Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-21 / 271. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 21. Hans Blix elutazott Bagdadból, s reméli, hogy a szavakat tettek is fogják követni Amerika katonát kért Udajt tartották eddig apja lehetséges utódjának. Most azt találgatják, hogy kegyvesztett lett-e a kedvenc. (Képarchívum) Újabb konfliktusforrás Sáron és Netanjahu között Micna fölényesen nyert MTI-HÍREK Washington is követni akarja az EU példáját Lukasenko kitiltva kefolyamatot, amelyet még Jichák Rabin meggyilkolt miniszterelnök indított el. Benjámin Netanjahu exkormányfő, a Saron-kabinet új külügyminisztere kizárta a nagykoa­líciót a jobboldali-konzervatív Likud tömörülés és az Izraeli Munkapárt között a januári választások után. „A nemzeti egységkormány újbóli lét­rehozása Micna szélsőséges állás­pontja miatt lehetetlen” - mondta. Ezzel ellentmondott Ariel Saronnak, aki újabb egységkormány mellett szállt síkra. A Likud november 28-án tartja vezetőválasztását, amelyen Sáron és Netanjahu párharca várha­tó. „Micna és Sáron egyetértenek egy palesztin állam megalakításá­val, én azonban ellene vagyok” - je­lentette ki Netanjahu. Öt palesztint - köztük egy 15 éves serdülőt - agyonlőttek izraeli kato­nák kedden a késő esti órákban Ciszjordánia északi részén, Túl- Karmban. A hadsereg szerint az ál­dozatok valamennyien az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai nevű fegy­veres csoporthoz tartoztak. A cso­port közel áll az Arafat vezette Fatah mozgalomhoz. Az izraeli ak­ció során további tíz palesztin meg­sebesült. beutazását területükre. A tizenötök a külkapcsolatok tanácsának keddi brüsszeli ülésén vitatták meg a ví­zumtilalmak kérdését. Nem hivata­los értesülések szerint Lukasenko mellett a listán eredetileg összesen 52 név szerepelt. A lépésre az adott okot, hogy az unió megítélése sze­rint az Fehéroroszországban folya­matosan romlik a helyzet az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartása szempontjából. Az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy Minszk tavaly december óta rendre elutasította az EBESZ ottani misszi­óján dolgozó diplomaták vízum­hosszabbítási kérelmeit, s ezzel gya­korlatilag lehetetlenné tette a képvi­selet működését. Szupertárca az USA-ban Washington. Nagyon nehezen, de végül mégis óriási többség­gel szavazta meg az USA szená­tusa az amerikai történelem ta­lán legnagyobb kormányzati át­alakítási tervét, amelynek lé­nyege, hogy létrejön egy belbiz­tonsági szuperminisztérium. A Bush elnök nevéhez kapcsoló­dó tervről hónapokon át zaj­lott a vita. Komoly kétségeket hangoztattak demokrata és a velük rokonszenvező liberális beállítottságú republikánus szenátorok, ugyanis bármeny­nyire hihetetlennek hangzik is, anélkül kellett voksolniuk a törvényhozóknak, hogy a kor­mány megmondta volna, mennyibe fog kerülni a grandi­ózus átszervezés. A szupermi­nisztériumnak 140 ezer tisztvi­selő fog dolgozni. (MTI) Konferencia Afganisztánról Berlin. Németország december elején újabb Afganisztán-kon- ferenciát kíván rendezni Bonn­ban. A tanácskozás célja, hogy mérleget vonjanak az eddigi teljesítményről és kijelöljék az újjáépítés következő szakasza­it. Egy évvel ezelőtt, az első Af- ganisztán-konferencián a kö­zép-keleti ország legfontosabb törzsei és népcsoportjai kilenc napig tartó tárgyalások után megegyeztek abban, hogy a tálibok uralma után átmeneti kormányt állítanak fel. (o) Iraki tábornok dán őrizetben Koppenhága. A helyi rendőr­ség őrizetbe vette a Dániában élő Nizar al-Hazraji volt iraki tábornokot, és vádemelést ja­vasolt ellene az észak-iraki kur- dok ellen 1988-ban vegyi fegy­verrel elkövetett tömeggyilkos­ság miatt. A dán rendőrség 2001 októbere óta folytat vizs­gálatot az ügyben, kurd mene­kültek panasza alapján, akik szerint al-Hazraji bűnrészes volt abban a vegyi támadás­ban, amelynek több ezer kurd esett áldozatul. A 64 éves al- Hazraji tagadja a vádat. Ő a legmagasabb rangú iraki kato­natiszt, aki eddig megszökött a Szaddám Húszéin által veze­tett országból. (MTI) Milosevics börtönben marad Belgrad. Carla Del Ponte, a há­gai törvényszék főügyésze el­lenzi a háborús bűnökkel vá­dolt Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök ideiglenes sza­badon bocsátását. „Milosevics a börtönben is megkaphatja a szükséges gondozást, a pernek a rendes mederben kell tovább folynia” - jelentette ki tegnap Beígrádban a svájci állampol­gárságú főügyésznő, a szintén ott tartózkodó Kofi Annan ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélése után. Előzőleg egy brit és egy szerb ügyvéd azt indítványozta, hogy rossz egészségi állapota miatt egy évre helyezzék szabadlábra a jugoszláv exelnököt. (MTI) Del Ponte ismét állította: a kö­rözött háborús bűnös Ratko Mladics boszniai szerb pa­rancsnok Beígrádban él és tel­jes mozgásszabadságot élvez (Képarchívum) London/Washmgton/Larnaca. Nagy-Britannia megkapta a fölkérést Washingtontól kato­nák küldésére egy esetleges Irak elleni fellépéshez. Hans Blix, az ENSZ fegyverellenőre­inek vezetője kétnapos tár­gyalások után, tegnap eluta­zott Bagdadból. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Geoff Hoon brit védelmi miniszter nem volt hajlandó részleteket el­árulni az amerikai felkérésről, mondván: a parlament alsóházában hétfőre tervezett vitában kívánja is­mertetni azt. Hangsúlyozta, Nagy- Britannia felkészült egy esetleges háborúra, a kormány azonban még nem hozott döntést a brit részvétel méretéről. Ugyanakkor Hoon sze­rint a hivatalos washingtoni kérés nem jelenti azt, hogy elkerülhetet­len az Irak elleni háború. Arra fi­gyelmeztette viszont az iraki veze­tést, hogy az ország légi tilalmi öve­zeteiben járőröző brit és amerikai repülőgépek elleni támadások „ha­tással lesznek annak megítélésére”, miként teljesíti Irak az ENSZ határo­zataiban előírt kötelezettségeit. Sir Michael Boyce vezérkari főnök ag­godalmának adott hangot amiatt, hogy a brit tűzoltók országos mun­kabeszüntetései aláássák egy Irak elleni katonai akció előkészületeit. A következő hetekre tervezett három­szor nyolcnapos sztrájk túlterheli a hadsereget, mivel a tűzoltók helyet­tesítése a hadsereg 19 ezer katonáját - a hivatásos hadsereg egyötödét - vonja el a mindennapi védelmi fel­adatok ellátásától. Hans Blix, a fegyverzetellenőrök (UNMOVIC) vezetője és Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség (IAEA) vezérigazga­tója kétnapos tárgyalások után, teg­nap reggel elutaztak az iraki fővá­rosból. „Építő szellemű tárgyaláso­Budapest. Medgyessy Péter minisz­terelnök olyan felajánlásokat tesz a NATO-csúcson, amelyek nem kerül többe 30 milliárd forintnál. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter ked­den közölte: Magyarország vállalja, hogy részt vesz a biológiai és vegyi fegyverek elleni védekezésben, se­gítséget nyújt a szállításban, és azonnal bevethető logisztikai száza­dot ajánl fel. Részt vesz a NATO kö­zös felderítő rendszerének tervezé­sében és fejlesztésében, a légi után­töltési kapacitás megteremtésében, illetve vállalja, hogy a jövőben be­szerzendő Gripen vadászgépeket olyan fegyverzettel szereli fel, ame­lyek képesek együttműködni más NATO-tagállamok rendszereivel. Emellett megvizsgálják a helikopter­park fejlesztésének lehetőségeit is. Juhász Ferenc elmondta: az azonnal bevethetőség eleinte 3 ezer katonát érint. Az ajánlásokat 2004-től folya­Moszkva. Oroszország tudomásul veszi a NATO újabb keleti bővíté­sét, de változatlanul fenntartásai vannak a folyamattal kapcsolat­ban, és nagyobb beleszólási lehető­séget kér a szövetség döntési me­chanizmusába a májusban Rómá­ban létrehozott Oroszország- NA­TO Tanács keretein belül. Ezt Szer- gej Jasztrzsembszkij, a Kreml in­formációs vezetője hangoztatta, hozzátéve: a NATO nem csak ellen­ségképét veszítette el a hideghábo­rú után, de láthatóan nem tudja kezelni a tavaly szeptember 11. után jelentkezett új kihívásokat sem. Leszögezte ugyanakkor: ezek az új fenyegetések ugyanúgy ve­szélyt jelentenek Oroszország biz­kat folytattunk Bagdadban, és na­gyon reméljük, hogy a szavakat tet­tek is fogják követni” - mondta Blix a lamacai repülőtéren. Az ENSZ le­szerelési szakértőinek egy része az UNMOVIC, illetve az IAEA vezetőjé­vel együtt elhagyta Irakot, egy má­sik csoport azonban az országban maradt, hogy előkészítse a terepet azon kollégáik számára, akik a jövő héten érkeznek Irakba, és várhatóan november 27-e tájékán megkezdik a teljes körű ellenőrzési munkát. A bagdadi illetékesek ígéreteinek első komoly próbájára december 8-án kerül sor. Addig az iraki kormány köteles átadni az ENSZ szakértők­nek azt az átfogó jelentést, amely számot ad az országban folytatott matosan szeretnék megvalósítani. Szakértők szerint a hatékonyság nö­velése érdekében a NATO-t úgy sze­retnék katonai vezetői átalakítani, hogy az egyes tagállamok - különö­sen a kicsik - csak részfeladatokat vállaljanak. A drága, nagy és minden haderőnemre koncentráló nemzeti hadseregek kora lejárt, különösen a Magyarország méretű országoknak fölösleges például egy kis légierőt fenntartania, aminek működtetése nagyon drága, azonban ereje a szö­vetség egészéhez képest elhanyagol­ható. A feladatok megosztása erősíti a tagok egymásra utaltságát, gyengí­ti az egyes nemzetek önvédelmi ere­jét, viszont értelmet ad a szövetség­nek, mely együttesen így erősebbé válik, és az együttműködés szem­pontjából racionálisabbá teszi az egyes államok védelmi kiadásait. A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a főváros közelében alakítanák ki Ma­gyarország NATO-felajánlása után az újabb amerikai támaszpontot, tonságára is, így Moszkva és a szö­vetség ma gyakorlatilag egy csó­nakban evez. Csecsenföldre és Irakra célozva szorgalmazta, hogy a NATO törölje eszköztárából a kettős mérce alkalmazását: a terro­risták jókra és rosszakra, a tömeg- pusztító fegyvereket birtokolni akaró államok barátokra és ellen­ségekre történő felosztását. A bővítés kapcsán a Kreml-tisztség- viselő a hidegháborús reflexek to­vábbélését vélte felfedezni a dön­tés mögött. Úgy vélte: a jövő nem a szövetségi rendszereké, hanem a szeptember 11. utánihoz hasonló koalícióké, amikor az azonos érde­kű országok egy-egy konkrét kér­désben egymás segítségére siet­nek. Megjegyezte, hogy az afga­nisztáni háborúban Oroszország összes tiltott fegyverkezési program­járól. Irakban tegnap egy hónapra betil­tották az elnök idősebb fia, Udaj Húszéin által kiadott Babel című na­pilapot, mert „nem tartotta magát a tájékoztatási minisztériumtól kapott utasításokhoz”. A Babel, amely Irak legbefolyásosabb és legnagyobb pél­dányszámú napüapja, időről időre még azt is megengedte magának, hogy bírálja a kormány gazdaságpo­litikáját, és a bagdadi legfelső veze­tésben buijánzó korrupciót. Ez volt az egyetlen iraki lap, amely naponta közölte a nyugati sajtó Irakkal kap­csolatos tudósításait és rendszere­sen beszámolt az amerikai-iraki konfliktusról. ahová 20-25 rakétaindítót telepíte­nének. Minderre csak akkor kerül sor, ha Magyarország csadakozik az USA rakétavédelmi programjához. „A honvédelmi tárca vezetése szor­galmazni fogja, hogy részt vegyünk az amerikai rakétavédelmi program­ban, mert ez növelné az ország biz­tonságát”- mondta a lapnak Bocskai István. A tárca kommunikációs igaz­gató-helyettese szerint ez nem azt je­lenti, hogy ballisztikus támadó raké­ták megsemmisítésére készült ellen­rakétákat telepítenének ide. Az biz­tos, hogy a ha lesznek rakéták, vagy rakétát megsemmisítő rendszerhez tartozó bemérő- illetve átjátszóállo­mások, akkor ezeket amerikai kato­nák működtetnék, amerikai költsé­gen. A Magyar Hírlap szakértőkre hi­vatkozva megállapítja: Magyaror­szág részvételi szándéka nem több, mint gesztus, mivel az összvédelmi ernyő kiépítése még el sem kezdő­dött, és nem született döntés európai kiterjesztéséről sem. (o-o) nyújtotta az egyik leghathatósabb segítséget az USA-nak, míg a NA­TO potenciálja gyakorlatilag nem volt kihasználva. Kérdésesnek ne­vezte azt is, hogy a 26 tagúra bővü­lő NATO egyáltalán tud-e majd ha­tékonyan működni. Jasztrzsemb­szkij leszögezte, hogy a legutóbbi tagfelvétel sem hozott katonai fe­nyegetést Oroszország számára, és ez valószínűleg így lesz most is. Az immár volt szovjet tagköztársasá­gokat is magába foglaló bővítés vi­szont pszichológiailag gyakorol rossz hatást az orosz közvélemény­re, különösen az, hogy a demokra­tikus intézmények védelmére hi­vatkozó NATO befogadja az orosz kisebbségekkel szemben diszkri­minatív politikát folytató balti álla­mokat. Jeruzsálem/Túl-Karm. Amram Micna volt tábornok, az észak-izrae­li Haifa polgármestere lett az Izraeli Munkapárt új vezetője, akinek meg­választásához - saját vereségét elis­merve - a párt eddigi első embere, Benjámin Ben Eliezer volt védelmi miniszter is gratulált. így Micna lesz a párt miniszterelnök-jelöltje is a ja­nuár 28-ra előre hozott izraeli vá­lasztásokon, habár az előrejelzések szerint aligha tudja majd megszorí­tani a jobboldali Likud tömb jelenle­gi kormányfőjét, Ariel Saront. A Munkapárt keddi szavazásán - ame­lyen csaknem 120 ezer páttag vehe­tett részt - az előzetes hivatalos ada­tok szerint Micna 62 százalékot ka­pott, 28 százalékkal a második hely­re szorult Benjámin Ben Eliezer, aki a múlt hónap végén felbomlott, 20 hónapot megélt nemzeti egységkor­mány védelmi minisztere volt. Micna a párton belül a békeszámyat képviseli, s több nyilatkozatában le­szögezte, hogy véget akar verni a vérontásnak. Jasszer Arafat palesztin vezető teg­nap közölte: kész tárgyalni Amrám Micnával, hogy sikerre vigyék a bé­MTI-HlR Washington. Az amerikai kormány­zat támogatásáról biztosította, hogy az EU-tagállamok többsége beuta­zási tüalommal sújtja a fehérorosz elnököt és legközelebbi munkatár­sait. Az USA hasonló korlátozásokat helyezett kilátásba Minszkkel szem­ben. Az orosz hírügynökség kérdé­sére adott ilyen választ az amerikai külügyminisztérium sajtószolgála­ta, azzal összefüggésben, hogy - az EBESZ-csúcs megtartására készülő, s ezért a szankciókat nem támogató Portugália kivételével - az uniós or­szágok megtiltották Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök és hét másik magas rangú minszki vezető Moszkva. Szinte valamennyi orosz újságíró-szövetség és szakmai ér­dekképviselet vezetője aláírta teg­nap azt a nyűt levelet, amelyben az érintettek Vlagyimir Putyin elnök­höz fordulnak azzal a kéréssel, hogy ne írja alá az orosz törvényhozás ál­tal a moszkvai túszdráma után elfo­gadott sajtótörvény-módosítást. A honatyák döntése értelmében a mé­dia a jövőben nem számolhat be a Dubrovka színházban történt túsz­szabadító akció technikai részletei­ről, nem mutathatja be a komman­dósokat, irányítóikat és segítőiket. TUos a kommandós akciókat ellen­ző, valamint a terroristák propagá­lásának minősíthető vélemények közzététele is. Igor Jakovenko, az orosz újságíró-szövetség főtitkára már elfogadása után a cenzúra fel­élesztésének nevezte a törvénymó­dosítást. Érvelése szerint a nyilvá­nosság kizárása szinte korlátlan ha­talmat biztosítana a titkosszolgála­toknak. Maguk az aláírók is elis­merték, hogy a sajtó vétett hibákat Berlin. Juhász Ferenc magyar hon­védelmi miniszterről közölt portrét tegnap a Frankfurter Allgemeine Ze­itung (FÁZ). Megállapítja, hogy Ju­hász különösen körültekintően akar eljárni a védelmi miniszter kényes posztján, mert számára ez a tárca kormányzati karrierjének nem a vé­gét, hanem a kezdetét jelenti. Az 1960-as születésű miniszter lehet az MSZP következő elnöke és a követ­kező külügyminiszter, röviden szól­a moszkvai túszdráma során, de ér­velésük szerint ez nagyrészt a ha­talmi szervek felkészületlenségé­nek következménye volt. A túszdrá­ma napjaiban egyebek mellett azért érte kritika a médiát, mert azonnal és részletesen beszámolt arról, ho­gyan tudott néhány túsz elmene­külni a színházépületből, holott a televíziókat a terroristák is nézték. A politika rossz néven vette azt is, hogy az NTV interjút készített Movszar Barajewel, a terroristák parancsnokával. Nem a sajtó, hanem a túszok evaku­álását végző állami szervek felelős­ségét állapította meg a liberális Jobboldali Erők Szövetsége, amely kedden fejezte be társadalmi vizsgá­latát. A párt szerint a hivatalosan 128 halálos áldozat többsége meg­menekült volna, ha jobban megszer­vezik a gázmérgezett sérültek kór­házba szállítását és ellátását, vala­mint a biztonsági szervek nem tit­kolják hosszú ideig, hogy milyen gázt használtak az akció során. A fe­lelősök személyének megállapítását is követeli a párt. va: Juhász a politikai jobboldal köz­ponti alakjának, Orbán Viktornak a jövendő ellenlábasa, azé az Orbáné, aki három évvel fiatalabb ugyan, de négy évig már volt miniszterelnök. Mint a FÁZ úja, a rivalizálás egyér­telmű, s a magyar politika új kulcs- fogalma, a polgárság körül forog. Orbán évekkel ezelőtt fölfedezte a terepet, s most a szocialisták követik őt a „polgári baloldallal”. Juhász az idei év választásai után diadalmasan jelentette ki: „Orbánt leváltotta a polgárság.” Újabb amerikai támaszpont Budapest közelében 20-25 rakétaindító telepítésére Magyar felajánlások a NATO-nak ÖSSZEFOGLALÓ Jasztrzsembszkij: a NATO nem tudja kezelni a szeptember 11. utáni kihívásokat Moszkva fenntartásait hangoztatja MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Túszdráma: nem a média, az állami szervek a felelősek Tiltakozó orosz sajtó MTI-JELENTÉS FAZ-portré a magyar honvédelmi miniszterről Juhász - Orbán riválisa MTI-JELENTÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom