Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-31 / 254. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 31. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés Q Több olyan törvényjavaslat született, amely főként a magasabb jövedelmű házépítőket juttatta volna előnyhöz Lakástámogatásunk közelj övőj e Napjainkban a saját megtakarítás mellett további három forrásból merít­hetnek a házépítők és lakásvásárlók (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Lakáshoz jutni min­denki számára nehéz feladat. De amíg a lakosság nagy ré­szét ez a probléma nap mint nap és hosszú távon érinti, a politikusok általában csak a választások előtt fedezik fel ezt a kérdést. KÜRTI ISTVÁN A szeptemberi választásokig műkö­dő első Dzurinda-kormány a lakás- támogatás terén magas mércét állí­tott. Sajnos, nem sikerült mindent végrehajtania. Ezért érdekes lesz megfigyelni, milyen lesz az új kor­mány lakáspolitikája. A kormány jobboldali jellegéből kifolyólag ugyanis várható az állami kiadások csökkentése, ez pedig érezhetően érintheti a lakástámogatást is. Az idei támogatás megtartásához azonban már nem szükséges több pénz. A létező három pénzforrás, tehát az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA), a lakás-takarékpénztá- rak és a jelzáloghitelezés között ki­osztott pénz más elosztásával ez el­érhető. Hogy az elkövetkező négy évben mi várható az állami lakástá­mogatásban, az csak az új kormány- programból derül majd ki. Ott kell keresni a válaszokat a kérdésekre, mint például - fennmaradnak-e az ÁLA-hitelek, előnyben lesg-e a bér­lakások építése, mennyire változik- e az állami prémium az lakás-taka­rékpénztáraknál, vagy marad-e a jelzáloghiteleknél az állami hozzá­járulásjelenlegi aránya. Az azonban már most elmondható, hogy lényegében folytatni kellene a létező támogatási rendszert. Az ÁLA-t még fenn kellene tartani, mi­vel ez a leghatékonyabb eszköze az új házak építésének. Jelenleg csak az ALA képes az alacsony jöve­delmű lakosoknak hitelt nyújtani. Eredetileg az alap új lakások építé­sének támogatására jött létre, de hitel a lakások felújítására is kapha­tó. Egy öregebb lakás vételével is meg lehet oldani a lakásproblémát. Sajnos, ebben az esetben nem lehet felhasználni ezt a kölcsönt. Igaz, hogy az új lakás megvételére alkal­mazható az ALA-hitel, de közis­mert, hogy ezek a lakások túl drá­gák ahhoz, hogy egy fiatal család meg tudná vermi. Addig, amíg nem lehet erre a célra olcsó kölcsönhöz jutni, nem alakul ki működő lakás­piac. Pedig ilyen lehetőség pozitív hatással lenne nemcsak az ingat­lanpiacra, de a munkaerő mobüitá- sára is. A tapasztalatokért nem kell messzire menni - Magyarországon az állam tavaly elkezdte támogatni a használt lakások vételét is, ami nagy érdeklődést váltott ki. Kis vál­tozással elérhető, hogy az alapba több pénz folyjon vissza a törleszté­sekből. A ház befejezése után, pél­dául 5 évvel, növelni lehetne a havi törlesztést, ami több visszafolyó pénzt jelentene. Az ÁLA-nak még egy választási ciklus alatt kellene működnie. Ezután, 2006-ban az alap függetlenné válna az állami költségvetéstől, mivel a törleszté­sekből befolyó pénz elegendő len­ne az új hitelekre. A lakás-takarékpénztári kölcsönö­ket általában a már kész házak fel­újítására használják fel, aminek hazánkban már 10 éves hagyomá­nya van. Az állami prémiumnál azonban az állam túl bőkezű. Vál­toztatni kellene a jelenlegi mód­szeren és a takarékoskodó bevéte­léhez kellene fűzni a prémium összegét. Miért kapjon az államtól egy 4 tagú család két kamasz gye­rekkel négyszer több prémiumot mint egy egyetemet végzett fiatal pár, csak azért, mert egy jómódú család képes 4 számlára takarékos­kodni, amíg a fiataloknak alig jut egy számlára? A kisebb jöve­delműeket támogathatná nagyobb összeggel az állam. A fejlett országokban a jelzáloghitel a leggyakrabban felhasznált pénz­forrás a lakásvételhez. Az állami hozzájárulás ellenére nálunk a jel- záloghitelt csak a jobban szituált la­kosok tudják felhasználni. A lakosok általában nem rendelkeznek olyan ingadannal, amit zálogba tudnának tenni. Emellett a pénz amit az ingat­lan ellenében kapnak, önmagában nem fedezi a vételt, vagy az építke­zés árát, így más pénzforrás is szük­séges. A jelzáloghiteleknél az állami hozzájárulás hosszát kellene lerövi­díteni legalább a felére. Ajelzáloghi- tel felvevése után 5-10 évvel való­színűleg a hitelfelvevő képes ennek a törlesztésére az állami hozzájáru­lás nélkül is. Milyen is az állam szerepe a lakás- támogatásban? A válasz egyszerű - mindenki számára elérhető le­gyen egy megfelelő lakás. A fiata­loknak, akik önállósulni szeretné­nek, legyen megadva a lehetőség egy bérlakásra. Akik saját lakást vagy házat szeretnének, a három létező pénzforrás felhasználásával valósíthatják meg terveiket. A el­múlt időszakban több olyan tör­vényjavaslat került a parlament elé megtárgyalására, amelyeknek a célja távol járt a lakástámogatás el­veitől. Ilyen volt például az állami prémium növelése az lakás-takaré­kosságnál, vagy az ALA felszámo­lása. Ezek valójában nem is a pol­gárok problémáinak megoldására voltak szánva. Inkább arra ment ki a játék, hogy a lobbizó csoportok jussanak előnyökhöz, vagy a ma­gasabb jövedelműek még előnyö­sebben jussanak az állami támoga­táshoz. Remélhetőleg ilyen javas­latok már nem kerülnek a parla­ment napirendjére, és a mostani képviselők, valamint az új kor­mány több megértést mutat a pol­gárok lakásügyi gondjai iránt. A szerző lakáspolitikai szakértő Minden második embernek van már maroktelefonja Mobiltársaságok harca ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákiában ma már minden másodüt embernek van mo­biltelefonja - állítja Robert Chvátal, az EuroTel mobüszolgáltató vezér- igazgatója, miközben a cég szakem­berei szerint a hazai mobüpiac to­vábbi jelentős növekedés előtt áll. Emiatt az elkövetkező időszakban valószínűleg tovább éleződik a pár­harc a két hazai mobilszolgáltató kö­zött. Az EuroTel szerint ők a mobil­telefon-piac aktív ügyfeleinek mint­egy 40 százalékát szolgálják ki. A harmadik negyedév végére így mintegy 1,1 milliónyian vették igénybe a szolgáltatásaikat. Bruttó nyereségük az említett időszakban a tavalyi év azonos időszakához ké­pest több mint a felével, 938 mülió koronára nőtt. Ennél lényegesen magasabb bruttó nyereséget ért el a piacvezető Orange Slovensko, amelynek az első 9 havi profitja 4,23 milliárd korona volt. A nettó nyere­ségük is eléri azonban az 1,8 milli­árd koronát, aminek köszönhetően először merült fel a cég történeté­ben, hogy esedeg osztalékot fizet­nek majd a részvényeseknek. Ügyfe­leik száma a tavalyi évhez képest 65 százalékkal nőtt, és mára meghalad­ja az 1,6 milliót, (ú) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony/Budapest. Magyarorszá­gon már szeptemberben hatályba lé­pett az a rendelet, amely - az uniós joggyakorlatra hivatkozva - tiltja az étkezési hulladék feletetését serté­sekkel. Ám a közétkeztetők és a ser­téstartók többsége - legalábbis a Népszabadság szerint - nem is hal­lott róla. Nálunk még nincs ilyen korlátozás, bár az erre vonatkozó kormányrendelet már készül. Az in­tézkedés meghozatalát az egyik leg­veszélyesebb állatbetegség, a sertés- pestis elleni védekezés indokolja. A betegség az emberi fogyasztásból megmaradt étel közvetítésével is el­juthat az állatokhoz. Szlovákiában 2003 januárban lép hatályba az ál­lategészségügyi felügyeletről szóló 488/2002 Tt. számú törvény, erre kötődne majd a készülőiéiben lévő kormányrendelet, amely az uniós és a magyar gyakorlathoz hasonlóan hálunk is betiltaná az élelmiszerma­radék feletetését. Az állat-egészség­ügyi szakhatóságok csak két nagy­üzemi sertéstenyésztőnek (az egyik Nagyszombat, a másik Léva térségé­ben működik) engedélyezték a saját konyhájukon keletkezett ételmara­dék feletetését, miközben termékei­ket nem értékesíthetik, (gyor, nsz) A GDP várható növekedése Szlovákiában Pénzügyi jegybank statisztikai OECD elemzők tárca hivatal A bruttó hazai össztermék (GDP) jövő évi növekedési üteme a jegybank és a legfejlettebb országokat tömörítő OECD szerint 4,1 százalékos lesz, a kormány és a gazdasági elemzők azonban kevésbé optimisták a szlovák gazdaság jövő évi alakulását illetően. (Forrás: TASR) A pénzügyminisztérium szerint a jövő évi infláció mértéke eléri a 8,8 szá­zalékot, míg a Szlovák Nemzeti Bank ennél jóval kisebb mértékű pénz­romlást jósol előre. Szerintük a 2003-ban a fogyasztói árak éves szinten csak 6,4 százalékkal nőnek. (Forrás: TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Növeli termelését a szlovák Sony Nagyszombat. A nagyszombati Sony-gyár az elkövetkező két év­ben a duplájára kívánja növelni televíziógyártását - ígéri Wer­ner Student, a vállalat igazgató­ja. A Sony tavaly 1137 alkalma­zottjával 7,2 milliárd koronás bevételt ért el nagyszombati üzemében, miközben termelése 96%-át külföldön értékesíti. A cég az elektronikai komponen­sek mellett évente 600 ezer da­rab tévékészüléket gyárt. Stu­dent kiemelte a szlovák alvállal­kozóik előnyeit. Tavaly 26 szlo­vák beszállítójuk volt, amelyek a cég számára 20%-kal olcsóbbak, mint a külföldi cégek. (SITA) Csökkenő betétek az Istrobankánál Pozsony. Az Istrobankában elhe­lyezett betétek összege az elmúlt évben 1,5 százalékkal, 18 milli­árd koronára csökkent. Ennek el­lenére az elmúlt évben csaknem a felével növelte nyereségét, profit­ja így az idei első háromnegyed évben 75,6 millió koronát tett ki. Az ügyfeleknek nyújtott hiteleik az említett időszakban elérték a 12 müliárd koronát, ami több mint 6%-kal marad el a tavalyi hitelnyújtás nagyságától. (SITA) A Volkswagen jóval kisebb nyeresége Wolfsburg. A Volkswagen adó előtti nyeresége az elmúlt év azo­nos időszakához képest 48%-kal 711 millió euróra esett vissza. A cég különböző márkái és a VW korosodó modelljei iránti kereslet a legfontosabb piacokon esett vissza. A vállalat megerősítette azt a prognózisát, amely szerint az idén valamivel kevesebb mint ötmillió autót gyárt, és az adózás előtti eredmény 4 milliárd euró körül alakul majd. A jövő évben a várakozások szerint valószínűleg javul a helyzet, mivel több modell is megújul. (TASR) Több hitelt folyósít a Tatra banka Pozsony. Szlovákia harmadik legnagyobb pénzintézetében, a Tatra bankában a betétesek szep­tember végéig 90,1 milliárd ko­ronát helyeztek el, ami 20%-os éves növekedésnek felel meg. A pénzintézet az egyre növekvő be­téteknek köszönhetően 48,2 mil­liárd koronányi hitelt folyósítha­tott, ami a negyedével több, mint a tavalyi év azonos időszakában. A Tatra banka az év első küenc hónapját 1,8 milliárd koronás bruttó nyereséggel zárta, profitja csaknem 5%-kal nőtt. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális jegybanki középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,577 Lengyel zloty 10,448 Angol font 65,849 Magyar forint (100) 17,232 Cseh korona 1,347 Svéd korona 4,578 Dán korona 5,595 Szlovén tollár (100) 18,152 Japán ien (100) 34,454 Sváici frank 28,398 Kanadai dollár 27,044 USA-dollár 42,292 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,44-42,73 41,13-43,53 1,32-1,38 16,2418,24 OTP Bank 40,49-42,61 41,13-43,40 1,32-1,38 16,59-17,87 Postabank 40,43-42,73 40,93-43,65 1,32-1,38 15,43-19,03 Szí. Takarékpénztár 40,49-42,46 41,12-43,23 1,31-1,38 16,45-18,00 Tatra banka 41,53-43,67 42,22-44,40 1,35-1,41 16,90-18,30 UniBanka 40,54-42,62 41,22-43,33 1,31-1,38 15,53-18,93 Általános Hitelbank 40,66-42,82 41,36-43,56 1,31-1,38 16,46-18,35 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Keresse a vasárnap legújabb számát! • Rács mögött Jozef Majsky és Vladimír Fruni, a ti­zenkét milliárdos csalas kiötlői. * Véget ért a moszkvai túszdráma. Ismeretlen gázt használt a kommandó. • Ma már az iskolákban is ott leselkednek a kábítószerek. Mit tehet a szülő és a pedagógus? Berlini ösztöndíját megszakítva Budapestre uta­zott Kertész Imre. A Nobel-díj pillanatok alatt az érdeklődés fókuszába álította. Magyarországon már tiltott, nálunk idén még megtűrik Disznónak tilos a moslék

Next

/
Oldalképek
Tartalom