Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-12 / 263. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 12. Gazdaság és fogyasztók ^ Várakozások szerint az eurózónával szemben Közép-Európában jövőre már komoly növekedésre lehet számítani Akadozik az európai fellendülés Év vége előtt szerény, hosszabb távon pedig jelentős fellendülésre lehet térségünkben számítani (Képarchívum) Brüsszel/Washington/Bécs. Pesszimista prognózist közölt az eurózóna idei gazdasági növekedéséről az Európai Bizottság. Az unió „kormányának” adatai szerint idén jóval 1 százalék alatt maradhat az övezet bruttó hazai termékének bővülése. Pozitívabbak a kilátásai a mi régiónknak, ahol jövőre már komoly fellendülésre lehet számítani. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Továbbra sem várható az eurózóna gazdasági növekedésének gyorsulása - áll az Európai Bizottság elemzésében. A prognózis folyó év negyedik negyedében 0,2-0,5 százalék közötti GDP-bővülést vár a 12 tagország alkotta övezetben - ez nagyjából megfelel az első és a második negyedév 0,4 százalékos gazdasági növekedésének. Az Európai Bizottság közzétette harmadik negyedévi várakozását is: a testület a szeptemberrel végződött három hónapra a negyedik negyedévihez hasonló mértékű, 0,2-0,5 százalék közötti GDP-bővülést vár. A most kiadott prognózis újfent megerősíti Pedro Solbes, az EU pénzügyekért felelős főbiztosának korábbi kijelentését, amely szerint az idei esztendőben jóval 1 százalék alatt marad az eurózóna éves gazdasági növekedése. Az eurózóna enyhe gazdasági növekedése Szlovákiát is érzékenyen érinti, hiszen termelésünk egy jelentős részét épp a nyugat-európai országokban értéAz EU-hoz való közeledés jelentősen felpörgetheti régiónk gazdaságait. kesítjük, miközben az elmúlt hónapokban tovább nőtt az Európai Unió országaiba irányuló kivitelünk. Az unió piacain így mára az exportunk több mint 60 százalékát sikerül elhelyeznünk, miközben az onnan behozott áru importunk felét teszi ki. Némileg pozitívabb hírek érkeztek Szlovákia és Csehország Nőtt az ipari termelés Pozsony/Prága. Az ipari termelés indexe Szlovákiában szeptemberben 2001 szeptemberéhez viszonyítva 8,5%-kal nőtt. 2002 első 9 hónapjában az ipari termelés 5,5 százalékkal emelkedett. A növekmény érezhetően a nyersanyagbányászat 33 százalékos termelésfel- futásának, továbbá a járműiparban (14,%), a gumigyártásban (14,3%) és az élelmiszeriparban (13%) tapasztalt emelkedésnek köszönhető. Szeptemberben Csehország ipari termelése 2001 szeptemberéhez képest 9,2 %-kal nőtt. Ez azt jelenti, hogy Csehország ipara kilábalt az augusztusi árvizek okozta visszaesésből. A legnagyobb növekedést az élelmiszeripar, az optikai készülékek és a közlekedési eszközök gyártása könyvelte el. (t, c) viszont az Egyesült Államokból, ahol a munkaügyi minisztérium bejelentése szerint a múlt héten jelentősen csökkent a munkanélküliségi segélyért újonnan folyamodók száma. Az egy héttel korábbi 410 ezer után a múlt héten „mindössze” 390 ezer új kérelmet regisztráltak - ez akár a munkaerőpiac stabilizálódásának előszele is lehet. Ugyancsak optimizmusra adhatnak okot a termelékenységi adatok is: a harmadik negyedévben az agráriumon kívüli szektorok termelékenysége négy százalékkal nőtt éves szinten - ez csökkenti a Fedre nehezedő inflációs nyomást. A két adat „arra utalhat, hogy a lakossági fogyasztás kitart, a gazdaság pedig lassacskán ismét magára talál. A két gazdasági nagyhatalommal szemben egyértelműen pozitív kilátásokról számolt be ugyanakkor a közép-kelet-európai régióval ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Somorja/Litovel. A világhírű belga lámpagyártó, a Massive szlovákiai értékesítőjét, a Massive Slovakia Kft. gazdálkodását semmiképp nem befolyásolja a tény, hogy az anyacég kivonja gyártását Csehországból - nyilatkozta lapunknak Július Czingel, a so- morjai székhelyű Massive Slovakia Kft. kereskedelmi igazgatója. A belga cég két éve költözött az Olomouc melletti Litovel ipari parkjába, ahol az eredeti tervek szerint mintegy 300 embernek adott volna munkát. A magas költségekre hivatkozva azonban csehországi termelését még az év végéig Kínába helyezi át, eddig felvett hatvan cseh alkalmazottját pedig elbocsátja. Czingel szerint a cseh vállalat termelése rendekapcsolatban frissen kiadott elemzésében az osztrák Erste Bank. A pénzintézet elemzői stábja szerint még év vége előtt szerény, hosszabb távon pedig jelentős fellendülésre lehet számítani (a szakértők évi 4-5 százalékos GDP-bővülést várnak az elkövetkező évtizedben). Az Erste elemzői a hosszú távú kedvező előrejelzést arra alapozzák, hogy az EU-hoz való közeledés jelentősen felpörgetheti a régiós gazdaságokat. Ugyancsak számítani kell a piacok felértékelődésére is, a befektetők uniós tagként már más szemmel néznek ugyanis majd a térség országaira. Ez egyébként pozitívan befolyásolhatja a tőzsdei árfolyamok alakulását, s további befektetőket vonzhat a térségbe. Az Erste elemzése szerint 2001 és 2002 gazdaságilag nehéz időszak volt a térség számára, ám ezt a régió jobban sen be sem indult, a szlovák értékesítőnek így nem is volt ideje arra, hogy komoly kapcsolatokat építsen ki a céggel. Vojtéch Grézl, Litovel polgármestere szerint a cég lépése komoly érvágást jelent a régiónak, hiszen a belgák két évvel ezelőtt az elektronikai cikkeket gyártó cseh ETA egy üzemrészét vették meg, ahol korábban 400 ember dolgozott. A befektetéshez ugyanakkor a litoveli polgármesteri hivatal is hozzájárult kétmillió cseh koronával, sőt a belgák hét hektárnyi földterületet foglaltattak le, egy teljesen új üzem felépítéséhez is. Grézl szerint a belga cég döntése hidegzuhanyként érte őket, hiszen az említett földterületre korábban több érdeklődő is volt, akiket a bérlet miatt kénytelenek voltak elutasítani. (mi, c) vészelte át, mint azt a tőzsdei árfolyamok mutatják. Az Erste elemzését alátámasztják a szlovák pénzügyminisztérium idei évre szóló gazdasági előrejelzései is. Eszerint a bruttó hazai termék idén 3,8%-kal nő, a korábban várt 3,6%-os emelkedés helyett. Folyó árakon eszerint az idei GDP eléri az 1063,1 milliárd koronát. Ehhez azonban a hazai és külföldi keresletnek is tovább kellene nőnie. Ez utóbbit épp az eurózóna enyhe gazdasági növekedése teszi kérdésessé. A pénzügyminisztérium ugyanakkor az eredetileg felvázolt 6,7%-os inflációs előrejelzését 3,7 százalékra csökkentette. A jövő év elején azonban az államilag szabályozott árak növekedése várható, az infláció így 2003-ban éves szinten a korábban tervezett 7% helyett elérheti a 8,8%-ot, a gazdasági növekedés pedig a korábban jósolt 4,1% helyett csupán 3,7% lesz. (t, mh, ú) Kormány a költségvetésről Módosított sarokszámok Pozsony. A kormány holnap tárgyal a jövő évi költségvetés-tervezetről, amely 235 milliárd koronás bevétel és 291,8 milliárd koronás kiadás mellett 56,8 milliárd koronás hiánnyal számol. A pénzügyminisztérium 2002-re szóló inflációs előrejelzését 3,7 százalékról 3,4 százalékra csökkentette, miközben 6 százalékos béremelkedéssel számol. Jövőre az infláció mértéke várhatóan 8,8 százalékos lesz. Ez azonban nagyrészt az államilag szabályozott árak növekedésének a számlájára írható, hiszen ezek nélkül csak 3,9 százalékos lesz a pénzromlás. A bruttó hazai termékünk jövőre eléri az 1,155 billió koronát, ami 3,7 százalékkal több, mint idén. Az állástalanok aránya jövőre várhatóan 18 százalékosra csökken, (s) Kínában olcsóbban gyárthatják a belga lámpákat Elköltözik a Massive gazdasági hírmorzsák Előzetes pénzkeret a lakásépítésre Pozsony. A kormány a költségvetés-tervezet szerint jövőre 3,74 milliárd koronát kíván fordítani a lakásépítés támogatására, amiből 2,55 milliárd korona jutna az Állami Lakásfejlesztési Alapnak. Ez utóbbi elsősorban a fiatalok lakásépítési programjára és a komplex lakásfelújítási programra fordítaná ezt az összeget. További 1,19 milliárd korona jut a bérlakásépítés támogatására is. (ú) Folyamatosan növekvő építőipar Pozsony. Júliust és augusztust követőén szeptemberben is magasabb volt az építőipari termelés mint a tavalyi év azonos időszakában. A statisztikai hivatal szerint szeptemberben csaknem 4%- os növekedést követően 7,6 milliárd koronányi volt az építőipar termelése. Az ágazat felemelkedéséhez elsősorban a felújítások járultak hozzá, ahol a növekedés a 10%-ot is meghaladta, (ú) Bajban van a Deutsche Telecom Frankfurt. A Szlovák Távközlési Vállalat többségi tulajdonosa, a német Deutsche Telecom, az idei első háromnegyedévet 5 milliárd eurós veszteséggel zárta, míg a cég éves vesztesége 28 milliárd euró lesz - derül ki a Handelsblatt napilap elemzéséből. A Deutsche Telecom egyelőre nem kívánta kommentálni a napilap értesülését. (TASR) A Volkswagen idei termelése Pozsony. A Volkswagen Slovakia Rt. (VW) termelése az év első kilenc hónapjában elérte a 77,08 milliárd koronát, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 11%- os termelésnövekedésnek felel meg. Szeptemberig a pozsonyi vállalat 8767 alkalmazottjával 171 ezer gépkocsit és 225 ezer sebességváltót állított elő. Januártól a Seat Ibiza gyártásának egy részét is áthelyezik Pozsonyba, ami újabb 20 ezer gépkocsi gyártását jelenti évente. (TASR) Kedvező OTP-hitel fiatal családoknak Pozsony. Az OTP Bank fiatal családok számára kínált új fogyasztói hitellel lépett a piacra. Ázok a családok, ahol a félj és a feleség sem töltötte be a 35. életévét, a standard fogyasztói hiteleknél 0,5 százalékponttal kedvezőbb kamatok mellett vehetnek fel hitelt. Az OTP jelenleg 10,5-10,4%- nyi éves kamatozású fogyasztói hiteleket kínál. A fiatal családok esetében a hitelnyújtásért járó díj is 20%-kal olcsóbb lesz. (ú) Tovább terjeszkedne a Bank Austria Bécs. A német HypoVereinsbank- hoz tartozó BankÁustria folytatja közép- és kelet-európai terjeszkedését, és 2005-re 10%-os piaci részesedést, illetve profitjának 50%-át reméli a térségből. Tavaly a BankÁustria profitjának 25%-a származott a régiónkból, piaci részesedése pedig 5% volt. Ä következő években a BankÁustria évente 10 millió eurót szándékozik beruházni közép- és kelet-európai teijeszkedéséhez, cégvásárlások nélkül számolva. (MTI) A Toyota megveszi a Fiat szicíliai cégét Torino. A japán Toyota érdeklődik a Fiat bezárásra ítélt szicíliai autógyára iránt - írta a Cor- riere dela Sera. A Toyota, a világ harmadik legnagyobb autógyártója lehetőséget keres, hogy erősítse európai autópiaci jelenlétét. Alap úgy tudja, hogy a japán autógyár egyik tanácsadója Rómában az olasz gazdasági miniszterrel tárgyalt az elmúlt napokban, a héten pedig a Toyota vezetőjét vátják Rómába. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,136 Lengyel zloty 10,448 Angol font 64,517 Magyar forint (100) 17,262 Cseh korona 1,341 Svéd korona 4,520 Dán korona 5,536 Szlovén tollár (100) 17,942 Japán ien (100) 33,986 Sváici frank 28,118 Kanadai dollár 25,886 USA-dollár 40,550 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,72-41,83 39,42-41.83 1,31-1,37 16,27-18,27 OTP Bank 40,07-42,17 39,55-41,74 1,31-1,37 16,61-17,88 Postabank 39,99-42,29 39,19-41,91 1,31-1,37 15,46-19,06 Szí. Takarékpénztár 40,03-41,98 39,47-41,50 1,30-1,37 16,44-17,99 Tatra banka 40,10-42,24 39,62-41,74 1,31-1,37 16,57-17,93 UniBanka 40,14-42,20 39,66-41,70 1,31-1,37 15,58-18,99 Általános Hitelbank 39,66-41,77 39,66-41,77 1,30-1,38 16,49-18,38 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2002 Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap . nov. 10-én) Felmondási idő 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 5,10 5,35 5,402,00 Banka Slovakia 5,80 6,30 6,60 6,80 3,30 OTP Bank 5,70 6,10 6,20 6,40 6,50 3,15 Istrobanka 5,50 6,00 6,20 6,30 6,40 2,50 tudóvá banka 5,20 5,70 5,75 6,25 2,50 UniBanka 5,95 6,10 6,15 6,20 2,30 Postová banka 5,30 5,50 6,00 6,50 3,00 Prvá komunálna banka 5,70 6,00 6,20 6,30 6,40 2,50 Tatra banka- .3,25 Slovenská sporitel'na 4,80-4,90 5,45-5,555,70-5,80 6,10 1,50 Vseobecná úverová banka 5,00 5,20 5,40 5,60 5,70 5,80 2,50 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2002. nov. 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap 10-én) Lakossági folyószámla CSOB 4,40,4,55 4,95-5,10 5,35-5,50 5,90-6,05 6,10-6,25 6,55-6,70 1,504,00 Banka Slovakia 5,00 5,50 5,90 6,40 6,703,00 HVB Bank Slovakia 3,05-5,05 4,85-5,35 6,50 5,15-5,55 5,20-5,60 4,90-5,10 1,50 OTP Bank 4,70-4,90 5,20-5,50 5,60-5,90 6,10-6,30 6,50-6,70 6,55-6,75 2,004,00 Istrobanka 4,50-4,60 4,90-5,00 5,40-5,50 5,90-6,00 6,20-6,30 6,30-6,40 2,00 tudóvá banka 4,40-4,80 4,90-5,30 5,15-5,55 5,80 5,70 6,05 1,50-3,75 UniBanka 4,70-4,80 5,20-5,40 5,35-5,50 5,70-5,90 5,95-6,00 5,95-6,05 3,00-ig Prvá komunálna banka 4,00 4,95-5,25 5,20-5,50 5,70-6,00 6,00-6,30 6,00 2,00-2,60 Tatra banka 4,90-5,10 5,30-5,50 5,80-6,00 6,00-6,201,75 Slovenská sporitel'na 4,704,80 4,804,90 5,45-5,55 5,70-5,80 5,80-5,90 1,25 Vseobecná úverová banka 4,404,70 4,80-5,30 5,35-5,70 5,95-6,35 6,35-6,90 6,70 1,50-3,70 Postová banka 4,50 5,10 5,50 6,00 6,20 6,40 1,504,00
