Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-03 / 230. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 3. Közélet 5 Grendel Lajos: az MKP vezetői ez esetben rövid távon gondolkoztak, kisstílű szatócspolitikát folytattak Hiba volt elutasítani az OKS-t Mintha a Jóisten felügyelte volna a választásokat... (Somogyi Tibor felvétele) A szlovákiai parlamenti vá­lasztások meglepően kedve­ző eredménnyel zárultak, úgy tűnik, már semmi sem akadályozhatja meg Szlová­kia felvételét az euroatlanti struktúrákba, a jobboldali pártok újabb négy éven át irányíthatják az országot. A parlamenti választásokról, azok következményeiről Grendel Lajos írót kérdez­tük. LAJOS P. JÁNOS Egy héttel a választások után még mindig tart a jobboldali pártok győzelme feletti optimista hangu­lat. Ön is annyira jónak tartja a választási eredményeket? Örülök az eredményeknek, optimis­ta vagyok a következő négy év te­kintetében, de nagyon markáns vál­tozást az 1998-as választási ered­ményhez képest nem látok. Inkább azt mondanám, hogy hihetetlenül nagy szerencséje volt Szlovákiának abban a tekintetben, hogy mind a Szlovák Nemzeti Párt, mind a HZDS kettéoszlott, aminek következtében a HZDS szavazóinak aránya jelentő­sen csökkent, a nemzeti pártok pe­dig nem jutottak be a parlamentbe. Ha viszont ezen pártok szavazóinak arányát összeadjuk, akkor láthat­juk, hogy Szlovákia választópolgá­rainak véleménye nem változott meg alapvetően. » A szlovákiai pártok kimondottan kultu­rált kampányt folytat­tak. Ami Magyarorszá­gon a választások előtt zajlott, számomra mér­hetetlenül visszata- >> szító volt. ^ Tehát a jónak mondható választá­si eredmény nem alapvető társa­dalmi változások eredménye? Úgy van; ha az előbb elmondottak­hoz hozzávesszük, hogy a HZDS-től elbitangolt szavazók nagy része a Smerre adta le voksát, mely európai mértékkel mérve korántsem stan­dard párt, akkor látjuk, hogy nagy változás nem történt. Az eredmény inkább egy deus ex machinának kö­szönhető, mintha a Jóisten felügyel­te volna a választásokat; minden­esetre jó hír Szlovákiának, hogy a négy jobbközép párt képes kormányt alakítani. Kérdés, hogy ezzel az ölük­be hullott ajándékkal hogyan tudnak majd élni a következő négy évben. A kommunista párt eredményé­ről mi a véleménye? Nem nagyon lepett meg, várható volt, ugyanis tizenkét év alatt a nem kommunista baloldal képtelen volt egy karakteres baloldali pártot megteremteni. A belső harcok fel­emésztették ezeket a szociáldemok­ratának látszani akaró pártokat, el­vesztették a baloldali érzelmű sza­vazók bizalmát, és ez egyértelműen a kommunisták bázisát erősítette. Nem hiszem azonban, hogy sok vi­zet zavarnak majd az új parlament­ben. Ha a baloldali pártok helyét si­kerül elfoglalnia valamelyik párt­nak, mondjuk a Smernek, akkor a kommunisták számára a jelenlegi eredmény jelenti majd pályafutá­suk csúcsát. Hogyan értékeli a választási kam­pányt; összehasonlítva a szom­szédos országokban lezajlott kampányokkal, milyen volt a szlovákiai? Egy visszafogott választási kam­pánynak lehettünk szemtanúi, a közvéleményt nem hiszterizálták a pártok. Szerencsére hiányzott belő­le az utóbbi időszak valamennyi vá­lasztására jellemző felfokozott ér­zelmi jelleg. A magyarországi és csehországi választási kampánnyal összehasonlítva a szlovákiai pártok kimondottan kulturált kampány folytattak. Ami Magyarországon, a választások előtti egy hónapban zajlott, az számomra mérhetetlenül visszataszító volt, és nagyon emlé­keztetett a korábbi szlovákiai vá­lasztási kampányokra. Valamit te­hát mégiscsak fejlődtünk. Tagja volt a kampány tisztaságá­ra felügyelő Fair Play szervezet etikai bizottságának. Eredmé­nyesnek tartja a szervezet tevé­kenységét? A Fair Play bizottság létezését nem akarom értékelni, azok a panaszok, melyek hozzánk érkeztek, melyekre reagálnunk kellett, jogos panaszok voltak ugyan, de nem szóltak olyan brutális túlkapásokról, amelyekre én számítottam. A szervezet tevé­kenysége érdekes kísérlet volt, de alapjában véve nem befolyásolta sem a kampányt, sem a választások kimenetelét. A bizottság nem is akart az erkölcscsősz szerepében tetszelegni. Jó, hogy volt ilyen, de nem hiszem, hogy ennek köszönhe­tően volt visszafogott a kampány. Az alakuló koalíció 78 képviselő támogatását élvezi a parlament­ben - elég lesz ez a kormányzás­hoz, vagy a kormánypárti képvi­selők száma az előző periódus­hoz hasonlóan most is lassan le­morzsolódik majd? Most is elképzelhető a kormánypár­ti képviselők számának csökkenése, de ha a kormányalakító pártok élni tudnak a helyzet adta lehetőséggel, akkor akár ki is bírhatják a követke­ző négy évet. Ez az időszak Szlová­kia számára a rendszerváltozás utá­ni korszak talán legfontosabb idő­szaka lesz, most dől el a NATO- és európai uniós tagságunk sorsa. Ha Szlovákia bekerül ebbe a két szerve­zetbe, akkor az ország demo- kratizációja már szinte visszafordít­hatatlanná válik. Négy év múlva, bármi történik is, nem lesz akkora tétje a választásoknak, mint amek­kora most vagy négy évvel ezelőtt volt. Azt hiszem azonban, hogy mind a négy kormányalakító párt­nak nagyon nagy önfegyelemre, ön­mérsékletre és kompromisszum­készségre lesz szüksége ahhoz, hogy a következő négy évben meg­maradjon a koalíció. A választási eredmény ugyan összeboronálta ezt a négy pártot, szinte konfliktusmentesnek tűnik viszonyuk, viszont tudjuk, hogy nem volt ez mindig így. Melyik je­lenleg látens konfliktust tartja a legveszélyesebbnek a koalícióra nézve? Nem vagyok politológus, hogy ezt a kérdést mérvadóan megválaszol­jam, de egyszerű, mezei választó- polgárként úgy gondolom, hogy ha ki tudnak dolgozni egy reformmini­mumot, amit konzekvensen végre­hajtanak, akkor a rejtett ellentétek nem fogják veszélyeztetni a kor­mányzati együttműködést. Az MKP lesz a kormánykoalíció második legerősebb pártja, en­nek köszönhetően elméletileg járna neki a parlament elnöki posztja. Sokan azt mondják, erre még nem felkészült a szlovák tár­sadalom. Valóban vannak, akik így véleked­nek. Viszont létezik olyan szlovák vélemény is, hogy Bugár Béla és az MKP hibát követett el, amikor nem ragaszkodott eléggé a parlament el­nöki posztjához. Ezzel ugyanis át le­hetett volna lépni egy újabb Rubicont, be lehetett volna bizonyí­tani, hogy a szlovák demokratikus pártok és a magyar párt között olyan kapcsolat van, ami lehetővé teszi, hogy Szlovákia parlamentjé­nek elnöke magyar nemzetiségű politikus legyen, és ezt a közvéle­mény is elfogadja. Mindkét véle­mény elég súlyos, elég erős, nem merném eldönteni, melyik áll szi­lárdabb lábakon, nekem mégis in­kább a második tetszik jobban. Nagy lehetőség állt az MKP előtt - főleg ha Bugár Béla parlamenti el­nöksége sikeres lenne - ahhoz, hogy a szlovák-magyar kapcsola­tokban egy új fejezet nyílhasson. Nem egészen értem az MKP óvatos­ságát, visszafogottságát ebben a kérdésben. Talán az a legnagyobb problémám a magyar párttal, hogy hiányzik a fantázia a politizálásuk­ból. A fantáziának, a bátorságnak nem szabad a politikai életből sem hiányoznia, kicsit előre és kicsit me­részebben kellett volna gondolkod­niuk. Magyar nemzetiségű parla­menti elnök olyan precedens lett volna, amit természetesen sokan nehezen nyeltek volna le, de Szlo­vákia tekintélyét nagy mértékben növelte volna. Mi okozta önnek a legnagyobb csalódást a választásokkal kap­csolatban? Jó lenne, ha a szlo- ~ vák belpolitika any- nyira konszolidálódna, hogy a 2006-os válasz­tásoknak már nem .. lenne igazi tétje. >> Sajnálom, hogy az MKP nem tudott megegyezni a Polgári Konzervatív Párt (ÖKS) képviselőivel, és nem vette fel néhányukat a jelöltlistájára. A mai szlovák értelmiségi elit tagjait juttathatta volna be a parlamentbe; nem ismerte fel ennek szimbolikus jelentőségét, nem látta be, hogy en­nek hatása, hozománya jóval meg­haladta volna azt a látszólagos vesz­teséget, hogy esetleg egy-két ma­gyar képviselővel kevesebb lett vol­na a parlamentben. Sajnálom, hogy az OKS képviselők lehetséges helyét olyan magyar képviselők foglalták el, akikről elképzelhető, hogy meg sem szólalnak majd a törvényhozás­ban, vagy legfeljebb csak bólogatni fognak; olyanok, akikről feltételez­hető, hogy csak a párt legfelsőbb ve­zetésével való közeli ismeretségük­nek köszönhetik jelölésüket. Jó len­ne, ha ezt a gyanút az MKP megcá­folná. Úgy látom, hogy a párt veze­tői ez esetben rövid távon gondol­koztak, kisstílű szatócspolitikát foly­tattak, aminek következtében stra­tégiai hibát követtek el. Hatalmas le­hetőséget szalasztottak el, hosszú távon új alapokat teremthettek vol­na a szlovák-magyar kapcsolatok további fejlődéséhez. Milyen eredményt vár el a követ­kező négy év kormányzati politi­kájától? Elégedett lennék, ha 2006-ig beke­rülnénk a NATO-ba és az EU-ba, ha az MKP kormányzati szerepének is köszönhetően a magyar kártyával akkor már nem lehetne játszani, és főleg azzal, ha a szlovák belpolitika annyira konszolidálódna, hogy a 2006-os választásoknak már nem lenne igazi tétje. RÖVIDEN Keltosová rendkívüli közgyűlést akar Pozsony. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) rendkí­vüli közgyűlésének összehívása mellett kardoskodik Olga Kelto­sová. A párt képviselője szerint a választásokon elszenvedett vere­ség miatt egészen 1998-ig visszatekintőén át kell értékelni a HZDS politikai szereplését. Keltosová közölte: a párt összes tagjának lehe­tőséget kell adni a véleménynyilvánításra, arról, hogyan képzeli el a HZDS jövőjét. (TASR) Közös jelöltet állít az SNS és a PSNS Privigye. Közös jelölteket állít az önkormányzati választásokon a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) a privigyei járásban - erről egyezett meg a két párt privigyei járási tanácsa. A testületek elnökei szerint ezzel valósággá vált a múlt vasárnap az SNS központi tanácsának nyitrai ülésén megfo­galmazott elképzelés a két párt közeledéséről. (TASR) Lexa panasza a friss vádak ellen Pozsony. Panaszt nyújtott be Ivan Lexa az ellene a napokban fel­hozott két új vád ellen. Régebbi ügyekről van szó, amelyeket már az előző választási időszakban a parlament elé terjesztettek a nyomozók, a törvényhozás azonban akkor nem foglalkozott ve­lük. A titkosszolgálat volt igazgatója ugyanis akkor még képvise­lő volt, élhetett mentelmi jogával, ráadásul minden egyes ellene indított eljárással kapcsolatban külön szavazást kellett volna tar­tani. (TASR) A KSS áthúzná NATO-felvételünket Pozsony. Mindenáron meg akarja akadályozni Szlovákia NATO- tagságát Szlovákia Kommunista Pártja (KSS). Parlamenti pártként még idén népszavazás kiírását kezdeményezik a védelmi szövet­séghez való csatlakozásról. Egy héttel a prágai NATO-csúcs előtt néhány európai baloldali párttal együttműködve „ellencsúcsot” szerveznek majd. A KSS közölte: védelmi politikánkat az Európai Unión (EU) belül, nem pedig a NATO-csatlakozással képzeli el, pontosan úgy, ahogy azt a két szlovák nemzeti párt is írja program­jában. (TASR) Sápot szedne a kölcsönből az álügynök Ipolyság. Csalóra hívta fel tegnap a pályakezdő pedagógusok fi­gyelmét az oktatásügyi minisztérium. Az oktatási tárca értesülései szerint egy személy, aki magát a Prodomita Kft. képviselőjének adja ki, és állítása szerint a Diákhitel-alap megbízását teljesíti, Ipolyságon a pedagógushitel intézésében ajánl segítséget a taná­roknak. Az ügyintézésért cserébe a kölcsönként folyósított összeg 2,5%-át kéri. A Diákhitel-alap igazgatója, Lubomír Zburín kijelen­tette, senkit sem bíztak meg sem ilyen, sem hasonló tevékenység­gel. (SITA) Árverést rendezett a hadsereg Nemsová. Kiárusítja feleslegessé vált felszerelését a szlovák hadse­reg. Nemsován árverésre bocsátottak egyebek mellett teherautókat és műszerkocsikat. Érdeklődőkből nem volt hiány, főleg erdőgazda­ságok vásároltak. Először két ócska teherautó került kalapács alá, harmincnyolc - valamint negyvennégyezer koronáért, ám nagyobb sikert aratott a kilenc mozgó műhelykocsi saját energiaforrással el­látva. A védelmi minisztérium szerint egy érdeklődővel sem kivéte­leznek, az árverés teljesen nyilvános. „Reméljük, ezzel is javítjuk a pénzügyi mérleget” - közölte a tárca illetékes osztályának a vezető­je. Adrián Kuník megjegyezte: a befolyt pénz az államkasszába ke­rül. Hasonló árverést terveznek még a közeljövőben Nyitrán és Szepsiben is. (TASR) Idén is kiosztják az év Európai Személyisége Díjat Dzurinda az első 50-ben ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Mikulás Dzurinda lehet az idei év Európai Személyisége. A tekintélyes belga European Voice című lap szerint a szlovák kor­mányfőjoggal szerepel az ötven je­lölt között, hiszen „nehéz választá­si kampányt élt át, ám képes volt országát az Európai Unió felé veze­tő úton megtartani”. Dzurindáé mellett ott szerepel még Vlagyimir Putyin orosz elnök vagy Colin Powell amerikai külügyminiszter neve is - a nem európai uniós poli­tikusok kategóriában. Az ötven je­lölt között megtalálható II. János Pál pápa, Joschka Fischer német külügyminiszter, Jacques Chirac francia elnök vagy a közelmúltban meggyilkolt Pim Fortuyn is. A leg­jobb európai diplomata kategóriá­ban jelölték George Robertson NA- TO-főtitkárt. Hogy ki lesz végül a győztes, arról az European Voice olvasói dönthetnek. Az interneten bárki bekapcsolódhat a szavazásba a www.ev50.com címen. A díját­adást december harmadikára ter­vezik a brüsszeli Szépművészeti Múzeumban. Tavaly itt vehette át az év Európai Személyisége Díjat Bono Vox, a U2 együttes énekese, a legszegényebb országok adósságá­nak elengedéséért tett erőfeszíté­séért. (s; t) MEGKÉRDEZTÜK Gyurovszky Lászlót, a Magyar Koalíció Pártjának kampányfőnökét Az MKP kampánystábja kedden értékelte a választások előtti kampányt. Elégedettek? Általában pozitív tapasztalataink vannak, ezt a voksolás eredménye is bizonyítja. Sikerült megszólíta­nunk az eredetileg kiszemelt cél­csoportokat, de természetesen vannak kisebb negatívumok is - például a szervezésben, a plaká­tokkal kapcsolatban. Konkrétan mire gondol? Szeretném hangsúlyozni, hogy sokkal több a pozitívum a negatí­vumnál, hiszen két százalékkal többet szereztünk, mint négy éve. Az említett szervezési problémák az egyes gyűlésekkel kapcsolato­sak, volt néhány hely, ahol úgy éreztük, a szervezők nem álltak a helyzet magaslatán. Nem sok, de fontos, hogy ennyi se legyen. Készíttettek felmérést arról, az MKP-ra hány szlovák nemzeti­ségű adta a voksát? Úgy tűnik, sok, hiszen Pozsonyban két és félszer, Kassán pedig majd­nem háromszor több szavazónk van, és a többi vegyesen lakott vá­rosban is jelentősen nőtt támogató­ink száma, míg a részvétel kisebb volt. Mindenképp jó, hogy több szlovák szavazott ránk, és becslé­sek szerint a nők és az elsővá­lasztók körében is jól szerepeltünk. Viszont Dunaszerdahelyen és Komáromban csökkent a szim­patizánsaik száma. Bár a civil szervezetek több mint százmillió koronát elköltötték, most volt a legalacsonyabb a rész­vétel 1990 óta. Logikusan a ránk szavazók abszolút száma is csök­kenhetett volna, de az MKP-ra most többen voksoltak, mint 1998- ban. Ha valahol mégsem, az első­sorban a választói kedv hiányával magyarázható. Természetesen le­hetnek más okok, ezekre egy ala­posabb felmérés deríthet fényt. Az elnökségnek mindenképp meg kell rendelnie egy felmérést, és úgy kell politizálnunk, hogy a negatí­vumokat kiküszöböljük. Mindezt azonban majd csak a kormányala­kítási tárgyalások befejezése után elemzi mélyebben a párt. (sza) Nemzetközi regionális szövetséget alapítottak Ipel’-Ipoly Euroregion ÚJ SZÓ-HÍR Ipolyság. Tegnap alapító szerző­dést írt alá dr. Juhász Péter, a ba­lassagyarmati székhelyű Ipoly Eurorégió elnöke és dr. Zsolnay Er­nő, az ipolysági székhelyű Ipelsky Euroregion elnöke. Az alapítók megegyeztek, hogy a közös célki­tűzések megvalósítására nemzet­közi szövetséget hoznak létre, melynek neve Ipel’-Ipoly Euro­region, székhelye Ipolyság. Az ün­nepélyes aláírásnál, melyre az Ipolysági Városházán került, sor je­len volt Harna István építésügyi és régiófejlesztési miniszter, Tőzsér Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnöke és Dézsi Zoltán, a Romá­niai Hargita Megye alprefektusa. Harna István és a többi felszólaló is fontos lépésnek minősítette a két szervezet döntését. A felszólalások mottója az volt, hogy az ilyen szer­veződések megszüntetik az egyes régiók peremjellegét, s komoly lé­pést jelentenek az Európai Unióba vezető úton. Mivel az aláírásra az esketőteremben került sor, többen is kissé tréfásan megjegyezték, hogy a szerződő felek örök hűséget esküdtek egymásnak, (korp)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom