Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-21 / 271. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 21. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés A lakosság fogyasztói hangulata ugyan nem javult jelentősen, de az emberek sok mindenről már másként vélekednek Számítottunk a megszorításokra Bár az áremelések hírére nem jött el rosszkedvűnk tele, azért szívesen für­késszük, vajon mikor jönnek végre a jó idők (Képarchívum) Pozsony. Komoly hangulatja­vulást okozott az idei parla­menti választások eredmé­nye, a megszorítások ellen- nére az emberek reálisan te­kintenek a jövőbe - derült ki a Szlovák Statisztikai Hivatal legújabb felméréséből. TUBA LAJOS Az október első napjaiban készített közvélemény-kutatás során sorban dőltek meg a rekordok. Eddig soha nem történt meg, hogy a megkérde­zetteknek csak kevesebb mint a fele gondolta volna, hogy az elmúlt 12 hónapban romlott az ország gazda­sági helyzete. A mostani 49 százalék 16 százalékponttal kevesebb, mint három hónappal ezelőtt. Kilenc szá­zalékkal többen vannak azok is (35 százalék), akik szerint ebben az időszakban javult a helyzet. Válto­zás következett be az elkövetkező 12 hónappal kapcsolatos várakozásban is. Bár még mindig minden második ember a gazdasági helyzet romlásá­tól tartott, a javulásában remény­kedők aránya 11-ről 21 százalékra nőtt. Ismeretes tény, hogy az elmúlt hónapokban az infláció nagyon ala­csony volt, ami a felmérés során is tükröződött. A megkérdezettek 43 százaléka érzékelt alacsony áremel­kedést, és mindössze 13 százalék szerint növekedtek az árak je­lentősen. A jövőt illetően viszont az embereknek már október elején sem voltak illúzióik, bár a változatlan helyzetet várók aránya 45 százalék volt, az eddiginél gyorsabb infláció­ra számítók aránya 40 százalékra ugrott. Ilyen várakozást a statiszti­kai hivatal utoljára a 2001-es év eleji nagy áremelések előtt mért csak. Optimistábbá váltak a megkérdezet­tek a munkalehetőségekkel kapcso­latban, az a tény, hogy csak minden második válaszadó tartott a munka- nélküliség további növekedésétől, rekordnak számít. Ebben a tekintet­ben egyébként lassan oldódnak a görcsök, ami nem csoda, hiszen a Nemzeti Munkaügyi Hivatal statisz­tikája szerint a munkanélküliség nyolc hónapja folyamatosan csök­ken. Fordulat következett be a ház­tartások anyagi helyzetének megíté­lésében. Elsőként történt meg, hogy az elmúlt 12 hónap értékelése során nem voltak többségben a helyzetük romlásáról beszámolók: egyaránt 41 százalék volt azok aránya, akik szerint ebben az időszakban a hely­zetük változatlan maradt, illetve romlott. A jövőt illetően viszont már nem mutatkoztak ennyire optimis­tának az emberek, két év múltán 41 százalékkal újra a pesszimistáké a legnagyobb csoport, 39 százalék számít változatlan helyzetre, 16 szá­zalék pedig javulásra. A statisztikai hivatal elemzése sze­rint október elején már érződött an­nak a kampánynak a hatása, amellyel a hivatalos szervek a kemé­nyebb reformok, illetve az uniós tag­ság következményeire igyekeztek felkészíteni a lakosságot, a fogyasz­tói hangulat összesített indexe így mínusz 25,8-re sikerült. Ez továbbra is jelentős pesszimizmusra utal, bár tavaly ilyenkor ez még mínusz 31,4 volt. A válaszok alapján a statisztikai hivatal arra is felhívta a figyelmet, hogy a legkomolyabb javulást a or­szágos gazdasági helyzettel, a mun­kanélküliség csökkenésével és a háztartások megtakarítási lehetősé­geinek javulásával kapcsolatban ta­pasztalták. Az Európai Unió metodi­kájával készített felmérés nemzetkö­Fordulat történt a ház­tartások anyagi helyzeté­nek megítélésében. zi szempontból is jó összehasonlítási lehetőséget enged meg. A tagjelölt országok fogyasztói hangulatának átlaga októberben mínusz 22 volt, vagyis nálunk még ennél mindig pesszimistább a lakosság. Az élen ezúttal a lettek, a magyarok és az észtek végeztek. Csehországban egyre inkább romlik a hangulat, ok­tóberben mínusz 10 pontot mértek. A sort már hónapok óta a lengyelek zárták, bár az ottani októberi mí­nusz 30 pont már javulásnak számít. Nem teng túl az optimizmus az Eu­rópai Unió országaiban sem, a mí­nusz 10-es átlag komoly romlásnak számít, a portugálok rossz hangula­ta (mínusz 42) például rekordokat döntöget. A nagy országok közül a németek a szeptemberi javulás után újra visszasüllyedtek az egész év­ben mért mínusz 11 pontra, a fran­ciák kitartottak a mínusz 17 pont körül, a briteket viszont nem válasz­totta el sok az optimista sávtól (mí­nusz 2). Osztrák szomszédaink ki­tartóan optimisták, plusz 5 pontjuk­nál csak a skandináv országokban mértek jobb hangulatot. A jegybank elhamarkodottan csökkentette a kamatot Elhibázott beavatkozás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák jegybank nem a legkörültekintőbben járt el, amikor az alapkamatot azelőtt csökkentet­te, még mielőtt az állam meghozta volna pénzügyi megszorító intézke­déseit - derül ki a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) legfrissebb jelenté­séből. Az IMF azonban a kormány által javasolt megszorításokat sem tartja elegendőnek, az elemzés sze­rint ugyanis a bruttó hazai összter­mékhez viszonyított 5%-os költség- vetési hiány még mindig rendkívül magas. Most, hogy a jegybank 1,5%- kal faragta le az alapkamatját, a kor­mánynak is gyorsabban kellene rea­gálnia pénzpolitikája szigorításával. Ellenkező esetben a kamatlábcsök­kentés a szlovák gazdaság „túlpör- gésével” fenyeget. Az IMF ennek el­kerülése céljából javasolja a kor­mánynak, hogy a megszorító intéz­kedéseket még idén vezesse be. A megszorításokkal párhuzamosan azonban óvnak bennünket a bérek túlzott emelésétől is. Ez utóbbi elsősorban az inflációs célok betar­tásához szükséges. A bérek vissza­tartásában az IMF szerint a közszfé­rának kellene példát szolgáltatnia. Csak ha a kormány eredményesen végrehajtja a megszorításokat, a jegybank akkor fog tudni hatéko­nyan beavatkozni a korona árfolya­mának alakulásába. Az IMF elismeri ugyan, hogy a korona szinten tartá­sához a jegybanknak erősen be van­nak határolva a lehetőségei, a ka­matlábak csökkentését azonban mint az utolsó lehetőséget ajánlja. Ez ugyanis könnyen a gazdaság túl- pörgéséhez vezethet, miközben a gazdasági növekedésünk már most a potenciális lehetőségeinkhez köze­lít. Nem elhanyagolható azonban az sem, hogy a kamatlábcsökkentés to­vább növelhetné a már így is rendkí­vül magas külső adósságunkat, (mi) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Októberben 478 631 ál­lástalan volt a munkaügyi hivata­lok nyilvántartásában, ami 21 ezer­rel kevesebb, mint 2001 azonos időszakában, és idén a legked­vezőbb mutatónak számít. Ha kiik­tatjuk a közhasznú munkák hatá­sát, akkor a munkanélküliség 1999 óta nem volt ilyen alacsony. Októ­berben a nyilvántartott állástala­nok aránya 17,69 százalékos volt. Közülük azonban több mint 30 ez­ren állásajánlat esetén sem lenné­nek képesek felvenni a munkát. A kedvező állásajánlat esetén azon­nal munkába állók száma október­ben 444,5 ezer volt, a diszponíbilis munkanélküliség így 16,44 száza­lékos. Az egyik legproblémásabb csoportot továbbra is a hosszabb ideje állás nélkül maradottak jelen­tik. Belőlük mintegy 240 ezret tar­tanak nyilván. Nyolchavi csökke­nést követően októberben ismét nőtt a munkanélküli-segélyben ré­szesülők száma. Az elmúlt hónap­ban csaknem 72 ezren vehették fel az átlagosan 3532 koronás segélyt. Ez 26 koronával több, mint az előző hónapban, és 331 koronával halad­ja meg a tavaly októberi segély összegét. Október végén a munka­ügyi hivatalok a csaknem félmillió állástalannak 17 840 betöltetlen munkahelyet tudtak felajánlani. A legtöbb állástalant az elmúlt hó­napban is a Kassai kerületben tar­tották nyilván, ahol az állástalanok aránya 25 százalékos volt. A Besz­tercebányai kerületben az állástala­nok aránya 23,16, az Eperjesiben 23,05, a Nyitraiban 21,6, a Zsolnai­ban 14,7, a Nagyszombatiban 14, a Trencséniben 11,2 százalékos. A legalacsonyabb munkanélküliséget már hagyományosan a Pozsonyi ke­rületben mérték, ahol ez a 6 száza­lékost sem érte el. (mi, s) Az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) az elmúlt 10 évben több mint 77 milliárd koronát fordított lakásépítésre Máig éllovas az úttörő ÚJ SZÓ-TU DÓSÍTÁS Pozsony. A volt szocialista orszá­gok térségében úttörőnek számító Első Lakás-takarékpénztár (PSS) az elmúlt 10 évben 77,055 milliárd koronát fordított a hazai lakásállo­mány fejlesztésére, ebből 36 milli­árd korona a felújítást, karbantar­tást, 18 milliárd korona pedig az építést finanszírozta - mondta Ján Roland Burger, a PSS vezérigazga­tója a pénzintézet 10 éves évfordu­lójának alkalmából. A német, oszt­rák és hazai tőkével működő lakás­takarékpénztár a hazai piacon má­ig 74,8 százalékos részesedéssel bír, ebben az évben 218 ezer új szerződést kötött az ügyfelekkel, klienseinek kumulált száma pedig meghaladja a 2 milliót. A 10 éves évforduló alkalmából aki a PSS-nél november 16-tól az év végéig leg­alább 210 ezer koronás célösszegű szerződést köt, az akár 1500 koro­na egyszeri jutalmat kap a társa­ságtól, melyet a számlájára írnak. Ján Roland Burger közölte, bár az állami prémium mértéke 2003-ban a jelenlegi 4000-ről 3500 koronára mérséklődik, még mindig megéri lakás-takarékpénztárba helyezni a pénzünket. Jelenleg ugyanis 10,5 százalékos az átlagkamat, s mivel ez adómentes, tehát valójában 12,4 százalékos banki kamatnak felel meg; jövőre pedig a kisebb prémium eredményeként 9,15 szá­zalék lesz a kamat, ami még min­dig jobb, mint a 3-5 százalék kö­zötti banki hozamok. Elhangzott, jövőre a pénzügyminisztérium 2,7 milliárd koronát szán a lakás-taka­rékpénztárak állami prémiumának finanszírozására és 570 milliót a jelzáloghitelek kamattámogatásá­ra, az építésügyi tárca pedig a 3,74 milliárd koronás keretéből 2,5 mil- liárdot szán az Állami Lakásfejlesz­tési Alap finanszírozására, (shz) A lakásépítés legfontosabb finanszírozói Források 1993 és 2002 között Források 2002-ben A milliárd koronában megadott adatok az 1993 és 2002 közötti 10 évet ölelik fel. A 2002-re vonatkozó adatok az év első 10 hónapjára vonatkoz­nak. Az ÁLA rövidítése Állami Lakásfejlesztési Alapot jelent. (Forrás: PSS) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újra késleltetik a valódi reformokat Pozsony. A kormány jelenlegi megszorító intézkedései az előző kormány 1999-es elhibázott és hiányos reformlépéseire emlé­keztetnek - állítja Peter Tatár a Polgári Konzervatív Párt (OKS) elnöke, aki szerint a jövő évi költ­ségvetést sem nevezhetjük re­formköltségvetésnek. A kormány jövőre sem faragja le lényegesen a kiadásait, és a hiányt újra csak az adók növelésével próbálja meg csökkentem. Az állam így jövőre is a bruttó hazai termék csaknem felét osztja szét, miközben nem szüntetik meg a rendkívül káros, mezőgazdaságnak és iparnak jut­tatott dotációkat sem. (ú) Nagyobb bevétel a társasági adóból Pozsony. A szlovák adó- és vám­hivatalok az év első tíz hónapjá­ban 162,3 milliárd koronányi adót szedtek be, ami az éves terv 83%-ának felel meg. A hozzáa- dottérték-adó ebből 69,9 milliárd koronát tett ki, míg a fogyasztói adókból 25,7, az útadóból 1,25 milliárd korona folyt be. A társa­sági adó 24,6, a személyi jövede­lemadó 23,4 milliárd koronával gazdagította a költségvetést. Az előbbi csaknem 30%-kal több, mint amit az állam eredetileg várt, míg a személyi jövedelem- adóból 266 millióval kevesebb folyt be. (TASR) Magasabb deficitre számíthatunk Pozsony. Az államháztartási hi­ány Szlovákiában idén eléri a bruttó hazai termék 5,5%-át - ál­lítják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakemberei. Ez egy száza­lékponttal több, mint amit a kor­mány várt. A hiány növekedését elsősorban az egészségügy tarto­zásainak és a szociális szférának adott nagyobb támogatásoknak a számlájára írják, (ú) Megsemmisítő állami dotációk London. Az Európai Unió és az USA rendkívül magas mezőgaz­dasági dotációi a szegényebb or­szágok farmereire katasztrofális hatással vannak - állítja Nicholas Stem, a Vüágbank vezető köz­gazdásza. Szerinte a világ két leg­nagyobb gazdasági régiója csak szóban támogatja a szabadpia­cot, miközben a szegényebb or­szágok termelői elé áthághatat­lan akadályokat állítanak. Az Eu­rópai Unióban például az egy te­hénre jutó napi támogatás eléri a 2,50 dollárt, ami több, mint sok afrikai napi bevétele. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,428 Lengyel zloty 10,534 Angol font 65,141 Magyar forint (100) 17,458 Cseh korona 1,355 Svéd korona 4,560 Dán korona 5,578 Szlovén tollár (100) 18,045 Japán jen (100) 33,778 Sváici frank 28,232 Kanadai dollár 26,113 USA-dollár 41,358 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,34-42,64 40,19-42.59 1,33-1,39 16,46-18,46 OTP Bank 40,41-42,52 40,24-42,47 1,32-1,39 16,81-18,10 Postabank­­­­Szí. Takarékpénztár­­­­Tatra banka 40,40-42,56 40,27-42,43 1,31-1,39 16,75-18,13 UniBanka 40,42-42,50 40,28-42,35 1,32-1,38 15,72-19,16 Általános Hitelbank 40,52-42,67 40,45-42,60 1,31-1,39 16,67-18,59 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Keresse a vasarnap legújabb számát! * Tizenkét dühös ember Királyhelmecen - de ki lesz a polgármester? * Kibucokba a romákkal? - megoldás vagy meg­alázás?? • Igaz vagy nem igaz? - szexuális tévhitek és míto­szok • Nagy ugrás után - Erdélyi Tímea már nincs Bará tok közt Októberben az állástalanok aránya 17,69 százalékos volt Kevesebb munkanélküli !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom