Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-02 / 255. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 2. Családi kör A szülők legnagyobb jótéteménye elsőszülöttükkel, ha testvérrel ajándékozzák meg A családtervezés jövője V. KRASZNICA MELITTA Czeizel Endre a Selye János Egyetemért Alapítvány meghívására járt Komáromban (Vas Gyula felvétele) enetika - a család- tervezés jövője? címmel tartott rend­kívül érdekes, ta­nulságos és elgon­dolkodtató előadást nemrégiben Komáromban Czeizel Endre, a világhírű magyar geneti­kus. Közvetlen, humorral fűszere­zett előadásmódjával most is le­nyűgözte hallgatóságát. Előadásának első részében azt fejtegette, hogy napjainkban a nők mely életkor-intervalluma te­kinthető optimálisnak a terhesség és a szülés szempontjából. Míg 150 évvel ezelőtt egy családban átlagosan 11 gyermek született - ami eleve meghatározta a nők társadalmi szerepét -, ma Magya­rországon ez a szám mindössze 1,5. A nők egyre később vállal­koznak a szülésre, hiszen először megpróbálják felépíteni karrier­jüket. Sokan aztán 35 év körül úgy gondolják, hogy már ki is fu­tottak az időből, és ha addig nem szültek, a várható kockázatoktól tartva (főleg, hogy a gyermek esetleg Down-kóros lesz) már nem is fognak. Általánosságban elterjedt nézet ugyanis, hogy a szülés idejét tekintve biológiai szempontból a 20-35 év közötti időszak tekinthető optimálisnak. A társadalmi szempontok azon­ban mást diktálnak. „Igaz ugyan, hogy 35 év felett növekszik a magzati kockázat, és kimutatha­tóan magasabb a kromoszóma­rendellenesség aránya, ám a magzati kromoszómavizsgálattal meg lehet állapítani, hogy Down- kóros lesz-e a gyermek - magya­rázta Czeizel Endre. - Ha kiderül a rendellenesség, a nők általában megszakítják a terhességüket.” így aztán az utóbbi években az a paradox helyzet állt elő, hogy Ma­gyarországon a Down-kóros gyer­mekek túlnyomó részét a 35 évnél fiatalabb nők szülik, mert nálunk nem végzik el automatikusan ezt a vizsgálatot. „Véleményem sze­rint tehát egyáltalán nem kell fél­niük m^g a harmincas éveik vé­gét, illetve a negyvenes éveik ele­jét taposó nőknek sem a gyermek- vállalástól” - sommázta vélemé­nyét a genetikus. Sajnos, napjainkban egyre több az egygyermekes család. Pedig bi­zonyított tény, hogy az egykék hátrányos helyzetűek és veszé­lyeztetettebbek a többgyermekes családban felnövő társaiknál. Amellett, hogy nehezebben szoci­alizálódnak, ami elkényezteté- sükből és önzésükből adódik - hi­szen nem gyakorolhatták kicsi ko­ruktól a megosztás elvét -, gyako­ribbak náluk a szenvedélybeteg­ségek, mint például a depresszió, az öngyilkosság aránya, de a ma­gas vérnyomás is. Az allergiás be­tegségekben is kétszer olyan gyakran szenvednek, mint akik nincsenek egyedül. Sőt, értelmi adottságaik a potenciális lehető­ségekhez mérten alacsonyabbak, mint ha volnának testvéreik. „A szülők legnagyobb jótéteménye elsőszülöttükkel tehát az, ha test­vérrel ajándékozzák meg” - hall­hattuk az előadótól. A továbbiakban azoknak a kuta­tásoknak az eredményeiről be­szélt, amelyek a lány-, illetve fiú­gyermeket nemző ondósejtek szétválasztására irányulnak. Ezek ma már olyan sikeresek, hogy például Ausztráliában a házas­párok megválaszthatják a máso­dik gyermekük nemét. Nem vál­tak valóra azok a félelmek, hogy ennek következtében majd több fiúgyermek jön a világra; a szülők ugyanis általában ellenkező ne­met választanak második gyer­meküknek, mint amilyen az első­szülöttüké. Ugyanakkor a prog­ram bevezetésének köszönhetően Ausztráliában 20 százalékkal megnőtt a gyermekvállalási kedv. „Magyarországon felmérés ké­szült arról, hogy a szülők két-há- rom egynemű gyermekük után vállalnának-e további utódot, ha biztosak lennének abban, hogy az már a másik nemhez tartozik. A megkérdezett 80 ezer pár közül 68 százalék igennel válaszolt - mondta Czeizel Endre. - Hazánk­ban vita folyik arról, hogy enge- délyezzék-e az Ausztráliában be­vált módszert. Figyelembe véve, hogy az ország lakossága évente 25 ezerrel fogy, és e módszernek köszönhetően nálunk is megnö­vekedne a születések száma, én mindenképpen támogatnék egy ilyen kezdeményezést.” Az előadásból természetesen nem hiányozhatott a fogamzásra való felkészülés témaköre sem. Bár napjainkban a jövendő szülők már nagyon sokat tehetnek azért, hogy egészséges gyermekük szülessen, a terhességek fele még mindig a „csak úgy összejött” kategóriába tartozik. Pedig a felkészülést, konkrétan a magzatvédő vitamin szedését már egy hónappal a fo­gamzás előtt meg kellene kezdeni. A fogamzás utáni 15. napon ugyanis megkezdődik az őssejtek differenciálódása, és ettől kezdve a legtöbb dolog már „eldöntetett”. A magzatvédő vitamin, amely 11 vitaminból, 4 nyomelemből és há­romféle ásványi sóból tevődik ösz- sze, 4-ről 2 százalékra, tehát felére csökkenti a fejlődési rendellenes­ségek arányát. Az USA-ban gyor­san reagáltak erre a felfedezésre, és 1998-ban kötelezővé tették a liszt magzatvédő vitaminnal törté­nő dúsítását. „Ránk, férfiakra jel­lemző butaság, hogy a rendelet bevezetésekor amerikai férfiak tu­catjai vonultak az utcára, így tilta­kozva a kormány döntése ellen - mondta a genetikus. - Azóta bebi­zonyosodott, hogy a magzatvédő vitaminnak, pontosabban egyik összetevőjének, a folsavnak kö­szönhetően 20 százalékkal csök­kent a szív- és érrendszeri betegsé­gekben elhunytak aránya. Nemré­giben egy nemzetközi orvoskon­ferencián felvetődött az a kérdés, miszerint nem követ-e el emberi­ség elleni bűntettet az a kormány, illetve felelős miniszter, aki nem vezet be a gyakorlatba olyan mód­szert, amellyel csökkenteni lehet az elhalálozást? Talán kicsit erős a megfogalmazás, de van benne va­lami...” Magyarországon egyéb­ként 1998. augusztus 20-án kezd­ték forgalmazni az ún. Táltos ke­nyeret, amely folsawal és egyéb vitaminokkal dúsított termék. Czeizel Endre arról a félrevezető reklámkampányról is szólt, amely Amerika-szerte dívik: a plakátok­ról aranyos csecsemők mosolyog­nak a járókelőkre, a szöveg pedig arra szólít fel, hogy ki-ki kívánsága szerint rendeljen utódot. Válassza ki a szeme, haja színét, a magassá­gát, azt, hogy zenei vagy sportte­hetség legyen-e (bár zárójelben megjegyzik, hogy egy újabb Mo­zartot, esetleg Steffi Gráfot nem garantálnak) és így tovább. „No, ezt a »gyereket rendelésre« mo­dellt gyorsan felejtsék el, mert ez úgy hülyeség, ahogy van - szögez­te le. - Viszont az ember teljes gén­állományának megfejtésével óriási lehetőségek nyílnak a rendellenes­ségek kiküszöbölésére. Az orvoslás kezdetén a betegség gyógyítása volt a cél, majd fokozatosan ráéb­redtünk a megelőzés fontosságára. A jövő viszont a családorientált ge­netikai vizsgálatoké. Hamarosan eljön az idő, amikor mindenki is­merni fogja saját géntérképét, és azt is, milyen betegségben fog meghalni. Lehet, hogy sokak szá­mára kissé morbidnak tűnik, de ha tudjuk, milyen betegségre vagyunk hajlamosak, megelőzése, illetve minél későbbi megjelenése érdeké­ben is sokkal többet tehetünk.” Az egyén várható betegségei már a magzati stádiumban ismertek lesz­nek, ám itt fennáll annak a veszé­lye, hogy a szülők a legkisebb hiba esetén sem akarják majd megtarta­ni gyermeküket. Pedig senki sem tökéletes, a 30 ezer gén közül leg­alább 5 hibásat mindenki hordoz magában. A genetikus egy magyar- országi felmérésre hívta fel a fi­gyelmet: 2600 nőt arról kérdeztek, hogy megtartaná-e magzatát, ha a kromoszómavizsgálat során kide­rülne, hogy felnőtt korában fia ho­moszexuális lesz. 92 százalékuk nemmel válaszolt. Ugyanakkor tudni kell, hogy a művészek 10 szá­zaléka homoszexuális; Leonardo da Vinci, Michelangelo, Csajkovsz­kij, Pilinszky János vagy Mensáros László szintén ehhez a genetikai kisebbséghez tartozott. Szabad lett volna az emberiséget megfosztani tőlük? „A tudomány isteni hatal­mat ad a kezünkbe, de nem vagyok biztos, hogy méltók vagyunk rá” - mondta. Előadását mégis optimis­ta hangnemben zárta: „Ha megis­merjük a géneket és a genetikai hajlamot provokáló, illetve kivédő hatásokat, akkor nem elszenvedői, hanem aktív irányítói lehetünk sor­sunknak.” CSALÁDI KÖRBEN AZ ORVOSSAL Kiütések jeligére: „19 éves vagyok. Két éve kiütésektől szenvedek az orrom és a ■ szájam környékén. Most már viszketnek is. Többször vol­tam a kezelőorvosomnál, külön­böző krémeket kaptam, amelyek csak átmenetileg enyhítették a pa­naszaim, de soha nem mulasztot­ták el végleg. Szeretném tudni, hogy mitől alakulhattak ki ezek a kiütések, és hogyan lehetne vég­legesen megszabadulni tőlük?" I A leírt tünetek alapján az ún. szájkörüli bőrgyulladásról (szaknyelven periorális • dermatítísz) lehet szó. Ez az orrszárnyak körül, az orr tövében kezdődő, majd a száj köré terje­dő, viszkető, makacs bőrgyulla­dás nemcsak kozmetikai problé­mát jelent, hanem bőrgyógyásza­ti kezelést is igényel. A viszkető, apró, piros göböcskék vagy szét­szórtan, vagy csoportosan he­lyezkednek el az arc bőrén. Főleg az utóbbi években - gyakran bi­zonyos kozmetikai krémek hasz­nálata kapcsán - igen gyakori je­lenség. Lányoknál menstruáció előtt a tünetek fellángolnak, utá­na látszólag javul a folyamat, majd ismét kiújul. A száj körüli bőrgyulladás oka nem tisztázott. Kiváltásában és fenntartásában számos külső tényező szerepel­het: például fluorozott fogkré­mek, lanolintartalmú kozmetiku­mok, fogamzásgátlók szedése, gyomorsav hiánya, sőt pszichés tényezők is. Különösen az évek óta fennálló gyulladás kezelése igényel hosszabb időt. Az ered­ményes gyógyítás érdekében leg­fontosabb a kiváltó ok megszün­tetése, például fluormentes fog­krém használata, lanolintartalmú kozmetikumok elhagyása stb. Ja­vaslom, hogy a tünetekkel fordul­jon bőrgyógyász szakorvoshoz. Étvágytalanság jeligére: „Négyéves kisfiam pár hó­napja alig eszik valamit. Az ■ egész család a kedvét lesi, különböző trükkökhöz folyamo­dunk, csakhogy pár falatot a szá­jába csaljunk. A gyermekorvosunk szerint egészséges, nem is vérsze­gény, mi mégis aggódunk és ta­nácstalanok vagyunk." Í Sok anya attól fél, hogy gyermeke valamilyen króni­kus betegségben szenved, • ezért nem eszik. Félelmük azonban általában alaptalan. A beteges étvágytalanság általában más tünetekkel jár együtt: a gyermeknek hasmenése van, nem játszik vidáman, elesettnek érzi magát. Ha azonban egy gye­rek sovány, de vidám, egészséges és eleven, úgy nincs ok az aggo­dalomra még akkor sem, ha alig eszik valamit. A gyermek több­nyire egyszerűen kevesebbet eszik, mint amennyit az anyuka elvár. A mamát ez annyira nyo­masztja, hogy az étkezések során még inkább evésre unszolja cse­metéjét, aki ilyenkor természete­sen már egyáltalán nem akar en­ni, s végül félni kezd az étkezé­sektől. Kialakul egy ördögi kör: a gyerek egyre kevesebbet eszik, az anya pedig egyre feszültebbé válik. A megoldás abban rejlik, hogy azonnal fel kell adni min­den rituálét. Új szabályokat kell bevezetni, például, hogy a napi négy-öt étkezést szigorúan az asztalnál kell elfogyasztani. Az étkezések között nincs evés, és nincs olyan ital sem, mely kalóri­át tartalmaz (kakaó száműzve!). Vizet vagy édesítetlen teát bár­mikor és bármennyit ihat. Ha a gyerek egyetlen falatot sem haj­landó enni, akkor jobb, ha közö­nyösen reagál a mama, s egysze­Tóthné dr. Mészáros Erzsébet gyermekorvos rűen elpakolja a tányérját. Ha azonban a kicsi csak egykanál- nyit is eszik, dicséretet érdemel. A tányérjára mindig csak kevés adag kerüljön. A túl nagy porció el is riaszthatja az evéstől. Ezzel ellentétben a kis adagok, ame­lyeknél még repetázni is lehet, növelik az étvágyát. A kedvenc étel helyett ajánlhatunk többfajta finomságot, de soha ne kénysze­resük, hogy olyat egyen, amit nem szeret. A napi négy-öt étke­zés ideálisnak mondható, termé­szetesen tudatosan megtervezve: müzli, meleg étkezés zöldségek­kel és hússal, tejtermékek. Ét­vágygerjesztőként hat a szabad levegő is. Ha a gyerek naponta legalább egyszer rendesen ki­tombolhatja magát, és közben jól kifárad a friss levegőn, biztosan jó étvágya lesz. A babák egészsége a mamák egészségével kezdődik, a felkészülést, konkrétan a magzatvédő vitamin szedését már egy hónappal a fogamzás előtt meg kellene kezdeni FelkéSZÜ LÉS a fogantatásra - I. PÉTERFI SZONYA K öztudott, a gyermek utáni vágynál nincs is erősebb talán, mi­közben a szakértők egyre erőteljesebben kihangsúlyozzák a fogantatás előtti megfelelő makro- és mikroelem, illetve vitaminellá­tottság biztosításának fontosságát. A terhességre való felkészülés, az ál­dott állapottal együtt járó változá­sok, valamint a növekvő magzat igé­nye nagyobb bevitelt tesznek szűk­ségessé. A makro- és mikroelemek, vitaminok közül a vas és a folsav pótlása a legnagyobb jelentőségű. A szervezetben lévő vas 70 százalé­ka a vérfesték - a hemoglobin - al­kotóeleme, mely nélkülözhetetlen az oxigén és a széndioxid szállításá­ban. Az élet különböző szakaszai­ban változó a napi vasszükséglet. Felnőtt nők 15 mg, a terhesek 27 mg vas felvételét igénylik. A táplálékkal bejutott 13-14 mg vas 10-15 százalé­kos felszívódás mellett tehát nem fe­dezi a napi szükségletet. A folsav valódi vitamin, mely a szer­vezetben nem képződik, és csak a táplálékkal kerül felvételre. Legna­gyobb igény az örökítőanyag, a nuk- leinsav-szintézis és az aminosav- anyagcsere során merül fel a gyor­san osztódó sejtekben. A folsav sej­tekbe történő beépüléséhez szükség van B12-vitaminra is. A felnőtt szer­vezet napi igénye 0,4 mg, amely a terhesség alatt 0,8 mg-ig emelkedik. Szoptatás idején az anya szervezete napi 0,5 mg folsavat igényel. A reproduktív korban lévő nők több mint 4 százaléka vashiányos. A kis­mamák 30-60 százaléka vérsze­génységben szenved, így ezt a leg­gyakoribb kóros állapotnak tekint­hetjük a terhesség alatt. A terhességi anémiák oka 95-98 százalékban a vashiány, 2-3 százalékban a folsav hiánya. Ha nem történik megfelelő pódás ez anyagokból, különféle kó­ros állapotok valószínűsíthetők. Vashiányos anémia: ha csökkent vagy hiányos vasraktárakkal indul a terhesség, már az első trimeszter vé­gén kialakul a vérszegény állapot, majd lassan előrehalad. Elsősorban az anémia tünetei dominálnak: hal­vány nyálkahártyák, fáradékony­ság, nehéz légzés, a hajszálak, a kör­mök töredezése, gyomor- és bél- rendszeri zavarok stb. A plazma folsavszintje és a baba velőcsőzáródási rendellenességé­nek kockázata között összefüggés fi­gyelhető meg. A terhesség előtt és a koraterhességben adott napi emelt folsavadag csökkenti ennek gyakori­ságát. A kialakult terhességi anémia és folsavhiány számos anyai és mag­zati szövődmény lehetőségét vetíti előre. Növekszik a vetélések, a kora­szülések gyakorisága, emelkedik a fejlődési rendellenességek száma. Az újszülöttek kis súlyúak, vashiá­nyosak. A szülés körüli magzati ha­lálozási ráta emelkedik. Gyakori az elhúzódó szülés. Az anyát a gyako­ribb terhességi mérgezés, a gyer­mekágyi fertőzés és trombózishaj­lam veszélyezteti. Az említett komp­likációk miatt mind a vas, mind a folsav megelőző adagolása indokolt. A kezelést a Materna készítmény­nyel-21 létfontosságú összetevőből áll - ajánlatos kezdeni. Napi egyet­len vitamin- és ásványianyag-tablet- ta - szétrágás nélkül kevés folyadék­kal - az anyaságra való tudatos fel­készülés záloga. Két kérdés - három nyertes - két-két Materna 1. Miért szükséges a vas- és a folsav pótlása? 2. Hány összetevőből áll a Materna? G

Next

/
Oldalképek
Tartalom