Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-16 / 267. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 16. Találkozó Vujity Tvrtkóval Komárom. Vujity Tvrtko Utolsó pokolbeli történetek című legújabb könyvének november 18-án, 17.15-kor a komáromi Tatra moziban tartják a bemutatóját, a szerző jelenlétében. A könyvbemutatóra a belépés díjtalan, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Diótörő szombat 11 Werther sz. 19 HVIEZ- DOSLAV SZÍNHÁZ: Oidipusz király sz. 19 KIS SZÍNPAD: Titkárnők sz., vasárnap 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Furcsa pár (Teátrum Színházi Társulás) sz. 19 Nem félünk a farkastól (Rév Színház, Komárom) v. 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Közelebb tőled sz. 19 Az élet különös öröme II. v. 19 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Kakukkfészek sz., v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A kárhozat útja (am.) sz., v. 16, 18, 20.30 PÓLUS - STER CENTURY: Dons Plum Bar (am.) sz., v. 19,21A kárhozat útja (am.) sz., v. 14.35, 16.55, 19.15, 21.35 Beszél vele (sp.) sz., v. 17.35, 22.05 Bazi nagy görög lagzi (am.) sz., v. 14.30,16.25,18.30, 20.30, 22.30 Sexy Boys (fr.) sz., v. 15.20 Kocka 2. (kan.) sz., v. 14.45,16.45,18.45 Jelek - Signs (am.) sz., v. 17.20, 19.30, 21.45 Jégkorszak (am.) sz., v. 15.15, 17.10 Szökés Budára (cseh-szl.) sz., v. 20.45 AU PARK-PALACE: Akárhozat útja (am.) sz., v. 15.15, 17.30, 19.45, 22 Beszélj vele (sp.) sz., v. 18.15, 20.30, 22.45 Dons Plum Bar (am.) sz., v. 14.55, 16.55, 18.55, 20.55 Bazi nagy görög lagzi (am.) sz., v. 14.25, 16.25, 18.30, 20.35 Szökés Budára (cseh-szl.) sz., v. 18.45,21.20 Mexikói utazás (mex.) sz., v. 16.50,21.25 A vörös sárkány (am.) sz., v. 17.20,20,22.35 A kismenő (am.) sz., v. 16.40 A Boume-rejtély (am.-cseh) sz., v. 22.10 Jelek- Signs (am.) sz., v. 14.50,17.05,19.20, 21.3 A kaptár (am.-ang.-ném.) sz., v. 15 XXX (am.-cseh) sz., v. 17,19.35 Kegyeden örömök (szí.) sz., v. 19.10 Különvélemény (am.) sz., v. 18,21 KASSA TATRA: Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) sz., v. 17 Kocka 2. (kan.) sz., v. 20 CAPITOL: Darázsfészek (fr.) sz., v. 16, 18, 20 ÚSMEV: A kárhozat útja (am.) sz., v. 18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Valami Amerika (magy.) sz., v. 19.30 KOMÁROM - TATRA: Katonák voltunk (am.) sz., v. 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A Monty Python filmvilága: Gyalog galopp sz. 17.30 Brian élete sz. 19.15 Az élet értelme sz. 21.30 Csavard be, mint Beckham (ang.) v. 17,19.30 LÉVA - JUNIOR: Jégkorszak (am.) sz., v. 16.30 Álmatlan- ság (am.) sz., v. 19 GALÁNTA - VMK: A kaptár (am.-ang.-ném.) sz. 17.30, 20 v. 20 VÁGSELLYE - VMK: A Bourne-rejtély (am.) sz., v. 18 NAGYMEGYER - SLOVAN: Stuart Little, kisegér 2. (am.) sz., v. 17 ROZSNYÓ - PANORÁMA: XXX (am.-cseh) sz., v. 16.30,19 GYŐR PLAZA: Az arany markában (am.-kan.) sz., v. 12.30, 15, 17.30, 20 Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (ff.-ném.) sz., v. 11, 13.15, 15.45,18 Atomcsapda (am.-ang.) sz., v. 12.30, 13.15, 15.45, 18 Hangyák a gatyában 2. (ném.) sz., v. 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20 Jelek - Signs (am.) sz., v. 13.30,15.45,18,20.15 A kárhozat útja (am.) sz., v. 17.15,19.45 A kismenő (am.) sz., v. 16.15,18.15, 20.15 Mérges pókok (am.) sz., v. 20.15 A falusi színjátszók országos fesztiválja Hangulatos kezdet ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Szepsi/Buzita. A csütörtök este hat órai kezdés megakadályozott bennünket abban, hogy már a tegnapi számban hírt adjunk a falusi színjátszók Szepsiben és Buzitán zajló országos fesztiváljának megnyitójáról. E sorok íróját így csupán az a tudat „vigasztalhatja”, hogy terjesztési zökkenők miatt keletre amúgy sem jutott el a pénteki szám, úgyhogy hiába törte volna magát. Ha egy szóban kellene összefoglalni a fesztivál légkörét, a „barátságos” jelző lenne legmegfelelőbb. A seregszemle mára igazi otthonra talált, a szervezők mellett a város, illetve Buzita község vezetése is mindent megtett ezért, a csoportok tagjai pedig immár kedves ismerősökként köszönthettél egymást. Fontos, hogy a falusi színjátszók nemcsak a zsűri, hanem a „kollégáik” kegyeiért is versengnek, érdeklődve figyelik egymást, a büfében pedig komoly szakmai elemzések folynak, szintén nem csak zsűritagok részvételével. „Számomra mindenek felett ez a semmivel sem mérhető, de mindennél fontosabb belső kohézió és emberi elszánás jelenti az igazi értéket, azt az értéket, amely a fesztiválra érkezett együttesek emberi-erkölcsi non plus ultrájából sugároz ránk. Hagyományt őrzünk és hagyományt folytatunk. Olyan hagyományt, amely két évezred fordulóján átívelő hidat épít, átjárható vüágot a globális elbutulás lehetőségével szemben” - mondta a megnyitón Gál Sándor író, a Csemadok területi választmányának elnöke. A szepsi művelődési ház az első estén szinte teljesen megtelt, sokan kíváncsiak voítak az egyeüen versenyen kívüli produkcióra, a duna- szerdahelyi Fókusz Diákszínpad előadására. A vendégek Lorca Ber- narda Álba Háza című drámáját adták elő, amellyel egyébként megnyerték az idei Jókai Napok nagydíját. Ezek után kisebb színvonalesés következett. A nagykürtösi Palóc Varietas nevű csapat kabaréval próbálkozott, kevés sikerrel. Az értékeléskor a rendező beismerte, hogy sebtében összerántott produkciót láthattunk, és hogy a humoros műfaj nehezebb, mint gondolnánk. Az Áj községből érkezett Árvalányhaj vegyes kórus saját népi hagyományokból állított össze egy ízes blokkot, Andrásolás címmel. Természetesség, tiszta forrás, jó szerkesztés és remekül beépített improvizációk. Ézek a vélemények hangzottak el a zsűritagok szájából. A tegnapi programba összesen hat előadás fért, ma délután Buzitán pedig további négy csoport lép színpadra, (juk) Dráfi Mátyás hatvan évéhez - személye által távolabbi viszonyítási pontok, tágabb összefüggések felé nyílik tér A Színész Rangot adott a színészetnek, rangot adott annak a (szűkebb) közösségnek, amelynek tagja, s mércévé, védjegy- gyé - a minőség, az igényesség, a tartás védjegyévé - tette a Dráfi Mátyás nevet. (Dömötör Ede felvétele) Ha színészekről, színészetről gondolkodom, mindig Gyökeres György barátom egyik régebbi, ám rendkívül jellemző fotóját látom magam előtt. A képen egy színházterem üres nézőtere látható, néptelen széksorok síri csendjével, de ezt a már-már létezésen túli nyugalmat mégis megtöri valaki, az üres nézőtér valamelyik középső sorában, az előtte levő szék támlájára dőlve mégis ül valaki, beburkolózva legteljesebb magányosságába, s elmerengve szemléli: mi történik a vüágban - mi történik a színpadon. TÓTH LÁSZLÓ A kép címe - mintha csak egy végzetesen és végletesen fordított helyzetre akarna utalni, mintha a világ egyszerre valós és egyszerre abszurd voltára kívánna célozni: A színész. A férfi pedig, aki e beszélő helyzethez a fényképen a testét, életét kölcsönzi: Dráfi Mátyás. Számomra a színész-lét beszédes metaforáját, kettős egységét, legteljesebb ellentmondását jelenti ez a kép: „a komédiásfajzat” reflektor- fényben is kozmikussá növekvő magányosságát, az alkotó magára hagyatottságát, aki - mit számít: fényben-e vagy árnyékban, a színpadon-e vagy a nézőtéren - végső soron egyedül csak magára utaltatott a teremtésben. Számomra a Színészt (így, nagy Sz-szel) jelenti Dráfi Mátyás, aki azért lett színész, mert minden, ami a Teremtésben előtte volt, oda irányult, hogy ő az legyen. De az is lehet, hogy mindez fordítva volt. Valahogy így: Túl az Operencián, de egy leheletnyivel még a Csallóközön is túl, ám Gömörön s Honton már innen, pontosan hatvan esztendővel ezelőtt, Galántán született egy színész. Látszatra olyan volt ő, mint a többi csecsemő: elkeseredetten oázott, ha éhes volt (elégedetten böfizett, ha megszoptatták (gondtalanul gőgi- csélt egy kicsit, majd édesdeden el- szundizott édesanyja karján (aztán négykézlábra emelkedett, felállt, feldőlt... felállt, feldőlt... felállt... megtette az első lépéseit... feldőlt... kiejtette az első szavakat, aztán egyre többet, már egyszerűbb mondatokat is mondott... és így ment minden, ahogy általában az menni szokott az ember fiával. Mi azonban tudjuk, hogy az igazság egészen más. Az igazság az, hogy újszülött Színészünk a legnagyobb tudatossággal eljátszotta, hogy ő pontosan olyan, mint a többi csecsemő (eljátszotta, hogy elkeseredetten oázik, elégedetten böfizik, gondtalanul gőgi- csél, édesdeden szundizik (eljátszotta, ahogy mászni kezd, ahogy feláll... ahogy feldől... ahogy feláll... ahogy megteszi első lépéseit, ahogy kiejti az első szavakat, ahogy óvodába megy, ahogy megtanulja az első versikéket és dalocskákat, ahogy iskolába megy és megtanul írni és olvasni( eljátszott mindent, amit az iskolás gyerekek általában csinálni szoktak, s amikor elérkezett a pályaválasztás napja, színészünk elhatározta, hogy... ...hogy ő Dráfi Mátyás lesz. S ha egyszer elhatározta, így is történt. És színészünk már negyven-vala- hány éve Dráfi Mátyás a pályán (a színpadon ennél is régebben az). Ez alatt a több mint négy évtized alatt volt Moór Károly (a Haramiákból), Benvollo (a Rómeó és Júliából), John Proctor (A salemi boszorkányokból), Húsz János (az Isten, császár, parasztban), volt Madách, volt Ádám (Sütő András Káin és Ábeljében), volt Lucifer, Othello, Kreón, Kolhas Mihály, Coriolanus, Magellán, IV. Béla, Tiborc, Báthory István, de volt Lúdas Matyi, Svejk, a Revizor Polgármestere, Ä beszélő köntös Lestyák Mihálya, volt Peachum (Koldusopera), Diadalov (Gőzfürdő), Doc a West Side Sto- ryból, s Tevje is a tejesember. Világokat teremtett körénk, s népesebbé tette a világunkat. De nemcsak népesebbé: tartalmasabbá, mozgalmasabbá, igazabbá, elviselhetőbbé - azaz: élhetőbbé is. Rangot adott a színészetnek, rangot adott annak a (szűkebb) közösségnek, amelynek tagja, s mércévé, védjeggyé - a minőség, az igényesség, a tartás védjegyévé - tette a Dráfi Mátyás nevet. Személye által a (cseh) szlovákiai magyar színjátszásból távolabbi viszonyítási pontok, tágabb összefüggések felé nyílik tér, és az egyetemesség fuvallata áramlik be ebbe az olykor bizony meglehetősen áporodott levegőjű provinciába, s mintha ezt bizonyítanák a végre-valahára megérkezett és egymás után sorjázó szakmai visszaigazolások is: az Érdemes Művész cím után a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díja, a Határon Túli Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának Életmű Díja, az Egressy Gábor-díj, a Jászai Mari-díj. Magányról, magára hagyatottságról beszéltem az imént. Teremteni, igazán érvényes világokat létrehozni csak a semmivel szembesülve lehet. De Dráfi Mátyás a közösség embere is. A kezdetektől fogva az: gondoljunk csak arra, micsoda lendületet jelentett az ő és társai megjelenése a csehszlovákiai magyar színpadon az 1960-as évek első felében. Gondoljunk csak rövid, de annál súlyosabb időszakban vállalt színigazgatói tevékenységére, gondoljunk csak az előadóművészre, a színészpedagógusra, a rendezőre, legújabban a színházalapítóra, a behódolástól, a langyosságtól való mindenkori elhatárolódására, de legfőképpen a husáki posztsztálinista konszolidáció legsötétebb éveiben, amikor - hogy a nevével ne lehessen takargatni a talmit - még azt a színházat is képes volt elhagyni, amely akkorra már nem kis részben az ő színészete révén lett méltó a színház rangjára, vagy arra, hányszor múlott a (cseh) szlovákiai magyar színészetben a minőség ügye azon, hogy Dráfi Mátyás hova áll, s mennyit lendít rajta. Színészünk, aki azt választotta hivatásául, hogy Dráfi Mátyás lesz, a magyar nyelvben, szlovákiai magyar közegben, Komáromban lett az, ami. Abban a városban, ahol a magyar nyelvű színjátszás eggyel több mint százkilencven esztendős múltra tekint vissza. Volt idő, amikor a város a legfontosabb magyarországijátszóhelyek közé tartozott, s az 1990-es évek első felétől újra visszanyerni látszik valamit régi rangjából a magyar színházi életben. Az említett csaknem két évszázad alatt a magyar színháztörténet múlhatatlan érdemeket szerzett alakjai fordultak meg a komáromi játékhelyeken. Már Benke József - Jókai Mór apósa lett később -1811- es társulatában is olyan neveket találunk, mint Láng Ádámét, Balog Istvánét, Murányi Zsigmondét, Mu- rányiné Lefevre Terézét vagy a tizennyolc éves Schenbach Rózáét, aki később Déryné néven lett a magyar színészet állócsillaga. De idézzük fel az utánuk következők közül Kultsár István, Kilényi Dávid, Komlóssy Ferenc, Pály Elek, Egressy Béni, Megyery Károly, Szent- pétry Zsigmond, Lendvay Márton, Blaha Lujza, Kassai Vidor, Beöthy Gábor, Lászi Vilmos, Latabár Árpád, Újházy Ede, s a vidéki színészet jeles direktorai: Komjáthy János, Faragó Ödön, Földes Dezső nevét, de akár a közvetlenül Dráfi előtt járó komáromiakét: Király Dezsőét, Korai Ferencét, Palotás Gabiét, Udvardy Annáét is (most csak a már a nagy mennyei társulatban játszók közül emelek be néhányat ebbe a hosszan sorolható névsorba) - és máris fogalmat alkothatunk arról, mit is jelenthet ebben a városban lenni komédiásnak. A százkilencvenegy évből negyven- három a mi Színészünké. E több mint négy évtized alatt neki sem adatott feladatul más, mint elődeinek - sokszor az övékénél szemernyivel sem jobb körülmények között: rangot adni egy nyelvnek, hitelt a művészeti ágak talán legne- hezebbikének, legösszetettebbjének, csengést adni a Dráfi Mátyás névnek, s ezen a néven táplálni a hitet az emberekben, hogy élni nemcsak kell, hanem érdemes, hogy embernek lenni - nemcsak a természet kaján játéka velünk, hanem áldottan, átkozottan - csodálatos feladat. Meggyőződésem: az Isten adta nekünk (éltesse ugyanő - na meg persze a művészet heve és a mi szeretetünk - Dráfi Mátyást! Pozsonyban, a Mladost' moziban hétfőtől Pasolinitől, Fassbindertől, Kieslowskitól, Tarkovszkijtól vetítenek Az európai film hete az egész kontinensen ELŐZETESÜNK Pozsony. Az európai filmművészet értékeinek népszerűsítésére hívták életre (az Európai Bizottság és a Europa Cinemas Alap kezdeményezésére) az idén első alkalommal, ám éves periodicitással számolva hagyományteremtő szándékkal Az európai film hete elnevezésű szemlét, melynek idején egy hétig a kontinens ötvenöt mozijában 138 vetítő- vásznon európai filmeket láthat a közönség. Ebbe a projektbe Szlovákiából a Mladost’ mozit választották be, így november 18. és 24. között ez a pozsonyi filmszínház európai filmeket vetít, mégpedig elsősorban mára már klasszikussá vált alkotásokat, mivel a szemle megszervezésének egyik feltétele az volt, hogy csak 1995 előtt készült mozgóképeket válogathatnak be a programba. A szemle ideje alatt egyrészt nemzeti filmnapokat tartanak, másrészt tematikai besorolással alakították ki a műsort. A lengyel filmnapon Krzysztof Kieslowsld filmjeiből vetítenek hármat: Az amatőrt, a Rövidfilm a szerelemrőlt, valamint a meg- rázóan komor hangú Rövidfilm a gyilkolásról című munkáit. Az olasz filmnapon Pier Paolo Pasolini klasz- szikusaiból vetítenek kettőt: a Canterbury meséket, valamint Jézus életéről készített fekete-fehér mozgóképét, a Máté evangéliumát. A cseh filmnapon Jan Svankmajer Valami Alenkából és Ondfej Trojan Zengjük a dalt! című munkáját. A francia filmnapon Maurice Pialat Cannes-ban Aranypálmát nyert, Georges Bernanos regénye, A sátán árnyékában alapján forgatott alkotása, valamint Bernardo Bertolucci nagy vihart kavart Utolsó tangó Párizsban című mozgóképe látható majd. Andrej Tarkovszkijtól két sci-fi szerepel a programban: a Stalker és a Solaris. Ä film és a zene témába Fassbinder Lili Marleen című munkája, Emil Loteanu a Cigánytábor az égbe megy című opusa és Jim Sharman Rocky Horror Picture Show című mozgóképe került be. Ahogy a szemlével kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón elhangzott, akár csak az egész kontinensen, az Európai Film Hetének megrendezésével Pozsonyban is elsősorban a fiatalabb nemzedékeknek az európai filmkultúra iránti fogékonyságát akarják növelni, (tébé)
