Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-04 / 231. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 4. SZÍNHÁZ ____________________POZSONY____________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Várakozás, A köpeny 19 HVIEZ- DOSLAV SZÍNHÁZ: Antonius és Kleopátra 19 KIS SZÍNPAD: Macs­ka a forró bádogtetőn 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Stuart Little, kisegér 2 (am.) 15.30, 17 XXX (am.) 18.30, 20.40 OBZOR: Az ördög éve (cseh) 16, 18, 20 MLADOST: Álmatlanság (am.) 16.45, 18.30, 20.15 ISTROPOLIS: Stuart Litt­le, kisegér 2 (am.) 15.30,18 Az ember, aki ott se volt (am.) 17.30, 20.15 XXX (am.) 20 KASSA TATRA: Stuart Little, kisegér 2 (am.) 16,18 testvérem, Tom (ang.) 20 CAPITOL: XXX (am.) 15.45,18,20.15 ÚSMEV: Stuart Little, kisegér 2 (am.) 16 Különvélemény (am.) 17.45, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Lilo és Stich - A csillagkutya (am.) 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: Üvegtigris (magy.) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Lilo és Stich - A csillagkutya (am.) 16.30 Különvéle­mény (am.) 19 GYŐR PLAZA: Álmatlanság (am.) 13, 15.20, 17.40, 20, 22.20 Asterix és Obelix. A Kleopátra-küldetés (fr.-ném.) 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.15 Austin Powers - Aranyszerszám (am.) 18 A buliszervíz (ameri­kai) 13.30, 15.45, 20, 22.15 Egy fiúról (ang.) 14, 16, 18, 20, 22 A fegyverek szava (am.) 17.15, 19.45, 22.15 Jégkorszak (am.) 13, 15.45 A kaptár (am.-ném.-ang.) 20, 22.15 A kismenő (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Különvélemény (am.) 14.15, 17, 19.45, 22.30 Milliókért a pokolba (am.) 17.30, 20, 22.30 Most már elég! (am.) 17.45, 20, 22.15 Scooby Doo - A nagy csapat (am.) 13.30, 15.30 Stuart Little, kisegér 2 (am.) 14,15.30,17 HÉTVÉGÉN - HOL? Ml? A magyar irodalom színrelépése A magyar nemzeti irodalom szín­relépéséről tart ma este 18 óra­kor előadást Mihályi Molnár László a szepsi Rovás Galériában a Kép és a szörnyeteg előadásso­rozat következő rendezvénye­ként. Az előadást kötetlen vita és beszélgetés követi, (szász) Szepsi, Rovás Galéria, péntek, 18.00 Falu nap könyvbemutatóval Szüreti ünnepséggel egybekö­tött falunapot rendeznek vasár­nap Szentpéteren. Ez alkalom­ból Oláh György tanár mutatja be Kossányi József helyi költő új verseskötetét. A bemutatót kö­vető műsorban fellép az Ősziró­zsa éneklőcsoport és a magyar- nóta-kedvelók klubjának két tagja, (vkm) Szentpéter, kultúrház, vasárnap Hogyan tovább Rimaszombatban A társadalmi és a civil szerve­zetek, a közösségi élet önszer­veződését elősegíteni kívánók találkoznak Rimaszombatban, ma este 18 órakor azon a be­szélgetésen, melynek témája: Hogyan tovább Rimaszombat­ban. (szász) Rimaszombat, Közösségi Ház, péntek 18.00 II. Szüreti Népdalest Második alkalommal rendezik meg holnap Madáron a Szüreti Népdalestet. Az ünnepi műsor­ban a helyi hagyományőrző cso­port, valamint az óvodások és is­kolások mellett közreműködik még a bátorkeszi népdalkor, Iszti- mér község hagyományőrző cso­portja, a Bástya citerazenekar és az Árgyélus zenekar, (vkm) Madar, kultúrház, szombat, 16.00 Republic-koncert és Bumeráng-show Holnap 18 órakor indul a Bume- ráng-show és a Republic- koncert Tornaiján a Zoltán-kert- ben. A közel háromórásra terve­zett koncerten fellép a Sláger Rádió reggeli műsorának teljes csapata: Bochkor Gábor, Boros Lajos, Dubcsek, Márta néni, Bryan és Rocker Zsolti. A Republic és Bumeráng rajon­gókra ajándékeső és különböző meglepetések várnak, (szász) Tornaija, Zoltán-kert, szombat, 18.00 Csuhézás és bábkészítés a játszóházban A NA’CONXYPAN Polgári Társu­lás holnap délután rendezi meg a dunaszerdahelyi szabadidőköz­pontban hagyományos játszóhá­zát, mely ezúttal az őszi termény­betakarítással kapcsolatos szoká­sokkal ismerteti meg a gyereke­ket, akik aztán az ősz ajándékai­ból készíthetnek játékokat, dísze­ket. Lesz gyermektáncház is, őszköszöntő műsorukkal bemu­tatkoznak a Hegyétei Magyar Tannyelvű Alapiskola diákjai és a Pántlika zenekar. A helyszínen várják azokat a felnőtteket is, akik síktűzzománc-tanfolyamon szeremének részt venni, (kev) Dunaszerdahely, szabadidőközpont, szombat, 14.00 Beszélgetés képzőművészetünkről Kubicka Kucsera Klára művészet- történész Beszélgetés képzőmű­vészetünkről címmel tart előa­dást ma 17 órakor a lévai Revicz­ky Magyar Házban. Ez alkalom­ból vetítik le a Szabó Gyula festő­művészről készült, Losonci Don Quijote című videofilmét, (ú) Léva, Reviczky Magyar Ház, péntek, 17.00 A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében kedden az erdélyi Szilágyi István Hollóidő című regényét mutatták be „írás beszél, kutya ugat” (Az MKKI felvétele) A Kolozsváron élő Szilágyi István nevére nem a korábbi regényei, még csak nem is a Kossuth-díja, hanem az iro­dalommal csak érintőleges esemény miatt figyelt fel az irodalomkedvelő közönség. Ő volt az az író, aki visszau­tasította a Bodor Ádámmal megosztva kapott 2001-es Magyar Irodalmi Díjat, mondván, ennyivel tartozik a regény szereplőinek. HORVÁTH ERIKA Siránkozhat itt bárki a könyvek meg az irodalom hanyatlása miatt, addig nagy baj nincs, amíg íróink olyan regényekkel kényeztetnek el bennünket, mint például Szilágyi István Hollóidő című remekműve. Az erdélyi Szilágyi István kedden a Magyar Köztársaság Kulturális In­tézetének volt a vendége egy talál­kozó erejéig. Az est házigazdája, valamint az író beszélgetőpartnere Grendel Lajos, Kossuth-díjas író volt. Ez alkalomból Mészáros András, a pozsonyi Comenius Egyetem ma­gyar tanszékének vezetője felolvas­ta a Hollóidő ihlette Széljegyzetek című esszéjét. Előadásában a re­gény narrációs struktúrájára, a tör­ténelmi regény műfajjegyeire, az időkezelés és a szexualitás problé­májára tért ki. Elmondta, hogy a magyar irodalomra jellemző prü- déria Szilágyinál metafizikusán mély szexualitássá alakult. Nála a testiségnek nincs morális vonzata, a vonzalom sorsszerű. „Évtizedek óta úgy írok regényt - mondja Szilágyi -, mintha főúri kedvtelésből tenném. Ez valahogy plusz hozadéka az életemnek. Azon­túl, hogy hosszú ideje irodalmi fo­lyóirat szerkesztőségében dolgo­zom, az életemnek van ez a furcsa, másik bugyra. Nehezen írok: ritkán ülök le, könnyen állok föl, szinte csak akkor írok, amikor nem lehet nem megírni valamit abból, ami éveken vagy sokszor évtizedeken át foglalkoztatott. Miután az első vál-' tozattal elkészültem, rengeteget babrálok a szöveggel. Míg csak úgy nem érzem, hogy nem hagytam benne megmunkálatlan felületeket, és nem tudok többet arról, amiről írok. Különben számomra az iroda­lom nem a valóságosnak a hű mása: teremtett világ.” Grendel Lajos provokatív és derűs kérdéseivel jó hangulatot teremtett a teremben. Vitát indított a törté­nelmi regény kontra posztmodern témában. Szilágyi István a kritikához és kriti­kusokhoz való viszonyát így fogal­mazta meg: „Van egy olyan babo­na, hogy ha az embert negyvené­ves koráig nem éri utol valamiféle siker, akkor frusztrált lesz, elége­detlen önmagával, a világgal... itt Az est vendége: Szilágyi István most művészfélékre gondolok. Nos, ezt én azért nem ismerem, mert engem igencsak utolért a har­mincas éveim végén, amikor a Kő hull apadó kútba megjelent.” A Kő hull... után tíz-tizenöt év telt el, amíg újabb könyv született. A nyolc­vanas évek vége felé készült el az Agancsbozót, amely akkor nem je­lenhetett meg, csak kilencvenben, aztán megint eltelt tucatnyi év, s ta­valy jött a Hollóidő. „Ezt nagyobb tempóban, jobb kedvvel írtam, vala­hogy szabaddá tettem magamnak a játékteret azzal, hogy a történet nagy része olyan tájon játszódik, ahol sohase jártam, és olyan korban, amelyben nem éltem.” Az öt és félszáz oldalas regény egy­máshoz sok-sok szállal kapcsolódó két könyvre bomlik. A 18. század közepén zajló események Magyar- ország elképzelt városaiban ját­szódnak (főként a délvidéki Reve­ken és az északi Bajnakövesen) a történelmi hitelesség figyelembe vételével, ám a főcsapástól mégis fényévnyi távolságra. Külön tanul­mányt érdemelne a regény nyelve­zete, amely nem csak archaikus és gyönyörű, de egyben játékos, friss: „Miközben forró lápon ringás, majd elkígyózik az ágyékot csomózó öröm, mely az apród bensőjében to­va azután is ott zsibong, hogy liheg­ve félretolja magától Rózái. Mert az hirtelen felszökik, pendelye sehol, maradék öltözéke fehér gyolcsrékli- je; a kemenceajtó nyílásán kipillant álmos tűzvilág, pirosra festi arcát, rengeteg mellét, mezítelen tompo­rát, amint menekül kifelé.” És így vég nélkül. Hát nem csodálatos? Szilágyi István első regénye, az Üllő, dobszó, harang (1969) mélabús sze­relmi történet, egy találkozásról és hősei beszűkülő lehetőségeiről szól; valamikor a háború alatt játszódik, egy kis székelyföldi faluban. Máso­dik regénye, a Kő hull apadó kútba (1975) tragikus szerelmi történet, valamikor a századfordulón játszó­dik Jajdonban. Harmadik regénye, az Agancsbozót (1990) utópia, váa- hol egy barlangban, titokzatos kö­rülmények között fogva tartott férfi­ak kardokat kovácsolnak. A barlang imaginárius térben helyezkedik el. A negyedik regény, a Hollóidő (Buda­pest, Magvető, 2001) mélyebbre veti a horgonyt, legalábbis az időben. Szilágyi négy regénye a szabadság­ról szól, különböző díszletek kö­zött, különböző időben, különböző módon. A Hollóidő hősei saját tör­ténelmi idejük és egy helyzet fog­lyai. A képzelt várost, ahol megis­merkedünk velük, a valahol az Al­földön található Reveket állandó veszély fenyegeti, bármikor feldúl­hatják a barbárok, akiknek nyo­masztó jelenlétéről és hatalmáról árulkodik minden. Ők mindent megtehetnek Revekkel, felégethe­tik, elpusztíthatják, lakóit láncra verve hurcolhatják rabságba. A fe­nyegetés reális. És ami bekövetkez­het, tudjuk jól, be is következik. Az első részt maga a deák beszéli el, de ő - mivel „értelmiségi”, írás­tudó, sőt író is - folyamatosan jegyzetel. Élményeit, csélcsap ter­veit, a helyzetet, amelynek foglya, írásban is megörökíti, a korabeli si­ralmas krónikák megejtő modorá­ban. S részint meg is haladva a si­ralmas krónikák beszűkült világát. „Hogy lesz ezután? - kérdezi a tör­ténet egy hangsúlyos helyén. - Holló gyomlálja, tépdesi az idő szemét? Avagy hollóvá válik az idő? Hollóidő?” Mindez igazán bonyolulttá akkor válik, amikor a regény terjedelmileg nagyobb, második részében, a Csontkorsókban hirtelen belül kerü­lünk a labirintuson, a szereplők hi­tekből, tévhitekből, álmokból, rög­eszmékből, mániákból, ábrándok­ból, képzelgésekből összeálló képze­letbeli, de mégis reális útvesztőjén. Sőt ebben az útvesztőben bolyon­gunk velük. A második résznek már nem a deák az elbeszélője. Egy reve­id fiú beszél (vagy több?), névtelen hős (hősök?), azok közül, akik a le­hető legtermészetesebb módon lá­zadnak a hódoltság és a barbárok el­len - nem akarnak rabok lenni, ha­lottak, akiknek hollóidőben holló vájja ki a szemét -, szabadcsapatot szerveznek, hogy fegyveresen száll­hassanak harcba a hódítókkal. Ha az első rész a siralmas krónikák világát idézi nagy nyelvi erővel, a második­ban az emlegetett népi hiedelemvi­lág fragmentumai, elemei tapintha­tók ki, dacosan vonzón, felejthetet­lenül. Az író itt feladja mindentudá­sát. A történet megejtő módon ide- oda kanyarog. Egyre kevesebbet tudunk. Egyre inkább a korabeli viszonyok fojto- . gató lápjába süllyedünk. Sok min­dent érteni vélünk, viszont semmi nem derül ki. A regény két része kapcsolatba lép egymással, várat­lanul lesz rejtélyes, sőt bizonytalan a vüág. „Ám ilyenformán minden - írja a deák -, ami bennünket körül­vesz, okául szegődhet annak, ami elkövetkezik, holott lehet véletle­nek lánca és ölelkezése az egész.” Koránk zárul a hol volt, hol nem volt Útvesztői­Hétről hétre, Kaleidoszkóp, Téka, Lazítani, Világosság, Komolyzenei fejtörő, Nevelők fóruma, Randevú Hétvégi programok a Pátria Rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombati adásunkat a Hétről hétre című zenés, publicisztikai maga­zinnal kezdjük reggel nyolc órakor. A műsorban összefoglaljuk a hét je­lentősebb belpolitikai eseményeit. Szó lesz a parlamenti posztok el­osztásáról a harmadik választási időszakra, valamint - szintén a vá­lasztásokból eredően - a kormány összeállításáról is hallhatnak. Be­számolunk egy mikrorégió helyze­téről, fejlődési lehetőségeiről. Fog­lalkozunk az aktuális sportesemé­nyekkel, ezen belül a labdarúgás­sal és a kassai békemaratonnal. Szó lesz a Lottó szerencsejáték szlovákiai térnyeréséről is. A szer­kesztő Haják Béla. A 11 órai hírek után kezdődő Kale­idoszkópban összeállítás hangzik el a somotjai szüreti ünnepségről. Megszólalnak a Csalló Néptánc­együttes tagjai, sógyurmázó isko­lások, egy mézeskalácssütő nő, va­lamint egy ifjú bűvész is. Bemuta­tunk egy Izlandot megjárt férfit, aki a téli hegyek, hegycsúcsok sze­relmese, és megmászta már a Kau­kázus legmagasabb pontját is. Az orvosi rovatban ezúttal arról lesz szó, hogy az aszpirin hasznos gyógyszer lehet szívinfarktus ese­tén is. A déli híreket Nótacsokor követi, majd a megszokott időben, 13 órakor jelentkezik Téka című irodalmi magazinunk, amelyben bemutatjuk a Sárospataki Refor­mátus Kollégium könyvtárát, el­hangzik egy részlet a 100 éve el­hunyt Emile Zola Patkányfogó című művéből, és megszólal Zalán Tibor József Attila-díjas költő. Lévén a hónap első szombatja, 15 órakor új összeállítással jelentke­zik a Lazítani című kabaréműsor. A 16 órai hírek után a Köszöntőt hall­gathatják, majd adásunk végén a húszperces Napzártában összefog­laljuk a legfontosabb eseményeket. Vasárnap nyolc órakor indul a műsor hírekkel és sportösszefogla­lóval. A műsorajánlat után belela­pozunk a kalendáriumba, majd visszatérünk a hét politikai törté­néseihez. Küenc órakor katolikus félórával jelentkezik Világosság című egyházi műsorunk. Az évközi idő 27. vasárnapján Orosch János párkányi esperes-plébános elmél­kedik. Szeptembertől Endrődy Já­nos kántortanító nevét viseli a muzslai alapiskola. A névadó ün­nepség kapcsán beszélgetés hang­zik el Búcsi Teréz iskolaigazgatóval és Drapák Károllyal, Muzsla pol­gármesterével. Szokásunkhoz hí­ven a hónap első vasárnapján tűztük műsorra komolyzenei fej­törőnket. A műsor kérdései ez al­kalommal is az októberi évfordu­lókhoz kapcsolódnak. A tízórai hí­rek után kezdődik gyermek- és ifjú­sági műsorunk, a Randevú - Puha József szerkesztésében. A műsor a dunaszerdahelyi munkahivatal egy napját mutatja be a fiatalok szemszögéből. 14 órakor híreket hallanak öt percben, majd az Anya­nyelvűnk című műsorban Mayer Judit olvassa fel írását. A Nevelők fórumát 15 órától kísérhetik figye­lemmel. Ellátogatunk a losonci pe­dagógiai és szociális akadémiára, a Kossuth-bicentenárium alkalmá­ból a történészt kérdezzük s meg­emlékezünk a fiatalon elhunyt ok­tatáskutatóról, Pőcze Gáborról. A fél négykor kezdődő néprajzi összeállításban Csallóközkürtre lá­togatunk el, ahol megalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte az asszonykórus. Vasárnapi adásunk a Köszöntő és a Napzárta után ér véget 18 órakor. (B.E.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom