Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-30 / 253. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 30. Közélet 5 Rudolf Chmel tárcavezetőként szeretne kiseprűzni minden politikai érdeket és pártkötődést a kulturális minisztériumból „Függetlenségemet nem adom” Szakmai körökben kezdetben meglepetéssel, a többi jelölt ismeretében azonban meg­nyugvással fogadták, hogy Rudolf Chmel irodalomtörté­nész, a szlovák-magyar kap­csolatok egyik jeles szakértője került a kulturális tárca élére. Néhány nappal a beiktatása után kérdeztük őt terveiről. SZILVÁSSY JÓZSEF A OS havi lap főszerkesztőjeként és a Károly Egyetem tanszékveze­tő tanáraként független értelmi­séginek számított. Miniszterként, magas poszton ugyan, mégis csak hivatalnok is lesz, sokféle kötött­séggel. Nem kockáztat túl sokat ezért a tisztségért? Amikor azt mérlegeltem, vállaljam- e ezt a tisztséget, természetesen fel­merült bennem, hogy elveszíthetem személyi szabadságomat és függet­lenségemet. Hosszas meditálás után mégis igent mondtam a felké­résre, mert a tisztséget szolgálatnak tartom, éspedig a függeden, kizáró­lag szakmai értékrendre épülő szlo­vákiai kultúra megerősítése érdeké­ben végzett munkának. Szeretnénk kiseprűzni innen mindenfajta poli­tikai érdeket és pártkötődést, a le­hető legkisebb mértékűre csökken­teni a hivatalnokoskodást, s megte­remteni a színvonalas művészet és kulturális élet törvényi, anyagi és személyi feltételeit. Évekkel ezelőtt ön volt Csehszlo­vákia utolsó budapesti nagyköve­te, most pedig sokan azt kuvikol- ják, hogy kulturális miniszterként is hasonló hálátlan szerep fenye­geti. Itt is ön zátja majd be utolsó­ként a kaput? Nem hiszem. Az ANO, amely erre a posztra jelölt, valóban szorgalmaz­za az állami adminisztráció, a mi­nisztériumok és a kormányhivatal karcsúsítását is, de ésszerűen. Ezért legelőször is belső átvilágításba kez­dünk, hogy megállapítsuk: mi az, ami produktív és központi felügye­letet igényel, s mely intézményeket és művészegyütteseket célszerű át­adni a regionális és a helyi önkor­» Elsősorban világos koncepcióra épülő állami kulturális politi­kát szeretnénk ki­munkálni. > mányzatoknak, jogkörökkel és anyagi kerettel együtt. Már most is egyértelmű, hogy a kultúra és az oktatás annyira két különböző, sa­játos, szerteágazó és autonóm terü­let, hogy egy hivatalból képtelenség lenne jól irányítani. Ezért sem va­gyok híve, miként mások sem az összevonásnak. Miniszterként a központ karcsúsí­tásán kívül milyen fontos célokat szeretne valóra váltani? Elsősorban világos koncepcióra épülő állami kulturális politikát sze­retnénk kimunkálni, amelynek célja az esztétikai értékeket hordozó mű­vészet és a színvonalas kulturális élet anyagi feltételeinek lényeges ja­vítása. A tartalmas filmművészet, az eredeti tévéjátékok és más művé­szeti ágazatok anyagi támogatása. Határozott koncepcióval igyek­szünk a szlovákiai kultúra értékeit átgondoltabban és hatásosabban bemutatni külföldön. Fontosnak tartom azt is, hogy műemlékeinket az eddiginél sokkal jobban népsze­rűsítsük, s bekapcsoljuk az idegen- forgalomba. Csehországban példá­ul jelentős összegek folynak be a kulturális turizmusból, s ezeket a pénzeket egyebek között további műemlékek felújítására fordítják. Követni szeretnénk a cseh példát. Egyik legelső feladatomnak tartom a közszolgálati elektronikus média szakmai színvonalának és anyagi feltételeinek a javítását. Ebbe már az elődjének és több más illetékesnek is beletört a bicskája... Szerintem azért, mert sem jó törvé­nyek, sem pedig a pártok nem tá­mogatták az életrevaló elképzelé­seket. Egyértelmű a feladat: végre korszerű médiatörvényt kell alkot­ni. Az is döntő fontosságú, hogy szakemberek, ne pedig pártkato­nák kerüljenek a médiatanácsokba. Végre fel kellene ismerni minden il­letékesnek, hogy előbb-utóbb bu­merángként üt vissza minden párt­ra és az adott médiumra, ha vala­milyen csoportérdeket vagy politi­kai irányvonalat támogatva felrúg­ja a függetlenség elveit, vagy meg­engedhetetlen nyomást gyakorol a sajtóra. Nemcsak a szlovák, hanem példá­ul a magyar közszolgálati média is hasonló gondokkal küzd. Közös erővel nem jutnának előbbre? Dehogynem. Ezért kezdeményez­tem, hogy a visegrádi országok kul­turális minisztereinek legközelebbi találkozóján foglalkozzunk beható­an a közszolgálati sajtó függetlensé­gének és szakmai színvonalának problémakörével. Elvben nincs ne­héz helyzetünk, hiszen a BBC vagy más tekintélyes elektronikus média korszerű és nálunk is életképes mo­delleket kínál. Kemény dió viszont mindezek gyakorlati alkalmazása, mert párt- és egyéb érdekeket kell háttérbe szorítanunk. Más lehetősé­günk még sincs, mert a független­ségnek az ellentétpárja a szakmai és a morális züllés, ami főleg közpén­zen megengedhetetlen. Már csak azért is, mert egyre ag­gasztóbb méreteket ölt a kereske­delmi tévék ízlésrombolása, a kul­túra amerikanizálása, a bárgyú giccsek elképesztő térhódítása. Mit tehet a minisztérium a szinte már mindent elöntő ízléstelenség és az alpári szintű tömegkultúra visszaszorítása érdekében? Nacionalista, nemzetféltő jelszavak­kal semmit sem tudunk elérni. A megoldás csak az lehet, ha más kul­túrát, más értéket mutatunk fel. Pél­dául a közszolgálati médiában, az állami képtárakban, a színházakban és máshol. A közép-európai ember mindig fogékony volt a színvonalas művészetre. Ma sincs másként. Csak a feltételeket kell megteremteni. Fő­leg azt, hogy legyen pénze és lehető­sége tartalmas kulturális rendezvé­nyekre járni, s akkor még többen hagyják ott az említett bárgyú soro­zatokat és más giccseket. A tervek szerint jövőre ötvenmil­lióval többet kap a tárca a költ­ségvetésből. Ha így lesz, nagyobb támogatásban bízhatnak a szlo­vákiai magyar kulturális intézmé­nyek is? A kulturális szféra évek óta annyira alultáplált, hogy ennél nagyobb összegnek is lenne ezernyi jó helye. Mindez a szlovákiai magyar kultú­rára is vonatkozik. Jövőre több pénz juthat a nemzetiségi, de a nem nem­zeti alapon vett más kisebbségi kul­túrákra is. Az elosztás mechaniz­musában nem tervezünk változáso­kat, de a hangsúly a minőségen, a színvonalas pályázatok támogatá­sán lesz. Még a hivatalba lépése előtt nagy vihart kavart, hogy a kulturális minisztériumra szeretnék átru­házni a romakérdés felügyeletét. Nem méltatlan Szlovákiához és az ügy hazai és nemzetközi súlyá­hoz ez a tervezett lépés, amelyet értesüléseim szerint az Európai Unió illetékesei is rosszallóan fo­gadtak? Nem az én tisztem a Koalíciós Ta­nács vagy bárki elképzeléseinek a minősítése. Annyit említek hát, hogy az ANO szakértői most fejezik be a romakérdés hosszú távú rende­zésének a komplex programját. Egyebek között azt javasolják, hogy alakuljon romaügyi hivatal Kassán, s ide integrálódna a roma kormány- biztos és jelenlegi személyzete is. Sok más javaslatot is előterjeszte­nek, amely még a Koalíciós Tanács, majd a kormány elé kerül. A kultu­Keményen küzdők ' azért, hogy minél kevesebbet változ- ^ . zék az eddigi életem. >> rális, miként más tárca is részt vállal a szerteágazó romakérdés fokozatos megoldásában, de szerintem a ten­nivalók összehangolása továbbra is Csáky Pál miniszterelnök-helyettes feladata lesz. Csaknem két hete miniszter. Vál- tozott-e azóta az életvitele? Keményen küzdők azért, hogy mi­nél kevesebbet változzék az eddigi életem. Ha akad egy szabad fél órám, gyalog sétálhassak az Óváros­ban, betérhessek barátaimmal kávé­ra, sörre. Hogy szombaton például testőri felügyelet nélkül teniszezhes­sek. Hazánk svédországi nagykövete mesélte, hogy nemrég egy szlováki­ai magyar politikust kalauzolt Stockholmban. A városközpontban találkoztak a svéd külügyminiszter asszonnyal, aki péntek kora este lé­vén egyedül, farmerban és vonattal indult az egyik vidéki városba, ahol a férje dolgozott. Ilyen normális pol­gárként szeretnék élni ezután is. RÖVIDEN EU-népszavazás 2003 júniusában Pozsony. Szlovákia 2003 júniusának első felében tart népszavazást a EU-csatlakozásról - tájékoztatott tegnap a Rudolf Schuster állam­fővel folytatott megbeszélése után Csáky Pál. A miniszterelnök-he­lyettes közölte, a referendum előreláthatólag 120-140 millió koro­nába kerül. A kormány a jövő év elejétől 30 milliót fordít a csatlako­zás népszerűsítésére. Schuster és Csáky a romaügyi hivatal felállítá­sáról is tárgyalt. A hivatal, a kulturális minisztérium és Csáky hiva­tala közti együttműködés részletei később válnak ismertté. Csáky „érdekesnek” nevezte azt az elképzelést, hogy a romaügyi hivatal székhelye Kassán legyen. (TASR) Rezes hivatalosan „nem halt meg" Pozsony. Alexander Rezes Szlovákiában hivatalosan a mai napig „nem halt meg”. Az illetékes anyakönyvi hivatal ugyanis egyelőre nem kapott szlovákiai halotti levelet elhunytáról. Rezes bécsi kór­házban halt meg, onnan küldtek is egy halotti levelet, de az nálunk nem tekinthető hivatalosnak. Gabriela Harsányová, akinek házassá­gon kívül gyereke született Rezestől, addig hiába kezdeményez ha­gyatéki tárgyalást, amíg nem lesz szlovákiai halotti levél. (TASR) Füle a közszolgálati tévé élén? Pozsony. Ján Füle fontolgatja, hogy az elnöki szóvivőségről lemondva megpályázza a Szlovák Televízió igazgatói posztját. Döntését attól te­szi függővé, milyen lesz az új tévétanács összetétele, mert elképzelése­it csak a testület támogatásával véli megvalósíthatónak. A szóvivői tisztségre állítólag már többen jelentkeztek, Rudolf Schuster államfő azonban egyelőre senkit sem szólított meg. A tévétanács új tagjait a parlament várhatóan november elején választja meg. (TASR) Hrusovsky a cseh kollégájával tárgyalt Pozsony. A szlovák és a cseh parlament az EU-csatlakozás előtti időszakban összehangolja tevékenységét - állapodott meg tegnap Pavol Hrusovky pozsonyi és Lubomír Zaorálek prágai házelnök. Egyeztetik az uniós társulási szerződések aláírását, megbeszélik, milyen törvényt fogadjanak el az országukon belüli európai parla­menti választásokról. Hrusovsky arra is hajlik, hogy a csatlakozási népszavazást a két állam nagyjából egy időben tartsa. (TASR) Tizenhárom ellenvetés Pozsony. Több mint háromórás tárgyalás után sem jutottak közös nevezőre a jövő évi költségvetés ügyében a szociális partnerek. A szakszervezetek szerint a megszorító intézkedések elsősorban a leg­szegényebb rétegeket sújtják. Az érdekvédők 13 észrevételéről no­vember 11-én tárgyal újra a partnerek. (TASR) Negyven fillérrel olcsóbb a benzin Pozsony. A Slovnaft minden benzinfajta literenkénti árát negyven fillérrel, a gázolajét pedig 30 fillérrel csökkentette. Az üzemanyag- fajták literéért a részvénytársaság kútjainál a következő összegeket fizetjük: Tempo Plus 91 - 29,50 korona, Tempo Plus 91 Uni - 29,90 korona, Tempo Plus 95 - 32,60 korona, Tempo Plus 98 - 32,60. A dízelolaj literenkénti ára 28,60 korona. (SITA) Új vezető az ellenőrzés élén, Spisiak marad posztján Kulich az új főkapitány ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A belügyminiszter tegnap új tisztségviselőket nevezett ki a rendőrség élére. Leváltotta Pavel Zajac eddigi országos rendőrfőkapi­tányt, a helyére Anton Kulichot ne­vezte ki, aki eddig a belügyminiszté­rium rendőrségi főosztályát vezette. Zajac egyelőre a tárca egyik osztá­lyán kap munkát, később várhatóan az egyik kerületi rendőrkapitányság élére kerül. Jaroslav Spisiak tovább­ra is a rendőrfőkapitány első helyet­tese, a bűnügyi rendőrség vezetője marad. A belső ellenőrzési hivatal élére Jozef Krizalkovic került, aki eddig az Iglói járás rendőrkapitányi posztját töltötte be. Csere történt a közjogi méltóságok védelmét ellátó hivatal élén is: új vezetője Ján Pac­ka, a hivatal eddigi második embere lett. Új vezetőt kapott a határ- és ide­genrendészeti hivatal Tibor Makó személyében, ő korábban a hivatal kassai részlegét irányította. Vladimír Palkó miniszter szerint az uniós csatlakozásunk után ez a hivatal lesz a rendőrség egyik legfontosabb rész­lege, ennek feladata lesz ugyanis Szlovákia keleti határának a védel­me, mely egyben az Európai Unió határa is lesz. „Ezzel befejezettnek tekintem a rendőrség csúcsvezetésé­nek átalakítását, megkezdődhet a felkészülés a szervezeti átalakításra” - mondta a belügyminiszter, aki az ehhez szükséges törvénymódosítá­sokat 2003. április 1-ig szeretné elő­készíteni. Palkó tegnap újabb rend­őrt bocsátott el, mert az csúszópénzt követelt valakitől, (lpj) Ivan Korcok foglalkozik a Magyarországgal fenntartott kétoldalú kapcsolatokkal Egy felhő a szomszédpolitika egén ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Eduard Kukán első he­lyettese az SDKÚ által jelölt állam­titkár, Ivan Korcok lesz. Ezt a kül­ügyminiszter jelentette be tegnapi sajtóértekezletén, amelyen az új ál­lamtitkárokat is bemutatta. Korcok az integrációért, a biztonságpoliti­káért és a Magyarországgal fenn­tartott kétoldalú kapcsolatokért (a kedvezménytörvény problematiká­ja) felel. A másik államtitkár, az MKP által jelölt Berényi József fel­adatkörébe a nemzetközi szerveze­tek, a külgazdasági kérdések és a nemzetközi jogi kérdések tartoz­nak. Berényi elmondta: egyik leg­fontosabb feladatának tartja az eu­rópai strukturális alapok hatékony és átlátható kihasználását, vala­mint a határokon átnyúló együtt­működés fejlesztését. Az MKP poli­tikusa egy kérdésre közölte, van magyarigazolványa. Berényi el­mondta, vezető külügyi funkcióban ő az első magyar Szlovákiában, Kukán arra a kérdésre, hány ma­gyar dolgozik a külügyben azt vála­szolta: nem tudja, és nem is érdekli őt, hiszen a szakmai felkészültség az egyedüli feltétel. Kukán hangsú­lyozta: a szlovák külpolitika az Eu­rópai Unióra, a NATO-ra a szom­szédokkal való viszonyra helyezi a következő négy évben a hangsúlyt. Reméli, hogy „az egyetlen felhőt a szomszédpolitika egéről európai módon sikerül elhajtani”. Egyetlen felhőnek a magyar kedvezménytör­vényt nevezte. Emellett nagyon fontos szerep jut majd az Egyesült Államokkal és az Oroszországgal való kapcsolatnak, valamint a nem­zetközi terrorizmusellenes küzde­lemnek. Pozsony aktív szerepet kíván vállal­ni a NATO-ban és az Európai Unió­ban mind a társulási folyamat ide­jén, mind utána. Bár a két nemzet­közi szervezetbe való integrációról csak novemberben, valamint de­cemberben döntenek, szinte kész­pénznek lehet venni, hogy meghív­nak bennünket az EU-ba és a NATO-ba. Az uniós fejezetekről fo­lyó tárgyalást Ján Figel’ főtárgyaló, a külügyi bizottság elnöke fejezi be, Korcok már az ebből fakadó felada­tokra összpontosít. A külügymi­niszter szerint már megkezdődött a tárca professzionalizálása, és a kor­mányprogrammal összhangban rö­videsen megkezdik a külgazdasági képviseletek átvételét a gazdasági minisztériumtól, (-rn-) NOL-INFORMÁCIÓ Budapest. Többnyire jogtechnikai­nak, esetenként azonban kifejezet­ten jelentős tartalmi jellegűeknek minősíthetők azok a változások, amelyeket a státustörvény módosí­tásának előkészítésével megbízott tárcaközi munkacsoport javasol a kormánynak és az Országgyűlés­nek. A Népszabadság értesülése szerint a testület figyelembe vette a velencei bizottság és az EBESZ által megfogalmazott elvárásokat és fel­vetéseket. Magyar részről szem előtt kívánták tartani Bukarest és Pozsony kifogásait, és igyekeztek át­hidaló megoldásokat felkutatni. Mi­vel az EBESZ szakértői korábban fel­vetették, hogy a kisebbségekkel kap­csolatos kedvezményes bánásmód elvének érvényesítése csak a kultu­rális kapcsolatok erősítése érdeké­ben fogadható el, a legutóbbi elkép­zelések szerint a jogszabályban már nem lenne közvetlen utalás a gaz­dasági jellegű kapcsolatokra. Vi­szont az új szabályozás is fontosnak tartaná a családi kapcsolatokra való utalást a kisebbségi kedvezmények megadásával összefüggésben. A módosítások újraszabályozzák a kedvezmények többségét. Például az oktatási kedvezmények terén ér­demi változást jelent, hogy a módo­sítás már nem a szülőt, hanem a kis­korú gyermeket jelöli meg a támo­gatások jogosultjaként. Ugyanak­kor kiterjesztené a nevelési-oktatási támogatásban részesíthetők körét, hiszen e pénzügyi segély a jövőben már egy kiskorú gyereknek is folyó­sítható lesz. A tervek szerint kikerül a státustörvényből a munkavállalási fejezet. A magyarigazolványok ki­adásának a rendje szintén módo­sulna, s e folyamatban a magyar diplomáciai és konzuli képviseletek kerülnének központi helyzetbe. A törvény rögzíti, hogy a támogatási kérelmet, pályázatot az adott szomszédos állam jogszabályainak megfelelően bejegyzett közhasznú szervezethez lehet benyújtani. Po­zsony felvetései és az EBESZ kifo­gásai hatására a törvénymódosítás nyomán nem személyek, hanem in­tézmények részesülnek majd neve­lési-oktatási támogatásban, a tan­könyv- és taneszköz-támogatás­ban. A támogatásokat a szomszé­dos országok területén magyar ok­tatási nyelvű intézmények szülői­pedagógusi szervezeteinek, mun­kaközösségeinek közvetlenül folyó­sítja a magyar állam. „A kulturális szféra évek óta annyira alultáplált, hogy jóval nagyobb összeg­nek is lenne ezernyi jó helye." (Somogyi Tibor felvétele) A tárcaközi munkacsoport elkészítette a kormány elé kerülő szakmai tervezetet Státustörvény: tartalmi változások

Next

/
Oldalképek
Tartalom