Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-05 / 232. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 5. Putyin megvonta az SZR jogait Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap hatályon kívül helyezte elődje, Borisz Jelcin 1991-ben hozott rende­letét az amerikai kongresszus által finanszírozott Szabadság Rádió oroszországi működésé­ről. Ezt azzal indokolta, hogy helyre akarják állítani a ver­senysemlegességet a médiapi­acon. A Kreml és a rádió konf­liktusa az Észak-Kaukázusban sugárzott avar, csecsen, és cserkesz nyelvű adás megindí­tásának bejelentésekor, tavaly vált komollyá. A Kreml szerint a rádió korábban is elfogult volt a csecsen szakadárok ja­vára, és az irányultság a nem­zeti adás megindulása még markánsabbá vált. (MTI) Újabb egyeztetés Ciprusról New York. Kétnapos tárgyalá­sokat kezdett a ciprusi görög és török közösség vezetőivel Kofi Annan ENSZ-főtitkár New Yorkban. Annan leg­utóbb szeptember elején talál­kozott Rauf Denktassal, a tö­rök kisebbség elnökével, illet­ve Gláfkosz Kleridesz ciprusi görög elnökkel. Megfigyelők szerint a november 3-ra kitű­zött törökországi választáso­kig semmiféle megállapodás­ra nincs esély. Ciprusra vi­szont komoly nemzetközi nyomás nehezedik az EU-hoz való csatlakozás küszöbén a . belső megosztottság - az 1974-es török invázió óta tart - feloldása érdekében. (MTI) Phenjan tehet engedményeket Szöul. Az észak-koreai parla­ment elnökénél, Kim Jong Namnál tett tegnap udvarias- sági látogatást James Kelly, a kelet-ázsiai és Csendes-óceáni ügyekben illetékes amerikai államtitkár, George Bush el­nök különmegbízottja. Kelly a legmagasabb rangú amerikai politikus, aki Éázak-Koreában tárgyal azóta, hogy januárban Bush a gonosz tengelyéhez so­rolta a phenjani rendszert. Li Bong Dzso dél-koreai egyesí­tési miniszterhelyettes szerint Kelly észak-koreai tárgyalásai a két ország viszonya javulásá­nak kezdetét jelenthetik. Phenjan jól ismeri Washington álláspontját és ezért szerinte Észak-Korea engedményeket fog tenni az USA-nak - bele­egyezhet nukleáris fegyverei­nek ellenőrzésébe. (MTI) Életfogytiglan Öcalannak Ankara. Az állambiztonsági bíróság életfogytig tartó sza­badságvesztésre változtatta Abdullah Öcalan volt kurd szeparatista vezető korábbi halálos ítéletét. Törökország­ban már augusztusban elfo­gadták azt a törvénymódosí­tást, amelynek értelmében bé­keidőben megszüntetik a ha­lálbüntetést. Ez része volt an­nak a reformcsomagnak, amelyet Ankara a remélt EU- tagság érdekében fogadott el. Az új törvény alapján az elítélt élete végéig nem bocsátható szabadon. (MTI) Öcalan a márvány-tengeri Im- rali sziget börtönének egyedüli foglya (Reuters) Decemberre az amerikaiak négy repülőgép-anyahajóból álló köteléket vonhatnak össze Bush újabb nagy beszédre készül ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A kongresszus felső­házában, a szenátusban helyi idő szerint csütörtökön este kezdődött meg a döntő fontosságú vita Irak­ról, illetve arról, megadják-e George Bush elnöknek a felhatalmazást a katonai erő alkalmazására is. Meg­figyelők emlékeztettek: az amerikai törvényhozásnak csak egy hete ma­radt erre a november 5-i részleges választások előtt, hiszen a honatyák a jövő pénteken visszautaznak kör­A honatyák a jövő pénte­ken visszautaznak körze­teikbe kampányolni. zeteikbe kampányolni. Valószínű­leg a szenátorok meggyőzésére in­dított kampánnyal függ össze az a tegnapi bejelentés, hogy az elnök hétfőn nagy horderejű beszédet kí­ván tartani Irakról, a Szaddám- rezsim jelentette fenyegetésről. A New York Times beszámolt a szená­tus hírszerzési bizottságának zárt üléséről, amelynek során a CIA megtagadta, hogy információt ad­jon az Irak elleni háborúban betöl­tendő szerepéről. A szenátorok a cikk szerint dühösen reagáltak a tit­kosszolgálat igazgatójának mere­ven elutasító levelére és arra, hogy George Tenet nem jelent meg a tes­tület előtt. Legalább négy repülőgép-hordozó hajóból álló köteléket vonhat össze decemberre az USA a Perzsa-öböl vizeire, ahonnan elérhetőek az iraki célpontok. Az amerikai haditenge­részet név nélkül nyilatkozó forrá­sai arról számoltak be, hogy a Geor­ge Washington anyahajó jelenleg a Földközi-tenger körzetében tartóz­kodik kísérőhajóival, a Lincoln pe­dig már ezen a héten megérkezik az öbölbe. A Constellation november­ben szedi fel a horgonyt Amerika nyugati partjainál, míg a Harry S. Truman decemberben indulhat út­nak. E négy repülőgép-hordozóról összesen 250 harci gép vethető be és csaknem kétezer Tomahawk ma­nőverező robotrepülőgép. Az anya­hajókat általában kísérő tenger­alattjárók ugyancsak rendelkeznek Tomahawk cirkálórakétákkal. Az olasz parlament mindkét háza megszavazta, hogy ezer alpesi va­dászt küldjenek Afganisztánba, az ott állomásozó brit tengerészgyalo­gosok leváltására, akiket az öböl térségébe vezényelnek át. A máso­dik világháború óta ez az első eset, hogy olasz szárazföldi erők, melyek eddig 77 békemisszióban vettek részt, harci feladatot teljesítenek majd az ország határain kívül. Az iraki tömegpusztító fegyverek után a 90-es években kutató ENSZ- ellenőrök közül egyesek valószínű­leg saját országuk számára kémked­tek - állította Ake Sellstrom volt svéd fegyverzetellenőr egy stock­holmi tv-csatornán. „A csapat egyik tagja túl sok fénymásolatot készített a dokumentumokról. S akadtak még olyan ellenőrök is, aki az éjsza­ka közepén keresték fel sürgősen nagykövetségeiket, noha ez elvben nem volt megengedve” - közölte Sellstrom, aki az ENSZ fegyverzet- ellenőreként dolgozott Irakban, amikor az UNSCOM elnevezésű tes­tületet az amerikai Scott Ritter irá­nyította. Rittert az irakiak több íz­ben is kémkedéssel vádoltak. A svéd szakértő állítása szerint az UNSCOM-ban való szolgálata ide­jén az iraki biztonsági erők kommu­nikációjáról beszerzett információk nyilvánvalóan rossz kezekbe - mint például az amerikai és izraeli had­sereghez -jutottak. Egyes célponto­kat alig egy héttel azt követően bombázott az amerikai és szövetsé­ges légierő, hogy ott jártak a fegy­verzetellenőrök. (m, t) Az EB a jövő szerdán teszi közzé utolsó országjelentését a belépésre várókról Aj ánlás a tíz tagj előlire Brüsszel. Az Európai Bizott­ság tegnap nem volt hajlan­dó hivatalosan megerősíteni azt az uniós forrásból szár­mazó hírt, hogy a testület október 9-én tíz tagjelölt or­szág felvételét javasolja 2004-re, de nem tűz ki dátu­mot a Törökországgal való csatlakozási tárgyalások kez­detére. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Günter Verheugen bővítési biztos szóvivője, Jean-Christophe Filori újságíróknak kijelentette: nem kommentálhatja a hírt. „A bizott­ság a jövő héten hozza meg dönté­sét. Javaslatára még várni kell” - mondta. A brüsszeli értesülés arról szólt, a bizottság javasolni fogja, hogy 2004-ben a terveknek megfe­lelően Ciprus, Csehország, Észtor­szág, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia felvételére kerüljön sor. Románia és Bulgária csatlakozására a 2007-es határidőt javasolja kitűzni az EB. A testület ugyanakkor a novemberre előre hozott török parlamenti választá­sok előtt állítólag semmiképpen nem foglal állást a csatlakozási tár­gyalások Törökországgal való megkezdéséről. Jelentést készít vi­szont a csatlakozni vágyó ország emberi jogi helyzetéről, a tárgyalá­Nemet mondanak arra az EU-ra, amit most lát­nak kibontakozni. sokról pedig az unió állam és kor­mányfői döntenek majd. Az Euró­pai Bizottság a tervek szerint jövő szerdán teszi közzé utolsó országjelentését a belépésre váró tíz országról, s ennek alapján teszi meg ajánlását a felvételekre vonat­kozóan. Megütközést keltett Belgiumban, hogy a balközép kormánykoalíció egyik pártja, a flamand szocialis­ták fel akarják függesztetni az EU bővítési tárgyalásainak lezárását az EU-intézmények jövőjéről szóló konvent befejezéséig, tehát várha­tólag a jövő nyárig. A flamand Szo­cialista Párt tisztában van vele: késleltető kísérletének nem sok esélye van arra, hogy érvényre jus­son a hatpárti koalícióban, de a Le Soir értesülése szerint egy zsörtö­lődő telefonbeszélgetésig már elju­tott a dolog Guy Verhofstadt mi­niszterelnök és Johan Vande Lanotte miniszterelnök-helyettes között, aki a flamand szocialisták rangidős tagja a kormányban. Ez a párt különösen tisztázatlannak lát­ja a leendő 27 tagú EU-ban a dön­téshozatali folyamatot. A pártdo­kumentum azt is kimondja, hogy nemet mondanak arra az EU-ra, amit most látnak kibontakozni, s amelyben a közszolgáltatások egy­re inkább a gazdasági verseny nyo­mása alá kerülnek, a párt meg akar maradni az EU eddigi szociális vív­mányainál. Vaktában lövöldözött az ENSZ székháza előtt New Yorkban csütörtökön egy férfi, majd ellenállás nélkül megadta magát. Senki sem sérült meg. Szemtanúk szerint az ázsiai külsejű - valószínűleg koreai származású - férfi nem is akart senkit megsebesíteni. Röplapokat szórt szét, amelyek állítólag az észak-koreai állapotokra hívták fel a figyelmet. (Reuters-felvétel) Egységes fellépésre szólítanak a palesztin mozgalmak Bojkott az USA ellen MTI-HIREK Gáza/Dzsenín. A főbb palesztin mozgalmakat összefogó Nemzeti és Iszlám Erők Bizottsága felszólította a Palesztin Nemzeti Tanácsot és a parlamentet, valamint az arab és más muzulmán országok parla­mentjeit, hogy bojkottálják az ame­rikai törvényhozókat, akik úgy dön­töttek, hogy Jeruzsálemet Izrael fő­városának tekintik. A tizenhárom palesztin mozgalmat képviselő bi­zottság kérte az Iszlám Konferencia Szervezetéhez tartozó al-Kudsz(Je- ruzsálem)-bizottság sürgős összehí­vását is az amerikai döntéssel szem­ben teendő lépések megvitatására. Izraeli katonák három palesztin fia­talt sebesítettek meg tegnap a ciszjordániai Dzsenín központjában: a katonák éles töltényekkel lőttek a kődobálókra. Az összecsapások ak­kor kezdődtek, amikor izraeli harc­kocsik és terepjárók gördültek be a városba, hogy érvényt szerezzenek a térségben elrendelt kijárási tilalom­nak. A kollektív államelnökség mellett lényegében három parlamentre szavaznak ma Választások Bosznia-Hercegovinában MTI-JELENTÉS Szarajevó. Általános választáso­kat tartanak ma Bosznia-Hercego­vinában. Megválasztják a három­tagú kollektív államelnökséget, a közös parlamentet, a Bosnyák- Horvát Föderációban a parlamen­tet és a tíz kanton helyi törvényho­zását, a Boszniai Szerb Köztársa­ság új elnökét, két elnökhelyettesét és parlamentjét. Bosznia jelenleg­az 1995-ös daytoni megállapodás értelmében - két entitásból áll: a bosnyák-horvát föderáció a köz­társaság területének 51 százalékát kapta meg, míg a boszniai Szerb Köztársaságnak 49 százalék jutott. A háromtagú közös államelnök­ségben mindhárom entitás képvi­selve van, miként a közös kor­mányban is. A parlament felsőhá­zába (Népek Háza) a tagköztársa­ságok parlamentjeiből delegálják a 15 főt, a 42 tagú-alsóházat (Képvi­selőház) közvetlenül választják két évre. A Bosnyák-Horvát Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság ál­lamvezetését és a két parlament képviselőit közvetlenül választják, szintén két évre. A mai általános választáson 2,3 millió választó 3700 választóhelyiségben adhatja le voksát. A választások tisztaságá­ra 400 nemzetközi és 6000 helyi megfigyelő vigyáz. Buhmann módszerét elfogadta a németországi bírósági gyakorlat meg az FBI is Haider esete a kamu-Szaddámmal MTI-HÍR Bécs. Nem is Szaddám Húszéin iraki államfővel, hanem egy ha­sonmással találkozott Jörg Haider, az osztrák belpolitika fenegyereke a nemzetközi botrányt kiváltó, fél évvel ezelőtti bagdadi látogatá­sán. Ezt állítja Dieter Buhmann német törvényszéki orvosszakértő a Format című bécsi politikai heti­lap tegnapi számában. Buhmann - a Saarland egyetem törvényszéki orvostani tanszékének munkatár­sa - különleges módszert fejlesz­tett ki személyek fényképek alap­ján történő azonosítására, s mód­szerét elfogadta a németországi bírósági gyakorlat, valamint az amerikai FBI. Az illetőkről azonos’ fejtartást ábrázoló fotókon kijelöl bizonyos jellemző részeket, ezeket számítógéppel hasonlítja össze, s csak akkor tekinti azonosnak a két ábrázolt személyt, ha az összes ki­jelölt rész egybeesik. Buhmann módszerével azt derítette ki, hogy Szaddám Husszein legalább há­rom hasonmást alkalmaz folyama­tosan. A Format felkérésére ké­szült szakértői véleményhez Buhmann egy olyan felvételt hasz­nált fel, amely kétségtelenül az igazi Szaddámot ábrázolja, amint 1990-ben beszédet mond az Arab Liga ülésén, és ezt 450 további fényképpel hasonlította össze. En­nek során jutott arra a felismerés­re, hogy az iraki elnök hasonmáso­kat alkalmaz. A tudós szerint a há­rom közül az a hasonmás, akivel Haider teázott és fényképezkedett, korábban már mondott Szaddám helyett nyilvános beszédeket és el­nökölt a Forradalmi Tanács ülése­in. Az illetőnek az „eredetitől” kis­sé eltér az álla, az ajka, az orra, a homloka és a füle, továbbá más­ként kopaszodik. Tény, hogy a Format hasábjain közölt fényké­pek között a hozzájuk fűzött ma­gyarázat ismeretében a kívülálló is könnyedén felfedezi a finom, de tagadhatatlan eltéréseket. India meglepően nyugodt hangnemben reagált Új abb rakétakísérlet MTI-HÍREK Iszlámábád/Újdelhi. Pakisztán kí­sérletet hajtott végre egy új, közepes hatótávolságú rakétával. Iszlámá­bád a kísérlet előtt tájékoztatta a ve­le feszült viszonyban lévő Indiát. A két ország határán jelenleg is közel egymillió katona állomásozik, és az elmúlt hetekben újra fokozódott a két ország közötti feszültség a kas- míri választásokat kísérő merényle­tek miatt. A Hatf-IV, más néven Sahin típusú 2200 kilométer hatótá­volságú rakéta egyaránt képes ha­gyományos és nuldeáris robbanófej célba juttatására - mutatott rá az AP. Legutóbb májusban hajtott végre Pakisztán a mostanihoz hasonló kí­sérletet. Egyébként az akcióra né­hány nappal a kasmíri választások utolsó fordulója előtt került sor, amely egybeesik a pakisztáni parla­menti választásokkal. India mérsé­kelt hangnemben reagált az ügyre. „A kísérlet nem okozott nálunk a szokásosnál nagyobb zavart” - kö­zölte a védelmi tárca szóvivője. Lengyelországban ismét elítélték Popieluszko gyilkosát Az ellenállás jelképe volt MTI-HÍR Varsó. Egy lódzi bíróság tegnap nyolc hónapi letöltendő szabadság- vesztésre ítélte Grzegorz Piotrows- kit, néhai Jerzy Popieluszko katoli­kus pap egyik gyilkosát. Az egykori kommunista belbiztonság (SB) volt századosát a gyilkosság miatt indí­tott 1985-ös toruni perben 25 évi szabadságvesztésre ítélték, amelyet később 15 évre mérsékeltek. Piotrowski, a vele együtt elítélt bűn­társai közül utolsóként, 2001 au­gusztusában szabadult. Nem sokkal azután ismét vád alá helyezték a bí­rói testület megsértése miatt. Ugyanis amikor még börtönbünte­tését töltötte, egyik eltávozása alkal­mával interjút adott a lódzi televízi­ónak, s a perében eljáró két bírósá­got cirkuszhoz hasonlította, az ott dolgozó bírákat pedig bohócoknak nevezte. Popieluszko 1984-ben tör­tént elrablása és kegyetlen meggyil­kolása annak idején országos felhá­borodást keltett. A varsói lelkész az akkori kommunista rendszerrel szembeni ellenállás egyik jelképe volt. A katolikus egyház megindítot­ta Popieluszko boldoggá avatási el­járását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom