázsiai országot. (MTI) Lezuhant F/A-18-as vadászgép Washington. Gyakorlórepü­lés közben az Adriai-tengerbe zuhant az amerikai haditen­gerészet F/A-18 típusú va­dászgépe. A mentőalakulatok több mint 24 órán át kutattak eredménytelenül a pilóta után. Egyelőre nem tudni, hogy mi okozhatta a sugárhaj­tású gép lezuhanását. (MTI) Djukanovics kormányfő lehet Podgorica. A két héttel ezelőt­ti montenegrói választáson győztes legnagyobb kormány­párt (DPS) Milo Djukanovics köztársasági elnököt jelölte kormányfőnek, Filip Vujanovic eddigi kormányfőt pedig par­lamenti elnöknek. A DPS sze­rint nem kizárt, hogy Djuka­novics lemond köztársasági el­nöki tisztségéről, „ha nincs ar­ra törvényes lehetőség, hogy önmagát jelölje miniszterel­nöknek”. A DPS azért jelölte elnökét, Djukanovicsot a leg­nagyobb felelősséggel járó tisztségbe, mert komolyan ve­szi „az abszolút parlamenti többséggel járó abszolút fele­lősséget”. (MTI) A függetlenségpárti Djukano­vics még mindig nem tisztázta magát a cigarettacsempészet­ben való részvétel vádja alól (Képarchívum) Jeruzsálem. Előrehozott vá­lasztások lesznek Izraelben. Ezt Ariel Sáron kormányfő je­lentette be tegnapi rendkívüli sajtóértekezletén, miután a kérdést megvitatta Móse Kacav államfővel. ÖSSZEFOGLALÓ Ariel Sáron tegnap váratlan gyorsa­sággal döntött a parlament, a knesz- szet feloszlatásáról, s február elejét jelölte meg az idő előtti választások lehetséges időpontjaként. Az or­szágnak ugyan nem szavazásra van szüksége a mostani időben, de nem maradt más választása - tette hozzá. „A fejlemények arra indítottak, hogy a leginkább felelősségteljes és legke­vésbé rossz döntést hozzam meg” - mondta a knesszet feloszlatásáról. Sáron azután kényszerült üyen lé­pésre, hogy nem sikerült rábírnia a szélsőjobboldali Nemzeti Unió- Házunk Izrael pártszövetséget arra, hogy belépjen kisebbségbe került kormányába. Az unió teljesíthetet­len követeléseket szabott, politikai zsarolásnak pedig nem enged - fűz­te hozzá. Az előrehozott választá­sok megkerülhetetlensége miatt alapvetően mégis az Izraeli Munka­párt „felelőtlen magatartását” kár­hoztatta. Nem nevezte meg a vá­lasztások pontos időpontját, mind­össze arra szorítkozott, hogy febru­ár első napjaiban rendezik meg. Az izraeli médiában felröppent február 4-i dátumot lényegében megerősí­tette, amikor újságírói kérdésre vá­laszolva közölte, hogy ezt az idő­pontot jelezték neki. A következő néhány héten belül mind a Sáron vezette Likud, mind az Izraeli Munkapárt kormányfőjelöl­tet választ. Sáron legnagyobb ve- télytársa Benjámin Netanjahu volt miniszterelnök, aki a hétvégén felté­telekhez kötötte a külügyminiszteri tisztség elfogadását. A tavaly febru­árban megválasztott Sáron az előre­hozott választásokig hivatalában marad, s tegnap hangsúlyozta: a Rijád/Bagdad. Az iraki-szaúd- arábiai kapcsolatok javulásának újabb jeleként számos megállapo­dást kötöttek Bagdadban szaúd-ará- biai üzletemberek, akik sikeresnek minősített látogatásuk után hétfőn tértek haza. Tizenkét év óta először tett látogatást Irakban szaúdi kül­döttség - jelentették tegnap a hír- ügynökségek. Emlékeztetőül: a sza­údi külügyminiszter ugyancsak hét­főn közölte, Szaúd-Arábia (eddig Washington legfőbb perzsa-öbölbeli szövetségese) nem engedi meg az USA-nak, hogy területét vagy légte­rét igénybe vegye egy Irak elleni esetleges csapásméréshez, még ak­Budapest. Három elemből álló ka­tonai ajánlatcsomaggal érkezik ma Franciaországból Medgyessy Péter miniszterelnök Washingtonba, ahol pénteken fogadja őt George Bush el­nök. A Népszabadság információi szerint, ha kell, Magyarország kis létszámú harcoló alakulatot is fel­ajánl a NATO-nak. A rövid franciaországi út után Ame­rikába látogató kormányfő először is arról biztosítja ottani tárgyalópart­nereit, hogy Magyarország öröm­mel venne részt az európai gyors re­agálású hadtest felállításában. Ez 2006-tól működne, és a honvédelmi tárca vezetése a katonákkal egyetér­tésben úgy véli, hogy az ebben való részvétel segítené a magyar hadse­reg reformját, fejlesztését is. Nem került le a napirendről, és Magyar- ország továbbra is vállalja a NATO számára egy egészségügyi kontin­Minden Sáron arcára van Írva Netanjahunak tett ajánlata még mindig érvényes. Nem sokkal ké­sőbb Netanjahu is bejelentette, hogy elfogadja Sáron ajánlatát, mert „Iz­rael súlyos válságban van, mivel egy Irakkal való háború küszöbén áll”. Az AP jelentése szerint a munkapár­kor sem, ha az ENSZ jóváhagyná a katonai beavatkozást. Az iraki ható­ságok 95 olyan szaúdi ipari és keres­kedelmi céget jegyeztek be, amelyek az ENSZ olajat élelmiszerért prog­ramja keretében termékeket expor­tálhatnak Irakba. Bagdad és Rijád - az 1991-es Öböl-háború óta nem tartanak fenn diplomáciai kapcsola­tot - között márciusban, az arab or­szágok bejrúti csúcstalálkozóján kezdődött el a közeledés folyamata. A szaúd-arábiai Okaz című napilap­ban tegnap Az új amerikai korszak nácizmusa címmel jelent meg szer­kesztőségi cikk, amely szerint az USA jelenleg a terrorizmus elleni harccal terrorizálja a világot. .Ame­rika katonai erőinek, illetve nukleá­gens felállítását, illetve ha kell, an­nak „bevetését”. A legkényesebb te­rület: Magyarországtól is elvárnák, hogy szükség esetén harcoló alaku­lattal is segítsen egy-egy komolyabb NATO-akciót, hiszen például a nem NATO-tag Románia fegyveres csa­patot is állomásoztat Afganisztán­ban. A politikai és katonai vezetés most is azon a véleményen van, hogy nincs mód egy egész zászlóalj (körülbelül 400 ember) hadszíntér­re való küldésére, ám a lap forrásai nem zárták ki: ha a NATO a fenti fel­ajánlásokkal nem elégszik meg, szó lehet arról, hogy egy szakasznyi (25- 30 fő) felfegyverzett katona vegyen részt konkrét harci feladatok teljesí­tésében - azaz küldetésük nemcsak katonai objektumok őrzésére, vagy bizonyos műszaki teendők ellátásá­ra szorítkozna. A Népszabadság ér­tesülése szerint Medgyessy Péter amerikai tárgyalásain nem kerül na­pirendre semmilyen formában az tiak két héten belül megtartják el­nökjelölő gyűlésüket. A pártot veze­tő Benjámin Ben Eliezer volt védel­mi miniszter két, mérsékeltebbnek számító ellenfele Hájim Ramon par­lamenti képviselő és Amram Micna haifai polgármester. (MTI, TASR) ris fegyvereinek bevetésével fenye­get országokat a biztonság megvé­désére hivatkozva, s közben tudja, hogy azoknak nincs szükségük ilyen háborúra.” A szerző szerint az USA az emberi jogok védelmezőjeként lép fel, miközben katonái visszaélé­seket kövérnek el Afganisztánban, megfosztják emberi jogaiktól a guantánamói támaszponton őrzött foglyokat, hazájukban pedig olyan törvényeket hoznak, amelyek csök­kentik a főleg arab származású, ület- ve muzulmán vallású állampolgárok jogait. Az Okaz elítéli Washington közel-keleti politikáját is. Az írás kö­vetkeztetése az, hogy a jelenlegi amerikai politika „ellentmondásos, rasszista és náci orientáltságú”. F-16-os repülőgépek vétele, s ennek a látogatás előkészítésekor hangot is adtak a magyar diplomaták. Az amerikai lapokban megjelent bí­rálatok nyomán kialakult vitában ál­lást foglalt Fodor Lajos vezérkari fő­nök is. Szerinte a magyar katonák képességeik és a nemzetközi felada­tokban végrehajtott teljesítményük alapján jelest érdemelnek. A hon­védség eszközállománya és a NATO- vállalások teljesítése viszont az elég­telenhez közelít. A vezérezredes sze­rint az 1999-es csatlakozáskor tett felajánlások túlságosan ambiciózu­sak voltak, a valóságosnál erősebb­nek képzelték a hadsereget a dön­téshozók, s a költségvetésből is több pénzt reméltek. Azzal kapcsolatban, hogy a honvédség részt vesz-e vala­milyen formában afganisztáni vagy egy esetleges iraki akcióban, Fodor közölte: ha politikai döntés születik erről, akkor a katonák készek a fel­adat teljesítésére. MTI-HÍR Belgrád. A Szerbiában kormányzó DOS-koalíció és a vele hosszabb ideje heves vitában álló Szerbiai Demokratikus Párt (DSS) megálla­podott annak a súlyos belpolitikai válságnak a megoldásában, amely hónapokon át megbénította a szerb parlament működését. Ilyen értel­mű egyezséget írt alá szívós tárgya­lások után Zoran Djindjics, a 17 pártot és szervezetet tömörítő DOS vezetője, Szerbia miniszterelnöke és Vojiszlav Kostunica, a DSS veze­tője, Jugoszlávia elnöke. A hétfőn létrejött és tegnap nyilvánosságra hozott egyezség értelmében a DSS parlamenti képviselői visszatérhet­nek a szerb parlamentbe. A mandá­tumvizsgáló bizottsága ugyanis jú­lius végén megvonta - mint utóbb kiderült: alkotmányellenesen ­Iszlámábád. Pakisztánban tegnap kormányalakítási megállapodást kö­töttek a keményvonalas iszlám pár­tok a demokrácia helyreállítását zászlajára tűző választási szövetség­gel, amelynek meghatározó ereje a Benazir Bhutto vezette Pakisztáni Néppárt. A miniszterelnök szemé­lyére vonatkozó közös javaslatukat csak később hozzák nyilvánosságra, de mindkét táborból olyan értesülé­sek szivárogtak ki, hogy a legesélye­sebb Fazl-ur Rahman, a Dzsamiat-i- Ulema-i-Iszlam (JUI), az iszlám pa­pok pártjának vezetője. A megálla­podás nagy csapást jelent Pervez Musarraf tábornok-elnöknek, miu­tán az október 10-i választásokon a legtöbb képviselői helyet egy Musar- rafot támogató párt szerezte meg, New York. A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szer­vezet azzal vádolja az USA vezette szövetséges erőket, hogy Nyugat-Af- ganisztánban egy olyan befolyásos tádzsik kormányzót támogatnak, aki súlyosan megsérti az emberi jo­gokat. A New York-i szervezet jelen­tésében rámutatott, hogy Iszmail Han, Herat tartomány kormányzója politikai célú letartóztatásokra, kín­zásokra, megfélemlítésre, pénzösz- szegek kicsikarására használja fel hatalmát, és a széles körben elter­Róma. Tízezer fölé emelkedett teg­napra azoknak a száma, akik a Molise dél-olasz tartományt sújtó földrengések következtében fedél nélkül maradtak, s akiket a harminc sátortáborban helyeztek el. Nekik az egyre mostohább időjárással is meg Prága. Hosszabb várakozásra és szi­gorúbb ellenőrzésre kell számítani­uk a határon mindazoknak, akik e napokban Csehországba indulnak. A november 21-22-én Prágában sor­ra kerülő NATO-csúcs miatt a cseh hatóságok egyre szigorúbban ellen­őrzik az országba belépőket. „Követ­kezetesen ellenőrizzük a lakókocsi­kat, a csomagtartókat. A szigorított ellenőrzés természetesen a hajókat, vonatokat és kamionokat is érinti” - nyilatkozta Éva Hauková, az észak­csehországi idegenrendészet képvi­selője. Külön figyelmet fordítanak Kostunica pártjától mind a 45 par­lamenti mandátumát. „A DSS- képviselők most visszatérhetnek a törvényhozó testületbe, de vállal­ják, hogy nem kezdeményeznek bi­zalmatlansági indítványt Djindjics kormánya ellen. Ez azonban nem jelenti a kormány automatikus tá­mogatását” - idézte a B92 belgrádi rádióadó a DSS alelnökét, Drágán Marsicanint. A megegyezés lehető­vé teszi több fontos törvény, illetve törvénymódosítás elfogadását, köztük a választójogi törvény mó­dosítását, amelynek értelmében el­törlik azt a kikötést, hogy a szerbiai elnökválasztás érvényességéhez a választásra jogosultak legalább öt­ven százalékának részvétele szük­séges. (Ez az ötven százalékos kü­szöb érvénytelenítette a szeptem­ber 29-én és október 13-án lezaj­lott szavazásokat.) néhány mandátum híján azonban nem jutott abszolút többséghez, az­óta folyt a pozíciókat meghatározó egyezkedés a pártok között. A radikális iszlám pártok hatpárti csoportosulása, a Muttahida Mad- zslisz-i-Amal tálibbarát, Amerika-el- lenes politikai programjának erőtel­jes képviseletével a harmadik helyen végzett a Bhutto volt miniszterelnök vezette Pakisztáni Néppárt mögött. „Megegyeztünk egy koalíciós kor­mány létrehozásáról a Muttahida Madzslisz-i-Amal vezetőivel” - je­lentette be sajtóértekezleten a de­mokráciapárti szövetséget vezető Navábzada Naszrullah Hán. A 15 pártot tömörítő Szövetség a Demok­rácia Helyreállításáért, amelyben a Pakisztáni Néppárt dominál, meg­erősítette az egyezségről szóló beje­lentést. azokra a személyekre, akikről sejte­ni lehet: azért érkeznek Csehország­ba, hogy előkészítsék a NATO-elle- nes tüntetéseket, vagy részt vegye­nek azokon. Stanislav Gross belügy­miniszter már korábban nyilvános­ságra hozta: nem engedik be Cse­hországba azokat, akik nemzetközi szinten a szélsőséges szervezetek aktivistáiként tartanak nyilván. Az érintettek névsorát a cseh hatóságok már megkapták az Interpoltól, vala­mint a NATO-tagállamok illetékes szerveitől. A Právo úgy tudja, a leg­szigorúbb ellenőrzés november 15. és 25. között lesz érvényben a cseh határátkelőkön, (kés) Rijádi üzletemberek előnyös megállapodásokat kötöttek a Szaddám-rezsimmel Növekvő szaúdi-amerikai feszültség MTI-HiREK Magyarország örömmel venne részt az európai gyors reagálású hadtestben Medgyessy katonai ajánlatcsomagja NOL-ÖSSZEFOGLALÓ Kormányalakítási megállapodás született Pakisztánban Csapás Musarrafnak MTI-HÍR Az amerikai külügy nem kommentálta a HRW-jelentést Diktátort támogatnak MTI-HÍR Mostoha időjárás sújtja a sátortáborok lakóit Tízezer hajléktalan MTI-HÍR A hajók, vonatok és kamionok sem kivételek Szigorú határellenőrzés ÚJ SZÓ-HÍR jedt visszaélésekbe a katonaságot, a rendőrséget és a titkosszolgálatokat is bevonta. Ajelentés szerint az ame­rikai és az iráni hadsereg képviselői jelen vannak Heratban, rendszere­sen találkoznak Iszmail Hannal és társaival, akiknek pénzügyi és kato­nai támogatást is nyújtanak. Han e két ország segítségével ért el min­dent, tehát e két ország felelőssége az is, hogy magatartását javítsa. Az amerikai külügy nem kommentálta azonnal a jelentést, csak annyit kö­zölt, hogy időre van szüksége a do­kumentumban foglaltak alapos ta­nulmányozásához. kell most küzdeniük. San Giuliano di Puglia kisvárosban egy iskolaépü­let födémjének leszakadása miatt huszonhat gyermek és egy tanárnő vesztette életét, két asszony is halá­lát lelte lakóházának leomlása kö­vetkeztében. A természeti katasztró­fa összesen harmincnégy települést érintett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom