Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-02 / 255. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 2.

Családi kör

A szülők legnagyobb jótéteménye elsőszülöttükkel, ha testvérrel ajándékozzák meg

A családtervezés jövője

V. KRASZNICA MELITTA

Czeizel Endre a Selye János Egyetemért Alapítvány meghívására járt Komáromban

(Vas Gyula felvétele)

enetika - a család- tervezés jövője? címmel tartott rendkívül érdekes, tanulságos és elgondolkodtató előadást nemrégiben Komáromban Czeizel Endre, a világhírű magyar genetikus. Közvetlen, humorral fűszerezett előadásmódjával most is lenyűgözte hallgatóságát. Előadásának első részében azt fejtegette, hogy napjainkban a nők mely életkor-intervalluma tekinthető optimálisnak a terhesség és a szülés szempontjából. Míg 150 évvel ezelőtt egy családban átlagosan 11 gyermek született - ami eleve meghatározta a nők társadalmi szerepét -, ma Magyarországon ez a szám mindössze 1,5. A nők egyre később vállalkoznak a szülésre, hiszen először megpróbálják felépíteni karrierjüket. Sokan aztán 35 év körül úgy gondolják, hogy már ki is futottak az időből, és ha addig nem szültek, a várható kockázatoktól tartva (főleg, hogy a gyermek esetleg Down-kóros lesz) már nem is fognak. Általánosságban elterjedt nézet ugyanis, hogy a szülés idejét tekintve biológiai szempontból a 20-35 év közötti időszak tekinthető optimálisnak. A társadalmi szempontok azonban mást diktálnak. „Igaz ugyan, hogy 35 év felett növekszik a magzati kockázat, és kimutathatóan magasabb a kromoszómarendellenesség aránya, ám a magzati kromoszómavizsgálattal meg lehet állapítani, hogy Down- kóros lesz-e a gyermek - magyarázta Czeizel Endre. - Ha kiderül a rendellenesség, a nők általában megszakítják a terhességüket.” így aztán az utóbbi években az a paradox helyzet állt elő, hogy Magyarországon a Down-kóros gyermekek túlnyomó részét a 35 évnél fiatalabb nők szülik, mert nálunk nem végzik el automatikusan ezt a vizsgálatot. „Véleményem szerint tehát egyáltalán nem kell félniük m^g a harmincas éveik végét, illetve a negyvenes éveik elejét taposó nőknek sem a gyermek- vállalástól” - sommázta véleményét a genetikus.

Sajnos, napjainkban egyre több az egygyermekes család. Pedig bizonyított tény, hogy az egykék hátrányos helyzetűek és veszélyeztetettebbek a többgyermekes családban felnövő társaiknál. Amellett, hogy nehezebben szocializálódnak, ami elkényezteté- sükből és önzésükből adódik - hiszen nem gyakorolhatták kicsi koruktól a megosztás elvét -, gyakoribbak náluk a szenvedélybetegségek, mint például a depresszió, az öngyilkosság aránya, de a magas vérnyomás is. Az allergiás betegségekben is kétszer olyan gyakran szenvednek, mint akik nincsenek egyedül. Sőt, értelmi adottságaik a potenciális lehetőségekhez mérten alacsonyabbak, mint ha volnának testvéreik. „A szülők legnagyobb jótéteménye elsőszülöttükkel tehát az, ha testvérrel ajándékozzák meg” - hallhattuk az előadótól.

A továbbiakban azoknak a kutatásoknak az eredményeiről beszélt, amelyek a lány-, illetve fiúgyermeket nemző ondósejtek szétválasztására irányulnak. Ezek ma már olyan sikeresek, hogy például Ausztráliában a házaspárok megválaszthatják a második gyermekük nemét. Nem váltak valóra azok a félelmek, hogy ennek következtében majd több fiúgyermek jön a világra; a szülők ugyanis általában ellenkező nemet választanak második gyermeküknek, mint amilyen az elsőszülöttüké. Ugyanakkor a program bevezetésének köszönhetően Ausztráliában 20 százalékkal megnőtt a gyermekvállalási kedv. „Magyarországon felmérés készült arról, hogy a szülők két-há- rom egynemű gyermekük után vállalnának-e további utódot, ha biztosak lennének abban, hogy az már a másik nemhez tartozik. A megkérdezett 80 ezer pár közül 68 százalék igennel válaszolt - mondta Czeizel Endre. - Hazánkban vita folyik arról, hogy enge- délyezzék-e az Ausztráliában bevált módszert. Figyelembe véve, hogy az ország lakossága évente 25 ezerrel fogy, és e módszernek köszönhetően nálunk is megnövekedne a születések száma, én mindenképpen támogatnék egy ilyen kezdeményezést.”

Az előadásból természetesen nem hiányozhatott a fogamzásra való felkészülés témaköre sem. Bár napjainkban a jövendő szülők már nagyon sokat tehetnek azért, hogy egészséges gyermekük szülessen, a terhességek fele még mindig a „csak úgy összejött” kategóriába tartozik. Pedig a felkészülést, konkrétan a magzatvédő vitamin szedését már egy hónappal a fogamzás előtt meg kellene kezdeni. A fogamzás utáni 15. napon ugyanis megkezdődik az őssejtek differenciálódása, és ettől kezdve a legtöbb dolog már „eldöntetett”.

A magzatvédő vitamin, amely 11 vitaminból, 4 nyomelemből és háromféle ásványi sóból tevődik ösz- sze, 4-ről 2 százalékra, tehát felére csökkenti a fejlődési rendellenességek arányát. Az USA-ban gyorsan reagáltak erre a felfedezésre, és 1998-ban kötelezővé tették a liszt magzatvédő vitaminnal történő dúsítását. „Ránk, férfiakra jellemző butaság, hogy a rendelet bevezetésekor amerikai férfiak tucatjai vonultak az utcára, így tiltakozva a kormány döntése ellen - mondta a genetikus. - Azóta bebizonyosodott, hogy a magzatvédő vitaminnak, pontosabban egyik összetevőjének, a folsavnak köszönhetően 20 százalékkal csökkent a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak aránya. Nemrégiben egy nemzetközi orvoskonferencián felvetődött az a kérdés, miszerint nem követ-e el emberiség elleni bűntettet az a kormány, illetve felelős miniszter, aki nem vezet be a gyakorlatba olyan módszert, amellyel csökkenteni lehet az elhalálozást? Talán kicsit erős a megfogalmazás, de van benne valami...” Magyarországon egyébként 1998. augusztus 20-án kezdték forgalmazni az ún. Táltos kenyeret, amely folsawal és egyéb vitaminokkal dúsított termék. Czeizel Endre arról a félrevezető reklámkampányról is szólt, amely Amerika-szerte dívik: a plakátokról aranyos csecsemők mosolyognak a járókelőkre, a szöveg pedig arra szólít fel, hogy ki-ki kívánsága szerint rendeljen utódot. Válassza ki a szeme, haja színét, a magasságát, azt, hogy zenei vagy sporttehetség legyen-e (bár zárójelben megjegyzik, hogy egy újabb Mozartot, esetleg Steffi Gráfot nem garantálnak) és így tovább. „No, ezt a »gyereket rendelésre« modellt gyorsan felejtsék el, mert ez úgy hülyeség, ahogy van - szögezte le. - Viszont az ember teljes génállományának megfejtésével óriási lehetőségek nyílnak a rendellenességek kiküszöbölésére. Az orvoslás kezdetén a betegség gyógyítása volt a cél, majd fokozatosan ráébredtünk a megelőzés fontosságára. A jövő viszont a családorientált genetikai vizsgálatoké. Hamarosan eljön az idő, amikor mindenki ismerni fogja saját géntérképét, és azt is, milyen betegségben fog meghalni. Lehet, hogy sokak számára kissé morbidnak tűnik, de ha tudjuk, milyen betegségre vagyunk hajlamosak, megelőzése, illetve minél későbbi megjelenése érdekében is sokkal többet tehetünk.” Az egyén várható betegségei már a magzati stádiumban ismertek lesznek, ám itt fennáll annak a veszélye, hogy a szülők a legkisebb hiba esetén sem akarják majd megtartani gyermeküket. Pedig senki sem tökéletes, a 30 ezer gén közül legalább 5 hibásat mindenki hordoz magában. A genetikus egy magyar- országi felmérésre hívta fel a figyelmet: 2600 nőt arról kérdeztek, hogy megtartaná-e magzatát, ha a kromoszómavizsgálat során kiderülne, hogy felnőtt korában fia homoszexuális lesz. 92 százalékuk nemmel válaszolt. Ugyanakkor tudni kell, hogy a művészek 10 százaléka homoszexuális; Leonardo da Vinci, Michelangelo, Csajkovszkij, Pilinszky János vagy Mensáros László szintén ehhez a genetikai kisebbséghez tartozott. Szabad lett volna az emberiséget megfosztani tőlük? „A tudomány isteni hatalmat ad a kezünkbe, de nem vagyok biztos, hogy méltók vagyunk rá” - mondta. Előadását mégis optimista hangnemben zárta: „Ha megismerjük a géneket és a genetikai hajlamot provokáló, illetve kivédő hatásokat, akkor nem elszenvedői, hanem aktív irányítói lehetünk sorsunknak.”

CSALÁDI KÖRBEN AZ ORVOSSAL

Kiütések jeligére: „19 éves vagyok. Két éve kiütésektől szenvedek az orrom és a ■ szájam környékén. Most már viszketnek is. Többször voltam a kezelőorvosomnál, különböző krémeket kaptam, amelyek csak átmenetileg enyhítették a panaszaim, de soha nem mulasztották el végleg. Szeretném tudni, hogy mitől alakulhattak ki ezek a kiütések, és hogyan lehetne véglegesen megszabadulni tőlük?"

I

A leírt tünetek alapján az ún. szájkörüli bőrgyulladásról (szaknyelven periorális • dermatítísz) lehet szó. Ez az orrszárnyak körül, az orr tövében kezdődő, majd a száj köré terjedő, viszkető, makacs bőrgyulladás nemcsak kozmetikai problémát jelent, hanem bőrgyógyászati kezelést is igényel. A viszkető, apró, piros göböcskék vagy szétszórtan, vagy csoportosan helyezkednek el az arc bőrén. Főleg az utóbbi években - gyakran bizonyos kozmetikai krémek használata kapcsán - igen gyakori jelenség. Lányoknál menstruáció előtt a tünetek fellángolnak, utána látszólag javul a folyamat, majd ismét kiújul. A száj körüli bőrgyulladás oka nem tisztázott. Kiváltásában és fenntartásában számos külső tényező szerepelhet: például fluorozott fogkrémek, lanolintartalmú kozmetikumok, fogamzásgátlók szedése, gyomorsav hiánya, sőt pszichés tényezők is. Különösen az évek óta fennálló gyulladás kezelése igényel hosszabb időt. Az eredményes gyógyítás érdekében legfontosabb a kiváltó ok megszüntetése, például fluormentes fogkrém használata, lanolintartalmú kozmetikumok elhagyása stb. Javaslom, hogy a tünetekkel forduljon bőrgyógyász szakorvoshoz.

Étvágytalanság jeligére: „Négyéves kisfiam pár hónapja alig eszik valamit. Az ■ egész család a kedvét lesi, különböző trükkökhöz folyamodunk, csakhogy pár falatot a szájába csaljunk. A gyermekorvosunk szerint egészséges, nem is vérszegény, mi mégis aggódunk és tanácstalanok vagyunk."

Í

Sok anya attól fél, hogy gyermeke valamilyen krónikus betegségben szenved,

• ezért nem eszik. Félelmük azonban általában alaptalan. A beteges étvágytalanság általában más tünetekkel jár együtt: a gyermeknek hasmenése van,

nem játszik vidáman, elesettnek érzi magát. Ha azonban egy gyerek sovány, de vidám, egészséges és eleven, úgy nincs ok az aggodalomra még akkor sem, ha alig eszik valamit. A gyermek többnyire egyszerűen kevesebbet eszik, mint amennyit az anyuka elvár. A mamát ez annyira nyomasztja, hogy az étkezések során még inkább evésre unszolja csemetéjét, aki ilyenkor természetesen már egyáltalán nem akar enni, s végül félni kezd az étkezésektől. Kialakul egy ördögi kör: a gyerek egyre kevesebbet eszik, az anya pedig egyre feszültebbé válik. A megoldás abban rejlik, hogy azonnal fel kell adni minden rituálét. Új szabályokat kell bevezetni, például, hogy a napi négy-öt étkezést szigorúan az asztalnál kell elfogyasztani. Az étkezések között nincs evés, és nincs olyan ital sem, mely kalóriát tartalmaz (kakaó száműzve!). Vizet vagy édesítetlen teát bármikor és bármennyit ihat. Ha a gyerek egyetlen falatot sem hajlandó enni, akkor jobb, ha közönyösen reagál a mama, s egyszeTóthné dr. Mészáros Erzsébet gyermekorvos

rűen elpakolja a tányérját. Ha azonban a kicsi csak egykanál- nyit is eszik, dicséretet érdemel. A tányérjára mindig csak kevés adag kerüljön. A túl nagy porció el is riaszthatja az evéstől. Ezzel ellentétben a kis adagok, amelyeknél még repetázni is lehet, növelik az étvágyát. A kedvenc étel helyett ajánlhatunk többfajta finomságot, de soha ne kényszeresük, hogy olyat egyen, amit nem szeret. A napi négy-öt étkezés ideálisnak mondható, természetesen tudatosan megtervezve: müzli, meleg étkezés zöldségekkel és hússal, tejtermékek. Étvágygerjesztőként hat a szabad levegő is. Ha a gyerek naponta legalább egyszer rendesen kitombolhatja magát, és közben jól kifárad a friss levegőn, biztosan jó étvágya lesz.

A babák egészsége a mamák egészségével kezdődik, a felkészülést, konkrétan a magzatvédő vitamin szedését már egy hónappal a fogamzás előtt meg kellene kezdeni

FelkéSZÜ LÉS a fogantatásra - I.

PÉTERFI SZONYA

K

öztudott, a gyermek utáni vágynál nincs is erősebb talán, miközben a szakértők egyre erőteljesebben kihangsúlyozzák a fogantatás előtti megfelelő makro- és mikroelem, illetve vitaminellátottság biztosításának fontosságát. A terhességre való felkészülés, az áldott állapottal együtt járó változások, valamint a növekvő magzat igénye nagyobb bevitelt tesznek szűkségessé. A makro- és mikroelemek, vitaminok közül a vas és a folsav pótlása a legnagyobb jelentőségű.

A szervezetben lévő vas 70 százaléka a vérfesték - a hemoglobin - alkotóeleme, mely nélkülözhetetlen az oxigén és a széndioxid szállításában. Az élet különböző szakaszaiban változó a napi vasszükséglet. Felnőtt nők 15 mg, a terhesek 27 mg vas felvételét igénylik. A táplálékkal bejutott 13-14 mg vas 10-15 százalékos felszívódás mellett tehát nem fedezi a napi szükségletet.

A folsav valódi vitamin, mely a szervezetben nem képződik, és csak a táplálékkal kerül felvételre. Legnagyobb igény az örökítőanyag, a nuk- leinsav-szintézis és az aminosav- anyagcsere során merül fel a gyorsan osztódó sejtekben. A folsav sejtekbe történő beépüléséhez szükség van B12-vitaminra is. A felnőtt szervezet napi igénye 0,4 mg, amely a terhesség alatt 0,8 mg-ig emelkedik. Szoptatás idején az anya szervezete napi 0,5 mg folsavat igényel.

A reproduktív korban lévő nők több mint 4 százaléka vashiányos. A kismamák 30-60 százaléka vérszegénységben szenved, így ezt a leggyakoribb kóros állapotnak tekinthetjük a terhesség alatt. A terhességi anémiák oka 95-98 százalékban a vashiány, 2-3 százalékban a folsav hiánya. Ha nem történik megfelelő pódás ez anyagokból, különféle kóros állapotok valószínűsíthetők. Vashiányos anémia: ha csökkent vagy hiányos vasraktárakkal indul a terhesség, már az első trimeszter végén kialakul a vérszegény állapot, majd lassan előrehalad. Elsősorban az anémia tünetei dominálnak: halvány nyálkahártyák, fáradékonyság, nehéz légzés, a hajszálak, a körmök töredezése, gyomor- és bél- rendszeri zavarok stb.

A plazma folsavszintje és a baba

velőcsőzáródási rendellenességének kockázata között összefüggés figyelhető meg. A terhesség előtt és a koraterhességben adott napi emelt folsavadag csökkenti ennek gyakoriságát. A kialakult terhességi anémia és folsavhiány számos anyai és magzati szövődmény lehetőségét vetíti előre. Növekszik a vetélések, a koraszülések gyakorisága, emelkedik a fejlődési rendellenességek száma. Az újszülöttek kis súlyúak, vashiányosak. A szülés körüli magzati halálozási ráta emelkedik. Gyakori az elhúzódó szülés. Az anyát a gyakoribb terhességi mérgezés, a gyermekágyi fertőzés és trombózishajlam veszélyezteti. Az említett komplikációk miatt mind a vas, mind a

folsav megelőző adagolása indokolt. A kezelést a Materna készítménynyel-21 létfontosságú összetevőből áll - ajánlatos kezdeni. Napi egyetlen vitamin- és ásványianyag-tablet- ta - szétrágás nélkül kevés folyadékkal - az anyaságra való tudatos felkészülés záloga.

Két kérdés - három nyertes - két-két Materna

1. Miért szükséges a vas- és a folsav pótlása?

2. Hány összetevőből áll a Materna?

G