Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-31 / 254. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 31. Terrorcsoport rendőrkézen Belgrád. A szerb rendőrség felgöngyölített egy harminc­fős bűnbandát, amelynek fel­tehetően köze volt Bosko Buha rendőrtábornok meg­gyilkolásához, és amely állító­lag merényletet készített elő több politikus, köztük Zoran Djindjics kormányfő ellen. Bosko Buha vezérőrnagyot jú­nius 10-én gyilkolták meg a Jugoslavia szálloda bejárata előtt: két fegyveres közvetlen közelből nyitott rá tüzet. A gyilkosság hatalmas port vert fel Szerbia amúgy sem nyu­galmas politikai közéletében. Dusán Mihajlovics belügymi­niszter megerősítette: a rend­őrség előállított közel har­minc bűnözőt, akik tagjai egy terjedelmes terrorcsoportnak, amely politikai merényletek sorozatával káoszba akarta sodorni az országot. (MTI) Átalakuló szavazórendszer Washington. George Bush amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amelynek alap­ján korszerűsítik a szavazás rendszerét, hogy elkerülhető­ek legyenek azok a hibák, amelyek két évvel ezelőtt az elnökválasztás eredményét is megkérdőjelezték. A szövet­ségi államok 3,9 milliárd dol­lárt kapnak az elkövetkező három évben, hogy a perfo­rált szavazócédulákat, illetve az évtizedek óta használt el­avult szavazógépeket korsze­rű számítógépes rendszerrel váltsák fel. (MTI) Eredménytelen tanácskozás Kuala Lumpur/Tokió. Ered­mény nélkül zárult tegnap este a malajziai fővárosban az a kétnapos tanácskozás, amelyet Japán és Észak-Ko- rea képviselői folytattak a kapcsolatok normalizálása érdekében. Sem az észak­koreai atomfegyverprogram leállítása, sem az észak-ko­reai ügynökök által még 1978-ban elrabolt japán ál­lampolgárok és családtagjaik kérdésében nem sikerült elő­rehaladást elérni. (MTI) Robbanássorozat Sowetóban Johannesburg. A dél-afrikai hatóságok feltételezése sze­rint egy szélsőjobboldali cso­port követte el a tegnap haj­nali sowetói robbantásokat. A városrészt legkevesebb kilenc detonáció rázta meg. A tette­sek bányákban használatos robbanószert alkalmaztak. Az első detonáció helyszínén két gyanús fehér személyt láttak. Az egyik robbanásban, amely egy viskóban történt, az ott al­vó 42 éves nő meghalt, férje pedig a fején megsérült. Pár hete aggodalmakat keltett Dél-Afrikában, amikor felfe­deztek több, szélsőséges fehér csoportokhoz tartozó fegyver- raktárat. (MTI) Joschka Fischer német külügy­miniszter USA-beli látogatásra indult, tárgyalásainak egyik fő témája a megromlott német­amerikai viszony javítása (Képarchívum) Átlagos életkoruk 13 év, többségük már harcolt, s tucatnyian embert is öltek Kiskorú katonák Bangkok. Az ENSZ Gyermekvédel­mi Alapja, az UNICEF tegnap az Ázsiában és a csendes-óceáni sziget­világ országaiban katonáskodásra fogott mintegy 75 ezer gyermek azonnali leszerelését sürgette. Carol Bellamy, az UNICEF főigazgatója fel­szólította a térség országainak kor­mányait, illetve hadseregeit: ismer­jék be, hogy a gyermekkatonák al­kalmazásának „törvénytelen, civili­zált társadalmakban morálisan elfo­gadhatatlan” gyakorlatát folytatják, és kezdjék meg az együttműködést az UNICEF-fel, illetve más nemzet­közi szervezetekkel annak érdeké­ben, hogy szűnjön meg a gyerekek jogainak ez a súlyos megsértése. Bellamy a thaiföldi Bangkokban is­mertette a világszervezet „Felnőttek háborúi, gyermekek katonasága” cí­mű jelentését, amelyet 69, különbö­ző országokban - Kambodzsában, Kelet-Timoron, Indonéziában, a Fü- löp-szigeteken - szolgáló gyermek­katonával folytatott beszélgetés alapján állítottak össze. E gyerme­kek ádagos életkora 13 év volt - volt közöttük 7 éves is -, többségük már részt vett harcokban, s tucatnyian már embert is öltek. A kiskorúak ka­tonaéveik alatt súlyos lelki traumá­kat élnek át, maradandó lelki sérülé­seket szenvednek. (MTI) Tizenkét éves (Reuters-fel vétel) Koppenhágában őrizetbe vették Ahmed Zakajevet, Moszkva követeli a kiadatását Orosz-dán konfliktus Moszkva/Koppenhága. Orosz kérésre őrizetbe vette a dán rendőrség Ahmed Zakajev magas rangú csecsen vezetőt. A koppenhágai csecsen világ- kongresszus megrendezése miatt amúgy is feszült orosz­dán viszonyt ez tovább rontot­ta, mert a dánok egyelőre nem hajlandók Zakajevet ki­adni Moszkvának. ÖSSZEFOGLALÓ Zakajev, aki szerepel az orosz kor­mány hivatalos „terrorista-listáján”, az illegalitásban élő csecsen elnök, Aszlan Maszhadov személyes képvi­selőjeként vett részt a hétfőn és ked­den Kopenhágában lezajlott csecsen világtalálkozón. A találkozó engedé­lyezése miatti tiltakozásul Moszkva bojkottal fenyegette a novemberre tervezett dániai EU-orosz csúcsta­lálkozót, ezért azt Brüsszelbe he­lyezték át. Zakajevet az orosz ható­ságok azzal gyanúsítják, hogy a múlt héten a moszkvai Melnyikov utcai színházban elkövetett túszsze­dő támadás előkészítői közé tarto­zik. Az AFP szerint neve szerepelt azon a feltételezett terroristák neve­it - állítólag 77 nevet - tartalmazó jegyzéken, amelyet a moszkvai kül­ügyminisztérium kedden juttatott el a dán hatóságokhoz. Zakajevet az oroszok szerint az 1996 és 1999 kö­zötti években elkövetett több terror- támadásért is felelősség terheli. A Reuters úgy tudja, a dán hatósá­gok a múlt pénteken kapták az első kiadatási kérelmet az orosz hatósá­goktól. Koppenhága további infor­mációkat kért és kapott kedden az orosz féltől, köztük Zakajevnek a moszkvai túszejtésben való szerepé­re utaló adatokat is. A dán rendőr­ség ezt elegendő alapnak tekintette a letartóztatáshoz. Zakajev hivata­los kihallgatása tegnap délben meg is kezdődött. Moszkvában azonnal üdvözölték Zakajev elfogását. Gen- nagyij Szeleznyov, az orosz törvény- hozás alsóházának az elnöke „élet­bevágóan fontosnak” tartotta, hogy a dán hatóságok mielőbb kiadják Zakajevet. Lars Vissing moszkvai dán nagykövet az Eho Moszkvi orosz rádiónak viszont azt mondta: Dánia nem kötött kiadatási egyez­ményt Oroszországgal, de ha lenne is a két ország között ilyen egyez­mény, Koppenhága akkor sem ad­hatna ki senkit egy olyan országnak, ahol halálbüntetést alkalmazhat­nak. Mint az AFP jelentette: Orosz­ország 1996-ban moratóriumot ve­zetett be a halálbüntetés alkalmazá­sára, de büntető törvénykönyvéből nem törölte e büntetési formát. Az orosz igazságügy-minisztérium rög­tön reagált a nagykövet szavaira. A tárca képviselője az ITAR-TASZSZ szerint hangsúlyozta, hogy az orosz hatóságok tartották magukat a mo­Ahmed Zakajev (Reuters) ratóriumhoz, amelynek bevezetése óta egyeden esetben sem hajtottak végre halálbüntetést. Jurij Csajka orosz igazságügy-miniszter azt mondta, nem lehet akadálya annak, hogy Dánia kiadja Zakajevet Moszk­vának. Az AFP értesülése szerint Zakajevet a dán hatóságok novem­ber 12-ig előzetes letartóztatásba helyezték. A dán rendőrség azt kö­zölte: az orosz hatóságoknak a letar­tóztatást követő 30 napon belül hi­vatalos kiadatási kérelemmel kell fordulniuk Dániához, amelynek igazságügy-minisztériuma a rendőr­séggel együttműködve bírálja el a kérelmet. Az ügy bíróság elé is vihe­tő, s ez esetben a taláros testület mondja ki a végső szót. Bírálta Zakajev elfogását Ruszlan Haszbulatov ismert csecsen politi­kus, aki maga is részt vett a koppen­hágai kongresszuson. Haszbulatov, aki az egykori Szovjetunió felbomlá­sa utáni első orosz parlament elnöke volt, az Eho Moszkvának nyilatkozva képtelenségnek nevezte a történte­ket, és hangsúlyozta, hogy Zakajev nem terrorista. Haszbulatovnak meggyőződése, hogy Zakajevet ha­marosan szabadon engedik. Eközben Maszhadov szakadár cse­csen elnök - aki többször is hangsú­lyozta, hogy nincs köze a moszkvai túszdrámához, s ezt több szakértő is valószínűsítette - közölte: nincs vesztenivalója, ha álláspontját radi- kalizálva csatlakozik a csecsen láza­dók legszélsőségesebb szárnyához. Maszhadov azt fejtegette, hogy a csecsenföldi háború valamennyiük álláspontját radikalizálta Oroszor­szággal kapcsolatban. A Nyugat pe­dig hajlamos arra, hogy más válsá­gok - a balkáni, az afganisztáni, a grúziai, majd most az iraki - rende­zése érdekében Oroszország kezére játsszon, (m, t) Prágában háromezren tiltakoztak a Brüsszelben vázolt menetrendet bírálva Cseh gazdák az EU-feltételek ellen KOKES JÁNOS Prága. Elégedetlenek az uniós csat­lakozás feltételeivel a cseh mezőgaz­dasági termelők, ezért tegnap Prá­gában tiltakozó akciót tartottak a kormány, valamint a parlament előtt. Azt követelték, hogy a csatla­kozás után azonnal olyan feltételek között dolgozhassanak, mint a régi tagállamok gazdái. A prágai tiltako­zó akción az agrártermelőket tömö­rítő szervezetek 3000 képviselője vett részt. A termelők a kormány, a képviselóház és a szenátus vezetői­nek több mint 115 ezer aláírással el­látott petíciót adtak át, követelve: a cseh gazdákat az Unióban egyenjo­gú partnerként kezeljék, különben a csatlakozás kedvezőtlenül fogja érinteni a cseh mezőgazdaságot. A múlt heti brüsszeli döntés szerint az új tagok a belépést követő első év­ben a régieket megillető támogatás­nak csak a 25 százalékát kapnák, ami 2007-ben 40 százalékra emel­kedne, s 2013-ban érné el a száz szá­zalékot. A cseh gazdák számára ez elfogadhatatlan. Ugyanakkor felhív­ták a figyelmet arra, hogy a cseh me­zőgazdaság válságban van, amely­ből a kormány segítsége nélkül ne­hezen tud kilábalni. A rossz időjá­rás, az alacsony felvásárlói árak mi­att az idén mintegy 15,5 milliárd ko­ronával lesz alacsonyabb a termelés értéke, mint 2001-ben. A gazdák azt követelik a kormánytól, hogy hektá­ronként 1200 koronás állami kiegé­szítést fizessen a gazdáknak, s na­gyobb mértékben támogassa a fej­lesztési programokat. Jaroslav Palas agrárminiszter szerint ennyi pénze nincs a tárcának, ezért a követelést nem tartja reálisnak. Új amerikai parancsnoki-vezetési központ Katarban Tartalékosok behívása MTI-HÍREK Washington. Az USA mintegy százezer tartalékos behívását ter­vezi a közeli hetekben. A CNN érte­sülése arra utal, hogy George W. Bush valóban nem akar a végtelen­ségig várni a BT új iraki határoza­tára, illetve a Pentagon készül arra a helyzetre, amikor az elnök - bár­milyen legyen is a nemzetközi tá­mogatás - kiadja a támadási paran­csot. A hadsereg már a terrorizmus elleni háború keretében is mintegy nyolcvanezer tartalékost mozgósí­tott. A Perzsa-öböl és Afganisztán tér­ségében állomásozó amerikai erők parancsnoka személyesen felügye­li december elején a katari al- Udeid légitámaszponton egy pa­rancsnoki-vezetési központ kiala­kítását egy hadgyakorlat kereté­ben, amely több országot ölel fel. Tommy Franks hadseregtábornok elmondta, hogy a floridai Tampában levő főhadiszállásról hatszáz fős törzsrészleg költözik át Katarba. A nemrég korszerűsített és kibővített katari bázis nemrég korszerűsített és kibővített bázison 500 km-re van Iraktól. A négy-hat hétig tartó hadgyakorlat minde­nekelőtt az al-udeidi központ és a térségbeli amerikai erők - a légierő szaúd-arábiai, az 5. amerikai flotta bahreini és a szárazföldi erők ku­vaiti parancsnoksága - közötti kommunikáció összehangolására szolgál. Franks tábornok Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel folytatott megbeszélését követő washingtoni sajtótájékoztatóján kitért a válasz elől, hogy a távköz­lési technika és a mozgó parancs­noki-vezetési központ a hadgya­korlat után Katarban marad-e. Hangsúlyozta, hogy erről még nem döntött, mint ahogy George Bush elnök sem döntött még arról, hogy alkalmaz-e katonai erőt Irak ellen. A másfélszázezer lakosú Katar né­pessége így hamarosan több ezer amerikai katonával növekszik. A gazdag olajsejkségben már három­ezer amerikai katona állomásozik, köztük egy légi expedíciós egység. A szaúd-arábiai Prince Suhan légi bázison van ugyan egy korszerű parancsnoki-vezetési központ, a ri- jadi kormány azonban vonakodik attól, hogy engedélyezze használa­tát egy Irak elleni invázióhoz, mi­vel a felizzó Amerika-ellenes indu­latok az uralkodó család ellen for­dulhatnak. Washington bíróság elé állítaná Szaddám Huszeint Piszkos tizenkettő MTI-HÍR Washington. Az amerikai kor­mány szerint Szaddám Huszeint bukása után bíróság elé kell állíta­ni legbelsőbb hatalmi körének tag­jaival együtt emberiség ellen elkö­vetett bűncselekmények vádjával. Az 1993 óta piszkos tizenkettőnek nevezett legfelsőbb vezetők listá­ján Szaddám Huszeint két fia, a brutalitásukról ismert Udaj és Kuszaj követi. A listán szerepel töb­bek között Izzat Ibrahim alelnök, Tarik Aziz miniszterelnök-helyet­tes és Ali Hasszán Madzsid, Szad­dám unokatestvére, akit „Vegyi Ali­nak” is neveznek, mivel vegyi fegy­vert vetett be Észak-Irakban a kur- dok ellen. Az amerikai kormány és emberi jogi szervezetek szerint a piszkos tizenkettő tettei kimerítik a népir­tás vagy az emberiség elleni bűn- cselekmény fogalmát. Amerikai kormányforrások szerint további iraki tisztségviselők is bíróság elé kerülhetnek majd, ha Szaddám országlása után kivizsgálják múlt­jukat. A The Washington Post szerint a terv a náci vezetők nürnbergi peré­re, vagy a volt Jugoszlávia terüle­tén elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkező hágai nemzetkö­zi törvényszékre emlékeztet. Az USA azonban még nem döntötte el, hogy hol, milyen bíróság előtt, és milyen széles legyen a felelős­ségre vonandó iraki vezetők köre. Elhúzódó kormányválság a telepesek támogatása miatt Lelőttek két kislányt MTI-HÍR Jeruzsálem. Izraeli katonai forrá­sok tegnap közölték: két zsidó kis­lányt és egy nőt ölt meg az a pa­lesztin fegyveres, aki kedd este tü­zet nyitott a ciszjordániai Hermes zsidó telep lakóira. A támadóval iz­raeli katonák végeztek. A palesztin fegyveresnek sikerült átjutnia a Dzsenín és Náblusz pa­lesztin városok között fekvő zsidó telep kerítésén, majd tüzet nyitott két tizenéves lányra, akik később belehaltak súlyos sebesülésükbe. A támadó még lelőtt egy nőt, annak férjét pedig megsebesítette. A fegy­veressel végül telepesek és izraeli katonák végeztek, de a kirobbant tűzpárbajban egy telepes és egy ka­tona is megsebesült. Az AP szerint a támadást az Arafat palesztin el­nök vezette Fatah mozgalomhoz kötődő al-Aksza Mártírjainak Bri­gádjai fegyveres szervezet vállalta magára. A történtek miatt Ariel Sáron kormányfő vezetésével teg­nap összeült az izraeli biztonsági kabinet, de az erről beszámoló iz­raeli külügyi szóvivő az AFP szerint nem tudta megmondani, hogy a testület döntött-e katonai megtorló műveletről. A lövöldözés olyan időszakban tör­tént, amikor a zsidó telepek költ­ségvetési támogatása miatt kiala­kult izraeli belpolitikai vita az ösz- szeomlás szélére sodorta a Saron- kabinetet. Az Izraeli Munkapárt a jövő évi büdzsé elutasításával és a kormányból való kilépéssel fenye­getőzött, ha a kormány nem farag­ja le a - Jordán nyugati partvidé­kén és a Gázai övezetben 3 millió palesztin között élő mintegy 200 ezer zsidó telepesnek szánt - költ­ségvetési támogatást. A munka­párt kiválása esetén Sáron nem ve­szíti el tisztségét, de kis szélsőséges és vallási pártokkal lenne kényte­len koalíciót kötni vagy előreho­zott választásokat kiírni. Egy jobb­oldali összetételű kormány meg­alakulása még keményebb fellé­pésre késztetné Saront a paleszti­nokkal szemben. Talán a jövő év elején megtartják a brit-francia csúcsot Tart a mosolyszünet MTI-HÍR Párizs. A francia elnöki hivatal tegnap bejelentette: az előző nap váratlanul lemondott brit-francia csúcstalálkozót a jövő év elején akarják megrendezni. Catherine Colonna szóvivő külön kiemelte, bizonyosan lesz francia-brit esz­mecsere, de a felkészüléshez időre van szükség. Francia részről ezút­tal sem hangzott el semmilyen ér­demi magyarázat, de nincs kétség afelől, hogy a Párizs-London kö­zött soron kívül bekövetkezett mo­solyszünet az EU bővítésének fi­nanszírozása kapcsán múlt héten Brüsszelben kipattant francia-brit vita egyenes következménye. A tegnapi Le Figaro nem zárta ki , hogy a korábban is alkalmanként felszínre tört francia-brit civakodás mögött ezúttal mélyebb ellentétek lappanganak, legalábbis a Chirac- Blair vita heves hangneme ezt en­gedi sejtetni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom