Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-04 / 231. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 4. Öngyilkos akció Kínában is Peking. Öngyilkos robbantá­sos merényletet követett el egy eddig azonosítatlan férfi szerda késő este Kína egyik turisták által sűrűn látogatott helyén, Kujlin város központi terén. A merénylő meghalt, 18-an megsérültek, külföldiek nincsenek közöttük. (MTI) Pokolgépes merénylet Zamboanga. Az al-Kaida ter­rorhálózathoz kapcsolódó, a túszainak lefejezése miatt el- híresült Abu Szajjaf muzul­mán felkelő csoportot gyanúr sítja a rendőrség a Fülöp-szi- geteken szerdán elkövetett pokolgépes merénylettel, amelyben egy amerikai kato­na és két helyi lakos vesztette életét. Egyelőre vizsgálják az öngyilkos merénylet lehetősé­gét, amelyse még nem volt példa a Fülöp-szigeteken. Nem zárható ki az sem, hogy a nagy erejű, házilagos készí­tésű pokolgép a tervezettnél korábban lépett működésbe. A robbantás egy katonák által gyakran látogatott étterem előtt történt, néhány méterre az amerikai kommandósok szállásától. (MTI) Nem Torgyán az FKGP elnöke Budapest. A kisgazda pártfő­ügyész, Deák József szerint már nem Torgyán József a párt elnöke. A Legfelsőbb Bí­róság kedden úgy döntött, törvényes volt a május 4-i, bu­dapesti országos nagygyűlés és választmány, amelyen tör­vényesen választották az FKGP elnökévé Réti Miklóst. A testület Torgyánt tette felelős­sé a választásokon való rossz szereplés - 0,75 százalékos eredmény - miatt, (o) Cseh-afgán tárgyalások Kabul. A kétoldalú együttmű­ködésről és Afganisztán újjá­építéséről tárgyalt Kabulban tegnap Hamid Karzai afgán el­nök és Vladimír Spidla cseh mi­niszterelnök. Spidla megtekinti a márciusban felállított cseh katonai kórházat is. (MTI) Spidla kormányától egy 120 fős elitalakulat Afganisztánba küldését is kérte nemrégiben az USA (Képarchívum) Tömegsírt találtak Koszovóban Pristina. A koszovói ENSZ- igazgatás (UNMIK) szakembe­reivel dolgozó szerb igazság­ügyi orvosszakértők 35 sze­mély földi maradványait rejtő tömegsírt találtak a koszovói Prekovac településen, az albán határ közelében. Valószínűnek tűnik, hogy szerbek és romák holttestére bukkantak. Néme­lyik tetemen kínzás nyomait fedezték fel és bilincset talál­tak. A koszovói szerbek egyik szervezete 1300 eltűnt szerbet tart nyilván, akiknek túlnyomó többségét azután hurcolták el, hogy a jugoszláv biztonsági erők 1999júniusában kivonul­tak a dél-szerbiai tartomány­ból. (MTI) EP-képviselők a nemzetközi jog durva megsértésének tekintik a Barguti-pert Levél Berlinbe az újraegyesítés 12. évfordulóján Bántalmazott ügyvéd Tel-Aviv. A Marvan Barguti palesz­tin emberjogi aktivista elleni per tegnapi, harmadik napján nem en­gedték be a terembe, sőt bántal­mazták is egyik ügyvédjét. Bargutit idén április 14-én tartóztatták le, az ügyész többrendbeli gyilkosság­gal, gyilkossági kísérlettel és ter­rorszervezetekkel való együttmű­ködéssel vádolja, és 26 ember halá­láért teszi felelőssé. Az Európai Parlament képviselői, akik szerdán érkeztek Izraelbe, a nemzetközi jog durva megsértésének tekintik a Marvan Barguti elleni pert. Barguti a legmagasabb rangú palesztin ve­zető, akit Izraelben bíróság elé állí­tanak a 2000. szeptemberében kez­dődött második palesztin felkelés kezdete óta. Barguti a tárgyalás kezdetén a saját, 54 oldalas jelen­tését terjesztette elő, amelyben egyebek között felszólította a pa­lesztinokat, hogy szánjanak szem­be az izraeliek által a ciszjordániai városokban bevezetett kijárási tila­lommal. Egyúttal elutasította Izra­el jogát arra, hogy gyilkosság vád­jával ítélkezzék felette. (MTI) Több palesztin városban is tüntettek tegnap Barguti szabadon bocsátását követelve • (Reuters-fel vétel) Bush elfogadja a kikötést, hogy az erő alkalmazása csak Irakra korlátozódhat Megnyílnak a paloták? George Bush megszólalt mti-hír Berlin. George Bush amerikai el­nök megtörte hallgatását, és ismét kapcsolatba lépett a német csúcs­vezetőkkel. így értékelték tegnap Berlinben azt a tényt, hogy Bush Németország újraegyesítésének 12. évfordulóján levelet írt Johannes Rau államfőnek, s abban méltatta a német-amerikai barát­ságjelentőségét. Bush nem reagált a másfél héttel ezelőtt lezajlott né­met választásokra, és nem gratu­lált Gerhard Schrödernek. A kan­cellár hónapok óta óv attól, hogy Irakot katonai csapás étje, s kilá­tásba helyezte: ilyen akcióban Né­metország nem venne részt. Állás­pontját szerdán este, a Chirac fran­cia államfővel lezajlott párizsi ta­lálkozó után is megerősítette. Meg­figyelők ezért kiemelik, hogy az amerikai elnök nagyon szívélyes hangot ütött meg a Rauhoz inté­zett üzenetben, amely szokatlanul hosszú egy évfordulós üdvözlethez képest. Rau tegnap, a német újra­egyesítés évfordulóján mondott beszédében szintén hosszan mél­tatta azt a szerepet, amelyet a szö­vetségesek, különösen az amerika­iak játszottak a két német állam egyesítésében. Seselj radikálisai bojkottálják az elnökválasztást Veszélyben a 2. forduló MTI-HÍR Belgrád. Veszélybe kerülhet a szerbiai elnökválasztás, mert a Szerb Radikális Párt (SRS) tegnap bejelentette, hogy bojkottálni fogja a választás második fordulóját. Vojiszlav Seselj pártelnök azt han­goztatta, hogy az október 13-i vá­lasztási forduló sikertelensége megnyitná az utat a rendkívüli vá­lasztások kiírása előtt minden szin­ten. A csetnikvajda szerint pártja a bojkottot választja, mert nem tá­mogathatja sem Miroljub Labusz miniszterelnök-helyettest, sem Vojiszlav Kostunica államfőt. Az előbbit azért nem, mert „Zoran Djindjics szerb kormányfő és a surcini maffia jelöltje”, az államfőt pedig azért nem, mert ő juttatta hatalomra a Szerbiai Demokrati­kus Ellenzéket (DOS). Most vasár­nap 55,5 százalékos volt a válasz­tási részvétel. A bojkottfelhívás könnyen veszélybe sodorhatja az elnökválasztást, mivel a szavazó­polgárok legalább ötven százaléká­nak kell részt vennie a választáson, hogy az érvényes legyen. Boszniai választások Solana felhívása Szarajevó. Az Európára való szava­zásra hívta fel Bosznia-Hercegovina választópolgárait tegnap Javier Solana, az EU kül- és biztonságpoli­tikai főképviselője, két nappal a ju­goszláv utódállamban esedékes - a nacionalista és a reformpártokat is szembeállító - általános választá­sok előtt. Solana hangsúlyozta azt is, hogy Boszniában nincs helyük az olyan politikusoknak, akik rövid tá­vú politikai érdekektől vezéreltetve akadályozzák a törvények végre­hajtását. Bosznia-Hercegovinában holnap választják meg a parlamen­tet, a háromtagú elnökséget, vala­mint a két államalakulat, a horvát- muzulmán Bosznia-Hercegovina Föderáció és a Szerb Köztársaság parlamentjét. (MTI) Kelet-európai helyzetkép Uniós drogjelentés Brüsszel. A kábítószer-probléma szempontjából az utóbbi 5-7 évben gyökeresen megváltozott a közép- és kelet-európai EU-tagjelöltek helyze­te: tranzitországokból a terjesztés és fogyasztás célpontjaivá váltak. A Brüsszelben tegnap közzétett jelen­tésből kitűnik, ebben a térségben még mindig növekvőben van a drog- fogyasztás. A tagjelölteknek meg kell teremteniük a drogprobléma ke­zelésére alkalmas jogi hátteret, köz- igazgatási mechanizmusokat, más­részt az uniós joganyaghoz is iga­zodva bővíteniük kell az ezzel kap­csolatos szolgáltatások hatókörét. Vagyis néhány év alatt kellene olyan intézkedéseket végrehajtaniuk, amelyek az unióban is 20 évet vettek igénybe. (MTI) Mintegy 80 milliárd koronát kitevő érték pusztult el Cseh árvízkárok Washington/London. Várha­tó, hogy a szenátus is hama­rosan meghozza a katonai fellépést lehetővé tevő hatá­rozatot, miután a Fehér Ház hajlandó volt engedménye­ket tenni. Az amerikai diplo­mácia a BT-ben is kompro­misszumra készül, de ragasz­kodik az új határozathoz. ÖSSZEFOGLALÓ A kongresszusi határozatot illetően a Fehér Ház engedményének lénye­ge: az erő felhasználása csak Irakra korlátozódhat, és célja a közveden fenyegetés elhárítása, illetve az ENSZ-határozatok betartásának ki­kényszerítése lehet. Az elnöknek a háború megkezdése előtt tájékoz­tatnia kell a kongresszust arról, hogy megítélése szerint a diplomáci­ai lehetőségek kimerültek. Azt is elő­írják neki, hogy a hadjárat nem von­hatja el a figyelmet a nemzetközi terrorizmus elleni harcról, rendsze­resen konzultálnia kell a törvényho­zással, és 60 naponként jelentést kell tennie a háború, illetve később a békefenntartó akció állásáról. Ez je­lentős változás ahhoz képest, hogy Bush még kedden is azt mondta, nem akarja, hogy Irak ügyében megkössék a kezét. Tony Blair brit kormányfő a Mun­káspárt blackpooli konferenciája ke­retében mégtartott sajtóértekezle­tén azt mondta, ragaszkodni kell ah­hoz, hogy a BT új, nagyon kemény határozatot fogadjon el Irakról. Az új határozatnak biztosítania kell a nemzetközi ellenőrök bejutását az iraki elnöki palotákba. „Nincs értel­me, hogy az ellenőrök hozzáférje­nek Irak területének 99 százaléká­hoz, amikor nem juthatnak be an­nak egy százalékára, ahol elrejtették a tömegpusztító fegyvereket” - ma­gyarázta. Blair nem ídvánt találgatá­sokba bocsátkozni arról, hogy az ENSZ BT egy vagy két határozatban fogalmazza meg követeléseit Irakkal szemben. Miután kiderült, hogy az USA hajlandó engedni, olyan hírek láttak napvilágot, hogy Nagy-Bri- tannia is kész támogatni Franciaor­szág javaslatát két különálló ENSZ- határozat elfogadásáról annak érde­kében, hogy az BT mihamarabb egyetértés jusson. Brit kormányille­tékesek szerint egy körvonalazódó kompromisszum értelmében a BT állandó tagjai megállapodásra jut­nának mindkét határozattervezet­ről, de csak az első kerülne hivatalos előterjesztésre. Ezáltal sikerülhet le­szerelni Franciaország, Oroszország és Kína azon félelemét, hogy az USA katonai akciót indítson függeüenül attól, miként teljesíti Irak az ENSZ követeléseit. A második határozat hivatalos előterjesztésére akkor ke­rülne sor, ha világossá válik, hogy Bagdad akadályozza az ellenőrök tevékenységét. Brit illetékesek úgy vélik, ily módon sikerülhet meg­nyerni Franciaországot - amit Lon­don létfontosságúnak tart. Az amerikai kormány által elkészí­tett, az ENSZ székhelyén szerdán nem hivatalosan közzétett új hatá­rozattervezet hét napot adna Irak­nak a leszerelési követelések elfoga­dására, további harmincat arra, hogy átadja az ENSZ-nek tömeg- pusztító fegyverei teljes listáját, és csak utána adna felhatalmazást a le­szerelési ellenőrök munkájának megkezdésére. Kimondja, ha bizo­nyíték merülne fel arra, hogy Irak hamis adatokat közöl, a „tagállamok minden szükséges eszközt felhasz­nálhatnak a nemzetközi béke, a tér­ség biztonságának helyreállítására”, azaz közvetve felhatalmazást ad a katonai beavatkozásra. Az amerikai javaslat szerint a fegyverzetellen­őröknek bárhová szabad bejárásuk lenne, védelmüket fegyveres ENSZ- katonák biztosítanák. Az ellenőrök­nek joguk lenne bárki kikérdezésére Irakban, sőt, ha szükségesnek talál­ják, a kihallgatandókat külföldre szállíthatnák. Az ENSZ-nek jogában állna repülési tilalmi övezetek, szá­razföldi közlekedési tilalmi térsé­gek, légifolyosók, szárazföldi közle­kedési folyósok kijelölésére is mun­kájuk akadálytalan elvégzésének biztosítására, (m, n, t) MTI-HlR Prága. 80 milliárd korona értékű anyagi kárt okozott az augusztusi árvíz Csehországban - közölte teg­nap a belügyminisztérium, miután összegezte az árvíz sújtotta régiók szeptember végén leadott jelenté­seit. Az árvíz 17 emberéletet köve­telt. A legsúlyosabb csapás Dél- Csehországot és Prágát érte, ahol 29, illetve 24 milliárd koronás kárt okozott az évszázadok óta nem lá­tott hatalmas víz. 10 milliárd koro­nát meghaladó kár keletkezett a közép-csehországi megyékben is. Prágában a metrót érte a legna­gyobb pusztítás, mégpedig hatmil- liárd korona értékben. A prágai földalatti vasutat teljes egészében várhatóan csak 2003 márciusára- áprilisára lehet helyreállítani. Vál­tozatlanul kritikus a helyzet a prá­gai Karlín városrészben: szerda délután újabb két házból költöztet­ték ki a lakókat, mert váratlanul megrepedeztek a falak. Ez egyben azt is jelenti, hogy immár megha­ladta a negyvenet a lebontásra ítélt blokkházak száma. Mobil vegyifegyver-laboratóriumok Párizs. Irak az 1990-1991-es öbölháborúhoz képest jelentősen át­szervezte hadseregét. A változások nemcsak a parancsnoki struktúrát érintik, olyan mobil egységeket hoztak létre, amelyek önállóan képe­sek biológiai és vegyi fegyverek előállítására. A Le Monde katonai szakírója szerint a változást az jelenti, hogy a korábbi szovjet típusú „statikus”, vagyis a harctéri parancsnokoknak kevés önállóságot biz­tosító rendszert olyan váltotta fel, amelyben a harcoló egységeket irá­nyító tisztek szabadabban dönthetnek a bevetendő fegyverekről. Ezek közé tartoznak a biológiai és vegyi fegyverek is, ami komoly fejtörést okoz az amerikaiaknak. Az irakiak az elmúlt években kamionokra szerelt mozgó laboratóriumokat alakítottak ki, amelyekben képzett szakemberek önállóan képesek biológiai és vegyi fegyverek előállítá­sára. E „gördülő egységek” nemcsak az esetleges légicsapások, ha­nem a világszervezet ellenőrei elől is jól elrejthetők. (MTI) Pozsony egyfajta türelmetlenséget tanúsít a státustörvény módosítását illetően, és sürgeti Budapestet Az Országgyűlésben a szlovákiai választásokról MTI-JELENTÉS Budapest. Jó esély van arra, hogy eredményes lesz Szlovákiában a négy párt egyeztető tárgyalása a kormánykoalíció megalakításáról- mondta Láng Judit, a pozsonyi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője az Országgyűlés Kül­ügyi Bizottságának tegnapi ülé­sén, zárt ajtók mögött. Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke utalt arra, hogy a kormánykoalíci­ós tárgyalásokat folytató négy párt közül három - köztük az MKP- az Európai Néppárt családjába tartozik. Szerinte a szlovákiai vá­lasztási eredmények is jelzik, hogy a polgári erők úttörő szere­pet töltenek be a közép-európai stabilitás kialakításában. Az ülés nyílt részében Láng Judit azt mondta, hogy a szlovák fél egyfajta türelmetlenséget tanúsít Az MKP-nak sokkal inkább közvetítőként kellene fellépnie. a kedvezménytörvény módosítá­sát illetően, és sürgeti a magyar lépéseket. „Könnyebb lesz Szlová­kiával elfogadtatni a törvényt, ha a nemzetközi ajánlások is szere­pelnek benne” - fogalmazott Láng Judit. Szarka László, a Magyar Tu­dományos Akadémia Kisebbség­kutató Intézetének igazgatója ar­ról beszélt a bizottságban, hogy az MKP-nak kormányon maradva nemcsak etnikai alapú szervezet­ként kell működnie, hanem lehe­tősége van regionális, centrum és néppárti szerepének megerősíté­sére. Úgy vélte, hogy a ma­gyar-szlovák államközi kapcsola­tokban az MKP-nak sokkal inkább közvetítőként kellene fellépnie a vitás kérdések megoldása érdeké­ben. Az MKP és jövőbeni koalíciós part­nerei között Szarka László lehet­séges konfliktusforrásnak nevezte a szlovákiai magyar egyetem lét­rehozásának ügyét. Szerinte az erőltetett tempó ebben a kérdés­ben szlovák ellenreakciót válthat ki. A Benes-dekrétumok kapcsán az MTA szakértője megjegyezte: az MKP részéről „diplomáciai túl- követelés” a jóvátétel ügyének globális koncepcióját szóba hozni. Ezzel kapcsolatban Hamberger Judit, a Teleki László Intézet tudo­mányos munkatársa utalt arra, hogy az MKP legutóbb a Benes- dekrétumok következményeinek felszámolását tartotta fontosnak, ami egyértelműen helyes lépés­nek értékelhető. Menedékkérök kitoloncolása Egyszerre léptek Bécs. Svájcban és Ausztriában teg­nap egyszerre kezdődött meg az il­legális menedékkérők kitoloncolá­sa. Svájcból 40 romániai romát, Ausztriából 42 koszovóit indítottak útnak: az érintettek a kérelmük el­ső fokú elutasítása nyomán nem fellebbeztek, vállalták a hazatérést. Svájcba az utóbbi hetekben több száz romániai roma érkezett Fran­ciaországból, ahol az illegális be­vándorlókkal szemben az eddigi­nél határozottabban lépnek fel. Ausztriában november 1-jén lépett életbe a belügyminisztérium új, ke­ményebb irányvonala. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom