Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-30 / 279. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 30. TÉMA: ADVENT 9 A komáromi Etnológiai Központ hét dél-szlovákiai településen vizsgálta meg az adventi koszorú ismertségét Gyertyagyújtás advent idején (Képarchívum) Napjainkban Európa-szerte advent első vasárnapján meggyújtják egy asztalra he­lyezett vagy a mennyezetre felfüggesztett, fenyőgallyak­ból, télizöldből készült, négy gyertyával ellátott koszorú első gyertyáját. LISZKA JÓZSEF A többi gyertya a következő adven­ti vasárnapokon lobban lángra. Térségünkben, a szlovákiai ma­gyarság körében a szokás viszony­lag új keletű, s fölbukkanása, elter­jedése az utóbbi évtizedre tehető. 1989 előtt adventi koszorút jósze­rével csak az osztrák televízióban vagy külföldi karácsonyi üd­vözlőlapokon láthattunk, mára ott van városaink piacain, képes újsá­gjaink karácsony előtti számaiban. Hermann Bausinger vizsgálódásai­ból tudjuk, hogy az adventi koszo­rú meglehetősen új képződmény. Északnémet területen, protestáns egyházi körökben alakult ki a 19. század első felében (az első egyér­telmű nyoma 1833-ból származik), majd elsősorban polgári, ipari kör­nyezetben, az iskolai képzőművé­szeti nevelés és a virágkereskede­lem közvetítésével terjedt. A kato­likus délnémet és osztrák területe­ket a szokás csak az első világhábo­rú után érte el. Bécsben is a húszas években bukkan fel. Utána a kato­likus egyház és a hívek révén ter­jedt. Bár maga az adventi koszorú és a vele rokon adventi kalendáriu­mok új keletű találmányok, egyes elemei (örökzöld, idő- és fényszim­bolika) sokkal régebbi gyökerűek. Az adventi koszorú napjainkban az egész német nyelvterületen ismert, a kapcsolódó kopogtató koszorúk­kal és egyéb, karácsonyi hangula­tot árasztó külső ablak- és ajtódí­szekkel együtt. Ajelenség ma szin­te világszerte hódít. Német telepesek révén az adventi koszorú már a két világháború kö­zött fölbukkan a Kárpát-medencé­ben is. Gelencsér József a Móri­völggyel és a Zámolyi-medencével kapcsolatban az alábbiakat írja: „Valószínűleg német hatásra a két világháború között Csákváron né­hány családnál feltűnt az adventi koszorú. Fenyőágból fonták, az ad­venti négy hetet szimbolizáló négy gyertyát tettek rá, és a sublótra he­lyezték. Minden adventi vasárnap az esti imádságnál eggyel több gyertyát gyújtottak meg rajta, így karácsonyhoz közeledve egyre erősödött a fénye. Csókakőn, Sőré­den, Bodajkon a templomban - az emlékezet szerint - hosszabb ideje helyeznek el adventi koszorút. Napjainkban is az a szokás, hogy a plébános a mise előtt gyújtja meg az esedékes számú gyertyát. A la­kásokba viszont itt nem került be”. A magyar néprajz legutóbbi össze­foglalásában Tátrai Zsuzsanna az adventi koszorú magyarországi megjelenéséről a következőket ír­ja: „Az adventi koszorú a ma nép- szerűsödő karácsonyi szimbólu­mok közé sorolható. A feltehetően német eredetű szokás Ausztriában a két világháború közötti időszak­ban kezdett terjedni. A virágüzle­tek hazánkban számtalan válto­zatban, színes gyertyákkal és sza­laggal készítik, népszerűsítik az adventi koszorút”. Az 1995-ben megjelent szlovák néprajzi enciklopédia külön cím­szóban nem foglalkozik ugyan az adventi koszorúval, de az advent utolsó két mondata rá vonatkozik: „Az utóbbi időszakban városi kör­nyezetben elterjedt a szobabelső adventi koszorúkkal való feldíszí­tésének a szokása. Ez a hagyo­mány elsősorban a germanofón vidékekre jellemző”. 1989 előtt szlovákiai magyar képes hetilapban nem találtam adventi koszorúra utaló cikket, ám utána már szinte kötelező erővel, gyakor­latilag minden év karácsony előtti számaiban fölbukkan. Az 1990- ben indult katolikus hetilap, a Re­mény december 9-i számában László János adventi eszmefuttatá­sa alatt már egy adventi koszorú fényképe látható, a következő szö­veggel: „Amikor az adventi koszo­rú negyedik gyertyája is lángra gyúl, ez azt jelenti majd, hogy fel­készülten, tiszta szívvel vátjuk a kis Jézust.” A Hét ugyanebben az esztendőben karácsonyi ötlet cím­mel bemutat egy adventi koszorút, és leírja a készítés módját is. Bálint Anna a Losoncon megjelent Nógrádi Szó című lapban „régi medvesalji karácsonyok”-ról a kö­vetkezőket írja: „A halottak napja után még egy alkalom nyílt a ko­szorúkészítésre. Az adventi koszo­rút fenyőgallyakból fonták, szárí­tott virággal, fenyőtobozzal díszí­tették. Szerves tartozéka volt a négy gyertya, amelyeket advent vasárnapokon gyújtottak meg”. Az Új Nő című képes folyóiratban 1997-ben jelent meg egy képes összeállítás arról, hogyan készít­sünk egyebek között adventi ko­szorút. A Fórum Társadalomtudományi Intézet komáromi Etnológiai Köz­pontja 1999 adventjében egy kér­dőíves felmérést végeztetett el. Hét dél-szlovákiai településen vizsgál­tuk meg az adventi koszorú ismert­ségi és elterjedtségi fokát. Boldogfán 125 háztartást keres­tünk fel, ebből 49-ben találtunk adventi koszorút. A templomban évek óta van adventi koszorú, ad­vent kezdetekor a pap is beszél ró­la, a megkérdezettek döntő része a templomból, hittanóráról ismer­te meg a szokást. Sókszelőcén több mint ezer ház található, ebből 300 családot láto­gattunk meg (ezek vallási megosz­lása: 233 katolikus, 67 református és 26 roma, akik egyéb ként szin­tén katolikus vallásúak). A vizsgál­takból 41 háztartásban találtunk adventi koszorút (25 katolikus, 16 református). A 26 roma háztartás­ból 7-ben volt adventi koszorú. A faluban van római katolikus és re­formátus templom is. Adventi ko­szorú egyikben sem volt. Komáromban 349 háztartást láto­gattunk végig, ebből 156-ban volt adventi koszorú. Megvizsgáltuk egy lakótelepi utca összes háztar­tását, 289-ből 121-ben találtunk adventi koszorút. A város kertes- ház-övezetében 60 értékelhető kérdőívünk lett, melyből 34 pozitív választ tartalmazott. 1999 advent első vasárnapján a Szt. Rozália-templomban a reggeli misén kb. 20 adventi koszorút szentelt meg a pap. Az evangélikus és a református templomban is van évek óta adventi koszorú. Kisújfalun 239 családot keres­tünk fel, 21-ben találtunk adventi koszorút. A református lelkész 1998 adventján egy adventi ko­szorút helyezett az úrasztalra, ami nagy felháborodást keltett a hívek körében. Elsősorban a „gyertyák miatt”. Baraca 66 háztartásában egyet­len adventi koszorút sem talál­tunk. A faluban 3-4 éve egy né­met misszionárius pap (Lorenz páter) tevékenykedik, aki a ma­gyar hívekkel szlovákul beszél. Ő az utóbbi években a templom első padsora fölé fölakasztat egy vi­szonylag nagy méretű adventi ko­szorút, négy hatalmas piros gyer­tyával. Amíg a helyi alapiskolá­ban voltak hittanórái, addig oda is elvitte az adventi koszorút, és a gyerekeknek elmagyarázta a lé­nyegét. Rudnán 244 háztartást látogat­tunk meg, 44-ben találtunk adven­ti koszorút - 25 római katolikus, 12 evangélikus és 7 református családnál. A faluban evangélikus és református templom van. Ad­venti koszorú egyikben sem volt. Rekenyeújfalu 220 háztartását lá­togattunk meg, mindössze 16-ban találtunk adventi koszorút, illetve arra való hivatkozást, hogy idén ugyan nincs, de tavaly volt (9 evangélikus, 6 római katolikus és 1 ateista családban). A római katoli­kus templomban körülbelül öt éve, az evangélikusban pedig három éve van adventi koszorú. Az adventi koszorú tehát a kilenc­venes években kezdett elterjedni a szlovákiai magyarság körében, an­nak is elsősorban nyugati szálláste­rületein. Elsősorban városi, továb­bá értelmiségi, vállalkozói körök­ben ismert. Egyik legfontosabb ter­jesztője a katolikus egyház. (Részletek egy hosszabb tanul­mányból) A koszorú a karácsonyra való lelki felkészülés tartozéka Perpetuus toursi püspök hatheti előkészületet kívánt Advent jelképe a fény A megtérés időszaka ISMERTETÉS Advent (Adventus Domini - az Úr el­jövetele) karácsony előkészületi időszaka. Az egyház a VI. században vezette be, teljessé téve ezzel a kará­csonyi ünnepkört. Advent első vasárnapja az új egyházi év kezdete is. Az egyházi évnek eb­ben az időszakában Jézus születésé­nek ünnepére készülünk. A Krisztus ünnepe utáni vasárnappal, ponto­sabban annak előestéjével kezdődik, és december 24-ig tart. Négy hétből áll, a negyedik hét legtöbbször cson­ka. Az egyház tanítása Jézus hármas eljöveteléről emlékezik meg ebben az időszakban. Jézus történelmi el­jöveteléről: Az ősbűn által meg­fertőzött emberiség ígéretet kapott Istentől. Ez az ígéret az ószövetségi nép várakozása, Jézus Betlehemben való megszületésével teljesedett be. Azután Jézus kegyelmi eljöveteléről: A hívő ember Isten Igéje és a szent­ségek kegyelmi ereje által Krisztus folytonos lelki kegyelmét éli át. Vé­gül Jézus utolsó eljövetele: A Biblia és a szent hagyomány tanítása sze­rint Jézus az idők végén ismét eljön, hogy ítélkezzék élők és holtak fölött. Ennek megfelelően alakult ki az egyházban az adventi idő kettős tar­talma: a várakozás és a bűnbánat. Ebben a várakozásban már benne van a karácsonyi öröm, ugyanakkor magába foglalja a bűnbánat komoly­ságát és mélységét is. Ezért advent (liturgikus) színe a lila. Az adventi idő a felkelő napra, a vi­lágvilágosságára mutat, ezért az ad­vent legfontosabb jelképe a fény. Az adventi fény annak a Jézusnak a jel­képe, aki az élet gazdagságát, színét, fényét és szépségét adja. Az adventi idő liturgikus szokásai közül első helyen kell említenünk a roratét, azaz hajnali misét, és az ád­venti koszorú készítését. Régen a családok advent első vasárnapja előtti szombaton együtt készítették el a koszorút, és advent minden es­téjén együtt imádkoztak és énekel­tek körülötte. A hívő ember számára a koszorú nem csupán dísz, vagy divatos szo­kás, hanem a karácsonyra való lelki felkészülés igazi tartozéka. ÖSSZEFOGLALÓ A karácsony központi ünnepe előtti négy hét az adventi időszak. Mivel a karácsony mindig a hét más és más napjára esik, így az advent első va­sárnapjának dátuma ehhez igazo­dik. Legkorábban november 27-én lehet, legkésőbben december 3-án. Az advent szó már előfordul Ter- tullianus (150-225.) egyházi író­nál is. Az advent megünneplésére az első biztos adat Perpetuus toursi püspöknél található. Ő hatheti előkészületet kívánt, böjttel. A négy adventi vasárnap ünneplése először az itáliai Kapuai Epistola- listában olvasható. Az első adventi prédikációk Nagy Gergely pápától (590-604), a gregorián ének elin­dítójától maradtak ránk. A négy adventi vasárnap értelme az, hogy Krisztusnak négyféle „adven­tura” van: 1. testben; 2. megtéréskor a szívben; 3. halálunk óráján és 4. az utolsó ítéletben. Ez a magyarázat III. Ince pápáig megy vissza. Az ő fogal­mazása: Krisztus eljön 1. a test fel­hőjében; 2. a kegyelem harmatá­ban; 3. a halál forgatagában és 4. az ítélet tüzében. Érdekes megfigyelni, hogy az óegy­házi perikóparend (a vasárnapokra kijelölt igeszakaszok sorozata, mely­nek eredete az 5. századig nyúlik vissza), mely igéket tartotta kivált­képpen jelentősnek: Episztola Evangélium 1. vasárnap Róm 13,8-14 Mt 21,1-9 2. vasárnap Jk 5,7-8 Lk 21,25-33 3. vasárnap Fü 4,4-7 Mt 11,2-10 4. vasárnap lKor 4,1-5 Lk 3,1-6 Az adventi koszorú készítését a né­met Evangéliumi Ifjúsági Mozgalom kezdeményezte a két világháború közt. Szintén német eredetű szokás az adventi csillag készítése és kifüg­gesztése. Az advent egyik vonása a bűnbánat (ezt szimbolizálja egyes egyházak­ban a liturgikus lila szín): az a tény, hogy az ember önmagára hagyatva bűnben és halálban vesztegel; más­felől az az öröm, amely karácsonyról sugárzik előre, hogy Isten nem hagyta magára az embert vakságá­ban és kárhozatra méltó voltában, hanem Megváltót küldött. (Sz. S.) ADVENTI VASÁRNAPOK 1. Az utolsó ítélet Eltunyuló lelkiismeretünket gyakorta ébresztik fel sokkoló statiszti­kák. Milliók halnak éhen, vagy a rosszul tápláltság miatt fellépő be­tegségekben. Millióknak nincs tiszta, egészséges ivóvizük. Milliók Vándorolnak, menekülnek, mert menteniük kell az életüket a hazá­jukban fenyegető erőszaktól. Vajon befogadják, megetetik, felru- házzák-e őket valahol? Betegek milliói nem kapják meg a legalap­vetőbb orvosi ellátást sem. Es milliók sínylődnek börtönökben, em­bertelen körülmények között. Kilátástalan ennyi nyomorúság megszüntetése a Földön? Jézus nem azt mondja, hogy akkor jutok be a Mennyek Országába, ha meg­szüntetem az éhezést. Arra biztat, ne legyek rest akár a legkisebbel elkezdeni jót tenni. Ha egyedül akarok boldogulni, valóban kilátás­talan az ügy. De ha barátokat, tanítványokat szerzek a jót cselekvés­re, akkor már nem reménytelen a jövő. 2. Keresztelő János bűnbánatot hirdet János választott. Isten igéjét hirdeti. így teljesíti be az írást: „a pusztá­ban kiáltó szava”. Egyszerű életkellékű, megszállott élet. Meggyőző­dés, ami minden mást elnyomott. Érthető hát az indulat, amit egy ilyen elkötelezett életvitelű ember azoknak az embereknek életvitele kapcsán érez, akik még nem döntöttek. Vagy talán sosem kötelezik el magukat. Próbálják az evilág lehetőségeit is kihasználni, aztán megpi­hennek Ábrahámnál. Isten fiai számára nincs kényelmes élet. A választás, a döntés fájdal­mát nem lehet megspórolni. A meggyőződésért áldozatot kell hozni. Aki igazi kincset talál, eladja mindenét. A mi életünkben is vannak olyan korszakok, amikor erőteljesebben él­jük át Istenhez tartozásunkat. Tudunk lelkesek, megszállottak lenni, de e megszállottság olykor kíméledenséggel társul, s nem mindig az motiválja, ami Jánosnál elsődleges, az Úr útjának egyengetése. Ha mi, emberek példát mutatunk, ha komolyan vesszük Isten dolgait, példa- mutatásunkba vegyülhet egy kis nárcizmus is. Nem könnyű egy élet áldozatával csak közvetítőnek lenni. Rámutat­ni egy nálunk nagyobbra, akinek mi „saruit sem vagyunk méltók megoldani”. János félelmetes képet fest az utána jövőről: majd ő igazságot tesz. Megbünteti azt, aki megérdemli, elválasztja a jót a rossztól, a búzát a pelyvától. Teheti, mert O - az utána jövő - más dimenziókat lát, mint amit egyik ember a másik életéből. Nincs félelmetesebb, mint a fekete és a fehér, az igen-igen és a nem­nem egyértelműsége, ahol már nincs lehetőség magyarázkodásra. János nemcsak utat készít, példát is mutat az elkötelezett életre. Adjon ez erőt a mi tanúságtételünkhöz! 3. Keresztelő János követsége Az ember sajátja a bizonytalanság. Ezért időről időre bizonyossá­got kell szereznie. Elköteleződik, aztán történik valami az életé­ben, bizonytalanná válik, s újra a kérdés: „Te vagy-e az eljövendő, vagy mást várjunk?” A „pusztában kiáltó” börtönben van. A bátor, életét feladatának áldo­zó most bizonytalan. Megjárja minden ember életének poklát: Jó utat választottam? Jó ügyért hoztam áldozatot? Időről időre kell a bizo­nyosság. János életének nagy lehetősége, hogy legalább tanítványait elküldheti Jézushoz, hogy őt magát kérdezzék meg. Az így megszer­zett bizonyosság János számára megkönnyebbítő: „Nem szenvedek hiába.” Az igaz úton járó ember feltöltődése, erőforrása ez. János ál­dozatának megvan a jutalma: felismeri őt Isten fiai között. Jézus pél­dául állítja elénk: „Asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál.” Példát állít, de túlszárnyalható példát: „Aki leg­kisebb a mennyek országában, nagyobb őnála”. A „nagy pedagógus” úgy emeli ki fiát, hogy a leendő többit is melléje emeli. 4. Jézus születése Minden kornak szüksége van példára, példaképre. Egy olyan kor­ban, mint a miénk, amikor sok házasság, sok párkapcsolat válság­ban van, hálásak lehetünk Józsefnek és Máriának, akik a családo­soknak, párkapcsolatot próbálóknak lehetnek példaképei. Cseppet sem ideális Mária és József kapcsolatának a kezdete. Mielőtt egybe­kelnének, kitudódik, hogy Mária gyermeket vár. Korunkban is sok kapcsolatot sürget meg, vagy épp lehetetlenné tesz egy-egy váratlan terhesség. A pár az áldatlan állapotot képtelen áldottá formálni. A helyzetet nehezíti, hogy a gyermek nem Jó­zseftől van. Ezt a tényt egyetlen kapcsolatban sem könnyű kezelni, még akkor sem, ha József korában a vőlegényt ez sok mindenre fel­jogosította. József jó ember. Elhatározza, hogy titokban bocsátja el Máriát. Nem akarja tönkretenni menyasszonya életét. A bizalom helyreállítása azonban Józsefnek sem megy segítség nél­kül. Álmában megjelenik egy angyal, aki elmondja, mi történt Mári­ával, kinek a gyermekét hordja, és biztatja Józsefet, hogy ne féljen együtt maradni Máriával. A jó ember, a humánus ember enyhít a büntetésen, esetleg elengedi a büntetést. Isten embere magát a vétket is képes elengedni, képes semmisnek tekinteni. Nála lehet tiszta lapot indítani. Bízni tud ab­ban is, aki ellen tények szólnak. (IN) (Képarchívum)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom