Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-30 / 279. szám, szombat

Kultúra

ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 30.

TOLLVONÁS

Nosztalgia

ALMÁSI SÁRA

Először van a direkt biznisz: ezüst gyertyatartó - párja nyolcvanezerért, szecessziós váza negyedmilláért, egy-két Jassusch akár már ötven alatt is kapható, de szerezhetünk a nappalinkba Kompáneket, Galandát, Jankovicot, Benkát, Alexyt, vagy éppen óarany ra- gyogású ikont is. Zsebórák, cigarettatárcák, kelyhek, üveg csecsebecsék, garantáltan antik pásztorlánykák és farkukat csóváló kutyusok jutányos áron. S az elmaradhatatlan darabok: bőgő szarvasbika dús lombú erdőben, csermelynél szomját oltó szarvascsalád - nagy méretben, olajban, exkluzív, patinás arany- szín keretben. Kispénzűeknek egyszerű metszetmásolatok: Jézuska születése, a pozsonyi vár látképe, vadászjelenetek. Még soványabb pénztárcájúaknak képeslapok, szimbolikus egy szlovák koronától. Galériák, régiségkereskedések válogatott kínálata.

Azután vannak a szolgáltatók: elsősorban restaurátorműhelyek, a műkincsek értő szemű becsüsei. Bemutatkozik a malte- ros kartell: ha valakinek műemlék épület van a birtokában, náluk garantáltan megleli a megfelelő vakolatot, festéket. De megjelennek az új idők új szelei is. A legfigyelemreméltóbb

boxban egy biliárdasztal, valamint néhány leplezetlen keblű hölgyet ábrázoló reneszánsz festmény reprodukciója hirdeti a játékgolyók, valamint a női mellbimbók közötti misztikus összefüggést. Az első jelentéssíkon. Mert a másodikon egészen másról van szó: az X-generáció igényes menedzserei formatervezett bútoraik mellé a tökéletes, személyiségüket, üzletpolitikájukat leginkább kifejező műtárgyakat szerezhetik meg e helyütt. Pontosabban: legjobb, ha az egészet - a választástól, tervezéstől kezdve az utolsó szögig - a kiállító cég képzett munkatársaira bízzák.

Vannak műemlékvédők meg múzeumok is. Ez utóbbiakból van mezőgazdasági, műszaki, pedagógiai, szlovák nemzeti... Ez utóbbi idén a kastélyaival és a kisebbségeivel büszkélkedik. Egyik emeleten a Csákyak, Andrássyak, Révayak kincseit mutatja, a másikon a kárpátnémetek, csehek, horvá- tok, ruszinok-ukránok, romák, zsidók és magyarok egyházi-vallási tematikájú tárgyait.

Néha egy-egy kósza érdeklődő is feltűnik.

Vasárnap egyig még bárki eljöhet.

Pozsonyba, a Szlovák nemzeti felkelés terére, a Népművelési Központ székházába.

Az előcsarnokban plakátot találnak majd, Nostalgia expo 2002 felirattal. A sorok fölött két unott arcú puttó pillant össze.

Kórusfesztivál Kassán

Kassa. A Csermely Polgári Társulás a hétvégén második alkalommal rendezi meg a Kárpátok Eurorégió Kórusainak Fesztiválját. A ma kezdődő rendezvény fő védnöke a Magyar Köztársaság kassai főkonzulátusa, a vendégkórusok pedig három országból érkeznek. Délután 15 órától a premontrei templomban a kassai Csermely kórus lép fel, őket a Jantár utcai gyermekkórus követi, majd a Nowy Saczból érkező lengyel énekkar műsorára kerül sor. Ezután a Karpaty kórust, a Cesky Tesín-i Slezan kórust, valamint az Országos Széchényi Könyvtár Énekkarát hallgathatják meg az érdeklődők. A műsor egy összkari számmal, Mozart Ave Verumával ér véget. Holnap három helyszínen hallhatók a meghívott kórusok: a Slezan 9.30-tól a Ferencesek templomában, a lengyel kórus 10.00-tól a Szentháromság templomban, a budapesti vendégek pedig 12.00-től a Szent Erzsébet Székesegyházban. (Juk)

SZÍNHÁZ

___________________POZSONY___________________

NE

MZETI SZÍNHÁZ: Mesterkurzus szombat 19 KIS SZÍNPAD: Picasso a Lapin Agile bárban sz. 19

KASSA

ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Madarak vacsorája sz. 19 Közelebb tőled vasárnap 19

/MOZI

POZSONY

HVIEZDA: Libido - Vissza az ösztönökhöz! (amerikai) sz. 16, 18 Anyádat is! (mexikói) sz. 20.30 v. 18, 20.30 AU PARK - PALACE: A sárkány csókja (amerikai-francia) sz., v. 16.10, 18.20, 20.30 Télapu 2. - Veszélyben a karácsony! (amerikai) sz., v. 16.20,18.30 Kocka 2 (kanadai) sz., v. 19.40 A kárhozat útja (amerikai) sz., v. 15.20, 17.40, 20 Beszélj hozzá! (spanyol) sz., v. 18, 20.15 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) sz., v. 16.20, 18.25, 20.30 Szökés Budára (csehszlovák) sz., v. 21.45 A vörös sárkány (amerikai) sz., v. 17.20,19.55 A kismenő (amerikai) sz., v. 15.40 A Bourne-rejtély (amerikai-cseh) sz., v. 17.25, 19.50 Jelek - Signs (amerikai) sz., v. 14.50, 17.10, 19.20, 21.30 Jégkorszak (amerikai) sz., v. 16, 17.55, 19.50 A kaptár (amerikai-angol-német) sz., v. 15.05, 20.40

DÉL-SZLOVÁKIA

DUNASZERDAHELY - LUX: A vörös sárkány (am.) sz., v. 19.30 KOMÁROM - TATRA: Álmatlanság (am.) sz., v. 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A kaptár (am-ang-ném.) sz., v. 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: Beszélj hozzá! (sp.) sz., v. 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Mérges pókok (am.) sz. 17.30, 20 v. 20 NAGYMEGYER- SLOVAN: Különvélemény (am.) v. 19

GYŐR

PLAZA: Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (francia-német) sz., v. 11.15, 13.30 Atomcsapda (amerikai-angol) sz., v. 14.45, 17.30 Hangyák a gatyában 2. (német) sz., v. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20 Jégkorszak (amerikai) sz., v. 12.15, 14.15 Jelek - Signs (amerikai) sz., v. 15.45, 18, 20.15 A kárhozat útja (amerikai) sz., v. 20 A kísérlet (német) sz., v. 20.15 A kismenő (amerikai) sz., v. 16.15, 18.15, 20.15 Lilo és Stitch - A csillagkutya (amerikai) sz., v. 12, 14,16,18 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) sz., v. 11, 13 A szállító (francia) sz., v. 12.15, 14.45, 17.15, 19.45 A szmokinger (amerikai) sz., v. 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Télapu 2. - Veszélyben a karácsony! (amerikai) sz., v. 11,13.15,15.30,17.45, 20

A Szívderítő NAPtárban mindenki találhat olvasnivalót, tekintet nélkül nemre, korosztályra és világnézetre

Nemes hagyományokra építve

Hátam mögött könyvek, balra újságok, női és bulvárlapok, irodalmi, kritikai, művészeti, tudományos folyóiratok halmaza, mely csak növekszik, növekszik, ha megpróbálok kihúzni valamit belőle, csúszik az egész.

BODNÁR GYULA

Ilyen rakás még van legalább kettő a lakásban, az egyik ott, ahová a király is gyalog jár, aztán van öt ki- sebb-nagyobb rádió, egy a fürdőszobában, televízió a nappaliban és a hálóban, nem a legújabbak, de működnek, na és van a számítógép, melyen most ugyan éppen írok, de azért a monitorjára időnként lehozom-húzom a világnak egy-egy szeletét, via Internet természetesen. Hatvannégy négyzet- méteres panellakásunkban mintha információs kiskertben volnék tehát, ahol minden megtalálható, sőt annál több, hiszen az aktuális termést sem bírja elfogyasztani az ember. Következésképpen fölvetődhet a kérdés: a híreknek, új ismereteknek, érdekességeknek, gondolatoknak, üzeneteknek, hasznos tanácsoknak, művészi szövegeknek ilyen, naponta ránk zúduló áradatában nem tűnik-e anakronisztikus, azaz idejétmúlt vállalkozásnak - könyv formáját öltő - kalendárium megjelentetése. Egyik ismérve ugyanis ennek a műfajnak, hogy a naptári fejezet mellett ebből is van benne egy kicsi, abból is van benne egy kicsi - egyebek között ezért is volt valamikor családok szinte egyetlen becses olvasmánya egy teljes esztendőn át -, manapság viszont heti lebontásban akár többször találkozhat az ember olyan információkkal, témakörökkel, melyekhez képest a kalendárium összeállítója nehezen tud újdonsággal előállni. Vagy mégis? Mielőtt erre a kérdésre válaszolnánk, ne hagyjuk nyitva az előbbit: anakronizmus ide, anakronizmus oda, napjainkban is tapasztalható igény mutatkozik a kalendárium iránt, különben aligha invesztálnának bele pénzt kiadóik, akik persze összevernék a bokájukat, ha eme vállalkozásuk eredménye 80 400 példányban látna napvilágot, mint például a Népnaptár 1957-ben a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában, Tanya Pál és Hubik István szerkesztésében. Igaz, akkoriban évenként ez az egy volt itt ilyen jellegű magyar kiadvány (csupán az érdekesség kedvéért, 6,50 KcS-ért). Valószínű, hogy az említett igényt egyrészt a hagyományos vagy öröklődő emberi reflexek éltetik, másrészt az a varázs, az a hangulat, melyet - az információs társadalom már-már követhetetlenül gyorsan változó viszonyai közepette az állandóság érzetét keltve - a kalendárium képes hordozni-sugározni, hiszen ősi

AZ MKKI HÍREI

December 2-ári 17 órakor Kodály Zoltán születésének 120. évfordulója alkalmából Zuzana Vitálová zenetörténész és zeneterapeuta Értelmi nevelés a Kodály-módszer alapján című előadása hangzik el a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában.

December 3-án 17 órakor kezdődik Závada Pál új regényének bemutatója az intézet székházában, melyen Milota című kötetét az író jelenlétében Grendel Lajos mutatja be. Závada Pál Jadviga párnája című nagysikerű regénye után, mely 1997-ben jelent meg, most új regényével lépett az olvasóközönség elé.

December 3-án este 19 órákor hallhatják a Kor-Zár együttes koncertjét az intézet székházában. Az együttes tagjai: Madarász András - gitár, fúvós hangszerek, dob; Andrej Fújás - basszusgitár;

Zsapka Zsolt - gitár, tökcitera, ének; Zsapka Attila - gitár, tökcitera, ének; Pikier Attila - hegedű; Miklósné Zsapka Mónika - ének.

„őszi műfajként” az éppen folyó esztendő végének, egyszersmind az újnak a közeledtét jelzi megjelenése, és ebben van valami áhítat, valami derűvel elegy ünnep, mint a karácsonyban vagy a szilveszterben. Ha ez utóbbi feltételezést mint az egyik lehetséges követelményt állítjuk szembe a naptárral, akkor elmondhatjuk, hogy ennek a követelménynek megfelel a dunaszerdahelyi NAP Kiadó Szívderítő NAPtára, a család kalendáriuma 2003. Mint a Szalutációból megtudjuk, a kiadó műhelyéből először kerül ki ilyen munka, valamint hogy „nem nagyon próbálkoztunk különösebben a kísérletezéssel, amikor ez a szellemi táplálék készült. Hagyományos, hazai ízekre hangolódtunk inkább. A valamikori legendás Kincses Kalendáriumok legjobb hagyományainak szellemében készítettük ezt a miénket.” Ebből következtethetünk a szempontokra, melyek mentén a szerkesztő, Cs. Liszka Györgyi haladt, akinek a személyében, nem mellesleg, az egyik legtehetségesebb, legfelkészültebb, s mi külön kiemelendő, jó ízléssel megáldott könyv- és lapszerkesztőnket tisztelhetjük. Tudniillik, mint bizonyos irodalmi antológiák összeállításának, a kalendáriumkészítésnek is számos irányból neki lehet futni, a kérdés pusztán

KÖNYVAJÁNLÓ

Csak erős gyökerekkel rendelkező közösség tudja kiállni az idő viszontagságait. A most megjelent monográfia első ízben próbálja a rendelkezésre álló tárgyi, de főleg levéltári források alapján Farkasd múltjának lapjait eseményekkel, évszámokkal, nevekkel betölteni. Ez a könyv sok mindenről tanúskodik. Egyebek között rámutat arra, hogy a település lakói a sok-sok évszázad alatt is hűek maradtak szülőfalujukhoz. E tényről leginkább a forrásokban található családnevek beszélnek. Kétséget kizárva bizonyítják, hogy bár Farkasd szívós, becsületes lakói háborúktól, járványoktól, elemi és politikai csapásoktól megfogyatkozva, de maradtak, konokul ragaszkodtak őseik földjéhez. Átlapozva a múlt lapjait, ugyancsak vüágossá válik, hogy a település életében voltak fényes és kevésbé fényes időszakok. A dicső évek főleg a mezővárosi jog megszerzését követő évtizedekhez,

az, melyiket választjuk, továbbá, hogy mennyi idő áll rendelkezésünkre, és ha nem csupán ollózott anyagból kívánjuk egybehozni a művet, kik azok, akiket mint szerzőket mozgósítani lehet, és akik idejében szállítják is az írást. Cs. Liszka Györgyi a nevekből ítélve mindenekelőtt a közelében dolgozó, illetve a hozzá közelálló írókat, újságírókat, szakembereket szólította meg. Elképzelhető, hogy másokat is, akik azonban valamilyen oknál fogva nem tudtak eleget tenni a felkérésnek. Mindenesetre egy-két eredeti anyagot (interjúfüzért) elbírt volna még a NAP első naptára. Ezzel együtt, hogy most már válaszoljunk a fennebbi kérdésre, szerkesztőnk ugyancsak szolgál kínálatában újdonsággal az érzékeny kézzel válogatott, többnyire évfordulóhoz kötődő klasszikus darabok, továbbá a szlovákiai magyar szellemi élet képviselőiről sem megfeledkező eseménynaptár, a gazdanaptár, a horoszkópok, a receptek, a névnapok, a viccek, a rejtvények és megannyi más érdekes és hasznos anyag mellett. A rovatcímek - mint az ABC-naptár, Család, Időutazás, Tudomány, Anyanyelvűnk, Szépirodalom, Világjáró, Háziorvos, Sport, Divat, Gyermekkalendárium, Nyerő - valóban inkább a hagyományokra utalnak, miként a

a 18. század végéhez és a 19. század első feléhez köthetők. A 17. században a török fosztogatások ellenére a környék legjelentősebb települése volt. Ennek ékes bizonyítéka, hogy Farkasd lakói fizették a legmagasabb adót a környező mezővárosok és települések közül. Ez a könyv a falu történelmét csak 1947-ig, esetenként 1948-ig követi. A szerzők az ezt követő időszakot, az egy- pártrendszer bemutatását nem vállalták fel, hiszen az 1948 utáni korszak érzelmektől és indulatoktól mentes, objektív értékelésére még várni kell. Ez a következő nemzedékek feladata lesz, amelyek bizonyosan új rálátással bírnak majd erre az ellentmondásokkal teli korszakra. A könyv szerzői között találjuk Izóf József régészt, Bukovszky László, Gál Margit és Novák Veronika levéltárosokat, Danter Izabella, Molnár Benő néprajzkutatókat, valamint Seres Róbertét, aki amatőr helytörténészként végzett értékes munkát. Tadinamikus szerkezet, a formai-tipográfiai megoldás, mely ugyancsak ismérve minden jó kalendáriumnak, még akkor is, ha sajátosan új alkotói szemléletet tükröz. Az más kérdés, hogy előfordul néhány következetlenség, elsősorban a színes és fekete-fehér képek alkalmazásában, azonban ez aligha írható a szerkesztő, illetve a grafikai szerkesztő rovására, és mintha a Kislexikonnak is inkább csak hézagtöltő funkciója lenne, itt-ott tűnik fel egy-egy oldal alján. De mindez nem zavar abban, hogy - ha már szellemi étekről, táplálékról beszél a kiadó - élvezzük e kalendárium ízeit. Tallósi Béla Elmenőben című irodalmi riportját, Szabó G. László beszélgetését, melynek címe Esterházy kedvence: Jónás Tamás, Liszka József passaui naplójegyzeteit, Vajda Barnabás írását Babits Mihályról és George Orwellről, de szerepel Jókai Mór is egy önvallomással, címe Én és a zsidók, szintén magára vonja a figyelmet az a levél, melyet báró Eötvös József írt fiának, Eötvös Lorándnak. Röviden, a Szívderítő NAPtárban, ahogy mondani szokták, mindenki megtalálhatja a neki tetsző olvasmányt változatos tematikai-műfaji skálán, és tekintet nélkül nemre, korosztályra, világnézetre. Persze, ki több, ki kevesebb olvasmányt. Cs. Liszka Györgyi szerintem jól tette, ha szándékosan tette, hogy elkerülte a politikumot, még a hamarosan véget érő 2002-es esztendőre visz- szapillantó eseménynaptár szintjén sem szerepel (merthogy ilyen rovat nincs is itt), mindössze egy beszélgetésben jelenik meg közvetve, mely A. Nagy László politikusról és családjáról szól Malik Éva tálalásában Összetartó család címmel. És nem csap át ez a kalendárium bulvárba, mellyel mostanság, példányszámra, nézettségi mutatókra gondolva, rekordokat lehet döntögetni. Csak azt nem értem, miért szívderítő. Tűnjék bár kukacoskodásnak, miért kellett ez a jelző a NAPtár elé? Legyen valami a kincses, a nép-, a vidám, a házi, a családi mintájára? Legyen, csakhogy a szívderítő ebben az összefüggésben semmitmondó, ráadásul nem igaz. Ez egy rendes, szabályos naptár, a család kalendáriuma. A tény, hogy először jelent meg a NAPnál ilyen kiadvány, illetve az ebből fakadó kiadói- szerkesztői öröm nem ok arra, hogy efféle jelzőt emeljünk címbe, miként az sem, amit a Szalutáció vége felé olvashatunk: „Ha csak annyit értünk el, hogy immár huszonegyedik századi emberekként visszataláltunk legbecsültebb elődeink nyomdokaiba, akkor bizonyos, hogy nem csupán a mi szívünk derülhet, Tisztelt Olvasó, hanem az Öné is.” Az enyém - információs kiskertem igazán gazdag választéka mellett is - derül. De nem azért, mert a cím sugallja.

kács József tollrajzai gazdagítják a könyvet, melyet holnap 16 órakor, ünnepélyes keretek között mutatnak be a nyilvánosságnak. (ABART, 2002) (N. V.)

A helytörténeti monográfia 1113-tól 1948-ig mutatja be a település életét

Múltba vezető gyökerek nyomában