Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-13 / 264. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 13. Az orosz elnök belügynek minősítve a kérdést ismét félresöpörte a csecsenföldi válság békés megoldását szorgalmazó nyugati tanácsokat Putyin vulgárisán kikelt magából Tovább tart a patthelyzet Belgrád. Szerbia és Monteneg­ró majdani közös államának al­kotmányos alapokmánya még mindig nem készült el: az alap­törvény kidolgozásával megbí­zott alkotmányozó bizottság tagjai tegnap sem tudtak dűlő­re jutni a vitás kérdésekben, mi több, a nézeteltérések tovább nőttek. Belgrádban és Brüsz- szelben is azt remélték, hogy az október 20-i montenegrói parlamenti választás után Podgoricában megváltoznak a politikai erőviszonyok, és a hó­napok óta tartó nézeteltérések is rendeződnek. Azonban a függetlenségpártiak nagyará­nyú győzelme után az állás­pontok még jobban megmere­vedtek. A montenegrói kor­mánypártok hajthatadanok: semmi szín alatt nem akarnak beleegyezni például abba, hogy a majdani közös parla­ment képviselőit közvedenül válasszák meg. (MTI) Floridában a kubai menekültek Washington. Floridában szállt le egy egymotoros AN-2 típusú kubai repülőgép, fedélzetén egy nyolctagú kubai családdal. A kubai hatóságok légikalóz­kodásnak minősítették az ese­tet. A kubai menekültek között négy férfi és három nő van, va­lamint egy kisgyermek. A flori­dai Sun-Sentinel című lap megszólaltatta a kubai pilóta feleségét, aki megdöbbenten értesült férje lépeséről. Az asz- szony állítása szerint Nemencio Carlos Alonso Guerra kapitány mindig is a kubai forradalom híve volt, és ellenezte a sziget- országból való emigrációt. A kubai külügy tiltakozó jegyzé­ket adott át a havannai ameri­kai képviseletnek, és követelte a repülőgép, valamint utasai­nak visszaszolgáltatását. (MTI) Milosevics-per: újabb halasztás Hága. Ismét felfüggesztették Szlobodan Milosevic volt ju­goszláv elnök perét a hágai törvényszéken a vádlott kime­rültsége és magas vérnyomása miatt. A népirtással, háborús és az emberiség elleni bűntet­tekkel vádolt Milosevics perét már a múlt héten is felfüg­gesztették a vádlott „fáradtsá­ga” miatt. (MTI) Angela Merkelt újraválasztották Hannover. Ismét Angela Merkelt választották a CDU el­nökévé hétfőn Hannoverben. Az egynapos kongresszus fő célja a nagyobbik uniópárt ve­zető testületéinek megújítása volt. Merkelt, aki a német kon­zervatív pártok (CDU, CSU) Bundestag-frakcióját is vezeti, a szavazatok 93,7 százalékával választották újra. A CDU-n be­lül a fiatalabb korosztály ön­vizsgálatot sürget, mert bár a CDU/CSU és az SPD küzdelme szeptemberben gyakorlatílag dönteüennel zárult, a keresz­ténypártok nem tudták vissza­szerezni a kormányrudat, nem érték el választási célkitűzésü­ket, a 40 százalékot. (MTI) Merkel szerint a CDU-nak öt­vöznie kell a hagyományokat és a változásokat (Reuters) Brüsszel/Oslo. A hétfői EU- orosz csúcstalákozó után Vla­gyimir Putyin további fontos találkozókat bonyolított le, először Lord Robertson NA- TO-főtitkárral, tegnap dél­előtt pedig Gerhard Schröder német kancellárral, V. Harald norvég királlyal és Kjell Magne Bondevik kormányfő­vel. A legfontosabb téma a Moszkva számára rendkívül érzékeny csecsen kérdés volt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Egy újságírói kérdésre olyan otrom­ba Szávákkal válaszolt az orosz el­nök hétfői brüsszeli sajtóértekezle­tén, hogy azokat a tolmács jobbnak látta nem lefordítani. Erről tegnap számoltak be a hírügynökségek. A Bagdad/Washington. Az iraki par­lament tegnap egyhangúlag elutasí­totta a BT-határozatot (Szaddám Húszéin elnökre bízva a végső dön­tést) annak ellenére, hogy Szaddám legidősebb fia, Udaj előzőleg a BT- feltételek elfogadására hívta fel a törvényhozókat. Sokkal érdekesebb e túl átlátszó forgatókönyvnél azon­ban az, hogy említett üzenetében Udaj azt fejtegette, ha nem sikerül diplomáciai úton elhárítani a hábo­rút, akkor Iraknak kell megindítania a támadást: „1991-ben - az Öböl-há­ború kezdetekor - nem Irak kezde­ményezett, hanem megvártuk, hogy a másik fél lője ki az első golyót, s ez hatalmas áldozatokhoz vezetett. Most időt adunk diplomáciánknak, hogy elélje céljainkat. Ha ez nem si­kerülne, akkor nekünk kell kezde­ményeznünk fegyveres akciót a má­sik fél ellen, aki rosszat akar ne­künk”. Udaj maga is parlamenti kép­viselő, s bár állami tisztséget nem vi­sel, apja után a legbefolyásosabb ira­ki politikusnak taiják. Amerikai sajtóértesülések szerint Irak az ideggáz hatását semlegesítő szereket igyekezett nagy - a szoká­sos kórházi felhasználást messze meghaladó - mennyiségben besze­rezni, elsősorban Törökországból. A The New York Times az amerikai kormányzat képviselőire hivatkozva számolt be a bagdadi megrendelé­sek fényéről, illetve arról, hogy An­karára nyomást gyakoroltak a szállí­tások leállítása érdekében. Törökor­szág ígéretet tett az ügy kivizsgálá­sára. Az egyik idézett amerikai ille­tékes szerint ha az irakiak ideggázt szándékoznának bevetni, akkor lé­péseket kellene tenniük saját kato­náik, s akár lakosságuk megoltalma- zására. Ez már olyan ügy, amellyel az amerikai titkosszolgálatoknak is törődniük kell és oda is figyelnek rá. A Szaddám-rendszer megdöntése után több hónapos amerikai katonai kormányzás, majd legalább kétéves New York. Az ENSZ béketerve a svájci kantonrendszer mintájára szövetségi államot irányoz elő a három évtizede megosztott Ciprus számára. Kofi Annan főtitkár hét­főn ismertette az ENSZ Biztonsági Tanácsával a béketervet, amely szerint a független ciprusi állam egy közös állam és két „alkotó ál­lam” - a ciprusi görög és a ciprusi török - megbonthatatlan partner­ségén nyugszik. A két alkotó állam egyenlő jogállású, a szövetségi al­kotmány szabta korlátok között gyakorolja hatalmát saját alkotmá­nya szerint. A137 oldalas tervet hétfőn délelőtt adták át a két ciprusi vezetőnek, Gláfkosz Kleridesz ciprusi elnök­nek Nicosiában, a törököket képvi­selő Rauf Denktasnak pedig New Le Monde tudósítója feltette Putyin- nak a kérdést: vajon a Csecsenföl- dön bevetett repeszbombák, ame­lyek emberek százait ölik meg, nem vezetnek-e a terrorizmus kiirtása cí­mén a lakosság kiirtásához? A felbő­szült Putyin azt fejtegette, hogy a tu­dósító a csecsen lázadók részéről ve­szélyeztetve van akkor is, ha keresz­tény, akkor is, ha ateista, sőt akkor is, ha áttér a hagyományos iszlámra. A sajtóértekezleten készült hangfel­vétel tanúsága szerint ezután követ­kezett az angolra immár nem tolmá­csolt kisiklás. Putyin moszkvai kö­rülmetélő műtétet ajánlott fel az új­ságírónak arra az esetre, ha radiká­lis iszlámistává óhajtana válni. Meg­fogalmazása az AFP szerint lényegé­ben a kasztrálásra tett ajánlatként hangzott. Putyin tegnap ismét félresöpörte a csecsenföldi válság békés megoldá­nemzetközi polgári felügyelet alá helyeznék Irakot - ilyen értesülése­ket közölt washingtoni kormánykör­ökre hivatkozva a konzervatív ame­rikai The Wall Street Journal euró­pai kiadása (WSJE). A lap szerkesz­tőségi cikke szerint Bush amerikai elnök az erélyes BT-határozat ki­kényszerítésével alighanem meg­mentette a tehetetlenkedéstől és a jelentéktelenségbe süllyedéstől az ENSZ-t. A WSJE egy másik cikke szerint az iraki háború még el sem kezdődött, de az oroszországi kő­olajipar már az árát kalkulálja. Az amerikai ígéretek ellenére az orosz kőolajágazatban attól tartanak, Yorkban, ahol éppen gyógykezelik. A tervet megkapta még a két kö­zösség támogatója, Görögország és Törökország, valamint az egykori gyarmattartó Nagy-Britannia is. Kofi Annan Biztonsági Tanácsban kijelentette: a jövő héten vár vá­laszt a felektől arra, hogy a tervet elfogadják-e tárgyalási alapként. A tárgyalások 30 nap múlva kezdőd­nének - éppen az EU december 12- i csúcstalálkozója előtt, amelyen döntenek Ciprus felvételéről és az EU-török csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontjáról. A terv szerint a ciprusi szövetségi ál­lamban a végrehajtó hatalmat hat­tagú elnöki tanács gyakorolná, a testület elnöki és alelnöki tisztét tízhavonta váltakozva ciprusi gö­rög, illetve török töltené be. Az el­nökség összetétele arányos lenne a két alkotó állam népességszámá­sát szorgalmazó nyugati tanácsokat, s orosz belügynek minősítette a problémát, amelyet „Oroszország­nak és a csecsen népnek önállóan kell megoldania a csecsen nép és az egész Oroszországi Föderáció érde­keinek megfelelően”. Az orosz elnök néhány órás norvégiai munkaláto­gatása keretében, az ugyancsak Os­lóba látogató Gerhard Schröder né­met kancellárral tárgyalt, majd a sajtót tájékoztatva azt hangoztatta, a csecsen probléma „annyira bonyo­lult, hogy aligha lenne képes bárki átfogó ajánlást adni a megoldására. Megjegyezte ugyanakkor, hogy szá­mára egyáltalában nem közömbös az európai partnerek véleménye, s jelezte: köszönetét mondott német tárgyalópartnerének a moszkvai túszdráma idején adott támogatá­sért. Schröder ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják annak a Néme­hogy Szaddám bukása után az ame­rikai „betolakodók” megfosztják őket koncesszióiktól. Jurij Safranyik egykori kőolajipari miniszter szerint sokan osztják ezt a meggyőződést. Safranyik hét évvel ezelőtt Bagdad­ban járt, hogy biztosítsa Oroszor­szág elsőségét Irakban, amelynek Szaúd-Arábia után a legnagyobb kő- olajkészletei vannak. Az USA által támogatott iraki ellenzéki vezetők azonban máris jelezték, hogy ér­vénytelennek tekintik az orosz kon­szernekkel kötött megállapodásokat és újra felosztják a kitermelés jogát amerikai és brit cégek között, ha ha­talomra kerülnek, (m, ú) val, de mindegyik alkotó állam leg­alább két tagot küld a testületbe. A kilenctagú legfelsőbb bíróságban három-három bírót delegálna a két alkotó állam, három pedig külföldi lenne. A béketervet mind a ciprusi görögök, mind a ciprusi törökök népszavazáson hagyják jóvá. Az 1974. évi török invázió óta meg­osztott földközi-tengeri sziget 750 ezer lakosának mintegy 20 száza­léka török, ők a sziget északi egy- harmadát ellenőrzik. A terv nyitva hagyja a két alkotó állam közötti határok kérdését. Törökország az­zal fenyegetődzött, hogy bekebele­zi az általa megszállva tartott szi­getrészt, ha az EU befogadja a megosztott Ciprust, Görögország viszont az EU-bővítés megakadá­lyozásával fenyegetődzött, ha Cip­rust kihagyják az újonnan csatla­kozók közül. tországban tartózkodó csecsen nő­nek az ügyét, aki az egyik német tv- állomásnak adott nyilatkozatában nyilvánosan beismerte: három orosz katonát és egy rendőrt ölt meg Csecsenföldön. Előzőleg, hétfőn este Brüsszleben Lord Robertson NATO-főtitkár arról biztosította az orosz elnököt, hogy újabb kelet-európai országok meg­hívása a szövetségbe nem fogja sér­teni Oroszország nemzetbiztonsági érdekeit. A Robertsonnal való talál­kozót azért iktatták Putyin prog­ramjába, mert már korábban elhárí­totta a NATO jövő heti prágai csúcs- értekezletére szóló meghívást. Putyin nem akarta prágai jelenlété­vel is kifejezni Moszkva beletörődé­sét a NATO újabb keleti bővítésébe. A csecsen helyzetről szólva a NATO főtitkára kijelentette, hogy Oroszor­szágnak joga van területén megvé­Prága. Csehország felvétele a NATO-ba Magyarországgal és Len­gyelországgal együtt, illetve az a tény, hogy az idén Prágában tartják a szervezet csúcstalálkozóját, a rendszerváltás utáni cseh külpoliti­ka legnagyobb sikere - jelentette ki Cyril Svoboda, a cseh diplomácia ve­zetője egy héttel a nagy érdeklődés­sel várt Moldva-parti tanácskozás előtt. Prágában megtiszteltetésnek veszik, hogy ott tartják 46 ország legfelsőbb vezetőinek tanácskozá­sát. Diplomáciai körökben arról is sokat beszélnek, hogy ez a megtisz­teltetés bizonyos értelemben a nagy- politikából rövidesen távozó Václav Havel államfőnek is szól. Nem vélet­len: George Bush amerikai elnök egy nappal korábban érkezik, hogy rövid hivatalos látogatást tehessen Becs. Tovább mélyült a szakadék az eddigi koalíciós pártok között teg­nap Ausztriában. Karl-Heinz Grasser, a jobboldali populista Oszt­rák Szabadságpárt (FPÖ) pénzügy- minisztere az eddigi koalíciós part­ner Osztrák Néppárthoz (ÖVP) állt át, miközben Jörg Haider, az FPÖ vezéralakja újra az EU-bővítés meg­akadályozását követelte a Benes- dekrétumok kapcsán. Az amúgy meglehetősen lanyha kampányban az egyetlen valóban iz­galmas kérdés az, hogy Wolfgang Schüssel kancellár Néppártja meg tudja-e előzni az eddig legerősebb Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ), mivel ez határozza meg a no­vember 24-re előrehozott választá­sok utáni koalíció összetételét. E harc jegyében ajánlotta fel pénteken Schüssel Grassernek, hogy legyen újra kvázi független pénzügyminisz­ter, ha az ÖVP-nek ismét kormány­zati szerep jut. Grasser tegnap elfo­gadta Schüssel ajánlatát, mert sze­MTI-HÍR Belgrád. A vajdasági Hagyomány- ápoló és Műemlékvédő Magyar Egyesület elnöke, Papp Frenec nyílt levélben kérte Vojiszlav Kos­tunica jugoszláv államfőt, hogy a szövetségi parlament rehabilitálja a Titó-partizánok által 1944—45- ben meggyilkolt ártatlan magyar áldozatokat. Az újvidéki Magyar Szó által idézett levélben Papp Fe­renc emlékeztet rá: a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság jelenlegi formájában valószínűleg meg fog szűnni, ezért még a jelenlegi parla­mentnek kell napirendre tűznie az áldozatok rehabilitálását. Papp hi­deni a rendet és törvényességet, és számíthat a NATO támogatására, ha terroristák fenyegetik. A fegyverrel harcoló csecseneket ő felkelőknek nevezte, de elismerte, hogy a jelek szerint már vannak köztük külföldi elemek. Megértését hangoztatta Oroszország nehéz helyzete iránt, de hozzátette, hogy a csecsen prob­lémára nemcsak katonai, hanem po­litikai megoldást is kell találni. Ezt megelőzően az EU-orosz csú­cson is felszínre kerültek a nézetelté­rések. Rasmussen dán kormányfő szerint a csecsen konfliktus ügyét nem lehet kizárólag a terrorizmus problémájával azonosítani, és csakis tárgyalások útján lehet rendezni. Putyin ezzel szemben szenvedélyes hangvételű fejtegetésbe bocsátko­zott arról, hogy Oroszország igenis a terrorizmus ellen harcol Csecsen­földön. Csehországban. Nem vitás, hogy ez a gesztus Havelnek szól. A novem­ber 21-22-én sorra kerülő fórum két szempontból is kiérdemli a történel­mi jelzőt. Egyrészt azért, mert most első ízben kerül sor NATO-csúcsra a volt Varsói Szerződés, tehát az egy­kori „osztályellenség”, országainak egyikében. Másrészt pedig azért, mert ezen a csúcson várhatóan újabb kelet-európai országok kap­nak meghívást a szervezetbe: Bulgá­ria, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Prágában bejelentették, hogy Szlo­vákiát Rudolf Schuster államfő, Mi­kulás Dzurinda kormányfő, vala­mint a védelmi- és a külügyi tárca vezetői fogják képviselni. Magyaror­szágról Medgyessy Péter kormány­főt, Kovács László külügy- és Juhász Ferenc védelmi minisztert várják Prágába. retné véghezvinni megkezdett pénz­ügyi terveit, s mert az SPÖ-zöld ko­alíció megakadályozása érdekében így kívánja támogatni az ÖVP-t. Vé­gül azt is hangsúlyozta: az az FPÖ, amely (a Haider kezdeményezte belharc nyomán) előidézte a koalí­ció szétesését, már nem az ő pártja. Jörg Haider - ugyancsak tegnap - egy közleményben ismét határozot­tan követelte a második világháború nyomán a németek és a magyarok elűzéséhez vezető csehszlovákiai Benes-dekrétumok semmissé nyil­vánítását azzal, hogy ha Csehország és Szlovákia nem képes a történe­lem szemétdombjára hajítani e jog­talanságokat, nem kerülhet sor a két ország uniós csatlakozására. Haider egyben folytatta Schüssel kancellár bírálatát, akit úgymond csak az EU bármi áron való bővítése érdekel. „Erre az FPÖ nem kapható” - szö­gezte le Haider. Mindez egyre nyü- vánvalóbbá teszi, hogy Schüssel - bár még nem mondta ki - számára teljesen lehetetlenné válik a koalíció folytatása az FPÖ-vel. vatkozik arra, hogy az 1942-es újvi­déki „hideg napokon” a horthysta magyar katonák és csendőrök által elkövetett vérengzés elrendelőit az akkori magyar kormány megbün­tette, az áldozatokat rehabilitálta és hozzátartozóiknak kártérítést fi­zetett, s Cseres Tibor könyvet írt az eseményről, amelyből film is ké­szült. , joggal elvárható, hogy az 1944—45-ös eseményekről is írja­nak a szerb értelmiségiek, és támo­gassák a rehabilitációt. Ez a gesztus visszaadhatná a kisebbségi állam­polgárok önbizalmát és méltósá­gát, amelytől a kollektív felelőssé tétellel 1944—45-ben megfosztot­ták őket” - áll a levélben. Még el sem kezdődött a háború, Oroszországban máris az árát számítgatják Elképzelések a Szaddám utáni Irakról Kézfelemeléssel szavaztak tegnap a BT ellen az iraki parlament képviselői (Reuters-fel vétel) ENSZ béketerv: a svájci kantonrendszer mintájára kínál elfogadható megoldást Történelmi lehetőség Ciprus előtt MTI-JELENTÉS Bush amerikai elnök egy nappal korábban érkezik Gesztus Havelnek is KOKES JÁNOS Haider ismét megfenyegette Pozsonyt és Prágát Lanyha osztrák kampány MTI-HÍR Az 1944-45-ben meggyilkolt ártatlan magyar áldozatokról Rehabilitációt kérnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom